Sport és testnevelés, 1955 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1955-09-01 / 9. szám

Egy régi magyar játék nyomában... A röptenisz játék eredete egy ré­gi, sajátosan magyar labdajátékra vezethető vissza. Lapozgassunk visszafelé az 52 esztendővel ezelőtt megjelent Pesti Hírlap hasábjain, és az 1903. okt. 27-i számban „Űj labdajáték” cím alatt a következőket olvashatjuk: ,,A sport barátainak örvendetes napja volt vasárnap, amelynek dél­előttjén Halácsy Antal a Barcsay utcai állami főgimnázium torna-, vívó-, és játékmestere... bemutatta az általa feltalált labdajátékot és a vele járó játékot.” A játékról a tornatanárok, a já­tékmesterek, tanügybarátok, a sportegyesületek vezetői az alábbi hyilatkozatokat állították ki s írták alá a feltaláló részére: Halácsy An­tal találmányát érdekes és eredeti voltánál fogva a szakemberek fi­gyelmébe a legmelegebben ajánl­ják. Előnyei: a nemes testtartás ne­velése, az összes izmok arányos, de túl nem feszített foglalkoztatása, a tüdő működését fokozottan, állan­dóan foglalkoztatja, rendkívül éle­síti a szemmértéket, esztétikai szem­pontból határozottan felülmúlja az eddigi divatos játékokat. A feltaláló a játékot „Turul” lab­dajáték név alatt- szabadalmaztatta, szabályait nyomtatásban kiadta, a játékot pedig az ország számos sportegyesületében és iskoláiban bemutatta. Így vált ismertté a röptenisz já­ték őse a mi városunkban, Szege­den is. Egyetlen hely, ahol gyökeret vert. Azóta több mint fél évszáza­don át, minden nyáron a Tisza part­ján igen sok sportbarát örömét leli benne. Ezért nem is ment feledésbe itt ez a játék, hanem idők folyamán a modern sporkövetelményeknek megfelelően alakult játék felfogásá­ban, méreteiben és szabályaiban egyaránt. Így született meg az új labdajáték: a röptenisz, amely ősé­hez a pályaméretekben és szabá­lyaiban csak kismértékben hason­lít. A régi játékot ugyanis hatféle változatban játszották, és ehhez ké­pest a háló magassága és a pálya mérete is változott. Azonkívül régen minden pár külön labdával játszott egyidőben és így minden játékosnak meg volt jelölve a területe, ahonnan kimozdulni nem volt szabad neki. A játékot a maihoz hasonló faütővel játszották, jobb- és balkézzel fel­váltva. * A röptenisz leginkább a tenisz és az asztali tenisz játékhoz hasonlít­ható. A játék tartalmazza mind­azokat a jellegeket, amelyeket egy modern labdajátéknak tartalmaz­nia kell, az eredményes játéknak megfelelő taktikai felfogásra kell alapulnia, рл. egyes akciókat megfe­lelő labdamenetek készítik elő. A JÁTÉK VERSENYSZABÁLYAI A pálya mérete: 10 X5 m-es tég­lalap alakú sima terület. Talaja le­het salakos, földes, homokos, füves. A pályát a földtől 1—2 cm magas­ságban kifeszített zsinórral határol­juk, mert így a zsinór rezgése jelzi a vonalra esett labdát. A háló: A játéktér középvonala fölött 2 m magasságban háló yan kifeszítve, amelynek szélessége 25— 30 cm, hossza 6 m. Ezzel a pályát két 5X5 m-es területre osztottuk. A hálótartó oszlopok a pálya oldal­vonalától 0,5 m-re vannak. — A há­lószemek oldala 4X4 cm. A labda: Teniszlabda (megfelel kopott is). Ha nincs háló, egy összekötött zsineg is megteszi... Az ütő: Keményfából kör alakúra esztergált kb. 30 dkg súlyú legyen. Átmérője ne haladja meg a 15 cm-t. Nyele 18 cm hosszú legyen. A versenyzők öltözéke: Mozgást nem gátló könnyű öltözék, tornaci­pő, esetleg mezítláb is játszható. — A versenyzők csak egy ütőt hasz­nálhatnak. Térfélválasztás: A mérkőzés előtt az ellenfelek sorsolással döntsék el, hogy ki melyik térfélen kezdi a já­tékot. A szerencsés felet a térfél vá­lasztás joga, a másik felet a kezdés joga illeti meg. Az adogatás: A labda adogatással kerül játékba. Az adogatás a pálya jobb sarká­ból történik. Mindig az a fél adogat, amelyik pontot vesztett. (Páros játékban a párok játszmánként helycserét és adogatáscserét kötelesek egymás­közt végrehajtani.) Az adogatást csak akkor lehet elkezdeni, ha a fogadó és párja már felkészült a játékra és azt „kész”, illetve — ellenkezőjét — „nem kész” kiáltással jelezte. Az adogatás megkezdése előtt az adogató álljon mindkét lábával nyu­galmi helyzetben. Az adogatás ke­resztülvitelének egyetlen pillanata alatt sem lehet mindkét láb egyide­jűén távol a talajtól. Az adogatást abban a pillanatban kell megtörténtnek tekinteni, ami­kor az ütő és a labda érintkezett egymással. A labdát az adogató játékos hozta játékba, akinek a labdát úgy kell megütnie, hogy az a háló felett, a háló érintése nélkül az ellenmezőbe tartson. Hibás az adogatás és pontot ve­szít az a játékos, ha a labda a) a hálót vagy egyéb pályatarto: zékot érint, b) a háló alatt halad át. c) a háló fölött halad át, de a pá­lyán kívül esik le anélkül, hogy a fogadó (fogadók) hozzáértek volna, • d) saját játékost érint, mielőtt az ellentérfélbe jutna. A labdamenet: A labda az adoga­tás pillanatától kezdve játékban le­vőnek számít mindaddig, amíg a mérkőzésvezető hibásnak vagy ér­vénytelennek nem ítéli és ezzel a pont sorsa el nem dől. A labdát ütővel kell visszaütni. A labdának kézzel, fejjel vagy lábbal történő érintése vagy visszajuttatása szabálytalan, pontvesztést von ma­ga Után. A játékosnak a labdát — mielőtt az földet ért volna — közvetlen úton vissza kell ütnie úgy, hogy a labda csak egyszer érintheti az ütő­jét. A talajérés vagy kettőzés hiba­pontnak számít. Hibának számít továbbá és pon­tot veszít a versenyző 1. Ha úgy üti meg a labdát, hogy az az ellenfél határvonalain kí­vül ér talajt. A labda akkor van „kint”, ha a pályán kívül talajt vagy más tárgyat érint. A határvonalat érintő labda (amelyet a kifeszített zsinór rezgése jelez) nem számít hi­bának, hanem arról az oldal­ról, ahol a labda vonalat érintett, adogatást kell végre­hajtani. 2. Ha a versenyző vagy ütője a labdamenet közben a hálózathoz, háló tartó oszlopokhoz ér, vagy a háló síkján túl az ellenfél tér­felébe ér. Szabályos az ütés, ha a ver­senyző az ütés pillanata után ejti ki kezéből az ütőt és az ütő az elejtés közben nem érinti a hálót, a háló tartó oszlopokat vagy az ellenfél térfelét. A játék folyamán a hálót érintő labda nem számít hibának. Meg kell ismételni a labdamene­tet, ha a versenyzőt rajta kívül álló ok akadályozza meg a szabályos ütésben. Nem ok azonban labdame­net megismétlésére az, ha a ver­senyző görcsöt kap, sérülés éri, sze­mébe repül valami, stb. Páros játékban a labda megütése nincs sorrendhez kötve. Számolás: A játszmát az a játékos vagy pár nyeri, amelyik legalább 27

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék