Sport és testnevelés, 1955 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1955-01-01 / 1. szám
„önálló elszámolási egységek“ és ezért nem kerül sor több sportkörben az atlétikai szakosztályok felállítására. Pedig a Lokomotiv és a Dózsa példája bizonyítja, hogy ahol teret nyújtanak számára, ott az atlétika biztatóan fejlődik. Az atlétika pécsi hívei büszkén emlegetik Solymosit, Lippayt, Sebes Editet, az országos válogatott keret tagjait, az ifjúsági Horgast... Talán még tüzesebben harcol a maga sportágáért Várkői Ferenc tornászbajnokunk, aki 1941 óta él Pécsett. Akkor egyedül a Pécsi AC-nak volt tornaszakosztálya és annak 10—20 tagja. Női tornáról szó sem volt. Még később is, amikor a fiatalok főleg azért kezdtek tornázni, hogy megszaabaduljanak a leventézéstől, elég volt annyi tornaterem, amennyi volt. De ma, amikor nyolc sportkörben működik tornaszakosztály, amikor a gyerekekkel együtt már legalább ötszázan tornáznak Pécsett, okvetlenül szükség van olyan tornateremre, ahol a tornasport továbbfejlődhet! Ezért harcol Várkői, aki azonkívül, hogy testnevelő tanár, a Vörös Lobogó, a Lokomotív és a megyei válogatott tornászkeret edzője a ma is legaktívabb, legeredményesebb tornászaink egyike. Talán már csak ő emlékszik arra az időre, amikor még nyoma sem volt Pécsett a női tornának. Horváth Leona testnevelő tanár, női tornászválogatottunk vezetésével, ma egész sor kiváló tehetség fejlődik, s ér el egyre komolyabb eredményeket. A két bajnok edzőn kívül Héder János érdemes sportoló, Csicskár Mária és Kelényi Éva is tagja az országos válogatott tornászkeretnek. De nemcsak a felnőttek tornáznak. 4—5 éves kortól kezdve, buzgón tornáznak már a kicsik is külön csoportokban Pécsett és így valósággal belenőnek a sportba. A Lokomotív, a Haladás, a Vörös Lobogó és a Traktor vezette be eddig a gyermektornát, amellyel biztos alapot adnak a jövő sportolói számára. Amennyire örül Várkői az új és új eredményeknek, úgy érzi egyre nyomasztóbbnak a tornatermek elégtelenségét. Ha legalább a Lokomotívnak lenne a nagy közlekedési sportegyesülethez méltó terme... Az egyetlen remény most az, hogy a Pécsi Bőrgyár sportkörének talán sikerül megépítenie a tervezett tornatermet. A Haladás is szeretné megoldani az eddig fűthetetlen tornacsarnok fűtési problémáját. Pillanatig sem lehet kétséges, hogy a pécsi tornasportnak éppen úgy, mint a pécsi atlétikának elsősorban a fejlődés nagyszerű lendülete okoz „objektív“ nehézségeket. Akárcsak az úszósportnak amely talán még szűkebb kereteket igyekszik szétfeszíteni, hogy meggyorsíthassa további fejlődését. A felszabadulás előtt is volt egy-két kiváló úszó a városban, de az úszósportnakösszesen alig 15—20 érdemleges képviselője akadt. Most pedig öt sportkörben legalább kétszázan úsznak. Milyen eredményekkel? Várnagy Elemér, az úszósport régi, de változatlanul lelkes pécsi propagandistája, aki jelenleg a Kinizsi és a Petőfi úszószakosztályát vezeti, elmondta, hogy a fiatalok jobb időket úsznak, mint amilyeneket egykor például a pécsi, Gróf Ödön úszott, de ez ma már nem elég. A fiatalok képességei a megfelelő edzéslehetőségek hiányában nem fejlődhetnek eléggé. Pedig a szakértő szem látja, hogy az úttörők úszógárdájában is ragyogó tehetségek vannak ... Edzéseket, versenyeket csak a strandon tarthatnak hajnalban, vagy este, persze csak a strandi idényben és úgy, hogy ne zavarják a fizetővendégeket. A strand bezárása után az úszósport a Pedagógiai Főiskola kis fedettuszodájába szorult, ahol legfeljebb két úszó indítható egyszerre. De fedettuszoda nélkül is tömegsport lehetne az úszás Pécsett, ha megoldanák a gimnáziumi uszoda gordiuszi problémáját. Uszoda — víz nélkül A Nagy Lajos-gimmázium udvarára Schwara Nándorral a Pécsi VTSB elnökével mentünk be. Ezért az uszodáért elsősorban ő harcol már évek óta és eddig minden eredmény nélkül. A gimnázium tényleges udvarán túl, attól teljesen elválaszthatóan búslakodik és romlik egy szabályos versenyuszoda betonteknője, hat rajthellyel, pompás ugró emelvénnyel. Az uszodát a felszabadulás után építették, de szűrőberendezését a medence színvonalánál mélyebben helyezték el. Ennek következtében nem tudták megfelelőképpen tisztántartani az uszoda vizét. Mit tettek? Semmit. Az uszodát bezárták, illetve „használaton kívül helyezték“. Azóta a betonozás is romlik. A VTSB, az MTSB és külön a Pécsi Bányász városi választmánya próbálta visszahódítani a „szolgálaton kívüli uszodát“ a fiatalságnak, a sportnak. Az Oktatásügyi Minisztérium azonban nem adja át az „objektumot“, amely ha használhatatlan is , hozzá tartozik. Viszont a sportszervek nem eszközölhettek beruházásokat másnak a tulajdonát képező létesítménybe. Pedig 1954-ben volt lehetőség arra, hogy rendbehozzák a szűrőberendezést, s az úszósport hívei társadalmi munkára is vállalkoztak az uszodáért. A „birtokjog“ problémája azonban megakadályozta a gyakorlati megoldást, bármennyire kézenfekvő lett volna. A pécsi sport vezetői most azon törik a fejüket, hogyan lehetne műszakilag — és főleg telekkönyvileg — elválasztani az uszodát a gimnáziumi épületcsoporttól, mert ha ez sikerülne és az Oktatásügyi Minisztérium nem ragaszkodna tovább ehhez azobjektumához, amelynek üzembeállítására nincs módja, a sportintézmények közös erővel megszereznék az új, megfelelő szűrőberendezést, kijavítanák a különféle hibákat és visszaadnák a sportuszodát a fiatalságnak. ;7''A sportoló pécsi bányászok A felszabadulás előtt is sportoltak a pécsi bányászok. Annak ellenére, hogy a külföldi részvényeseket ez egyáltalán nem érdekelte. Csak a bányászok áldozatkész sportszeretete tette lehetővé a fiatalok sportolását. A felszabadulás óta az állam és a vállalat segítségével teljes mértékben érvényesülhet a bányászok sportszeretete és sporttehetsége. Hat sportkörük van a pécsi bányászoknak: Pécsbányatelepen 298, Mecsekszabolcson 153, Pécsújhelyen 60, Hosszúhetényben 98, a Vasas I.ben 98 és a Vasas II.-ben 75 taggal. Mind a hat sportkör önállóan működik, saját vezetőségével. Elsőrendű feladatuk a tömegsport kiszélesítése, az utánpótlás biztosítása. Hogyan 1954-ben a pécsi uszodában rendezték az országos ifjúsági úszóbajnokságokat 12