Sportélet, 1974 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1974-01-01 / 1. szám

FÉLIDŐBEN Rohan az idő, ismét elmúlt egy év, már 1974-et írunk. Fontos év ez a sportéletben, az újabb olimpiai ciklus közepe. Az olimpiz­­mus rohamosan fejlődő népszerűsége irányítja rá a figyelmet. Elmúltak már azok az idők, amikor alig 8—10 országban tartot­ták szívügynek, hogy a sportoló ifjúság színe-java jól fel­készülve, tudása legjavát nyújtsa az olimpián. Ma világméretűvé vált ez az igyekezet. Állami és társadalmi támogatással, a tudo­mány segítségét messzemenően igénybe véve, tervszerű felkészü­lés folyik valamennyi földrész szinte valamennyi országában, hogy a világ sportoló ifjúságának e sajátosan szép, a népek egy­­másratalálását elősegítő seregszemléjén minél jobban helytálljon. Bennünket is ilyen célok vezetnek. Nem beszélve a hagyomá­nyokról, amelyek szinte kötelezően írják elő számunkra, hogy a legjobbak között, legyen a helyünk. Legutóbb, a müncheni olimpián is — bár a versengés minden korábbinál nagyobb volt — a Szovjetunió, az Egyesült Államok, az NDK és az NSZK mö­gött 6 arany-, 13 ezüst- és 16 bronzéremmel, 226 ponttal, az ötö­dik helyen végeztünk. Természetesen Montrealban is szeretnénk ezen a színvonalon maradni. Hogy ezt elérhessük, az eddigieknél is nagyobb figyel­met kell fordítanunk a tervszerű, a tudományosan megalapozott felkészülésre. A munka már folyik. A sportvezetés a Magyar Olimpiai Bizottsággal karöltve korábban kiadott felkészülési irányelvei frányinnem, múlják ei mit és ho­gyan csináljunk. Köztudott, hogy nálunk az olimpiát követő páratlan évben, ami az ókori olimpiai naptár szerint az olimpiász első évének felel meg, döntő mértékben a sportegyesületekben folyik a fel­készülés. Ám akkor is érvényesülhetnek azok az előírások, ame­lyek a felkészülés megkívánt színvonalát biztosítják. Az arány azonban ebben az évben megváltozik, az olimpiai felkészülés súlypontja fokozatosan áttevődik a válogatott keretekbe, az olim­piász harmadik és negyedik évében pedig már egyértelműen a központi felkészülés a döntő. Tapasztalatok mutatják, hogy az olimpiai csapat kialakításánál a válogatás elve, módszere és gyakorlata mennyire fontos. Aki túl korán tudja meg, hogy a kiküldetése biztos, annál fennáll a veszély, a felkészülésébe már nem ad bele annyit, amennyit kel­lene. A hosszú ideig bizonytalanságban tartott sportoló pedig éppen akkorra fárad el elsősorban idegileg, amikor minden te­kintetben a legkiegyensúlyozottabbnak kellene lennie. Ebben a kérdésben a folyamatos munkát ajánlja a MOB. Az irányvonal az, hogy a montreali csapatba csak azok a versenyzők, egységek, csapatok válogathatók, akik, illetve amelyek az 1974. és 1975. év nagy világversenyein vagy a korábbi olimpiákon kimagasló ered­ményeket értek el s a szakszövetségek és a sportvezetők bizal­mát élvezik. A mérhető sportágakban azok is bekerülhetnek a csapatba, akik az említett évek világversenyein ugyan nem ér­tek el helyezést, de az 1975-ös vagy 1976-os esztendő világrang­listáján olyan eredménnyel szerepelnek, hogy az olimpián pont­szerzésre lehet esélyük. A csapatjátékokban is az ebben az évben és a következőben rendezett VB-ken, EB-ken és olimpiai selej­tezőkön elért eredmények a mértékadók. A legfontosabb azonban az, hogy a montreali küldöttségbe hazájukat szerető, magas er­kölcsi értékekkel rendelkező sportolók kerüljenek, akik a nem­zeti színek sikeréért nemcsak az olimpián, hanem felkészülés közben is minden tőlük telhetőt megtesznek. A munka még az alapozásnál tart, az alap azonban már a fel­szín felett van s az épület körvonalai is kezdenek kirajzolódni. Az ez év folyamán sorra kerülő világversenyek, nagy nemzetközi vetélkedők után pedig még többet fogunk látni belőle. A zálogát a montreali sikereknek. P­B SPORTÉLET 1974. január X. évfolyam 1. szám TARTALOM P. B.: Félidőben ........................... 1 ÉNEKES ÁRPÁD: Juhász László ve­zeti az ökölvívó-ranglistát ... 2 ZSOLT RÓBERT: Félévi bizo­nyítvány .................................... 5 DR. ARDAI ALADÁR: A Vasas­­lányok kiemelkedtek a mezőny­ből .................................................... 10 GYÁRFÁS TAMÁS: Három - kettő — egy ............................................ 14 HARASZTHY ELEMÉR: A bolgár csoda ............................................ 18 RÓZSA ANDRÁS: Serdülőkor ... 20 A Sportélet könyvespolca ........... 23 ERDŐS JENŐ: Régi sorok az af­gán labdarúgásról ................... 24 A labdarúgás varázsa............. 24 SYPOSS ZOLTÁN: „Gyorsaság, lendület, lövőkészség" ............ 26 A gyengébb nem kihívása ... 29 Tudományos ízelítő ................... 30 Sport és bélyeg ........................... 32 E HAVI MELLÉKLETÜNK ismerteti a Sportélet 1973. évi IX. évfo­lyamában megjelent cikkek tartalom­­jegyzékét, továbbá közöl néhány írást a sporttudomány köréből. (A mellékle­tet csak lapunk előfizetői kapják.) CÍMKÉPÜNK Az őszi idény utolsó fordulójának leg­nagyobb meglepetését az MTK—Bp. Honvéd mérkőzés hozta. Képünkön Gőgös, az MTK kapusa ment Pusztai elől. A háttérben Kocsis (MTK,Bp. Honvéd 2:0) A hátlapon: Jelenet az V. Dózsa— FTC bajnoki jégkorong-rangadóról Farkas József felvételei Az Országos Testnevelési és Sporthivatal lapja. Megjelenik havonta. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Pető Béla. Sz­erkesztőség: 1525 Budapest 114, Pf. 62., XII., Alkotás u. 44. Telefon: 159-036. Kiadja: az Ifjúsági Lapkiadó Vál­lalat, 1374 Budapest, Révay u. 16. Telefon: 116-660. Kiadásért felel: Dr. Petrus György Igazgató. Egyes szám ára: 4 Ft. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta Hírlap üzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI, 1900 Budapest, Jó­zsef nádor tér 1. sz.) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215-96 162 pénzforgalmi jelzőszámá­ra. Előfizetési díj: egy évre 48 Ft, fél­évre 24 Ft. INDEX: 25 752 73.1357 Egyetemi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Janka Gyula Igazgató 1

Next