Sporthirlap, 1913. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1913-01-20 / 3. szám
6. oldal. SPORT HÍRLAP A Fekete-féle gavaroslági rekord tengeri kígyója, úgy létszik, még sokáig fog kisérteni. A MASz atlétikai szakosztálya ugyanis múlt keddi szakosztályi ülésén ismét foglalkozott a kínos ügygyel és a lapunk múlt számában részletesen kifejtett okokból végleg elutasítván a rekord hitelesítését, a kérdéses versenyt rendező Postások atlétikai vezetősége ellen, az előfordult nagymérvű szabálytalanságok (a rekord-blanketta elkésett beterjesztése, a blankettán levő helytelen adatok, hamis aláírások stb.) miatt vizsgálatot rendelt el. Két alelnök helyett három és 25 tanácstag helyett 30 lesz ezentúl a MASz-nál. A Szövetség legutóbbi közgyűlésén hozott erre vonatkozó alapszabály-módosításokat ugyanis a belügyminiszter már jóváhagyta. A szabálymódsításokat, amelyeket a MAtis atlétikai szakosztálya az atlétikai versenyszabályokon és az általános versenyszabályokon eszközölt, múlt pénteki ülésén jóváhagyta a MASz tanácsa. Nem lesz turisztikai- és hósport szakosztály. Számos, a MASz kötelékén kívül álló és ahhoz tartozó egyesület azzal, a kérelemmel fordult a MASz tanácsához, hogy alakítsa meg különkülön a turisztikai- és a hósport-szakosztályt. A MASz tanácsa amit pénteki ülésen, behatóan foglalkozván az egyesületek óhajával, elhatározta, hogy ez időszerint nem tartja, megalakítandónak a szobán forgó szakosztályokat.. A BISAO atlétái téli tréninget tartanak 8, ■ Nemzet Tornacsarnokban. A klub dobói, ugrói és azon futói, akik a mezei tréningben részt nem vesznek, könnyű dőtréninget folytatnak az említett helyen. Fülöp József, a kassaiak kiváló középtávtllója ■ aki tudvalévően Székesfehérvárra került, ezentúl is a Kassai AC színeiben fog versenyezni A BKE és a sport. A jégsportot úgy látozik mostoha sorsra kárhoztatták Budapesten. De nemcsak a jég miatt, amely ritkán látott vendég a pesti pályákon, mert ha kivételesen megembereli magát Celsius apó és a korcolyázás híveinek hő imádságára a fagypont alá sülyed, még akkor sem veheti át birodalmát a sport. A legtöbb pályán ugyanis csak korcsolyázni lehet, de sportolni nem. A gyorsstorcsolyázáshoz megfelelő nagyságú terület kell, amelyen már ki lehet fejteni valamelyes sebességét, veszélytelen fordulók és abszolút sima jég. Bummlizáshoz jó a kissé göröngyös jég is, amivel a versenykorcsolya azonban már sehogy sem tud megbarátkozni. Két pálya van Budapesten, amely megfelelt a jégsport kívánalmainak. A Margitszigeten a MAC pályája, amely azonban kicsi ahhoz, hogy jó eredményeket lehessen elérni rajta, noha a pálya vezetőségét igazán ideális sportszellem hatja át. A városligetben van a világ egyik legnagyobb és legszebb fekvésű pályája, amelynél jobbat még elképzelni sem lehet. De mit ér mindez, mikor a pálya vezetősége valósággal hadat üzent asportnak. Valamikor éppen a sportban kifejtett tevékenysége szerzett európai hírt a Budapesti Korcsolyázó Egyesületnek. Versenyzői — Minnó, Wampetich, Péczely — a külföldön is számottevő ellenfélként startoltak és az apró titánok egész légiója rajtolt körülöttünk. Az utolsó két esztendőben azonban józan üzleti politika lépett a sportaktivitás terére. Az üzlet terén határozottan szerencsésen operált a BKK. Bajoníoztatta — 300.000 korona költséggel, 50 éves amortizációra — a városligeti tó medencéjét, de ennek ellenében Márkus Jenő fővárosi tanácsnok révén kieszközölte, hogy a 12.000 korona évi bért 6000 koronára szállította le a főváros. Ötven év alatt pont 300.000 koronát tesz ki ez is. Az utolsó esztendők enyhe tele is hozzájárult, hogy a BKE különben is jelentékeny tőkéje meggyarapodjék, úgy hogy ma a BKE a világ egyik legmódosabb sportegyesülete. Igen természetes, hogy a BKE hatalmas vagyona tok erkölcsi kötelességet ró az egyesületre, amelyeknek ,siet,meg is felelni. Rrajcároskodik, tehát hockey-i csapatával és tökéletesen elnyomja azokat az ambiciózus gyorskorcsolyázókat, akik elég naivak ,azt hinni, hogy a BKE hivatása a jégsportot európai nívóra fejleszteni. Még nem is borította jégkéreg a városligeti, tavat, amikor már sok ezer korona folyt be a BKE pénztárába a bérleti, díjakból Megint úgy látszott, hogy számos marad,a.tó. cementmedencéje sigy újra meg nem szolgált jövedelemhez jut az egyesület. Okos politika lett volna tehát valamit csinálni. Megmutatni a jeget váró közönségnek, hogy ha az enyhének induló tél meg is akadályozza programmja kifejtésében, legalább más irányban mozog. Hockey csapata megkereste ugyanis a BKE vezetőségét, hogy ne hagyják őket itthon berozsdásodni, hanem legalább vasárnaponként küldjék fel Bécsbe, „hogy a téécsi csapatokkaljátszva trónhozzanak. A BKE, azonban hősiesen ellentállott. sokalták a költséget — a szegények —,és féltették a csapatot a vereségtől. Egyszerre felcsaptak az egyesület nimbuszának őréül. Kapóra jött nekik Minder Frigyesnek, a csapat kapitányának nyilatkozata, aki egy 3:1 arányú bécsi vereségre hivatkozva, szintén aggályosnak ítélte a bécsi kirándulásokat. Elfelejtették azonban, hogy egy hosszú és fárasztó túra utolsó állomása volt Bécs, ahol Minder magát is beállította a csapatba, a bécsiek nem csekély hasznára. Így történt, hogy tréning nélkül állt ki első mérkőzésére a magyar csapat. A BKE azonban elérte célját, egy rézgarast sem kellett elvennie az egyesület százezreiből. ■.i, : ■ . ' Még szebben istápolták a gyorskorcsolyázást Nem törődve , azzal, hogy a versenyzők csak kiadós tréninggel érhetnek el valamelyes formát, csakhogy, a némi költséggel járó gyakori öntözést és foltozást elkerüljék, hat centiméteres vizet bocsátottak, a tóra. A vastag vízréteg persze nehezen fagyott át és így történt, hogy míg a többi versenypályán már vígan korcsolyáztak, a BKE takarékos vezetősége még mindig ölbe tett kezekkel nézte az idő múlását. Mindent az időjárás véletlenségére bízott tehát a BKE s bizony könynyen megtörténhetett volna, hogy — hála az új szisztémának — végig jég nélkül marad a városligeti tó. Ezer szerencse, hogy Budapesten szokatlanul nagy hideg állt be, amely kifogott a hat centiméteres vizen is. Azaz, hogy a BKE szempontjábólnem is olyakn nagy ez a szerencse. A befolyt bérleti díjak így nem maradnak meg érintetlenül a pénztárában. Mindenesetre tanult belőle a BKK. A jövő évben már 10 centiméterre fogja emelni a vízréteg magasságát. Azon fogjon ki a hideg, ha tud. A MAC pályáján már régen treníroztak a versenyzők, amikor a városligeti tóra még csöndesség borult. A MAC tehát, hogy lehetővé tegye a BKE gyorskorcsolyázóinak a versenyen való részvételt, telefonált dr. Szentgyörgyi Imrének, hogy felajánlja versenyzőinek tréning céljaira a pályáját. A BKE vezetősége azonban érthetetlenül elzárkózott a szívós meghívás elől. Ugy látszik teltékenykedtek a szigeti,pályára s ezért tagadtak meg vele minden közösséget. A MAC-ot nem zavarta a BKE fagyos tartózkodása és mindennap újra meginvitálta a BKE gyorskorcsolyázóit egy kis barátságos tréningre. De a BKE is hű maradt elveihez és egyetlen versenyzőjét sem küldte el. A BKE tehát nem is nevezett a MAC versenyére, de a lapokban közöltkifogása, hogy gyorskorcsolyázói nem trenírozhattak, nem fedi a valóságot, mert hisz ha trenírozni akartak volna, ott volt a margitszigeti pálya. A sportot tehát teljesen háttérbe szorította más ismeretlen okok miatt a BKE. De most sem engedi lábra kapni, noha már óriási jégfelület áll a rendelkezésére. Általános a kedvetlenség emiatt a BKE versenyzői között. A klasszis emberek teljesen vissza is húzódtak a szép sporttól s csak egy pár megátalkodott gyorskorcsolyázó bántja meg szilaj mozgásával a BKE sportbizottságának nyugalmát. Ahogy azonban a BKE-t ismerjük, ezen is tud majd segíteni TÉLI SPORTCIKKEKBEN u. m Rodli, szánkó, ski, korcsolya, swieter, keztyű, sapka stb. valamint vívó szerekben legolcsóbb bevásárlási forrás a —-—— Bölcskey-féle sportüzletben, Budapest, IV., ESKQ-ut 3. Tiller-pilóta. 3. szám. A szánkózás haszna.*) Írta: Gerentsér László dr. A testnevelés és a sport terén szerzett eddigi tapasztalatok kétségtelenül beigazolták, hogy a szabad levegőn űzött testmozgások jóval felette állanak a zárt levegőn végzett testgyakorlatoknak. Ezt a tapasztalatot támogatja az orvostudomány is és általában a szakemberek egybehangzó véleménye. Tudjuk, hogy levegő nélkül nem élhetünk, jó levegő nélkül pedig egészségesek nem lehetünk. Táplálékot elég ha napjában háromszor-négyszer vessünk magunkhoz, de levegőt percenként 15— 20-szor lélegzünk be, tehát óránként átlag 1200-szor. Minden lélegzéskor a mérges anyagokkal, főleg szénsavval telített vér a tüdőn keresztül oxigéndús friss levegőt nyer, amelyet a szivattyúszerűen működő szív a véredényrendszer segítségével a test minden részébe elszállít. Magától értetődik tehát, hogy minél több az oxigén a levegőben, annál egészségesebb az és hol lehet jobb a levegő, mint kint a szabadban, főleg a városon kívül, ahol a sok füst, por, párolgás, állati és emberi légzés nem fertőztette meg. Ezek a mélyreható okok vezették az emberi test egészségtanával és a testneveléssel foglalkozó egyéneket arra a gondolatra, hogy a test egyes részeit és a belső szerveket fejlesztő, továbbá az anyagcserét előmozdító mesterséges mozgásokat, amelyeket eddig többnyire zárt helyiségben végeztek, kivigyék a szabad természetbe, ahol a fokozottabb vérkeringés folytán megkívántató oxigén elég mennyiségben található, de ezzel egyidejűleg még arra is rávezették őket, hogy a mesterséges és gépies mozdulatokat lehetőleg természetes mozgásokkal pótolják. így születtek meg a szabadtéri sportok, hasznuk, szükségük, pótolhatatlanságuk lassan kint átment a köztudatba, elterjedtek az egész világon s némely ága a társadalom minden rétegében divatossá vált. A szabadtéri sportok között igen nagy népszerűségnek örvendenek az úgynevezett téli sportok s ezek között főleg a szánkózás. Noha a szánkózás korántsem új sportág, mégis néhány éve csak annak, hogy gyakorlása nagyobb mértékben elterjed. És a népszerűség és emellett a sport rendkívüli egészséges volta a főváros tanácsát azokra az intézkedésekre késztette, amelyeket az előző években a szánkózás szabályozása, fejlesztése és terjesztése céljából megtett A tanács elhatározta, hogy ezentúl még fokozottabb mértékben kíván súlyt helyezni a szánkósportra, hogy ez a tanuló ifjúság számára minél könnyebben legyen megközelíthető. A szánkózásnak, mint egyáltalában minden sportnak vannak veszedelmei is, amelyeket azonban kellő előtanulmány és óvatosság mellett úgyszólván teljesen kizárhatunk. Jól teszi ezért a kezdő szánkózó, ha előbb megismerkedik szánkójának szerkezetével, tulajdonságaival, a szánkózás technikájával és általános szabályaival Ha mindenki szem előtt tartja e tanácsokat, számos baleset hárítható el s a szánkózásnak csak az áldásos előnyei maradnak meg. • A Budapest székesffiváros tanácsa Által a sz&nkóz.&sra vonatkozó tudnivalókról kiadott füzetből. Kiplya a Rákócz-uton! A főváros szivében. Rákóczi-ut 15. sz. alatt nyílt meg 1600 négyszögméter területen a HUNNIA Kényelmes melegedő. Buffet. Olcsó árak. Kölcsönkorcsolyák 1 koronáért. Külön női és férfi öltözik. — Csütörtökön és szombaton délután vasárnap délelőtt és délután katomüzeme. Belépőjegy 1 kor. Ünnep és vasárnap 1'50 kor. Bérleti idényjegy 10 kor. Kisérő idényjegy 6 K. Óriási előnye a kültelki jégpályákkal szentben az idő és pénzmegtakarítás. Sportszerű vezetés. Telefon 152—15.