Sporthirlap, 1913. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1913-01-20 / 3. szám

6. oldal. S­PORT HÍRLAP A Fekete-féle gavaros­lági rekord tengeri kígyója, úgy létszik, még sokáig fog kisérteni. A MASz atlétikai­ szakosztálya ugyanis múlt keddi szakosztályi ülésén ismét foglalkozott a kínos ügygyel és a lapunk múlt számában részletesen kifejtett okokból vég­leg elutasítván a rekord hitelesítését, a kér­déses versenyt rendező Postások atlétikai vezetősége ellen, az előfordult nagymérvű szabálytalanságok (a rekord-blanketta elké­sett beterjesztése, a blankettán levő helytelen adatok, hamis aláírások stb.) miatt vizsgálatot rendelt el. Két alelnök helyett három és 25 tanácstag helyett 30 lesz ezentúl a MASz-nál. A Szövet­ség legutóbbi közgyűlésén hozott erre vonatkozó alapszabály-módosításokat ugyanis a belügyminiszter már jóváhagyta. A szabálymó­dsításokat, a­melyeket a MAtis atlétikai szakosztálya az atlétikai versenyszabályokon és az általános verseny­­sza­bályokon eszközölt, múlt­ pénteki ülésén jóváhagyta a MASz tanácsa. Nem lesz turisztikai- és hósport szak­osztály. Számos, a MASz kötelékén kívül álló és ahhoz tartozó egyesület azzal, a kérelemmel fordult a MASz tanácsához, hogy alakítsa meg külön­­külön a turisztikai- és a hósport-szakosztályt. A MASz tanácsa amit pénteki­ ülésen, behatóan fog­lalkozván az egyesületek­­ óhajával, elhatározta, hogy ez időszerint nem tartja, megalakítandónak a szobán forgó szakosztályokat.. A BISAO atlétái téli tréninget tartanak 8, ■ Nemzet Tornacsarnokban. A klub dobói, ugrói és azon futói, a­kik a mezei tréningben részt nem vesznek, könnyű d­őtréninget folytatnak az­ emlí­­tett helyen. Fülöp József, a kassaiak kiváló középtávt­llója ■ a­ki tudvalévően Székesfehér­várra került, ezentúl is a Kassai AC színeiben fog versenyezni A BKE és a­ sport. A jégsportot úgy látozik mostoha sorsra kárhoz­tatták Budapesten. De nemcsak a jég miatt, a­mely ritkán látott vendég a pesti pályákon, mert ha ki­vételesen megembereli magát Celsius apó és a kor­­c­olyázás híveinek hő imádságára a fagypont alá sülyed, még akkor sem veheti át birodalmát a sport. A legtöbb pályán ugyanis csak korcso­lyázni lehet, de sportolni nem. A gyorsstorcsolyá­­záshoz megfelelő nagyságú terület kell, amelyen már ki lehet fejteni valamelyes sebességét, veszély­telen fordulók és abszolút sima jég. Bummlizás­­hoz jó a kissé göröngyös jég is, a­mivel a ver­­senykorcsolya azonban már sehogy sem tud meg­barátkozni. Két pálya van Budapesten, a­mely megfelelt a jégsport kívánalmainak. A Margitszigeten a MAC pályája, a­mely azonban kicsi ahhoz, hogy jó eredményeket lehessen elérni rajta, noha a pálya vezetőségét igazán ideális sportszellem hatja át. A városligetben van a világ egyik legnagyobb és leg­szebb fekvésű pályája, a­melynél jobbat még el­képzelni sem lehet. De mit ér mindez, mikor a pálya vezetősége valósággal hadat üzent a­­sportnak. Valamikor éppen a sportban kifejtett tevékeny­sége szerzett európai hírt a Budapesti Korcsolyázó Egyesületnek. Versenyzői — Minnó, Wampetich, Péczely — a külföldön is számottevő ellenfélként startoltak és az apró titánok egész légiója rajtolt körülöttünk. Az utolsó két esztendőben azonban józan üzleti politika lépett a sportaktivitás terére. Az üzlet terén határozottan szerencsésen operált a BKK. Bajoní­oztatta — 300.000 korona költséggel, 50 éves amortizációra — a városligeti tó meden­céjét, de ennek ellenében Márkus Jenő fővárosi tanácsnok révén kieszközölte, hogy a 12.000 ko­rona évi bért 6000 koronára szállította le a fő­város. Ötven év alatt pont 300.000 koronát tesz ki ez is. Az utolsó esztendők enyhe tele is hozzá­járult, hogy a BKE különben is jelentékeny tőkéje meggyarapodjék, úgy hogy ma a BKE a világ egyik legmódosabb sportegyesülete. Igen természetes, hogy a BKE hatalmas vagyona tok erkölcsi kötelességet ró az egyesületre, a­me­lyek­nek ,siet,meg is felelni. Rrajcároskodik, tehát hockey-i csapatával és tökéletesen elnyomja azokat az ambiciózus gyorskorcsolyázókat, akik elég naivak ,azt hinni, hogy a BKE hivatása a jég­sportot európai nívóra fejleszteni. Még nem is borította jégkéreg a városligeti, ta­vat, a­mikor már sok ezer korona folyt be a BKE pénztárába a bérleti, díjakból­ Megint úgy­ látszott, hogy számos­ marad,a.tó. cementmedencéje sigy újra meg ne­m szolgált jövedelemhez jut az egye­sület. Okos politika­ lett volna tehát­­ valamit csi­nálni. Megmutatni a jeget váró közönségnek, hogy ha az enyhének induló tél meg is akadályozza programmja kifejtésében, legalább más irányban mozog. Hockey­ csapata­ megkereste ugyanis a BKE vezetőségét, hogy ne hagyják őket itthon berozs­dásodni, hanem legalább vasárnaponként küldjék fel Bécsbe, „hogy a téécsi csapatokkal­­játszva tró­­nhozzanak. A­ BKE, azonban hősiesen ellentállott. sokalták a költséget — a szegények —,és féltet­ték a csapatot a vereségtől. Egyszerre felcsaptak az egyesület nimbuszának őréül. Kapóra jött ne­kik Minder Frigyesnek, a csapat kapitányának nyilatkozata, a­ki egy 3:1 arányú bécsi vereségre hivatkozva, szintén aggályosnak ítélte a bécsi ki­rándulásokat. Elfelejtették azonban, hogy egy hosszú és fárasztó túra utolsó állomása volt Bécs, ahol Minder magát is beállította a csapatba, a bé­csiek nem csekély hasznára. Így történt, hogy tréning nélkül állt ki­ első mérkőzésére a magyar csapat. A BKE azonban elérte célját,­­ egy réz­garast sem­­ kellett elvenni­e az egyesület száz­ezreiből. ■.i, : ■ . ' Még szebben istápolták a gyorskorcsolyázást Nem törődve , azzal, hogy a versenyzők csak ki­adós tréninggel érhetnek el valamelyes formát, csakhogy, a némi költséggel járó gyakori öntözést és foltozást­ elkerüljék, hat centiméteres vizet bo­csátottak, a tóra. A vastag vízréteg persze nehe­zen fagyott át és így történt, hogy míg a többi versenypályán már vígan korcsolyáztak, a BKE takarékos vezetősége még mindig ölbe tett kezek­kel nézte az­ idő múlását. Mindent az időjárás véletlenségére bízott tehát a BKE s bizony köny­­nyen megtörténhetett volna, hogy — hála az új szisztémának — végig jég nélkül marad a város­­ligeti tó. Ezer szerencse, hogy Budapesten szokat­lanul nagy hideg állt be, a­mely kifogott a hat centiméteres vizen is. Azaz, hogy a BKE szempont­jából­­nem is olyakn nagy ez a szerencse. A be­folyt bérleti díjak így nem maradnak meg érintetlenül a pénztárában. Mindenesetre tanult belőle a BKK. A jövő évben már 10 centiméterre fogja emelni a vízréteg magasságát. Azon fogjon ki a hideg, ha tud. A MAC pályáján már régen treníroztak a ver­senyzők, a­mikor a városligeti tóra még csöndes­ség borult. A MAC tehát, hogy lehetővé tegye a BKE gyorskorcsolyázóinak a versenyen való rész­vételt, telefonált dr. Szentgyörgyi Imrének, hogy felajánlja versenyzőinek tréning céljaira a pályá­ját. A BKE vezetősége azonban érthetetlenül elzár­kózott a szívós meghívás elől. Ugy látszik telté­­kenykedtek a szigeti,pályára s ezért tagadtak meg vele minden közösséget. A MAC-ot nem zavarta a BKE fagyos tartózkodása és mindennap újra meg­invitálta a BKE gyorskorcsolyázóit egy kis ba­rátságos tréningre. De a BKE is hű maradt elvei­hez és egyetlen versenyző­jét sem küldte el. A BKE tehát nem is nevezett a MAC versenyére, de a la­pokban közölt­­kifogása, hogy gyorskorcsolyázói nem trenírozhattak, nem fedi a valóságot, mert hisz ha trenírozni akartak volna, ott volt a mar­gitszigeti pálya. A sportot tehát teljesen­­ háttérbe szorította más ismeretlen okok miatt a BKE. De most sem engedi lábra kapni, noha már óriási jégfelület áll a ren­delkezésére. Általános a kedvetlenség emiatt a BKE versenyzői között. A klasszis emberek telje­sen vissza­ is húzódtak a szép sporttól s csak egy pár megátalkodott gyorskorcsolyázó bántja meg szilaj mozgásával a BKE­ sportbizottságának nyu­galmát. A­hogy azonban a BKE-t ismerjük, ezen is tud majd segíteni TÉLI SPORT­­CIKKEKBEN u. m Rodli, szánkó, ski, korcsolya, swiet­er, keztyű, sapka stb. valamint vívó szerekben leg­­­­olcsóbb bevásárlási forrás a —-—— Bölcskey-féle sportüzletben, Budapest, IV., ESKQ-ut 3. Tiller-pilóta. 3. szám. A szánkózás haszna.*) Írta: Gerentsér László dr. A testnevelés és a sport terén szerzett eddigi tapasztalatok kétségtelenül beigazolták, hogy a szabad levegőn űzött testmozgások jóval felette állanak a zárt levegőn végzett testgyakorlatoknak. Ezt a tapasztalatot támogatja az orvostudomány is és általában a szakemberek egybehangzó véle­ménye. Tudjuk, hogy levegő nélkül nem élhetünk, jó levegő nélkül pedig egészségesek nem lehetünk. Táplálékot elég ha napjában háromszor-négyszer vessünk magunkhoz, de levegőt percenként 15— 20-szor lélegzünk be, tehát óránként átlag 1200-­­szor. Minden lélegzéskor a mérges anyagokkal, főleg szénsavval telített vér a tüdőn keresztül oxi­­géndús friss levegőt nyer, amelyet a szivattyú­­szerűen működő szív a véredényrendszer segítsé­gével a test minden részébe elszállít. Magától érte­tődik tehát, hogy minél több az oxigén a levegő­ben, annál egészségesebb az és hol lehet jobb a levegő, mint kint a szabadban, főleg a városon kívül, ahol a sok füst, por, párolgás, állati és emberi légzés nem fertőztette meg. Ezek a mélyreható okok vezették az emberi test egészségtanával és a testneveléssel foglalkozó egyé­neket arra a gondolatra, hogy a test egyes részeit és a belső szerveket fejlesztő, továbbá az anyag­cserét előmozdító mesterséges mozgásokat, amelye­ket eddig­­ többnyire zárt helyiségben végeztek, kivigyék a szabad természetbe, ahol a fokozottabb vérkeringés folytán megkívántató oxigén elég mennyiségben található, de ezzel egyidejűleg még arra is rávezették őket, hogy a mesterséges és gépies mozdulatokat lehetőleg természetes mozgá­sokkal pótolják. így születtek meg a szabadtéri sportok, hasz­­­­nuk, szükségük, pótolhatatlanságuk lassan kint át­ment a köztudatba, elterjedtek az egész világon s némely ága a társadalom minden rétegében diva­tossá vált. A szabadtéri sportok között igen nagy népsze­rűségnek örvendenek az úgynevezett téli sportok s ezek között főleg a szánkózás. Noha a szánkózás korántsem új sportág, mégis néhány éve csak annak, hogy gyakorlása nagyobb mértékben elterjed. És a népszerűség és emellett a sport rendkívüli egészséges volta a főváros taná­csát azokra az intézkedésekre késztette, amelyeket az előző években a szánkózás szabályozása, fej­lesztése és terjesztése céljából megtett A tanács elhatározta, hogy ezentúl még foko­zottabb mértékben kíván súlyt helyezni a szánkó­sportra, hogy ez a tanuló ifjúság számára minél könnyebben legyen megközelíthető. A szánkózásnak, mint egyáltalában minden sportnak vannak veszedelmei is, amelyeket azon­ban kellő előtanulmány és óvatosság mellett úgy­szólván teljesen kizárhatunk. Jól teszi ezért a kezdő szánkózó, ha előbb megismerkedik szánkójának szerkezetével, tulajdonságaival, a szánkózás tech­nikájával és általános szabályaival Ha mindenki szem előtt tartja e tanácsokat, számos baleset hárítható el s a szánkózásnak csak az áldásos előnyei maradnak meg. •­ A Budapest székesffiváros tanácsa Által a sz&nkóz.&sra vonatkozó tudnivalókról kiadott füzetből. Kiplya a Rákócz-uton! A főváros szivében. Rákóczi-ut 15. sz. alatt nyílt meg 1600 négyszögméter területen a HUNNIA Kényelmes melegedő. Buffet. Olcsó árak. Köl­­csönkorcsolyák 1 koronáért. Külön női és férfi öltözik. — Csütörtökön és szombaton délután­ vasárnap délelőtt és délután katomüzeme. Belépőjegy 1 kor. Ünnep és vasárnap 1'50 kor. Bérlet­i idényjegy 10 kor. Kisérő idényjegy 6 K. Óriási előnye a kültelki jégpályákkal szentben az idő és pénzmegtakarítás. Sportszerű vezetés. Telefon 152—15.

Next