Sporthirlap, 1913. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1913-01-06 / 1. szám

1. szám. HIVATALOS ROVAT. Magyar Athletikai Szövetség. Budapest, Vill., Szentkirályi utca 22. II. Telefon: Jessel 11—93. E!­íj S k: Pil­ozy István D­r. A I ® I n k h 8*: Felseséry Zoltán r­ r„ Kl­pathy Jenfi dr. Titkár: Stank­ovits Szilárd iIV., Kisaonti városház.' Pénztáros: Hindu Marcell dr (V TI ~í%dr­­;án­­ot-utoa 19). ellenír: Holdy Lajos dr .lejryzsi: Toldi .Panzión. Atlétikai szakosztály e­l­n­öke: Plankovits Szilárd; elfiadója Pzorelemhaczyl Jenő dr. (V., Rálvány-utoa 7). V­t­v­d-s­z­a­k­o­s­ztál­l­v . elm­ze : Natrv Bála dr. (VITI., Berkeraia-utoa 16); olfiadója: Földváry Gyürtfy dr. (VITT., Bezerádv­otoa 6). J­n 1­y * m­o 16- is ti­­­r le 6 :á.« 7 n R p­a­r­t­á­l y: oloMro: Tetioti Pitér dr. ‘Tv., TÁmház-Mrn* Ml. rifiortrtía : Csanádi Mór iX., K­ ih'nval-ní BOi. A szavotato helyiéin*: Vili., Frontkirá iyi­ntíia II. II. em. 27. Hivatalos érák : köznaponként este 8—8 óraifj. ift BVASa­bfrlsosA és súlyemelő eiatroaf­félára folytatólag a kSvatk­ező versenyzőket igazolta: Zsombolyai H és TSE részére: Ács Sánta Ferenc 422, ifj. Krámmer János 423, Kihm Mátyás 424, Konrád Miklós 425 Riesz János 426, Andrássy Aladár 427, Ács Sánta Pál 428, Terzito Prokó 429, Stanisics Miklós 430, Haasz Dénes 433, Hem­­mert M'há'v 494, Schuhmacher János 433, Sze­­re'my Miklós 436, Adlerstein Jakab 437, Blum Jó­zsef 438, Matvkovics Lajos 439. fflETK részére: Simák Lajos 431, Simák Jó­zsef 432, Székesfehérvári KftTK részér®: Scheiber Zoltán 440 Fehér István 441. Debreoveni Ak. Ad részére: Szombati Dá­niel 442, Gyöngyössy Babits 443. Na­­kikincai AD részére: Mathisz Alajos 444, Netz János 445 Mausz Jakab 446, Atyimo­­vits Borivói 447, Bányai Ferenc 448, Ilajniki Géza 474, Britt Vilmos 475, Gers­ts Antal 476, Prud­a Ádám 477, Molnár István 478, Zarity Bo­rdán 479, Kafka Péter 480, Trifunácz György 481, Gangl Ferenc 484, Gyorsvevits Ferenc 485. Aradi Toldi AC részére: Medot István 449, Marinkás József 450, Borbea Trajan 451, Tetter Jó­zsef 452, Wetzel Tamás 453 Frisch Ede 461, Szi­geti Péter 489, Schnee József 490, Stern Pál 491, Kalocsay József 492, Puskás Péter 493, Bleier Vilmos 494, Hardt Tivadar 495, N­yárai Gyula 490, Győri Lajos 497, Déri Béla 498, Szőcs Ernő 499, Angele Józ­ef 500, S Stern Péter 501. MIK részére: Schülinger Ferenc 454, Klein Lajos 455. Testvériségi SE részére: Szomorovszky Fe­­rencz 456. Egyetértés SE részére: Traube Lajos 457. SE&FC részére : Kovács Ferenc 458, Kézdi- Kovács Lóránt 459, Schili László 460, Krupp Nán­dor 472, Hegedűs Péter 473. Debreczeni TJTE részére: Kurtás János 462, Szegedi Gyula 463, Klein Lajos 488. Debreczeni TE részére: Szalay Sándor 464, Gyöngyösi Gyula 486. KACS részére: Fodor Tibor 487. Temesvári BAE részére: Paunovits Miloskó 465, Tóth Béla 467, Pavui­csev Lázár 463, Schmidt József 469, Lederer Henrik 470, Fischhoff Ferenc 471, Bross Péter 502, Fól­ák Lajos 503. Aradi AC részére: Fekete József 482, Hesz­­mann Ernő 483 • Szabadkai 2STS részére: Beck Imre 504, Bauer Kálmán 505, Dubicsavecz József 506. Átigazolások: Teressv­ári K&B részére: Szabó Albert 466/b. EAO£ részére: Mihalcca Károly 217/b. Csanádi Mór, birkózó-szakpart, előadó Felhívás! Az ált. versenyszabályok 20. §-a értelmében felhívom az egyesületeket, hogy a folyó évi április hó 30-ig remizendő athletikai verse­­nyek határnapjait legkésőbb január 31-ig nálam írásben jelentsék be. Dr. Szerelemhegyi Jenő, a BL szak­oszt. előadó. „TIVOLI" - fényjátéttház ZZZZZZ. VI., Nagymező­ utca 8. a főváros legújabb Miványossága.­­Al­­­g tök­ékt­ibb budapesti mozi. SFORT HÍRLAP a CT3 a cra 3 c=1 m cd a cra m c=3 n cz3 j­átszás. (8 C=3 B C=3 W □ S C3 9 C=1 B C3 S D A berlini olympiász. Kísért a tv,jas start. A Sporthirlap ipar több ízben megemlí­­tette és cikkekben is szóvátette a berlini Sta­dion építkezése alkalmával azt a feltűnő je­lenséget, hogy az uszoda hossza a tervrajzo­kon nem kerek 100, hanem 104 méterre van tervezve. A nemzetközi szövetségi és olympiai ver­senyszabályokban egyaránt általánosan meg­kívánt fejesstarttal szemben ez arra engedne következtetni, hogy a németek régi vessző­­paripájukra akarnak az 1916. évi világverse­nyek alkalmával felülni és a 100 méteres pálya két végén 2—2 métert levágva, úgy az ellökéses fordulót, mint pedig a fejesstartot lehetetlenné akarják tenni. Bizonyos ugyan, hogy ez az intézkedés a maga sérelmes mivoltában feltétlenül ki fogja maga ellen hívni úgy a nemzetközi szövetség, mint a Nemzetközi Olympiai Bizottság eljá­rását, mindamellett nagyon szükséges volna, ha a MUSz a maga részéről is interpellációt intézne a megfelelő hivatott és illetékes fóru­mokhoz. A német úszószövetség éppen a közel­múltban örvendetesen közeledett a többi nemzet álláspontjához, fakultatíve a minden­kori rendező egylet belátásától függőleg meg­engedve a fejesstartot, a­minek következ­ménye az volt, hogy valamennyi nemzetközi verseny kiírásában már fejesstart szerepelt a feltételek közt. Most pedig éppen az olym­piász világraszóló jelentőségű küzdelmeinél akar minden: társ­ai szerint retrográd és ma­radi álláspontjához visszatérni. Másik hasonló kérdés az olympiász úszó­­számainak önkényes és részben sportszerűt­len kibővítése. A Stockholmban tartott kon­gresszus alkalmával hosszú és alapos vita tárgya volt az olympiai úszószámok standard programmjának preliminálása és a többség annak idején úgy találta, hogy az egy 300 méteres hölgyverseny beiktatásán felül bőví­tésre nem szorul; kisebbségben maradt a magyar képviselő azon indítványa is, hogy egy 200 méteres világbajnokság vetessék fel. Az elutasítást azzal indokolták, hogy a 200 méteres táv, ha nem is mint egyéni verseny, de mint stafétatáv szerepel a programman. Erről az indokolásról természetesen lehet vi­tatkozni, de maga a határozat ugyanannyira respektálandó, mint a Nemzetközi Szövetség elutasító álláspont­ja a németek által propo­nált két további (4 X 100 méteres sprint és 4X100 méteres vegyes) staféta számmal szemben. Ez utóbbiak a tengerentúli orszá­gok, Amerika és főként Ausztrália azon érve­lésén szenvedtek hajótörést, hogy az óriási útiköltség következtében éppen a legjobb úszók lennének az indulásban anyagi erők híján akadályozva és ezzel kevésbbé kiváló, éppen nem abszolút legerősebb csapat jutna m­a nem érdemelt esélyekhez, sőt esetleg győzelemhez. Most pedig a német szövetség legilletéke­sebb faktorainak egyikétől értesülünk, hogy a két versenyszámot mégis felterjesztette a Deutscher Schwimm Verband a német Reichs­­aussehus-hoz, fumigálva a nemzetközi szö­vetség határozatát A hamburgi szövetségi ünnepély eredménye szerint Németországnak a vegyes stafétában sincs sok keresnivalója, ha a nagy távolság és költség nem gátolja a tengerentúli csapato­kat a megjelenésben. A kérdések eme csoportja minden esetre igen érdekes és esetleges nemzetközi kon­fliktusokat is rejt a méhében. FOOTBALLINGEK keton, etfil fűzős, 1 f 9 árban be­bármely színben selm­szerezhetők tifelnioercser Jenő sportmlletében Bu­dapest, IV., Magyar­ utca 1. — (Kossuth Lajos­ utca sarok.) — Cipók, labdák nagy választékban mérsékelt árakon Képes áltetrozék ingyen és b­érmen­tve. 7. oldal ­■ rrm »r------m i— ----------------------1 m Kerékpár, a i-----7-) a r-------------1 a i----------\m m A berlini Stadion ise­rékpár pályája cementből készült 666­4 méter belső kerü­letű, 11 méter széles s a fordulókban 5­75 m. magas lesz. A pálya tribünjeit 20 200 ülő és 9800 állóhelylyel építik, úgy hogy a nézőtér 30.000 ember befogadására lesz alkalmas. A stadion szomszédságában levő prunewaldi versenypálya egy 20 méter széles alagúttal az olympiai pályához lesz csatolva s tréning­­czélokra fog szolgálni. Újra lesz túra­verseny. Az MKSz elnök­sége az általános óhajnak engedve, a köz­gyűlés elé terjeszti a túraversenyek vissza­állításának a kérdését. Sarokas­ilkSa-nex: Az MKSz vezető­sége, a­melynek a horvát-osztrák barátko­­zásra már többször felhívtuk a figyelmét s alapszabályszerű jogaira és kötelezettségeire egyrészt az osztrákok indokolatlan túlkapásai, másrészt a horvátok érthetetlen indolencziá­­jával szemben alapszabályszerű jogainak és kötelezettségeinek a gyakorlására figyelmez­tettük, semminemű lépésre nem határozta el magát. Most, hogy nyomtatásban jelent meg az osztrák kerékpársport 1912. évi története s a beszámoló versenyösszeállításában délszláv­­bajnoksággal (Laibach-Opcina), Zágráb baj­baj­nokságával, Zágráb-sziszeki versenynyel, horvát 100 km es bajnoksággal találkozunk, kérdjük a MKSz vezetőségétől, hogy tulaj­­don­képen mi a szándéka ? Hajlandó-e a hor­­vátoktól az idők végtelenségéig eltűrni szen­tesített alapszabályainak állandó semmibe­vevését s valóságos kigúnyolását. Hajlandó-e az osztrák túlkapásokat megtorolni s haj­landó-e alapszabályainak érvényt szerezni s a bennük foglalt kötelezettségeknek megfe­lelni. Mert ha mindezt nem­ teszi, sokkal he­lyesebb, ha a jelenlegi vezetőség visszavonul és sportunk irányítását már a szövetség kar­dinális érdekében is, nem is szólva nemzeti érdekünkről, egy olyan új, lelkes vezetőség­nek átadja, a­melyik nemcsak a szövetséget fentartani, de azt fejleszteni és a támadások ellen kel­l erélylyel megvédeni is tudja. A Vandormedv­everespor iá­­r a társegyesületek élénk részvétele mellett jól sikerült Szilveszter-estélyt rendezett Sportir­odafom. „A stockholmi olympiai játékok." — 75 képpel. — — Szerkesztette dr. Speidl Zoltán. — Január 1-én jelent meg a könyvpiacon az első önálló, komoly magyar munka az olym­­piászról. Egyes tanulmányokat, cikkeket ol­vastunk már eddig is. De részletes eredmé­nyek hiánya megfosztotta kutforrás jellegétől, avagy az összefoglaló nézőpont hiányzott azokból. Mindenképen hézagpótló tehát dr. Speidl Zoltán könyve. Nemcsak az olympiász hősei és eseményei elevenednek meg benne gyö­nyörű rajzokban, nemcsak az adatgyűjte­ménye teljes és hibátlan, hanem a versenyek megbeszélése és kritikája is pompás stílussal és szaktudással van megírva. A legkiválóbb sportírókat szólaltatta meg a stockholmi olympiai játékok könyve. Dr. Speidl Zo­tán nagy gonddal választotta ki munkatársait, nem csoda tehát, hogy minden tekintetben tökéleteset produkált. A könyvet Stankovits Szilárd ötletes elő­szava vezeti be. Igazi essay ez a bevezetés. Rövid és frappáns kritikája a nagyszerű szín­játéknak, mélyreható következtetésekkel. Miként Stockholmban, úgy a könyvben is az atlétika viszi a vezérszerepet. Negyven­­három oldal számol be a világrekordok özö­­néről. Kritikai ismertetése pedig egyike a leg­érdekesebb és legtanulságosabb olvasmá­nyoknak. Előkelő szerep jutott a könyvben az úszás­nak is. Meggyőző erővel, őszinte szókimon­­dással tárja föl a nagy magyar doktorim

Next