Sporthirlap, 1913. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1913-07-07 / 27. szám
27. szám. Budapest, 1913. julius 7. IV. évfolyam. rrprodek ágával, c. a 165 porttal . Szerkesztőség: Budapest, IV., Sarkantyus-u 3. Telefon: 75—25. Kiadóhivatal: Budapest, IV., Sarkantyus-u. 3. Telefon: 908. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre................................... , e kor. Fél évre ............. 3 . MEGJELENIK MINDEN HÉTFŐN KORÁN REGGEL. Ára 10 FILLÉR, VIDÉKEN 12 FILLÉR. Kapható minden dohánytőzsdében. Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban, IV, Sarkantyus u. 8., valamint a hirdetőirodákban, Ausztria részére Mossa Rudolfnál, Wien, L. Seilerstätte 2. Németország részére: August Schermar, Berlin, Zimmerstrasse 87—JL Fegyverkezzünk az olympiászra Magyar stadion. — Olympiai standardprogram. Egy szerény hír húzódott meg a múlt héten a napilapok hasábjain: Andrássy Géza gróf és Múzsa Gyula, a MOB elnökei, audiencián voltak őfelségénél, a királynál, a magyar stadion ügyében. Semmi kommentárja nem volt ennek a híradásnak s mégis messze elhangzott, sok hamvadó reménységet lobbantott föl egyetlen puszta szava: a magyar stadion. Ma már mindenütt ismerik és értékelik a sportot. De, hogy ez a változás megtörténhetett, hogy még a felső, sőt legfelsőbb körök is számolnak vele és építenek rá, azt mégis a lefolyt olympiászoknak köszöni a sport. Amikor tehát a magyar stadionról beszélnek, mintegy varázsütésre elénk rajzolódik egy színes ragyogó kép, a magyar sport leghőbb vágya s egyúttal jogos aspirációja, a magyar olympiász. Ezért emelkedik ki a személyi hírek tömegéből az a királyi kihallgatás, amely a magyar stadion jegyében született meg. Jól esik egyrészt annak a konstatálása, hogy ime van két embere a magyar sportnak, aki — szerencsére a sportélet forgatagán kívül állva — magasabb rendű célokért küzd. Másrészt komoly figyelmeztetés ez az apró és mégis beszédes hír arra is, hogy a magyar olympiásznak legfőbb előfeltétele egy készen álló stadion. Csak akkor remélhetjük azt, hogy 1920-ban Budapestet bízzák meg az olympiász rendezésével, ha egy már készen álló, vagy legalább épülő stadionra hivatkozhat a szinte késhegyre menő vetélkedésben a magyar sport. De még a készen álló magyar stadion sem elég szószóló, ha ellenünk dolgozik — Ausztria. Mert ne feledjük el, hogy mint annyi sok ebben az országban, a magyar olympiász sorsa is a Ballplatzon, a közös külügyminisztériumban dől el. Ne feledjük el, hogy a Ballplatzon sohasem látták szívesen Magyarország előtérbe nyomulását. Márpedig az olympiász révén rövid időre Budapestre helyeződik át a monarchia súlypontja. Budapesten találkoznak nemcsak a nemzetek kiküldöttjei, hanem a képviselői is és egy darabig Budapestre figyel az egész világ. A magyar sport minden becsületes törekvését lerombolhatja az osztrák diplomácia egyetlen sakkhúzása, ha nincsen kedvére a dolog. S már meg sem félünk tőle. A király kihallgatáson fogadta a MOB elnökségét. A magyar stadionról, a magyar olympiászról tettek ő Felségének jelentést. A korona is közösséget vállalt tehát a magyar sport nagy érdekével, amit még a Ballplatz diplomatáinak is tudomásul kell venni.* Jó úton halad a magyar stadion ügye már azért is, mert a testnevelési alap megadja hozzá az anyagi eszközöket. A Testnevelési Tanács azzal kezdhetné meg legméltóbban a működését, ha a magyar stadion fölépítésének a javaslatát terjesztené be első ügyiratnak a minisztérium elé. A magyar stadion ügye mellett eltörpül ugyan, de azért rendkívül fontos az olympiai standardprogram rendezése. Az angol és a svéd olympiász véglegesen igazolta a standardprogram szükségességét. Az angolok is lövészettel és horgászattal harácsoltak össze egy csomó pontot, míg a svédek miniatűr fegyverekkel való versennyel, iramszarvas lövészettel és modern pentatlonokkal lepték meg a hüledező világot. Természetesen úgy Anglia, mint Svédország győzött a maga portáján, de a többi nemzetnek elég volt már a komédiából s igy lassan győzött az a fölfogás, hogy meg kell szüntetni a szemérmetlen hazadolgozást. A jövő évi párisi kongresszus fogja megállapítani az eljövendő olympiászok standardprogramját. Különösen három sportágban van erősen érdekelve a magyar sport, az atlétikában, az úszásban és a vívásban. Hozzá szólhat majd a kongresszuson, szava van, sőt szavazata is, noha az már kevés. Mert nem a sportban, hanem a világhatalomban elfoglalt pozíciójához mérten adtak az egyes országoknak több vagy kevesebb szavazati jogot, így például Amerika és Anglia mellett Oroszország is tíz taggal képviseltetheti magát a kongresszuson. Magyarország egy sorba került többek között Svédországgal és — Spanyolországgal, hat szavazattal. Kanadát egy sorba helyezték Dániával, Ausztráliával és — Peruval meg Mexikóval (5 szavazat). A sportban hatalmas Finnországnak pláne csak két szavazatot engedélyeztek, annyit, mint — Monaconak. Nyilvánvaló ebből, hogy szavazással fogják eldönteni a standardprogram vitás kérdéseit. S mert a magyar sportra nem közömbös ennek a programnak a kialakulása, helyesen teszi, ha készül rá és jóelőre szervezkedik a párisi kongresszusra. A MOB-ra vár a feladat, tömör falanxba egyesíteni a vele azonos elveket valló országokat. Egy év múlva lesz a kongresszus, van tehát ideje bőven, ha nem is túlságosan sok, mert mindegyik állammal érintkezésbe kell lépnie, Angliával csakúgy, mit Chilével. És nyíltan korteskedhetik a MOB, mert az a standardprogram, amelyet a zászlójára ír, biztosan becsületes és minden nemzetnek egyformán megfelelő lesz. FOOTBALL Kommentár. (A Testnevelési Tanács és a footballsport.) A Testnevelési Tanács tagjainak egyoldali összeválogatása nyomán keletkezett elkeseredés egészen elvonta a közfigyelmet attól az ugyancsak fontos kérdéstől, hogy milyen lesz a Tanács hatásköre és működése, valamint az egyes sportszövetségek és az általuk képviselt sportágak közötti viszony miként fog előreláthatólag alakulni , milyen irányú támogatást várhatnak tőle az egyes sportágak és milyen faunában fog ügyüknek ez az előmozdítása megtörténni. Maga a szervezeti szabályzat olyan általános keretek között