Sporthirlap, 1924. február (15. évfolyam, 14-26. szám)

1924-02-02 / 14. szám

, vsmiK/ « j ■°­ ÁTVFÍJ­ ... Szombat—vasárnapi kiadás.­­ Ara 600 korona. 14. szám. Budapest, 1924. február 2. XV. évfol­yam. sport minden ágával J sjjmgr­e foglalkozó újság I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Megjelenik minden hétfőn, csütörtökön és szombaton Budapest. Dalm­ady Győző- ELŐFIZETÉS NEGYEDÉVRE hetenként három számra: Magyarországon 22.000 korona, Romániában ___________ 6 lei g­ru­no Ausztriában 10.000 osztrák korona, Csehszlovákiában 40 eseh korona, Romániában 220 Franci­aországban __ 80 centimé. Utca 3. SZ. ---- Telefon 9—08. lei, Franciaországban 25 frank, Jugoszláviában 110 dinár, Olaszországban 25 óra, --------F. 34.WO magyar korona, Amerikában 1 és fél dollár. ^^Amerikapan_^^_^^^^c^eni^^ „Ép testben ép lélek." A kultuszminiszter életbe léptette a testnevelési törvényt és beterjesztette a testnevelési alap visszaállításáról szóló törvényjavaslatot. Horthy Miklós kormányzó szólata a testnevelésről. Bármilyen oldalról nézzük is, meg kell látnunk óriási jelentőségét annak a cselekedetnek, amellyel Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter elrendelte az 1921-ben elfogadott testnevelési tör­vény végrehajtását. A mi nézőpontunk azonban a sok között csak a testedző sport szempontja lehet. Bár utalhat­nánk Jahn szelemére, amely legyőz­hetetlen hadsereget adott annak idején a német birodalomnak; hivatkozhat­nánk az angol hadseregre, amely jó­formán egyenesen a sporttelepekről in-­j b­ilt a francia csatamezőkre­­ hivatkoz- ; hatnánk a rombadőlt magyar-osztrák monarchia hadseregére, amelyben a vitézség fénye övezte a sportban kép­zett katonaságot, de nem lépünk meg­ítélésünkben a honvédelem területére. Mi meglátjuk a testnevelési törvény hatalmas perspektíváját a nemzetvéde­lemnek azon a terrénumán, amelyet a sport szelleme tölt be, az ifjúság testi nevelésének a terén. 1921. év végén gazdagodott a Corpus Juris a testnevelés törvényével. Több, mint két esztendőt kellett tehát vár­nunk, amig végre a holt betűk meg­elevenedtek és áldásként bejárhatják az országot. Féltünk, hogy írott ma­­laszt marad csupán a testnevelési tör­vény, hiszen a’közbeeső időben tör­tént, hogy elvették a testnevelés ügyé­től azt az anyagi forrást, amelyet néhai Gerenday György zseniális elméje te­remtett­ meg s amelynek elkobzott millióiból minden másra tellett, csak éppen a testnevelés ügyére nem. Meg­­valljuk őszintén azt is, hogy nem láttuk a közéletben azokat a markáns egyéni­ségeket, akik a testnevelési törvény néma betűibe életet tudtak volna va­rázsolni, csüggedten gondoltunk így a megcsonkított országnak a fiatalságára, amely a testnevelési törvénnyel egy be nem váltott ígéretet kapott csupán. S mert nagy volt az aggodalmunk, annál nagyobb örömmel állapítjuk meg mostan, hogy kishitűek, pesszi­misták voltunk. Azt tartják — a tör­ténelmi példák tanúsága szerint — hogy minden életrevaló nemzetnek minden sorsdöntő kora megszüli a maga nagy egyéniségeit, akik törté­nelmi alakokká válnak. A magyar nemzetnek is a mai időkben olyan férfiakra van szüksége elsősorban, akik meg tudják találni a regeneráció eszkö­zeit. Megilletődéssel és hazafias öröm­mel látjuk, hogy ezek a nagy férfiak mégis előkerültek és­ megajándékozták nemzetüket a jövő biztosítékaival. Kétségtelen, hogy a testnevelési tör­vényből —f okos felhasználásával a testnevelés számára visszaadott test­nevelési alapnak — csak erő, csak üdvösség fakadhat, mert biztosít­ja a fiatalság testi kultúrájának a kiépíté­sét és tökéletes kifejlesztését. A sporto­lás anyagi eszközei: tornatermek, fel­szerelések, játszóterek fognak létesülni a testnevelési alapból, a testnevelési tanároknak egész gárdáját fogják ki­képezni a felállítandó testnevelési aka­démián s mindebből hatalmas sportélet fog kivirágozni az egész országban. A testnevelési törvény kötelezővé teszi a rendszeres testedzést minden egész­séges ifjú számára; nincsen tehát messze az az idő, amikor Magyarorszá­gon nem lesz a sport tudománya terén analfabéta. Anélkül, hogy a dicséret vágya ösz­tönözne, nem lehet elzárkózni annak a kiemelésétől, hogy a magyar test­nevelés ügyét magasztos útjára Kle­belsberg kultuszminiszter és Karafiáth Jenő dr., az OTT elnöke indította el. A testnevelés ügye Karafiáthban meg­találta az apostolát, Karafiáth­ pedig Klebelsberg Kunó grófban megtalálta azt a férfiút, aki az ő apostoli eszméit valóra váltja. S e két név fölé egy harmadikat kell emelnünk: Horthy Miklós kormány­zóét, aki a mai napon, amikor Klebels­­b­erg gróf kultuszminiszter kiadta ren­deletét a testnevelési törvény végre­hajtásáról és beterjesztette a parla­mentben a testnevelési alap vissza­állításáról szóló törvényjavaslatot, egy szózatként hangzó kézirattal emelte magasba az egész társadalom elé a test­nevelés ügyének sorsdöntő jelentősé­gét. Mintegy glóriát font Horthy Mik­lós a testi kultúrának, a nemzet jövő boldogulásának eszközéül jelölvén ki az ifjúság testi nevelését. A Hivatalos Lap ma megjelent száma tíz hasábot szentel a magyar testi kultúra nagy eseményének, ismerteti a testnevelési törvény végrehajtási uta­sításait és a testnevelési alap miben­létét s bevezeti mindezt a kormányzó­nak a kultuszminiszterhez intézett kéz­ irata. E nagyszerű sorok napvilágot láttak a napi sajtónak egy részében is, de nem jelenhettek meg annyi helyen, hogy hiányozhatnának a sportlapból,­ amelynek egyetlen célja, egyetlen hiva­tása az, amit oly világosan foglal egyből Horthy Miklós kormányzó szózata, amely így hangzik: Kedvet gróf Klebelsberg ! Hazánk súlyos helyzetéből folyó anyagi bajaink és az elharapódzott tömeg­­betegségek a nemzeti testi egészségét is megtámadták. A magyar jövőnek tar­tozunk azzal, hogy minden erőnk megfeszítésével kiemelkedjünk ebből az álla­potból és testileg­ is épebb és erősebb nemzedéket neveljünk. Ehhez elsősorban a testnevelés ügyének felkarolása vezet, amely ekként most legfontosabb nemzeti ügyeink egyikévé vált. Ennek tudatában ma, midőn a testnevelésről szóló 1921. évi Lili. törvénycikk végrehajtási rendeletének megjelenésével e nagyfontosságú törvény életbe lép és­én felhatalmazásommal beterjeszti a testnevelési alap visszaállításáról szóló törvényjavaslatot s ezzel az állam a mostoha pénzügyi helyzetében tőle telő áldozatot meghozza, szüksé­gesnek látom, hogy az egész magyar társadalom is tettre és áldozatra kész érdek­lődést tanúsítson a testnevelés iránt, mely csak az esetben vehet igazi lendületet, ha a hivatalos tényezők támogatását megértő társadalmi tevékenység egészíti ki. Felhívom önt ennélfogva, hogy­ az eziránt szükséges lépéseket haladéktala­nul megtegye.­­ Kelt Budapesten, 1924. évi január hó 31. napján. Klebelsberg, s. k. Horthy, s. k. A kormányzó szózatában áldozat­­készségre hívja föl az egész magyar társadalmat, hogy egyesült erővel való­síthassuk meg a latin jelmondatot: Mais sana in carpore sano. Nem volt Magyarország ezeréves történetében idő, amelyben nagyobb szükség lett volna arra, hogy az ország fiainak ép testében ép lélek lakozzék. Az ép lélek íme megnyilatkozott a kor­mányzó szívében, a testnevelési tör­vény megalkotásában és életrehívásá­­ban s most kezdődhetik a nagy munka az ép testek kiformálásában. Áldás és szerencse a műre és alko­­tóira ... testnevelésnek, valamint a testedzés­nek az ország lakosainak széles rétegé­ben való meghonosítására és fejlesz­tésére köteles fordítani. 3. §. Amennyiben és pénzügyminisztere élne az­ 1922. évi XVII. t.-c.[29. §-ának 1. pontjában nyert felhatalmazással, úgy az igénybevett összeggel egyenlő összeget tartozik az egyes versenynapo­kat követő két­ héten belül, a testneve­lésről szóló 1921. évi Lil­. t.-c. végre­hajtásának biztosítására, a jelen tör­vénycikk 2. §-a alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszter által létesí­tendő Országos Testnevelési Alapnak rendelkezésére bocsátani. 4. §. Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe és a vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter az érdekelt mi­niszterekkel egyetértően hajtja végre. Budapest, 1924. évi január hó. Gróf Klebelsberg Kuno s. k., m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter. Indokolás az országos testnevelési alapról szóló törvény­javaslathoz. A testnevelésről szóló 1921. évi Lilr. törvénycikk végrehajtása másként gya­korlatilag meg nem oldható, mint oly módon, hogy a lóversenyeknél a köl­csönös fogadásokból (totál­isateur), va­lamint az üzletszerű vagy nyilvános versenyfogadásokat közvetítő egyesek, vagy vállalatok (bookmaker fogadási iroda) részéről fizetett illetékekből befolyó és a testnevelési célokat szol­gáló összegek, úgy mint ez annak ide­jén az 1913. évi XIII. törvénycikk alapján gyakorlatban is volt, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium ren­delkezésére bocsáttassanak és itt alap­­szerüleg kezeltessenek. Törvényjavaslat az Or­szágos Testnevelési Alapról. 1. §. Az 1921. évi II. L-c. 7. §-ának 2. és 3. bekezdése, valamint az 1921. évi XXXIV. t.-c. 1 Leónak c) pontja, továbbá az 1921. évi Lili. t.-c. 9. §-a hatályon kívül helyeztetik. 2.­­§. A lóversenyeknél a kölcsönös fogadásokra (totalistateurre) feltett ösz­­szegekből 8 százalék, valamint az üzlet­szerű vagy nyilvános versenyfogadáso­­kat közvetítő egyesek és vállalatok (bookm­aker, fogadási iroda) részéről fizetett és a földmivelésügyi miniszter által megállapított illetékből 2 százalék a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelkezésére bocsáttatik. A vallás­os közoktatásügyi miniszter a rendel­kezésére bocsátott összegeket alap­­szerűleg tartozik kezelni és ezen összegeket az Országos Testnevelési Tanács meghallgatásával minden évre előre megszerkesztendő részletes költ­ségvetési szervezet szerint kizárólag a MESTRE & BLATG HUDAPUI. VI., UHT PSB£M«-T.. 5. 'JI.E R.-T. JÉ TELEFON­JA-HT ................................ ... MINDENNEMŰ SPORTCIKKEK: ATLÉTIKA, FUTBALL, LAWN-TENNIS, BOX STB.

Next