Sporthirlap, 1926. július (17. évfolyam, 102-119. szám)

1926-07-12 / 108. szám

v 1 Bité 11 StímMT.. Bírák a professzionalizmusban Új helyzet előtt állunk. A ma gyár professzionalizmusinak ugyan még csak halvány kontúrjai bontakoznak ki, de annyi bizonyos, hogy lesz professzionalizmus. Mely egyletek vesznek részt ebben az új vállalkozásban, hogyan, milyen cső- pontosításban indul meg az új, — a profi — bajnokság, még nem tudni, de a bírák szempontjából mindez nem is bír különösebb fontossággal. Az alakulás, reformálás ezer teen-dőjéhez vajmi kevés köze van a bí-rótestületnek, a bírókra nézve az egész reformmozgalomból egyetlen pozitívum mered elő s ez az, hogy ősztől kezdve már professzionalista mérkőzéseket is kell vezetni. Némely vonatkozásban már nem új ez a helyzet, mert külföldi profik pesti szerepléseinél már közreműködtek magyar bírák. Ezek a szórványos esetek azonban minden érdekességük mellett sem veteked- hetnek azzal a feladattal, amely a bírótestületre most vár. Ősztől fogva a professzionalista bajnokság egész rendszerét kell az emberi lehetőségek szerint jól kiszolgálni futballbírákkal, ami a komoly nagyi számításokkal vezetett futballvállalkozások életében sokszorosan jelentősebb az eddiginél. Más országok eljárásait lekopírozni kétségtelenül a legkényelmesebb megoldás volna, ami azonban éppenséggel nem biztosan célravezető. Hiszen maga a magyar professzionalizmus is csupán támaszkodik a külföldi országok bevált rendszerére, míg a speciálisan magyar életkörülmények természetszerűleg nyomják rá a bélyegüket. Amiként a bíróképzés, ellenőrzés, küldés, fegyelmezés is csupán hasonlatos a külföld bírótestületeinél dívó gyakorlathoz, úgy minden bizonnyal a professzionalista bajnokságba való belekapcsolódás módozatai sem kerülhetik el a speciálisan magyar megoldást. Egész sereg kérdés vár ugyanis megoldást, ha különben egy tekintetben már határozott nézet jegeresedett is ki. Előre is bizonyos, hogy a mérkőzést vezető bíró személyére nézve semmiféle változást nem fog jelenteni az, ha a mérkőzést professzionalisták játsszák. A bíró marad az, ami eddig volt, talpig amatőr és a bíródíj, vagy költségmegtérítés mértéke az ő számára aligha változhatik meg. Ez azután egyúttal az egyetlen dolog, amire nézve bizonyosak lehetünk. Más dolog magának a BT-nek a professzionalistákhoz való viszonya. A helyzet eddig az volt, hogy a bírói díjak nagy részét az elsőosztályú egyletek fizették ,s az alsóbb osztályúak aránytalanul kevesebb díjért kapták a bíróikat. Az elosztást az egyletek teherviselő képességéhez szabták s a megoldás nagyjában jó egyensúlyt is tartott azza. Hogy ezt a rendszert tovább nem lehet fenntartani, az minden indokolás nélkül is nyilvánvaló. Az MLFSZ őszi elsőosztályú amatőr épületei semmiesetre sem vállalhatják a tavalyi elsőosztályúaknak ezt az örökségét és máris tapasztalható egy mozgalom, amely azt célozza, hogy a professzionalista első osztályba vonuló egyletek vigyék magukkal a bíródíjak terhének nagy részét. Ez a terv természetesen nem mehet olyan simán, mint az első tekintetre látszik. A professzionalistáknak különösen a kezdeti időkben nagyok a gondjaik és természetszerűleg perhoreszkálnak mindenfajta újabb anyagi megterheltetést. Eleinte tehát semmi körülmények között sem valósulhat meg az a legmesszebbmenő terv, hogy az amatőregyletek semmiféle bíródíjat ne fizessenek, sőt minden bizonnyal a terheik nagyobbik felének átvállalásába sem fognak „ingyen" belemenni a professzionalisták, hanem egyéb, a bíróküldésben megnyilvánuló koncessziókat kívánnak majd cserébe a maguk számára kikötni. Éppen a professzionalista mérkőzésekhez fűződő nagy üzleti érdekeik követelik a bíróküldésnek teljes zavartalanságát és ez az a pont, ahol a bírótestület a külföldi példa szerint nem zárkózhatok el bizonyos kategorizálás elől. Nem a vétójog kitágításáról van szó, mert ebbe a BT semmi körülményeik között belemenni nem fog, arra azonban mégis kényszerítve lesz, hogy , külön szőkébb listát tartson azoknak a bíróknak a neveiből, akik professzionista bajnoki mérkőzéseket vezethetnek, hiszen a profiklubok fizetik majd az aránytalannál nagyobb bíródíjakat s ez elől a kívánságuk elől aligha lehet kitérni. Mindenesetre tehát új kartell megkötése válik szükségessé az MLSz és a BT között, amely már magában foglalja a profimérkőzések bíróküldésének módozatait is. A bírókérdés sarkalatos pontja a profifutballnak is. Hat hét múlva beáll az új helyzet, a profibajnokság megindul, addigra tehát a bíróküldésben is új megállpodásokat kell teremteni. ) 10 itt Kérdések, melyekre várjuk a feleletet (B. ö. Budapest. Kérdések). Egy játékos lábát felsérti a cipő, erre kiáll és kibontja a cipőjét. Közben csapata 11-et ért el, de a mérkőzés fontos, társai a sérültet hívják be a penaltyt rúgni. Ez felrántja cipőjét, neki fut a labdának s a labdával a cipő is repül a kapu felé. A labda a gólba repül, a kapus elvetéssel kornerre üti... a cipőt. Mit ítél a bíró? 2. Ez az eset a legutóbbi BEAC— ETC mérkőzésen aktuális lehetett volna. Ismeretlen egyének a kapufát alul elfűrészelték, de úgy, hogy senki észre nem veszi a játék előtt. A játék a II. félidő 44. percében 1:0-ra áll az ETO javára. A REAC elkeseredetten társad s végül a 44-ik percben Stofian egyedül kitör léskapura lő. Bereczky veti magát, beleütközik a kapufába, a kapu összedől és Stofián lövése az összeomlott kapu felett kb. 1 méterre megy el. Mindkét csapatnak a sorsa függ attól, hogy mit ítél a bíró. SPORTHÍRLAP A Magyar Futballbírák Testülete hivatalos közleményei A BT fellebbezési tanácsa július 16-án (pénteken) este 8 órakor ülést tart, amelyre beidéztetnek: Duller Tibor, Fenyves Miklós, Haar Marcell, Muráró János, Stubeczky Ferenc és Vajda György. Jegyzőkönyvi kivonatot Kivonat a vizsgáztatóbizottság július 2-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. A bizottág gyakorlóbírókká minősíti a középmagyarországi kerület következő elméleti és gyakorlati vizsgát tett bírójelöltjeit: Csányi Barna dr. Feldmann József dr., Grottó Ödön, Leiner Gyula, Maros Oszkár, Tenczel István és Zug Emil. Kivonat a Békéscsabán június 26-án és 27-én megtartott elméleti bíróvizsga jegyzőkönyvéből. Gyakorlati vizsgára bocsátja a vizsgáztató bizottság: Vavra Ferenc és Balogh Sándor bírójelölteket és Oláh Sándor ifjúsági bírójelöltet. Szigorú gyakorlati vizsgára bocsáttatnák: Leipnitzer Sándor, Breier Dezső és Ferenczy András bírójeöltek. Nem feleltek meg a vízisígán a következők: Pongrácz Géza, Németh Árpád, Wertheim János, Bogdán Endre, Tokai Gábor, Heimarth József, Ruhrmann László, Duma György, Nagy Elemér, Vass Pál, és Szabó Ferenc. Ítélkezzünk Múlt héten feladott kérdéseink 1. A bíró a kapufa előtt egy lépésnyire áll. Egy rézsútos lövés átsüvít a kapu előtt, ki is megyne a pályáról, de a bírónak nincs már ideje elugrani és róla a hálóba pattan a labda. Megadandó-e a gól? 2. A mérkőzésre kevés az idő és amikor a bíró az első félidő végét jelzi, a két csapatkapitány odamegy hozzá és kéri, hogy szünet nélkül folytassa a játékot. A játékosok közül azonban 5—6 a fáradtságra való hivatkozással egyszerűen levonul. Mit tegyen a bíró? Sch. E. Budapest. A gól megadandó,mivel a báróról pattant labda úgy számít, mintha érintés nélkül a lövésből közvetlenül jutott volna tovább. 2. A bírónak kötelessége, már a mérkőzés realitása érdekében is 5—10 perc szünetet a félidőben elrendelni, még abban az esetben is, ha emiatt a mérkőzést nem lehetne befejezni. B. ö. Budapest. Jól ítélendő, mert a bíró a pályán éppoly semleges tényező, mint a kapufa, vagy akár egy göröngy. Jól helyezkedő bírónál különben kizártnak látszik ennek az esetnek a bekövetkezése. 2. A szünet nélkül játékot csak k kényszerhelyzetben szabad megengedni. Félidő végével joga van pihenőre a játékosnak és joga van szabályszerű jelentkezéssel a BL félidő folyamán vissszatérni, ha közben mégis elkezdődött a játék. B. J. Budapest. 1. Ha az elvágás pillanatában semmi szabáytalanság nem történt, a bíróról bepattanó gól megítélendő. 2. A két kapitány közös kérésére felszólítom, a játékosokat a játék folytatására s az eset még ellenkezők nélkül folytatom a mérkőzést. A történtekről jelentést teszek. A Sporthírlap felelete: 1. Jó helyezkedéssel az ilyen esetek feltétlenül elkerülhetők. Ha mégis előfordulna, a gól semmiesetre sem annullálható. 2. A játékosnak joga van a félidő után a szünetre és joga van arra is, hogy a teljes mérkőzést végig játszhassa.. Ha csak egy játékos ragaszkodik is hozzá, az 5—10 perces szünet feltétlenül elrendelendő. Ha azonban az idő kevés, a mainimális 5 perc múlva azonnal elindítandó a játék. I Elsőrangú angol, francia ^ C O fE jkT §3 # O |C és német gyártmányú BT* »■* s ® ^ olcsón, 6 tyavi résztésre is BRUNNER ISTVÁN, RÁDAY UTCA 31. mm HÉTFŐ, 1926 JÚLIUS 6. Pickfort Bódy Géza Újpest. Az 1922—23. évi bajnoki mérkőzések során tavasszal az ÚJTE 2:0-ra győzte le azMTK-t. Agólokat tényleg Kosa és Bluhon rúgták. Az UTE a következő csapattal állt ki a mérkőzésre: Remete — Pogl II., Fogl III. — Kelecsényi, Baubach, Királyi— Bluhon, Kosa, Priboj, Sehalleh, Szidom, E. D. A szabályok módot adnak a bírónak arra, hogy a már magadott gólt visszavehess®, amenynyiben meggyőződik arról, hogy a gólt tévesen ítélte meg. A szabályok inetenciója egyenesen lelkiismereti kötelességévé teszik a bírónak, hogy a tévesen megítélt gólt — amely esetleg a mérkőzés sorsát döntheti el — semmisítse meg. Ezt természetesen csak akkor teheti meg a bíró, ha a gól utáni még nem kezdték el a játékot. O. Z. A szabályok nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy „bírói döntésig játékban van a labda. Hja tehát egy vett offszájd-esetből kifolyólag az egész védelem megáll és ellenállás nélkül tűrte azt, hogy az ellenfél csatárai hálójukba juttassa a labdát, akkor viselniük kell eljárásuk súlyos konzekvenciáit. Strausz István, A Főv. Tkör ifjúsági csapata ez időszerint a harmadik helyen fekszik 29 ponttal Az első helyet a Zuglói VII. ker. AC csapata tartja 30 ponttal Második az UTSE 32 ponttal. A Főv. TKört az EMTK követi a sorban ugyancsak 29 ponttal. A Főv. TKörnek hátralévő mérkőzései a következők: UMTE, Testvériség, BAK, EMTK és Világosság, S. Z. Arad. Ha a támadó csatársor egy tagját atizemhatosvonal sarkán faultolják és estében akaratlanul kézzel érinti a labdát, amelyet csatártársa a füttyszó állanatában a hálóba juttat, a gól megadandó. Az eset a követésképpen bírálandó el: A véletlen banda nem.hands és minthogy a szabálysértést szenvedett támadócsapatnak az elkövetett foul lefúvása és a játék megállítása, hátrányára lett volna, a támadócsapat egyik tagja által elkövetett akaratlan banda pedig figyelmem kívül hagyandó, az elért gól feltétlenül jogos. Szövetségi bíró ítélkezése terves volt és az, "hogy a csapatok ezt nem vették észre, nem változtat a dolgon. Tény az, hogy a bíró testéről viszapattanó labda a játék szempontjából nem jön számításba. Az Ön által említett esetben azonban az történt, hogy a tizenegyest elrúgó játékos a labdát a kapufának ugta és onnan a bíró testére, majd a penaltyt végrehajtó játékoshoz került, aki azt bevágta, önnek tehát szabadrúgást kellettt volna ítélnie a támadó csapat ellen, mert a tizenegyest elrúgó játékos csak akkor jogosult a labdát újra érinteni, ha azt közben már más játékos is érintette. K. K. Bratislava. A kért adatok még nem folytak be az MLSz-hez. Kérünk egy kis türelmet. Kérdéseire a jövő héten kap választ. K. A. Szeged. Azok a játékosok, akik az egybeolvadt egyesületnek nem óhajtanak tagjai lenni, a fúzió tudomásulvételétől számított 6 hónapra, avagy utolsó játékuktól számított egy év elteltével igazolhatók át új egyesüle-ük részére. Fogadó. Az FTC-MTK koantinált a Bolton Wanderers-mérkőzésen Orth csak az első félidőben ■átszőtt. Sch. Lipót. 1. Nevesebb játékos ezidőszerint nincs átigazolás alatt. 2. Ilyen általánosságban mozgó statisztikát lapunk szűk terjedelmére való tekintettel nincs módunkban közölni. 3. Válogatott játékosaink közül legtöbbször a következő tízjátékos öltötte magára ■i címeres dresszt: Schlosszer (70), Kertész N. (57), Fogl N. (54), Blum (48), Borbás dr. (41), Biró Gyula (36), Orth (36), Zsák (35), Rumbold (33), Braun (33).