Sporthirlap, 1926. augusztus (17. évfolyam, 120-137. szám)

1926-08-21 / 131. szám

Szombat Budapest, XVII. évf., 131. sz., 1926 augusztus 21, Ára 4000 K Szerkesztőség: Budapest, IV. Dalm­ado Ogozó ucca a Kiadóhivatal, Budapest, VI. kerület, Rózsa ucca 111 Távirati cím: Sporthirlap Budapest.­­­­elefonszám: 15—23 és 75—24, vasárnap délután 75—25 Előfizetési árak: Belföldön és Ausztriában egy negyedévre 100.000 korona, egy hónapra 40.000 korona. Egyéb külföldre egy negyedévre 150.000 magyar korona, vagy ennek megfelelő valuta. MEGJELENIK HÉTFŐN, KEDDEN, CSÜTÖRTÖKÖN ÉS SZOMBATON Egyes szám ára: Belföldön 2000 és 4000 K. Ausztr. 40 és 20 gr. Jugoszl.4 és 3 dinár.Csehszlov. 2 és 1­5ék. Románia 15 és 12 lej. Franciaorsz. 150 és 1 tr. Olaszország 150 L. Ném­et­­ország 25 a. pf. Lengyelország 30 gr. Amerika 5 c A Foglestvérek szenzációs játékával 4:1-n Il­i­­«»»csapat­­ land­et ellen Jól játszott az egész csapat, csak a fedezetsor és a belső csatártrió volt gyenge — Fogl Karcsi brilliáns hátvéd­­játéka volt a nap eseménye — A lengyel csatársor erejét megbénította a Fogl-gát — 3:0-ra vezetett már a magyar csapat Nagyszerű eredményekkel mutatkoztak be a vidéki proficsapatok: a Sabaria 3:0-ra verte az NSC-t, a szegedi Bástya 1:1-re játszott a Ferencvárossal és a debreceni Bocskay is csak 3:2-re kapott ki a Hungáriátó­l fényes győzelemmel vett revánsei a magyar vízipólócsapat a belgákon A svéd pólócsapat 5: 4-re (2:3) győzte le a németeket . Halassy ismét 20 mp-cel javította az 1500-as magyar rekordot Európa úszóbajnokai: 200 m-es mellúszást:­m Rademacher, 1500 méteren Arne Borg, toronyugrásban Luther Szent István glóriás ünnepe ra­gyogó fényeiben köszöntött a ma­gyar futball birodalmába. A német­­országi kudarc érthetően depri­málta a kedélyeket, az emberek erősen fogadkoztak, hogy nem mennek ki a lengyelek elleni mér­kőzésre, még ha az a jótékonyság szolgálatába is jön beállítva és a publikum garasai eziúttal a nyomo­rúság enyhítésére szolgálta­k. Az Európa-b bajnokságok lázában égett a ráls. Nem beszéltek ezút­tal a Fogtokról, meg a többi fut­­ballcsillagokról, Arne Borg, Rade­­macher, Bárány Pista, meg Halasi­­volt a jelszó. A közönség átpártolt az úszáshoz és úgy látszott, hogy bojkottálni fogja az elkényeztetett futballsportot. Ámde a labdarúgás ősereje és az iránta táplált, minde­neket átfogó szeretet legyőzte úgy a spontán, mint a mondvacsinált ellenszenvet és dacára az úszó ver­senyek rekordközönségének, a ke­rékpárpálya tiszteletreméltó láto­gatottságának, az apróbb kis mécs­esek egész sorának, no meg — amit elsőnek kellett volna említe­nünk — a Szent István-díj hatal­mas társközönségének, mégis közel tizennyolcezer ember koszorúéri a Hungária­ úti sporttelep futballpá­­lyáját. Eljöttek azok, akik nem tudnak hiányozni a nemzeti tizen­egy küzdelmeiről, nem tudnak pesszimisták lenni és semmikép nem hajlandók arra, hogy fekete napjaiban legyenek hűtlenek ah­hoz a sportághoz, amely nekik esz­tendők hosszú során át, annyi gyö­nyörűséget szerzett. És hogy egé­szen méltó legyen a keret a ma­gyar csapat várva várt diadalához, a közélet notabilitásai, a politikai élet és a művészvilág előkelőségei adtak egymásnak találkát a len­gyel —magy­ar­ m­érkő­zé­s­e­n. Sőt megtisztelte ezt a mérkőzést láto­gatásával Horthy Miklós, Magyar­­ország kormányzója is, Vass Jó­zsef, a sport szerete­téről immár közismert miniszterelnökhelyettes, Ripka Ferenc főpolgármester, akik Dréhl Imrének, az MLSz elnöké­nek és többi vezetőinek kíséretében a nemzeti színekkel dekorált és a méltóságok részére fentartott pá­holyban foglaltak helyet. Jól esik felgyőzni, hogy a a mérkőzés méltó volt a külső díszhez. Temsvár, Berlin és Drezda után vágyva­ vágytunk már egy magyar győzelemre és ez be is következett. Értékét lényegesen emeli, hogy azt magyaros lelkesedéssel és minden­áron való győzniakarással várta ki a magyar csapat — amely pedig tá­volról sem volt a legjobb tizenegy —­­ a mindjobban fejlődő és az utóbbi időben respektabilis győzel­meket arató Lengyelország ellené­ben.. A hevenyészett összeállítású magyar csapat minden tagja egész lelkét vitte a küzdelembe. Azok is, akik tudtak, azok is, akik akár tré­ninghiányból, akár egyéb oknál fogva még ebben a második garni­túrában sem feleltek meg annak a várakozásnak, amelyet a meggypi­ros rtresszt viselő futballistáktól joggal megkövetelhetünk, mindent beleadtak a küzdelembe. A győze­lem tehát nem maradhatott el és hisszük, hogy amint a legjobb ma­gyar tizenegy lép a pályára, a régi idők pompázó győzelmei egymás­után vissza fognak térni. Hiszen tegnap a legjobb magyar futballistákból talán csak két le­gény küzdött a csapatban. De ez a kettő aztán a szó legnemesebb ér­telmében küzdött. Magával ragadta mind a tizenegyet és még gondolni is öröm a közeljövőnek arra a per­spektívájára, mikor a többi legjobb kilenc hozzájuk hasonló formában velük együtt fogja alkotni Magyar­­ország reprezentáns csapatát. Ez a két játékos, a két Fogl volt. Bravú­ros teljesítményük aratta a mérkőzést. A tömeg pedig ujjongott, mert olyan jól esik örülni és olyan régen nyílott rá alkalom, ünnepelni egy magyar diadalt. Az aranyos, a jó közönség mindent feledett. Boldog volt, hogy a magyar színek viselői dicsőséggel küzdöttek és csatát nyertek. Egészen bizonyos, hogy va­sárnap, amikor már egy jelentősen jobb csapat fog megjelenni Buda­pest főváros képviseletében, sokkal nagyobb nézősereg fog kitódulni a pályára, s ha majd a professzio­nista futballsport az első néhány hét küzdelmeivel kitermeli a leg­jobb magyar tizenegyet, akkor ok­tóber végén a svédek ellen már újra a harmincezer körül járó publikum fog tapsolni a magyar színek igazi diadalának, amelyet azonban mi már kőzőleg Bécsben is megjelenni remélünk. A mérkőzés külön jelentőségéhez tartozik a küzdelemben mindvégig nemes ellenfeleknek az országfő előtt történt hódoló tiszteletadása. A félidőben, mikor az öltözőbe kellett volna sietni a fáradt harcosoknak, egybeverődött mind a két csapat és felsorakozva a méltóságok díszpá­holya előtt, harsányhangú három­szoros hipp-hipp-hurrát kiáltottak Magyarország kormányzójának jó­létére. A főméltóságú úr meghatva köszönte meg katonás viszonzással a figyelmet, ami láthatólag jól esett neki. Ha tehát nem is volt egetverő a tegnapi diadal, ha láttunk is már kétszer ann­yi örvendező magyart az országok közötti viaskodásokon, mégis az utóbbi idők egyik legszebb napjának lehet deklarálni a tegnapi napot és elmondhatjuk, hogy Szent István ősi ünnepe ünnepe vol­ben a magyar futballharc is. igazi Fogl-meccsé A magyar védelem fölényes biztonsága ellensúlyozta a fedezetek és csatársor fogyatékosságait A játék kritikája Bevezetőnkben már nagy általá­nosságban beszéltünk a játék kriti­kájáról. Itt a szakszerűség bírálatá­nál megállapíthatjuk, hogy ha nem is volt maga a mérkőzés az a végig izgalmas, a lelkesedést a mérkőzés akcióiból kiváltó küzdelem, mégis időnként egészen szép sportnak vél. Sportemberek a sTüHMER-uieFTC-MTK -- ~~ Kapható mindenütt. 1 ---------■ ■■ — ........................Ll

Next