Sporthirlap, 1926. október (17. évfolyam, 155-171. szám)

1926-10-12 / 161. szám

kedd Budapest, XVII. évi 161. sz. 1926 október 12 Ára 2000 K S §|l|jra ^ *­ * ** | Szerkesztőség és kiadóhivatal: Előfizetési árak: Belföldön és Ausztriában egy negyedévre 100.000 korona, egy hónapra Egyes számára:Belföldön 2000 és 4000 K.Ausztr.40 és 20 gr. Budapest, VL kerület, Szondy ucca 34. 1. emelet 40.000 korona. Egyéb külföldre egy negyedévre 150.000 magyar korona, vagy ennek Jugosz­.4 és 3 dinár.Csehszlov.2 és 1’56 k. Románia 15 és Távirati cím: Sporthirlap Budapest. megfelelő valuta: 12 lej Franciaorsz. 150 és 1 fr. Olaszország 1*50 L. Német-Telefonszám: Lipót 996-54 és Teréz 55-9­74 MEGJELENIK HÉTFŐN, KEDDEN, CSÜTÖRTÖKÖN ÉS SZOMBATON ország 2? a, pl. Lengyelország 30 gr. Amerika 5 ó. A rendőr az államhatalom szimbóluma, a rand és közbiztonság őre, akinek egyetlen intésére megáll hatalmas boulevardok forgalma, egyetlen sza­vára lecsillapodnak a tömegszenve­délyek és egyetlen kézmozdulatára a törvények ösvényei közé zökken az éltével­yedett. A rendőr a modern államok legnagyobb­­hatalma, talán azért is, mert ezt a nagy hatalmat feltűnés nélkül, szinte észrevétlenül gyakorolja. És ami a rendőr a közéletünkben, nz a bíró a sportpályákon. Feltétlen ura és megszemélyesítője a sport­­fegyelemnek, a szövetségi hatóságok szuverenitásának, rendelkezik, osz­togat, parancsol és rendelkezéseinek mindenki engedelmeskedni tartozik, aki a fehér vonalakon belül mozog, sőt bizonyos mértékig azok is, akik a vonalakon kívül foglalnak helyet, akár közönség, szövetségi funkcio­nárius, egyesületi vezér, vagy rend­őr legyen az illető. • És ha már most az államhatalom rendőre a sporthatalom rendőrével a kettő birodalmát elválasztó fehér vonalon találkozik, akkor a két nagyhatalomnak a szűk kis biroda­lomban, amit a pálya és környező közönsége jelent, meg kell egymást értenie. Lehetetlen, hogy egyik a másik hatáskörébe avatkozzék bele. Elviselhetetlen és a sporteszme megcsúfolása, hogy játékost a pá­lyáról elhurcoljanak, avagy tízezrek előtt rendőrlegényekkel kísértesse­nek, de épp olyan lehetetlen az is, hogy a bíró próbáljon beleavatkozni a külső hatalmak tevékenységébe és a megindult rendőrségi akciót a szorosan vett pálya területén kívül befolyásolja. A vasárnapi eseten ám vitatkozza­nak a bölcsek és szabálytudósok, a sport- és magánjogászok, hogy ki­nek volt igaza, a rendőrnek-e, avagy a bírónak. Mi nem a dolog jogi ol­dalához szólunk hozzá, mert ezt, el­intézik majd a megindult eljárások folyamán a törvény őrei. Mi a sportetika és esztétika szent nevé­ben emeljük fel a szavunkat az el­len, hogy bármily jogos hatósági, vagy bírói beavatkozások történ­nek, azok úgy történjenek, hogy a közönség jóízlését és szépérzékét, ké­nyes sport­felfogását és idealizmu­sát sértsék. Nem kellemes látvány a®, ha a futballbíró az ügyeletes rendőrtisztviselőnek széles gesztu­sokkal magyarázza, a jogait és köte­lességeit, de még kevésbé épületes, ha a sokezer főnyi közönség csak azt látja, hogy kedvencét, százezrek dédelgetett játékosát, a nemzeti vá­logatottak agyontömjénezett hősét rendőrlegények között defu­iroztat­­ják el a kabinjáig, ahol úgyis elér­hetik. Tehát tapintat, a tömegek ér­zékenységének a kímélete az, amit mindkét oldalról kérünk. Egyebek­ben pedig a bűnös a rendzavaró, az ellenfelét veszélyeztető játékos ve­gye el megérdemelt és méltó bünte­tését akár a szövetségtől, akár, ha rászolgált, a büntető hatóságoktól. A vasárnapi Újpest—III. ker., mér­kőzésen történt kiállítás, Fogl III. Józsefnek az őt sértegető nézőkkel támadt át férje és az igazoltatni ké­szülő rendőrközegekkel keletkezett konfliktus váratlanul sokkal na­gyobb izgalmat váltott ki, mint ami­nől az első pillanatban gondolni le­hetett volna s olyan irányú rendőri intézkedésekre nyújtott alapot, ame­lyeknek következményei egyelőre be­láthatatlanok. Ma, amikor huszonnégy órával a sajnálatos események után vagyunk s az érdekeltek nyilatkozataiból meg­közelítő pontossággal rekonstruálni tudjuk a történteket, annak a felfo­gásunknak adunk kifejezést, hogy a komplikált fejlemények főleg félreértésnek tudhatók be. Az ugyanis kétségtelen, hogy,­­ amennyiben Klug bírónak tudomása lett volna arról, hogy, miként azt a rendőri jelentés állítja, Fogl III. a rendőrt inzultálta -- feltétlenül mó­dot adott volna reá, hogy a­ rendőr­­tisztviselő őt még dresszben is iga­zoltassa, így azonban csak a kedélyek lecsillapítása érdekében kérte a szolgálattevő rendőrtiszt­viselőt, hogy az iga­zoltatást ne a közönség előtt, hanem az öltözőben folytassa le. Az már más lapra tartozik, de a jövőt illetőleg feltétlenül sürgős ren­dezést igényel, hogy ne ismétlődhes­sék meg többé a vasárnapi eset, ami­kor több százan közvetlenül a határ­­vonal mentén helyezkedvén el, min­den bántódás és felelősség nélkül sértegethették a játékosokat .Ha ez nem történt volna meg, úgy Foglnak eszébe sem jutott volna elégtételt venni magának az öt sértegető nézővel szem­ben és az egész rendőrségi­­affér­­re nem került volna sor. Nem célunk a kedélyeket izgatni, hanem éppen ellenkezőleg, azokat lecsillapítani igyekszünk. Éppen ezért nem győzzük eléggé hangsú­lyozni, hogy a félreértésnek volt döntő szerepe, főleg a bíró és rend­őrség között támadt incidensnél. Feljegyzésre érdemes, hogy­ a ha­tásköri túllépésekből származó áttér­nek éppen azok voltak a szereplői, akik annak idején jelen voltak azon a rendőrségi ankéton, amely a rend­őrtisztviselőiknek a mérkőzések al­kalmával való szerepét volt hivatva tisztázni, és pedig Klug Frigyes, mint a bírák testületének képvise­lője és akkori főtitkár és a most el­járó Kiss Árpád rendőrkapitány. Az alábbiakban ismertetjük az el­járó rendőrkapitánynak felettes ha­tóságához beadott jelentését, illetve az érdekeltek nyilatkozatait. A rendőrkapitány jelentése szerint Fogl 111. megrúgta Drösslert, ak­i­re a bíró kiállíto­tta. Fogl kifelé ment a pályáról, amikor­­a közönség köréből hangos pfuj kiáltásokkal fogadták. Közvetlenül a pálya szélén három, vagy négy ember pfujjolt, mire Fogl III. az egyik ilyen pfujozó felé tartott. S­gy lát­­szott, hogy meg akarja ütni. A rendőr­kapitány megakadályozta a botrányt, megállította Foglt és ezt mondatta neki: „ön ki van állítva, menjen az öltözőbe" Fogl III. oda sem hallgatott,­­ hanem egy másik ember felé ugrott, hogy azt megüsse. A rendőrkapitány erre odaszólt az egyik rendőrnek, hogy figyelmeztesse Foglt, hagyja el a pályát és­­ne csinál­jon hátrányt. A rendőr meg is akadá­lyozta a verekedést. A rendőrkapitány­­ismét rászólt Foglra, hogy azonnal men­t Fogl 111-at a A második félidő 39. percében durva faultjáért kiállítot­tam. Fogl III. azonnal ki is állt, de közvetlenül a kapu mögött he­lyezkedett el. Mikor én ezt észrevet­tem, hangosan felszólítottam, hogy hagyja el a pálya területét és men­jen a kabinjába. Fogl III. a felhí­vásomnak engedelmeskedett, elin­dult, de mivel a szabadrúgásra jelt még nem adtam, ő a pályát telje­sen a kornervonal mentén haladva hagyta el. Eközben igen súlyos be­­csületsértő szitkok röpködtek felé­je, amelyek legtöbbje valósággal reprodukálhatatlan. — Meg kell jegyeznem, hogy a kö­zönség soraiból több százan teljesen a kornervonal mentén, főleg a sa­­rokzászló körül helyezkedtek el. A további eseményeket nem figyel­hettem, mert jelt kellett adnom a szabadrúgás elrúgására.­­ Rövid idő telhetett el, én a jen az öltözőbe­n ne izgassa a kedélye­ket. „Maga nagyon pepita, hogy engem lekü­dtjön a pályáról“ — rán­totta Fogl III. a re­n­d­őrk­ap­itánytnak és szembefor­dult vele. A rendőrkapitány felszólí­totta a rendőrt, hogy azonnal távolítsa el Foglt a pályáiról. A rendőr odament a hátvédhez és felszólította­, hogy kö­vesse. Fogl 111. szembefordult a rendőr­rel és kétszer mellbevágta. Erre a ren­­dőrkapitány utasítást adott, hogy ott a helyszínen igazoltassák Foglt és ikásé­rjék le­­az öltözőbe.­­Fogl minden erőszak nél­kül követte most már a rendőrit, de ek­kor már kiszaladt a pályáról Klug Fri­gyes bíró és kiabálni kezdett: „Tilta­kozom az ellen, hogy itt a rendőrség rendelkezzék a játékosokkal!" Csendesí­­­teni próbálták, de hiába, állandóan bele­avatkozott a rendőrség ténykedésébe. Fogl Ill­at le vád­tok az öltözőbe és Ma megtörtént az igazoltatás. A jelentés kiegészítéseképpen Kiss Árpád kapitány Fogl III. ellen hatósági közeg elleni erő­szak címén tett feljelentést, Klug Frigyes ellen pedig kihá­gási eljárást indíttatott, mert jogosulatlanul avatkozott ha­tósági intézkedéseibe. A szabadrúgás után visszafordultam és a pálya közepe felé tartottam, amikor észrevettem, hogy a határ­vonalon kívül a futópályán két rendőr fogja Fogl III. kezét és ő igyekszik kiszabadulni. — Habár nem láttam az előbb le­írt, és ezen jelenet közötti időben le­folyt eseményeket, lefújtam­ a játé­ Fogl SSL tagadja, hogy a va­sárnapi incidens alkalmával megütötte volna a rendőrt Mit mond a rendőri jelentés ? — Klug Frigyes csak a kedélyek lecsillapítása céljából interveniált a rendőrkapitánynál, de annak intézkedését nem akarta megakadályozni — A kapu körül elhelyezkedett közönség sértő magatartása idézte elő a botrányt f Mlit mond Min­g Frigyes, a mérkőzés bírója . II. OSZTÁLYÚ BUDAPESTI PROFICSAPAT ELSŐ KLASSZISA BELSŐ CSATÁROKAT KERES AJÁNLATOKAT A SPORTHÍRLAP SZERKESZTŐSÉGE TOVÁBBÍT ­ Sportemberek csemegéje a ,,STÜHMER“ SPORTCSOKOLÁDÉ ! Mindenütt kapható.

Next