Sporthirlap, 1928. február (19. évfolyam, 13-24. szám)

1928-02-02 / 13. szám

CSÜTÖRTÖK, 1928 FEBRUÁR 2. SPORTHÍRLAP A titkos bajnokjelölt Vienna veresége és Soldatisch forradalma volt a bécsi szezonnyitás második vasárnapjának szenzációja — A Sporthírlap bécsi munkatársától — Bécs, január 30. A futball birodalmában nem sokat törődnek az évszakok naptárszerű beosztásával. A kalendárium szerint a tél kellős közepén volnánk és a hő­mérő is meglepő fegyelmezettséget tanúsítva, gondosan ügyel arra, hogy a fagypont alatti úgynevezett „mí­nuszfokok” uralmát a „pluszcsalád­ba” tartozó hőfokok egyelőre ne ve­szélyeztessék. A verőfény után áhí­­tozók türelmetlenségének lefékezése céljából metsző szeleket indít útnak felénk valahonnan Grönlandból a jegesszívű Tél­apó, aki dehogy is mu­lasztaná el, hogy hóviharok formájá­ban is ne figyelmeztesse mérsékelt égövbeli alattvalóit hatalmának csor­­bíthatatlan erejéről és szilárdságáról. Titokban azonban nagyon bosszan­kodhat az öreg úr azon, hogy akad egy embercsoport, amely szembe­száll akaratával és túltéve magát rendeletein, nem respektálja szigorú­ előírásait. Ezt a rakoncátlan ember­­csoportot úgy hívják, hogy futball­társadalom. Ebben a különös világban a január hónap utolsó heteit már a tavaszi szezonhoz számítják. Az OTT-nélkü­­liség folytán Bécsben nem ismerik a futballtilalom fogalmát. A csapatok — ha kedvük tartja — vígan rug­dalhatják a labdát télen-nyáron egy­aránt és minthogy most éppen tél van és véletlenül (?) pénzre van szükségük a profikluboknak, hát egy­szeribe belecsöppentünk a szezonba, amint azt az elmúlt vasárnap gazdag labdarúgóprogramjából is megálla­píthatjuk. A hivatalos szezonnyi­tás második vasárnapján egy sereg barátságos mérkőzésen kívül két bajnoki és egy kupaküzdelem került lebonyolításra. A barátságos meccsekkel hamar vé­gezhetünk. Ezek a találkozások, a vá­rakozásnak megfelelően, a szezon­­előtti készületlenség jegyében állot­tak, persze kiadós botrányokkal fű­szerezve, hogy a „barátságos” jelleg megőriztessék. A megismételt WAC—Rapid-Ober­­laa kupamérkőzés vasárnap délelőtt zajlott le a Práterben. A „vidék” jól tartotta magát és csak 4:1-r­e kapott ki a hatvanmilliós havi büdzsével súlyosbított WAC komplett ligacsa­patától, amelynek tagjai diszkredi­­tálták annak a közmondásnak a hi­telét, hogy „olcsó húsnak híg a leve”... Javításra szorul az Alberti­­féle javaslat? A Viennát őszről visszamaradt ligakötelezettsége Meidlingbe szólí­totta, ahol a bajnokság titkos favo­­ritját, a Hertha fiatal, nagy harci erények felett rendelkező legénysége szabályszerűen elpáholta. A híres Vienna-krekkek: Rainer, Blum, Hof­­mann, Gschweidl és Giebisch csak akkor eszméltek rá arra, hogy elég a mókákból, amikor már a komoly igyekezet sem segíthetett rajtuk. A Herthát Praha ugyancsak meg­tanította a győzelemért küzdeni! Úgy játszottak ezek a favoriteni le­gények a finnyás döblingi sztárok ellen, mintha életük függött volna a mérkőzés kimenetelétől. Középcsatá­ruk, a virtuóz technikájú Kettner volt a nap hőse. Ha megtartja szenzációs formáját, úgy Meisl Hugónak nem fog gondot okozni a válogatott csapat centercsatár-posztjának egy külön­­klasszist képviselő játékossal való be­töltése. A Vienna ezzel a vereségével egye­lőre lecsúszott a második helyről és a döblingiek fanatikus hívőserege hosz­­szú orral távozott a mérkőzésről. De azért humoruk nem hagyta el őket teljesen, amit a következő tartalmú levél — amelyet egy Vienna-hívő Alberti titkárhoz intézett — is bizo­nyít : „Számos Vienna-tag nevében fel­kérem Önt, szíveskedjék a közép­európai kupabizottság elé terjeszten­dő indítványát odamódosítani, hogy országonként ne négy, hanem a baj­nokság első nyolc helyezettje vehes­sen részt a Középeurópai Kupa küz­delmeiben. Ez esetben —­ ha minden jól megy — talán mi sem maradunk ki a vetélkedésből.. * „forradalmár"* Soldatisch A második számú ligameccsen a Floridsdorf döntetlen eredménnyel volt kénytelen beérni a hullajelöltek csoportjába tartozó Simmering ellen. Az eredmény kialakulására döntő be­folyást gyakorolt Soldatisch szenzá­ciós hátvédteljesítménye, aki szinte egymaga rombolta széjjel a florids­­dorfiak jól felépített támadó akcióit. Igaz, hogy Soldatisch csak negyed­órával a mérkőzés megkezdése után jelent meg a pályán és vele egyidejű­leg egy néhányszáz főből álló „párt­ütő csoport” vonult be az ifjú sztár harsány éltetése közben a nézőtérre. Ezt a zajos bevonulást egy kisebb­szabású simmeringi forradalom előzte meg, amelynek középpontjában a 18 esztendős kerületi kedvenc, Soldatisch barátunk állott. Történetünk hőse,­­­ akiről isme­retes, hogy nem veti meg a jófajta bort — a mérkőzés előtt egy fenye­gető magatartást tanúsító és jól meg­termett, marcona külsejű alakokból álló tömeg élén tartott az öltöző felé, amelynek ajtajában idegesen várako­zott már reá a simmeringiek mit sem sejtő szakosztályvezetője, Soldatisch. 3 A vasárnapi mérkőzések bírái A Bírótestület bíróküldő bizottsága szerda esti ülésén a vasárnapi bajnoki és egyéb díjmérkőzésekre a következő bírákat és határtárakat küldte ki: Magyar Kupa. Hungária—Pesterzsébet Hungária­ út, fél 3. Bíró: Boronkay. (Határtúrák: Hauser, Révész.) UTE—BTC Stadion, 2. Bíró: Mark­asévi. (Határbíró: Benkovszky.) III. ker. PC—Váci SE Határ­u., fél 3. Bíró: Gerő F. (Határbíró: Kove.) Rákospalotai serleg. Rákospalota—Húsos Rákospalota, fél 3. Bíró: Salgó. (Határbíró: Drechsler.) Erzsébetváros—II. Törekvés Rákos­palota, fél 1. Bíró: Gábel. (Határbíró: Grossmann.) Bajnoki mérkőzések. Amatőr bajnokság, II. osztály. Stobbe-csoport RAC—VI. ker. PC, Rákospalota, fél 11. Bíró: Vértes Gy. Kárpáti-és Krt. Ganzgyári—Kalapos Simor-u., fél 3. Bíró: Müller Gyula. SzAC—NFC (45 perc utánjátszói*): Gróf Keglevich-u., 3. Bíró: Kunos. III. osztály. Maláky-csoport. KAC—Cs. MOVE Táma-u., 2. Bíró: Stein J. KSE—VSE Ujhegyi-út, fél 3. Bíró: Klug F. Sugár-csoport. Pannónia—Tabán Pozsonyi-út, 10. Bíró: Lovas. IV. osztály. Fehéri-csoport FSC—Hűvösvölgy Valéria-pálya, fél 3. Bíró: Hazai D. István. VII. ker. Amatőr—Mémosz Valéria­­pálya, fél 1. Bíró: Dr. Bakonyi. £$£ A íl D'R'DÖG a F cét fölváltja a salakpályával és a tornateremmel. Ott győzelmeket arat a rövid- és középtávokon, a diszkosz- és gerelydobásban, sikereket szerez a birkózásban, itt pedig egyik dísze a BTC hírneves tornászgárdájának. Majd a beköszöntő futball ott találja a BTC úttörő csapatának a csatár­sorában, az első magyar—osztrák vá­logatott mérkőzés pedig a magyar válogatott csapat címeres dresszében. Az új generáció azonban az akti­vitás teréről a reá várakozó egyéb feladatok területére irányítja s pél­dás munkásságot fejt ki ettől kezdve a BTC szolgálatában és a sporthír­­lapírásban. Felelős szerkesztője az első nagy magyar sportlapnak, a Sport Világnak, majd sportrovatve­zetője a Pesti Naplónak. Ott van mindenütt, ahol klubjának és az egész magyar sport ügyének használ­hat­ó a különböző szövetségekben reá ruházott tisztségek mellett fölemelke­dik a BTC alelnöki székébe s egyesü­lete örökös bajnokának koszorúzza meg. Hatalmas sportbeli munkássága mellett egyre másra kerülnek ki mű­vészi kezéből a sporttelepek és köz­épületek tervrajzai, a pompásabbnál pompásabb stadion-tervek, amelyek meghozták számára a legnagyobb művészi sikert is, az olimpiai művé­szeti pályázat győzelmi aranyérmét. Ez az 50 esztendős Hajós Alfréd gazdag életének szerény lexikonja, munkateljesítményei a gépembernek, akit­ az Ember­kutató elméje megal­kotni szer­etne. De csak az elvégzett munka soka­sága, a teljesített munka sokoldalú­sága állítja elénk Hajós Alfrédot gépembernek. Hajós Alfréd gépszer­vezetének motorikus hajtóereje, haj­szálrugói és finom csavarai csak holt elemek maradtak volna, ha benne nem működött volna az a legfino­mabb szerkezet, ami soha nem lehet emberi alkotássá, mert ez egyedül az Isten adománya. Hajós Alfréd gépe­zetét a szív és az agy semmivel nem helyettesíthető és semmivel nem pó­tolható műszere emelte embertársai és kortársai fölé. A természetnek ez a legnagyobb adománya kormányozta Hajós Alfrédot, amikor az olimpiai győzelmeket vívta ki, amikor a sport sok ágában az elsők közé sorakozott, amikor művészi terveit készítette. A kivételes szív és a kivételes agy műve Hajós Alfréd sikere a sport­ban és emelkedettsége az életben, mert a szív és az agy csodás összmű­­ködésében fogamzik Hajós Alfrédnak a legutolérhetetlenebb, a legkiválóbb és a legkivételesebb tulajdonsága, a lelkesedés hatalmas ereje. A lélek uralma alatt állott Hajós Alfréd min­denkoron s hogy neve bekerül a ma­gyar sport aranykönyvének legéke­sebb lapjaira, az nem Hajós Alfréd­nak, a gépembernek, hanem Hajós Alfrédnak, a tökéletes embernek műve. Mert aki lelkesedni tud, az szeretni is tud, hogy pedig Hajós Alfréd tud szeretni, lelkesebben, hevesebben és magával ragadóbban bárki másnál, mutatja azt hűsége klubjához, a sport­hoz, családjához és barátaihoz, de mutatják a sportban elért örökéletű sikerei, amelyek csak olyan izzón lelkesedni tudó embernek juthatnak osztályrészül, mint amilyen az ötven esztendős Hajós Alfréd. .. aki szemtanuk állítása szerint a ta­lálkozás pillanatában borközi állapot­ban volt, érces hangon adta tudtára a kétségbeesett klubvezérnek, hogy addig nem hajlandó levetkőzni és ját­szani, amíg nem kapja meg a fizeté­sét. A szakosztályvezető csillapító szavai belevesztek a tömeg zúgásába, amely viharosan foglalt állást ked­vencének e szokatlan formában nyil­vánított követelése mellett. Már-már rohamra került a sor az öltöző ellen, amikor a bíró sípjelére kivonult a két csapat a kabinból. A simmeringi játékosok kapacitálására Soldatisch végre is lecsillapodott és nagy ke­gyesen hozzálátott az átöltözéshez, amely művelet pont egy negyedórát vett igénybe. A Soldatiseh-párt tag­jai ezalatt tovább zajongtak, egy­részt súlyosan szidalmazva a klubve­zetőséget, másrészt viharosan ünne­pelve a lassanként kijózanodó ifjú törzsfőt, aki pompás játékkal jutal­mazta meg híveit, személyével szem­ben tanúsított megható ragaszkodá­sukért. Az osztrák szövetség azonban, úgy látszik, nem nagy híve a romantiká­nak, mert zsarolás kísérlete miatt a Kontroll-Komitee elé állítja Solda­­tischot, akinek — amint az hitelesen beigazolódott — egyesülete mind­össze öt shillinggel tartozik. (B. F.) ETC—B. Vasutas Erzsébet-u., fél 11. Bíró: Gébért. Ifjúsági bajnokság. ETC—B. Vasutas Erzsébet-utca, 8. Bíró: Rottmann. III. ker. TVE—Világosság Határa., fél 11. Bíró: Síkos G. Barátságos mérkőzés. BMTE—Vérhalom BMTE-pálya, fél 3. Bíró: Gombos. Bírótestület február 10-én tartja rendes közgyűlését. Két párt hada­kozik a hatalomért. Az egyik párt, amely a „hivatalos párt” címét vi­seli, Szász Hugót, a jelenlegi elnö­köt akarja megválasztatni. Ezzel szemben áll a „blokk” pártja, amely viszont Sulczer Vilmost óhajtja az elnöki székbe ültetni. Amint a blokk egyik vezető emberétől értesülünk, a két párt között bizonyos közeledés mutatkozik, amiről azonban a hiva­talos pártban nem tudnak semmit. Utóbbiak nagy ambícióval készülnek a választásokra és meg is választot­tak egy jelölőbizottságot, amelynek tagja Schubert M. Ferenc, Kain Ferenc, Ábras Zsigmond dr., Riesz István dr. és Arányi Raul. A jelölő­­bizottság elnöke Havas Lajos és előadója Goldscheider Miksa lett. Magyarországon a legrégibb # && QncEhRiQimi a oUrrUnloKULA, m&sR’ 7 ben fi** ■•mező-utca s A m*lj saját autóin tökéletesen kitanít Telefon József 412-46 * Ik- és Mlgywzitök részére keién tanfolyam: Tavaszmező-o,*8, Tol.­ J, 412-46.

Next