Sporthirlap, 1928. július (19. évfolyam, 77-89. szám)
1928-07-19 / 84. szám
t cl* iW c%. #' ,/ / 19 *28 JULI 9. A ^ Csütörtök Budapest, xix. évf. 84. sz. 19^-jjflius 16 fillér ' ^____i_^i_iiim^ ni nai wn ~ mi rína vini i bimimwweiiwmi wiipw^ hwpiwpiiB— ai fiimiw— ■ nn »iiw*n n i im unni i ti i rirwr«rMr^ 'i t 'T"T'~rn^ ■ 'H ci i'i V;i ji N . ■. ■ * j _. . _ *, íjj/y^’i szivi cicfl-* l fölfoldön L5 uÜlIöi’. Adszinában *-5 síi. ttidaoeaL VL KerilleL Rözsa uccii Itt. Ul. AOielat W3ft»te»i Jííí kím *ffy ao^/eidre «,' QJUaiiri 30u^ ** Jugoszlávia 3 dinár. Csehszlovákia 1.50 Kő. Románia *te*í? , , ’ VusítrlilM i poagS. K^ySS ScdttJUlre agy aejyedávra ?■»í) paajJ. j ie. franciaorsz&g 1*80!r. Olaszországi-OOL. Német-JSSSIVSSSafía SSu. .«!»... .««•.. ...mm.. « «o,»«o» ■—«“aJfg 1** ‘* Kiadóhivatal férés hí-41_________________________ Lett fi cim. ii.Kmpeai a.... posiihok ... A Kossuth egész csapatát elítélték a Pesterzsébet elleni lazsálás miatt A fegyelmi vizsgálat szerint megvesztegetés esete nem áll fenn, de a tizenegy játékos közül egyik sem fejtette ki teljes tudását Négy játékost három hónapra és 60 pengőre, Hat játékost egy hónapra és 20 pengőre, az amatőr Simon Pást pedig hat hónapra bűntette a PLSz fegyelmi bizottsága A profisport nyári dermedt csendjébe nagy szenzáció sivított bele szerdán. Esztendők óta megszokott dolog volt a szezon végefelé, a bajnoki finis idején löfekvési esetekről suttogni és ugyanakkor emlegetni a futballszövetséget, amelyaz , ilyen esetekben nem jár el kellő eréllyel. Csak aki közelebbi ismerője volt a futballviszonyoknak, az tudta, hogy a hasonló esetekben mennyire nehéz a futballszövetség helyzete, amely egyedül a fegyelmi bizottságának az útján járhat el. Márpedig ennek a bizottságnak a munkaköre nagyon megszorul ott, ahol az egyszerű tagadással szemben alig található elfogulatlan és számbavehető tanú, arról pedig álmodni sem lehet, hogy az egyes vallomásokat az eskü erősítse meg. Talán éppen ennek a helyzetnek a nyomán tenyésztődött ki az a légkör, melyben a szezon végefelé minden nevezetesebb eredmény mögött a sporton kívül álló okokat igyekeztek kutatni az érdekeltek, vagy a futballszövetségnek illetékes emberei is. Vajmi ritkán sikerült azonban valamire való „adatot” produkálni, hiszen a lefekvési, vagy vesztegetési esetek természetében rejlik, hogy az adatok nem kerülnek napfényre és a vétkesek zavartalanul folytatják a működésüket ott, ahol abbahagyták. A második profiesztendő elkeseredett másodikosztályú bajnoksága termelte ki az első esetet, amelyben a profiszövetség fegyelmi bizottsága határozott tényeket vélt megragadni és ennek következtében a Kossuth játékosai ellen a legnagyobb szigorral való eljárásra határozta el magát. Emlékezetes az az ádáz versenyfutás, amit a II. liga második helyéért, egyszóval az osztályozó mérkőzésért, a Pesterzsébet és a Turul folytatott. Az utolsó fordulóban történetesen a Kossuth — tehát a falubeli egyesület — került szembe a Pesterzsébettel, ami egymagában is elég ok volt arra, hogy a szövetség erre a mérkőzésre ellenőrt küldjön ki, lévén akkor még olyan a helyzet, hogy a Pesterzsébet s a Turul között csak a gólarány döntheti el a helyezés kérdését. Már közöltük a június 3-i mérkőzés után, hogy a Pesterzsébet—Kossuth mérkőzés 8:0 arányú eredményéről nagyon különösen hangzó jelentések futottak be a szövetséghez. A szövetségi ellenőr történetesen a szomszédos Soroksár község futballcsapatának intézője, Pámer János volt, aki ugyan a Kossuth játékosait az egész tavasz folyamán mindössze kétszer látta futballozni, mégis kétséget kizáró módon megállapította, hogy ezen a mérkőzésen egyszerűen leálltak és szinte tétlenül nézték, miként szaporítja Pesterzsébet a góljait. Azonos hangzó volt a vezető bírónak, Égner Károlynak a jelentése, aki szerint a Kossuth együttese nem fejtett ki semilyen ellenállást ezen a mánknig! Az eredeti vád azonban csak öt Kossuth-játékosnak a viselkedését tette kifogás tárgyává, hogy azután a hetek óta tartó vizsgálat után végül mind a tizenegy játékos ellen terhelő adatokat állapítson meg a fegyelmi bizottság és meghozza példát statuáló marasztaló ítéletét. Ez az ítélet nemcsak a profisportban, hanem általában a magyar futball történetében példa nélkül áll. A Kossuth egyesületének teljes első csapata, a Pesterzsébet ellen mérkőző mind a tizenegy játékos bűnösnek találtatott a Pesterzsébet elleni mérkőzésen való lazsálás vétségében és ezért egy hónaptól hat hónapig terjedő büntetéseket mértek ki rájuk, súlyosbítva a megfelelő pénzbüntetésekkel is. Az utólag vád alá helyezett játékosok felől a későbben kihallgatott határbírák mondottak nagyon terhelő adatokat és így érte végül az egész csapatot büntetés. Jellemző azonban, hogy a hetek óta tartó és szigorúan diszkrét vizsgálat semilyen részében sem produkált olyan adatokat, amelyeknek alapján a vesztegetés vádját lehetne emelni. Valamennyi terhelő vallomás arról szólt, hogy a Kossuth védelme akadálytalanul engedte a Pesterzsébet-csatárokat gólt rúgni, viszont a Kossuth-csatárok és fedezetek szemlátomást elrontották a gólhelyzeteket. Ilyenformán csupán arról lehetett szó, hogy a Kossuth játékosai nem feleltek meg a bajnoki rendszabályok ama előírásának, hogy a legjobb tudásukkal kell minden egyes mérkőzésen küzdeniük. Csakhogy ennél a pontnál némileg érthetetlen a helyzet, ismerve azt a barátságosnak éppen nem nevezhető viszonyt, ami a két pesterzsébeti egyesület között évek hosszú során a perek végtelen áradatát szülte. Ebből a kutya-macskabarátságból nehéz lett volna arra következtetni, hogy a Kossuth csapata egyértelműen, merő „barátságból” lefeküdt a Pesterzsébetnek, viszont a vizsgálat adatai szerint vesztegetésről szó sem volt. Egyetlen támpont merült fel arra nézve, hogy a két egyesület hol talált A vizsgálatot voltaképpen már a múlt szerdán befejezte a fegyelmi bizottság, azonban akkor ítélethirdetésre sor nem kerülhetett, mert a bizottság nem volt határozathozatalra megfelelő számmal együtt. A bizottság összetétele véletlenül olyan, hogy most már az egész nyárifolyamán nem letett volna határozatképes, mivel a tagjainak elfoglaltsága egyelőre lehetetlenné tette az esti üléseken való megjelenést. Ezért a fegyelmi bizottság rendkívüli megoldást választott és hozzájárult Horváth János kérelméhez, aki az ülés időpontjául a reggeli 8 órát ajánlotta. A rendes bíróságok munkaórájában, szerdán reggeli 8 órakor ült tehát egybe a fegyelmi bizottság, amely beható tanácskozások után a következő ítéletet hozta: A PLSz fegyelmi bizottsága a megejtett vizsgálat adatai alapján a Pesterzsébet elleni mérkőzésen szerepelt valamennyi Kossuth-játékosról a legsúlyosabb sportszerűtlenséget állapította meg. Ezért Némth Jánost, Wolff Józsefet, Leinander Józsefet, Mihályi Gyulát a 17. § b) pontja, valamint a 82. § alapján, figyelembe véve a súlyosbító körülmények miatt a 7. § alkalmazását, 1928 augusztus 22-től november 20-ig a játéktól eltiltja és egyenkint 60 pengő pénzbüntetésre ítéli. Gál József, Klein István, Balázsovits István, Kardhordó Aladár, Blau Gyula és Klovács József játékosokat ugyanazon §-ok aláján 1928 augusztus 22-től szeptember 18-ig a játéktól eltiltja és egyenkint 200 pengő pénzbüntetésre ítéli. Simon Pál amatőr játékost 1928 augusztus 22-től 1929 február 20-ig a játéktól eltiltja Az indokolás. A lefolytatott vizsgálat adatai kapcsolatot az előzetes megegyezésre. Pámer János, a Soroksár intézője jelentést tett arról is, hogy értesülése szerint a Pesterzsébet és a Kossuth vezetősége közvetlenül ezen fontos mérkőzés előtt szerződést kötött volna, mely szerint a Pesterzsébet első ligába való bejutása esetén a Kossuth egyletét a pályaelhelyezést illetően valamiféle előny illetné meg. Ez a jelentés azonban tökéletesen alaptalannak bizonyult a vizsgálat során és így végül is nem maradt más, mint a tény, hogy a mérkőzés funkcionáriusai azt jelentették, hogy a Kossuth játékosai nem fejtették ki igazi tudásukat. A bíró, határbírák és a szövetségi ellenőr vallomásai után a fegyelmi bizottság ezt a tényt nem tartotta tovább vitathatónak és bár az őidéző okot felkutatnia nem sikerült, a lazsáló játékosok ellen meghozta példásan szigorú ítéletei alapján, nevezetesen a mérkőzést vezető bíró, a két határbíró és a kiküldött szövetségi ellenőr egybehangzó előadása folytán, tényként volt megállapítható, hogy a Kossuth játékosai a Pesterzsébet ellen 1828 június 11-én megtartott és a Pesterzsébet szempontjából elöntő jelentőségű mérkőzésen „lazsáltak”, nem fejtették ki teljes tudásukat. Pesterzsébet számára azért volt döntő jelentőségű ez a mérkőzés, mert ha megfelelő gólaránnyal győz, jogot nyert volna az osztályozó mérkőzésre. Ebbéli érdekeltsége arra nyújtana tampon- Elítélik a Kossuth tizenegy játékosát Micleniális sporttelep Szabó József utca Szombaton és vasárnap este 8 órakor 1 román-magyar flyermérkőzés A motorvezetéses versenyekben a holland világbajnok Oichmann a startnál.