Sporthirlap, 1930. október (21. évfolyam, 106-116. szám)

1930-10-02 / 106. szám

/ /A Csütörtök Budapest, XXI. évf. 106. sz. 1930 október 2. MTO. 20 fillér Szerkesztőség és kiadóhivatal: ... . . _ . „ , Egyes szám ára: Belföldön 20 fillér. Ausztriában Budapest, VI. kerület, Rózsa­ utca 111. III. emelet Előfizetési árak: Belföldre egy negyedévre 6 pengd (egy hónapra 2 pengő) 30 gr. Jugoszlávia 3 dinár. Csehszlovákia 2 Ke. Távirati cím: Sporthirlap Budapest Ausztriába 6 pengő. Csehszlovákiába 70 Ke. Egyéb külföldre egy negyedévre 7.50 pengő Románia 10 lei. Franciaország 1.50 fr Olasz­ Telefonjaim: Szerkesztőség: Automata 196—54. m­u r. 1 rr r rutr neriAs rVtTnsTntnii .c cvn­nATOM ország 1 L. Németország 20 a. pl. Amerika _________Kiadóhivatal: Ant. 112-44____________ MEGJELENIK HÉTFŐN, CSOPORTOKON ÉS SZOMBATON_______ 5 cent. Levélcím: Budapest 62, postafiók M. Ahány Kinizsi játékos szerepel Magyarországon, mind visszavisszük Temesvárra — mondja a Ripensia vezetője Újra fellángol a magyar—román sportháború, ha a román szövetség a Ripensia kedvéért túlteszi magát a FIFA játékos-átigazoló szabályain Semler távozása a Bocskai csapat abban a pillanatban, amint Sem­látó­l­ újra akuttá tette a magyar­­román sportproblémát és ennek csak első fejezete az a határozat, melyet a PLASz intézőbizottsága keddi ülé­sében hozott és amelynek értelmé­ben a szerződésszegéssel távozó já­tékos játékjogát felfüggesztette. Köztudomású ugyanis, hogy Sem­ler azért távozott Debrecenből, mert a jövőben a temesvári újonnan ala­kult professzionista csapatnak, a Ripensiának a színeiben akar szere­pelni. Ezt pedig a nemzetközi sza­bályok csak a magyar szövetség hozzájárulásával engedik meg. Ha ezzel szemben a Ripensia mégis sze­repelteti Sémiért és ezt a körül­ményt a román szövetség szó nélkül eltűri, bekövetkezik az az eset, hogy a feszültség a magyar és román szövetség között újra növekedik és ennek következtében az egész magyar-román kérdés egyszerre a nemzetközi sportvilág érdeklődésé­nek előterébe kerül. A magyar szövetség ugyanis kény­telen lesz a FIFA segítségét igény­be venni, hogy a román részről tör­ténő szabálytalan játékoselviteleket meggátolja és ekkor eldől az is, várjon a román szövetség akar-e és tud-e a nemzetközi szabályoknak engedelmeskedni. Nem vitás ugyan­is, hogy a FIFA meg fog tiltani a román szövetségnek minden olyan já­tékos-leigazolást, mely a FIFA- szabályok 43. §-ának megkerü­lésével történik. Ha pedig a román szövetség ennek a tilalomnak nem engedelmeskedik, felvetődik az a kérdés, megmarad­hat-e Románia a nemzetközi szövet­ség kebelében? Egy ízben már megtörtént, hogy egy sokkal hatalmasabb szövetség megkísérelte túltenni magát a FIFA-szabályokon. Ez az E­gyesült Államok futballszövetsége volt és a középeurópai államok egy pillanatra sem haboztak a renitens szövetség ellen kizárási indítványt beadni a FIFA elnökségénél. Ez lehet az eset a román szövetség ügyében is és az is bizonyos, hogy a románoknak nem lesznek olyan hatalmas védői, mint az amerikaiaknak voltak. Mindez pedig aktuálissá válik lez először megjelenik a Ripensia színeiben, ami október 19-re vár­ható. Ezen a napon látogat el ugyanis a sportszerető román ki­rály Temesvárra és ezt az alkalmat akarja felhasználni a Ripensia új futballcsapata a bemutatkozásra. A Sporthírlap munkatársának al­kalma volt­ ebben a kérdésben be­szélgetni a Ripensia legutóbb Buda­pesten járt képviselőjével aki a kö­vetkező kijelentést tette. — Nem fogunk habozni mindazon Kinizsi-játékosokat visszaszerezni, akiket a mi felfogásunk szerint jog­talanul vittek el a magyar egyesü­letek. Nem akarjuk a helyzetet ki­élezni és azokért a játékosokért, akik szabályszerűen távoztak tőlünk, váltságdíjat is hajlandók vagyunk fizetni. De ezeknél is ragaszkodunk ahhoz, hogy visszatérjenek kö­rünkbe. Amint e nyilatkozatból is kitű­nik, a helyzet nem valami rózsás. A szövetség azonban mindazideig egy lépést sem tehet hivatalosan, míg tudomására nem jut, hogy valame­lyik Magyarországból eltávozott já­tékos szerepelt jogosulatlanul a Ri­pensia színeiben. Amint azonban ez megtörténik, kíméletlen eréllyel kell eljárnia, hogy nemzetközi presztízsét megvédhesse. Mint értesülünk, nem hivatalos tárgyalások miatt,s folyamatban van­nak,­ hogy­ ezt az új konfliktust el­­kerüljék. Bizalmas levelezések foly­nak egyes szövetségi vezetők kö­zött ez irányban, bár a sikerre egyelőre kevés a kilátás. Olyan, mint egy túraprogram: Október 5: Szegeden a Bástya ellen Október 8: Bécsben a Rapid ellen Október 12: Szombathelyen a Sabaria ellen Október 11: Budapesten a Rapid ellen Ezt a nagy feladatot csak a visszatért régi Fradi-szellem oldhatja meg A Ferencváros legközelebbi monstre programja abban különbözik egy túrától, hogy nem barátságos meccsek­ről, hanem két nagyon fontos bajnoki és két, talán még fontosabb közép­európai kupameccsről van szó. Tíz nap alatt négy nagy meccset kell majd játszania a Ferencvárosnak és — ami súlyosbító körülmény — négy külön­böző városban. Az egyik meccs le­játszása után tehát már utazhatnak is lejátszani a másikat. A Ferencvárosról az utóbbi időkben nem a legjobb hírek jártak. Hogy ezek a hírek sok tekintetben túlzottak vol­tak, az bizonyos, de viszont bizonyos A pályán már délután két órakor kezdődik a munka. Ott van a játékosok legnagyobb része és Blum Zoltán tré­ner vezetése alatt kezdődik a tréning­­ egy kapura. Az obuigát kis táská­val jön Pataki Mihály, a Ferencváros legszorgalmasabb vezetőségi tagja, aki egyetlen tréningről sem marad el, bár nagy elfoglaltsága sokszor állítja emiatt nehéz feladat elé. A vezetőség részéről tehát nála érdeklődünk s nyomban egy­ „kényes” kérdést szege­zünk a mellének: — A Ferencváros csapata mgy fel­az is, hogy a zöld-fehéreknél nem ment minden a legnagyobb rendben és a legteljesebb harmóniában. Ám a ferencvárosiak erénye éppen az, hogy akkor áll mindenki legerősebben a helyén, amikor a legnagyobb a szük­ség és most, amikor a csapat olyan nagy feladatok előtt áll, valóban itt van a lélektani pillanat, amikor min­den tényezőnek össze kell fognia, hogy a zöld-fehérek ezekkel a nagy felada­tokkal megbirkózhassanak. Nézzünk hát körül egy kicsit a Ferencváros házatájékán. Mit csinál­nak, mit gondolnak és mit remélnek az Üllői-úton, adatok előtt áll, viszont az utóbbi idő­ben nem mutatta azt a harckészséget, amihez a régi Fradi annyira hozzá­szoktatta a zöld-fehér színekért lelke­sedő közönséget. Azt mondják, hogy a vezetőség és a csapat között nem volt meg a szükséges összhang, a játéko­sok közötti ellentétekről is beszélnek, némelyek szerint a nemrég távozott tréner működése nyomán is mutat­koztak bizonyos kedvezőtlen jelensé­gek, azután a viszályok a BJ tribün­nel, igazgatóválság stb. következtében nem volt kielégítő a Fradi szelleme. Vájjon sikerült-e mindezeket a kérdé­seket megoldani annyira, hogy a fe­rencvárosi drukkerek ezrei, de az egész magyar sporttársadalom is meg­nyugvással bocsássa a zöld-fehér tizen­egyet abba a küzdelembe, amelynek legfőbb etapjaiban a nemzeti színek becsületéről van szó? — Tény az — hangzott a válasz —, hogy a Ferencvárosban a harci kész­ség az utóbbi évben bizonyos mér­tékben megcsappant. Ezt mi magunk is megállapítottuk. De megállapította Blum Zoltán, a csapat trénere, aki nem sokkal azután, hogy átvette a csapatot, hosszabb cseh­-lengyel tú­rán vizsgálhatta meg alaposan a hely­zetet és a túráról hazatérve közölte velem, hogy legnagyobb meglepetésé­re tapasztalta, hogy egyes játékosok között nincs meg a megfelelő harmó­nia és a bajtársi együttérzés, ami a csapat harci készségének kifejtését is Ismét nagy a harci kedv az Üllői­ úton iBEUJUJTO! | cacqens magánjellegű városi vízuik­utakra minden Idő­son rendeltetdi |OLCSÓBB MIOT A TAXIS! tm­­sas­ 24. I | I «

Next