Sporthirlap, 1930. október (21. évfolyam, 106-116. szám)
1930-10-30 / 116. szám
12 Csak Helis Béla képviseli a magyar főiskolai vívósportot Utrechtben és ő is saját költségén utazik ki a kilencszázéves holland egyetem jubileumi versenyére Hírül adtuk már, hogy az utrechti egyetem fennállásának kilencszázéves jubileumát nagy főiskolai sportversenyekkel ünnepli meg. Az utrechti egyetem ezekre a versenyekre meghívta a magyar főiskolai kardcsapatot is, amely ebben az évben már két nagyszerű eredményt ért el. Természetesen kívánatos lett volna, hogy a kitűnő főiskolai csapat a holland egyetemi városban is tanúságot tegyen képességeiről, azonban az OTT nagy büdzséjében nem tudott fedezetet találni a propaganda szempontból is nagyon hálás kiküldetés költségeire. A legutóbbi napokig hallatszottak hírek arról, hogy a csapatot mégis kiküldik, beavatott körök előtt azonban tudott dolog volt a terv meghiúsulása. Ezzel szemben a minap Helis Béla, aki ez évben Darmstadtban megnyerte a főiskolai egyéni kardvilágbajnokságot, bejelentette az MVSz-nél, hogy saját költségén hajlandó kiutazni Utrechtbe, ahol az egyéni versenyen indulna el. A Vívószövetségben örömmel fogadták Vívó- és boxfelszerelések KERTÉSZ Tódor és WESZELT István Rt. Váci utca !) Árjegyzék ingyen Hehs Béla áldozatkész ajánlatát s már el is ment a nevezése Hollandiába. Hehs mindenesetre nagy feladatot vállalt magára, amikor egészen egyedül, magyar zsűritag nélkül indul el egy olyan versenyen, ahol bizonyára sokan aspirálnak az első helyre s annak elérésére a kellő zsűritámogatással esélyük is lehet. Helis győzelme mindenesetre nagszerű bravúr lenne. Barsi 1500-as futással búcsúzik a pályaszezontól a BBTE atlétikai viadalán ma délután 3 órakor a Széll Kálmán téri sporttelepen A budaiak háromnapos versenyének ma délután 3 órakor lesz a fináléja. A második versenynapon, kedden több pompás eredményt értek el a versenyzők. Paku ismét formába jött és 11 mp-cel győzött 100-on, Szabó Miklós könnyen érte el első 16 percen belüli idejét 15 p 58.8 mp-es eredményével, Késmárki biztosan ugrotta a 185 cm-t s csak hajszál hiányzott a 190-hez, míg Takács 55.50 m-re dobta a gerelyt. Csak növeli az eredmények értékét, hogy a többnapos záportól felázott talajon, kellemetlen hűves, szeles időben érték el az eredményeket, ami a jó kondicionálás örvendetes bizonyítéka. A mai harmadik versenynapon jó mezőny — Paitz, Barsi, Zsitvai, Szalay, Kovács, Rettegi, Paku, Kurunczy — csap össze 200 méteren. Paitz a valószínű győztes, de, hogy ki lesz a második, lehetetlen megjósolni. A 200 méteres másodosztályú versenyre 53-an neveztek. Az 1500 méteres (bajnokok kizárva) verseny pikantériája Barsi startja. Nem mintha még nem versenyzett volna ezen a távon, de mert az utóbbi időben már a 800-at is sokalja. Bizonyos, hogy ha kedvvel és jó beosztással fut, könnyen kiköthet a ranglista második helyén, amit pedig most már nagyon számon tart a MASz irodája. Aczél, Farkas, Tuza, Magdics, Mauréry, Hoffmann és Róna a legerősebb ellenfelei. Jó mezőnyt gyűjt egybe az elsőosztályú diszkoszdobás, bár a legjobbak — úgy látszik — a pénteki csapatbajnokságra spórolnak az erejükkel. Remetz, Kulitzy, Bácsalmási III., Kiss, Regős, a MAC-dresszben elsőízben versenyző Balással máris olyan társaság, hogy aligha adja egy is 40 méteren alul. Sőt! A hármasugrásban Balogh és Farkas Mátyás startja nagyot lendíthet az idei gyenge bizonyítványon. A súlydobásban (bajnokok kizárva) Bácsalmási I. és Kovách (BBTE) a legjobbak. Két staféta zárja a sorrendet, 4x200 m A) és C) csoportbelieknek. Előbbiben a BBTE biztosan győz az FTC és a BEAC előtt, míg az utóbbiban erős harc lesz a BSE, a KözpEAC, a BTC és a TSE között. Vasárnap lesz az MTE monstre futóversenye, amelyet az eső elmosott. A versenyt az eredetileg tervezett helyen (Népligetben) délelőtt 10 órakor tartják meg és jelentkezéseket még a verseny előtt a helyszínen (mutatványos bódék, Bayer-vendéglő) is elfogadnak. Budapest mezei futóbajnokságai. Budapest szenior és ifjúsági mezei futó egyéni és csapatbajnokságait a MASz november 9-én rendezi meg a rákosi mezőn. SPORTHIRLAP CSÜTÖRTÖK, 1930 OKTÓBER 30. Budapest diszkoszdobó és távolugró ötös csapatbajnoksága dől el a MAC szezonzáró atlétikai viadalán pénteken délután 2 órakor a Margitszigeten Finisei az atlétika. Hivatalosan október 31-ike az utolsó pályaverseny terminus s ennek megfelelően — ahogyan illik — ki is használják ezt az utolsó alkalmat. Azaz, hogy kivételesen nem is utolsó alkalom, mert a vasárnapi lehetetlen időjárás miatt elmaradt FTC versenyt szombaton délután fél 4 órakor, a MAC ifjúsági viadalát pedig vasárnap délután 2 órakor rendezik, előbbit az Üllői úton, utóbbit a szigeten. Hivatalosan azonban mégis csak péntek az utolsó terminus, amelyen a MAC rendezi meg — délután 2 órakor — szezonzáró viadalát. A verseny különösebb jelentőségét ezen kívül az adja meg, hogy Budapest diszkoszdobó és távolugró csapatbajnoksága is ez alkalommal kerül döntésre, s tekintve versenyzőink mindkét számban való kitűnő formáját, bízunk benne, hogy a szezonzárás méltó lesz az előzményekhez. A diszkoszdobó csapatbajnokságra a MAC, a MAFC, a BTC, a TFSC és a BBTE nevezett. Legnagyobb küzdelem a MAC (Egri, Darányi, Balás, Somfai, Paksi) és az ez alkalommal Donogánnal megerősödő BTC (Marvalits, Donogán, Cserenyei, Nyilasy, Bozsó) között lesz. Az egységesebbnek látszó MAC-nak nagyobb a sansza, ám ha a két BTC ágyú kivágja a rezet, úgy elhódíthatják a bajnoki címet. Nagyon jó azonban a többi három egyesület csapata is. A távolugrásra ugyancsak öt csapat, a MAC (Goda, Somfai, Farkas Mátyás, Karlovits, Somfai II.), a BBTE (Paitz, Korongi, Orbán, Baggambi, Barsi), a TFSC (Halmai, Szabó, Monoki, Paulinyi, Bátki) a MAFC (Balogh) és az FTC nevezett. Itt a MAC látszik a legjobbnak, de közel lesz hozzá a BBTE is, különösen ha Paitz és Koronyi diszponáltan ugranak s a többiek sem mondanak csődöt. Több egyéni szám egészíti ki a programot. 300 méteren (bajnokok kizárva) Szabó Miklós, Magdics, Farkas Mátyás, 400 m-en (bajnokok kizárva) Farkas Károly, Nagy József, Farkas Mátyás és a rekordszagú 10.000 méteren Szerb, Cser, Piros és Demeter a legjobbak. Sporthírnek, plakettek és te IS Budapest, rapbrok, serleged, wiméin- M1 C SÍ IftT1 TO Á IV. ker., F1£M Nemcsak a Filmipari Alapot, hanem elsősorban a film ádlót kell megszüntetni! A filmszakma kivonult a Filmipari Alapból és kedden már csak az úgynevezett hivatalos tagok vettek részt a Filmipari Alap ülésén. (A Filmipari Alapnak ugyanis éppen az a jellegzetessége, hogy akik elsősorban hivatalosak bele, azok nem szakemberek.)* Akik kivonultak: a Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete, a Budapesti Színész Szövetség, az Országos Magyar Mozgóképegyesület. Azért vonultak ki, mert úgy látják, hogy a Filmipari Alapra sohasem épülhet fel az új magyar filmgyártás. Valószínű, hogy ebben igazuk is van. A Filmipari Alap több mint öt esztendeje „működik”. Beszedett néhány millió pengőt a filnkölcsönzőktől, hogy gyárakat bérelhessen, telkeket vásárolhasson, tagjait külföldi tanulmányutakm küldhesse egészen Hollywoodig s hogy végül egy-két filmet is támogasson. (Ezekről a filmekről azonban jobb nem beszélni.) • A múlt hónapban végre szereztek egy hangosfilm-felvevőgépet is, de arra már kölcsönt kellett felvenniök. Filmet gyártani nem tudtak, de nem is akartak. Csak gazdálkodni akartak, de azt sem tudtak. Szüntessék meg a Filmipari Alapot, vagy oszlassák fel, mindegy, helyes, de ... v * * Gyanakszunk, hogy ez az egész mozgalom arra irányul, hogy ezentúl ne a Filmipari Alaphoz, hanem valamiféle szakmai bizottsághoz jussanak el a méterpénzek és kontingensjegyárak. (Méterpénz: minden külföldi film után méterenkint 20 fillér a magyar filmgyártás céljaira és a kontingensjegy ára: minden külföldi film után 1000—1500 pengő szintén a m. f. javára.) * 1925-ben, mikor a kormány a magyar filmgyártás fellendítése érdekében határozott lépésre szánta el magát, úgy gondolták, hogy megadóztatják a külföldi filmeket. Öt esztendő tapasztalatai után csak rosszhiszeműen lehet tagadni, hogy nem a külföldi gyárakat, hanem a magyar közönséget adóztatták meg. A külföldi filmvállalat, illetve a magyar filmkölcsönző a méterpénzeket és a kontingensjegyek árát belekalkulálta a film árába. A mozis drágábban kapta a filmet. Felemelte a helyárakat. A közönség, amíg bírta, fizette a drága jegyeket. Most már nem bírja. ■* A filmszínházak közönsége katasztrofális arányokban csökken. Telt ház: fehér holló. A közönség kevesebbet jár moziba, a mozis kénytelen több premiert tartani, a filmkölcsönző több filmet importál, külkereskedelmi mérlegünk romlik, a Filmipari Alap több méterpénzt vesz be és több kontingensjegyet ad ki, a mozist még több kiadás terheli, nem szállíthatja le a helyárakat, a közönség száma méginkább csökken, mi jöhet ezután? A csőd! Azonban a film, a tömegek kultúrszükséglete. Kell. Nem lehet kitiltani Magyarországról. Nem lehet megölni a mozikat. Nem lehet megakadályozni az embereket, hogy moziba járjanak. (Az alkohol- és nikotinfogyasztás könnyebb és olcsóbb, mint a mozi.) * Aki még nem tudná, tudja meg, hogy miért drága a mozi. Minden egyes filmet a következő összegek terhelnek: Méterpénz 800.— P Ceruzadíj 250.— P Kontingensjegy 1000.— P Bélyegköltség 3.— p 4 pld. ceruza-okirat 0.28 P Lebélyegzett kérvénypapír 0.02 P 2053.30 P Továbbá: A bruttó bevétel 6%-a vigalmi adó. A bruttó bevétel 2%-a forgalmi adó. Továbbá: A legdrágább helyár 12-szerese. jó ---------------------------1 PETROVICH SZVEIISZUIV PARIS KIRÁLYA CORVIN UFA ORION PREMIER MA! tékonysági járulék (havonta). 300—400 pengő a rendőri díjakra. És a filmszínházak luxusárai fizetnek a villanyáraimért. * Háromezer pengővel lehetne olcsóbb egy-egy film, ha nem akarnák tönkretenni a filmszínházakat. Ha nem akarnák... * A filmgyártás céljaira nem lehet megadóztatni a magyar közönséget. Ne a közönség pénzéből akarjanak magyar filcjeket csinálni. Aki akar, szerezzen pénzt hozzá. Magánosoktól vagy az államtól. Mindegy. De micsoda