Sporthirlap, 1930. október (21. évfolyam, 106-116. szám)

1930-10-30 / 116. szám

12 Csak Helis Béla képviseli a magyar főiskolai vívósportot Utrechtben és ő is saját költségén utazik ki a kilencszázéves holland egyetem jubileumi versenyére Hírül adtuk már, hogy az utrech­­ti egyetem fennállásának kilenc­százéves jubileumát nagy főiskolai sportversenyekkel ünnepli meg. Az utrechti egyetem ezekre a verse­nyekre meghívta a magyar főiskolai kardcsapatot is, amely ebben az év­ben már két nagyszerű eredményt ért el. Természetesen kívánatos lett volna, hogy a kitűnő főiskolai csapat a holland egyetemi városban is ta­núságot tegyen képességeiről, azon­ban az OTT nagy büdzséjében nem tudott fedezetet találni a propagan­da szempontból is nagyon hálás ki­küldetés költségeire. A legutóbbi napokig hallatszottak hírek arról, hogy a csapatot mégis kiküldik, be­avatott körök előtt azonban tudott dolog volt a terv meghiúsulása. Ezzel szemben a minap Helis Béla, aki ez évben Darmstadtban megnyerte a főiskolai egyéni kard­világbajnokságot, bejelentette az MVSz-nél, hogy saját költségén haj­landó kiutazni Utrechtbe, ahol az egyéni versenyen indulna el. A Ví­vószövetségben örömmel­­ fogadták Vívó- és boxfelszerelések KERTÉSZ Tódor és WESZELT István Rt. Váci­ utca !) Árjegyzék ingyen Hehs Béla áldozatkész ajánlatát s már el is ment a nevezése Hollan­diába. Hehs mindenesetre nagy fel­adatot vállalt magára, amikor egé­szen egyedül, magyar zsűritag nél­kül indul el egy olyan versenyen, ahol bizonyára sokan aspirálnak az első helyre s annak elérésére a kellő zsűritámogatással esélyük is lehet. Helis győzelme mindenesetre nags­­zerű bravúr lenne. Barsi 1500-as futással búcsú­zik a pályaszezontól a BBTE atlétikai viadalán ma dél­után 3 órakor a Széll Kálmán­ téri sporttelepen A budaiak háromnapos versenyének ma délután 3 órakor lesz a fináléja. A második versenynapon, kedden több pompás eredményt értek el a verseny­zők. Paku ismét formába jött és 11 mp-cel győzött 100-on, Szabó Miklós könnyen érte el első 16 percen belüli idejét 15 p 58.8 mp-es eredményével, Késmárki biztosan ugrotta a 185 cm-t s csak hajszál hiányzott a 190-hez, míg Takács 55.50 m-re dobta a gerelyt. Csak növeli az eredmények értékét, hogy a többnapos zá­portól felázott ta­lajon, kellemetlen hű­ves, szeles időben érték el az eredményeket, ami a jó kondicionálás örvendetes bizonyítéka. A mai harmadik versenynapon jó mezőny — Paitz, Barsi, Zsitvai, Szalay, Kovács, Rettegi, Paku, Kurunczy — csap össze 200 méteren. Paitz a való­színű győztes, de, hogy ki lesz a máso­dik, lehetetlen megjósolni. A 200 méte­res másodosztályú versenyre 53-an ne­veztek. Az 1500 méteres (bajnokok ki­zárva) verseny pikantériája Barsi startja. Nem mintha még nem verseny­zett volna ezen a távon, de mert az utóbbi időben már a 800-at is sokalja. Bizonyos, hogy ha kedvvel és jó beosz­tással fut, könnyen kiköthet a ranglista második helyén, amit pedig most már nagyon számon tart a MASz irodája. Aczél, Farkas, Tuza, Magdics, Mauréry, Hoffmann és Róna a legerősebb ellen­felei. Jó mezőnyt gyűjt egybe az első­osztályú diszkoszdobás, bár a legjobbak — úgy látszik — a pénteki csapatbaj­nokságra spórolnak az erejükkel. Re­­metz, Kulitzy, Bácsalmási III., Kiss, Regős, a MAC-dresszben elsőízben versenyző Balással máris olyan társa­ság, hogy aligha adja egy is 40 méte­ren alul. Sőt! A hármasugrásban Balogh és Farkas Mátyás startja nagyot len­díthet az idei gyenge bizonyítványon. A súlydobásban (bajnokok kizárva) Bácsalmási I. és Kovách (BBTE) a legjobbak. Két staféta zárja a sorrendet, 4x200 m A) és C) csoportbelieknek. Előbbi­ben a BBTE biztosan győz az FTC és a BEAC előtt, míg az utóbbiban erős harc lesz a BSE, a Közp­EAC, a BTC és a TSE között. Vasárnap lesz az MTE monstre futó­versenye, amelyet az eső elmosott. A versenyt az eredetileg­ tervezett helyen (Népligetben) délelőtt 10 órakor tartják meg és jelentkezéseket még a verseny előtt a helyszínen (mutatványos bódék, Bayer-vendéglő) is elfogadnak. Budapest mezei futóbajnokságai. Budapest szenior és ifjúsági mezei futó egyéni és csapatbajnokságait a MASz november 9-én rendezi meg a rákosi mezőn. SPOR­THIRLAP CSÜTÖRTÖK, 1930 OKTÓBER 30. Budapest diszkoszdobó és távolugró ötös csapat­bajnoksága dől el a MAC szezonzáró atlétikai viadalán pénteken délután 2 órakor a Margitszigeten Finisei az atlétika. Hivatalosan október 31-ike az utolsó pályaver­seny terminus s ennek megfelelően — ahogyan illik — ki is használják ezt az utolsó alkalmat. Azaz, hogy kivételesen nem is utolsó alkalom, mert a vasárnapi lehetetlen időjárás miatt elmaradt FTC versenyt szom­baton délután fél 4 órakor, a MAC ifjúsági viadalát pedig vasárnap délután 2 órakor rendezik, előbbit az Üllői­ úton, utóbbit a szigeten. Hivatalosan azonban mégis csak péntek az utolsó terminus, amelyen a MAC rendezi meg — délután 2 órakor — szezonzáró viadalát. A verseny különösebb jelentősé­gét ezen kívül az adja meg, hogy Budapest diszkoszdobó és távol­ugró csapatbajnoksága is ez alkalommal kerül döntésre, s tekintve versenyzőink mindkét számban való kitűnő formáját, bí­zunk benne, hogy a szezonzárás méltó lesz az előzményekhez. A diszkoszdobó csapatbajnok­ságra a MAC, a MAFC, a BTC, a TFSC és a BBTE nevezett. Leg­nagyobb küzdelem a MAC (Egri, Darányi, Balás, Somfai, Paksi) és az ez alkalommal Donogánnal meg­erősödő BTC (Marvalits, Donogán, Cserenyei, Nyilasy, Bozsó) között lesz. Az egységesebbnek látszó MAC-nak nagyobb a sansza, ám ha a két BTC ágyú kivágja a­­ rezet, úgy elhódíthatják a bajnoki címet. Nagyon jó azonban a többi három egyesület csapata is. A távolugrásra ugyancsak öt csa­pat, a MAC (Goda, Somfai, Farkas Mátyás, Karlovits, Somfai II.), a BBTE (Paitz, Korongi, Orbán, Bag­­gambi, Barsi), a TFSC (Halmai, Szabó, Monoki, Paulinyi, Bátki) a MAFC (Balogh) és az FTC neve­zett. Itt a MAC látszik a legjobb­nak, de közel lesz hozzá a BBTE is, különösen ha Paitz és Koronyi diszponáltan ugranak s a többiek sem mondanak csődöt. Több egyéni szám egészíti ki a programot. 300 méteren (bajnokok kizárva)­ Szabó Miklós, Magdics, Farkas Mátyás, 400 m-en (bajnokok kizárva) Farkas Károly, Nagy Jó­zsef, Farkas Mátyás és a rekord­­szagú 10.000 méteren Szerb, Cser, Piros és Demeter a legjobbak. Sporthírnek, plakettek és t­e IS Budapest, rapbrok, serleged, wiméin- M­1 C SÍ Ift­­T1 TO Á­­ IV. ker., F1£M Nemcsak a Filmipari Alapot, hanem elsősorban a film ádlót kell megszüntetni! A filmszakma kivonult a Filmipari Alapból és kedden már csak az úgy­nevezett hivatalos tagok vettek részt a Filmipari Alap ülésén. (A Film­ipari Alapnak ugyanis éppen az a jellegzetessége, hogy akik elsősorban hivatalosak bele, azok nem szakembe­rek.)* A­kik kivonultak: a Magyar Szín­padi Szerzők Egyesülete, a Budapesti Szín­ész Szövetség, az Országos Ma­gyar Mozgóképegyesület. Azért vo­nultak ki, mert úgy látják, hogy a Filmipari Alapra sohasem épülhet fel az új magyar filmgyártás. Valószínű, hogy ebben igazuk is van. A Film­ipari Alap több mint öt esztendeje „működik”. Beszedett néhány millió pengőt a filnkölcsönzőktől, hogy gyá­rakat bérelhessen, telkeket vásárol­hasson, tagjait külföldi tanulmány­­utakm küldhesse egészen Hollywoodig s hogy végül egy-két filmet is támo­gasson. (Ezekről a filmekről azon­ban jobb nem beszélni.) • A múlt hónapban végre szereztek egy hangosfilm-felvevőgépet is, de arra már kölcsönt kellett felvenniök. Filmet gyártani nem tudtak, de nem is akartak. Csak gazdálkodni akartak, de azt sem tudtak. Szüntessék meg a Filmipari Alapot, vagy oszlassák fel, mindegy, helyes, de ... v * * Gyanakszunk, hogy ez az egész mozgalom arra irányul, hogy ezentúl ne a Filmipari Alaphoz, hanem vala­miféle szakmai bizottsághoz jussanak el a méterpénzek és kontingensjegy­árak. (Méterpénz: minden külföldi film után méterenkint 20 fillér a ma­gyar filmgyártás céljaira és a kontin­gensjegy ára: minden külföldi film után 1000—1500 pengő szintén a m. f. javára.) * 1925-ben, mikor a kormány a ma­gyar filmgyártás fellendítése érdeké­ben határozott­ lépésre szánta el ma­gát, úgy gondolták, hogy megadóztat­ják a külföldi filmeket. Öt esztendő tapasztalatai után csak rosszhisze­műen lehet tagadni, hogy nem a külföldi gyárakat, ha­nem a magyar közönséget adóz­tatták meg.­­ A külföldi filmvállalat, illetve a magyar filmkölcsönző a méterpénze­ket és a kontingensjegyek árát bele­kalkulálta a film árába. A mozis drá­gábban kapta a filmet. Felemelte a helyárakat. A közönség, amíg bírta, fizette a drága jegyeket. Most már nem bírja. ■* A filmszínházak közönsége ka­tasztrofális arányokban csök­ken. Telt ház: fehér holló. A közönség kevesebbet jár moziba, a mozis kénytelen több premiert tar­tani, a filmkölcsönző több filmet im­portál, külkereskedelmi mérlegünk romlik, a Filmipari Alap több méter­pénzt vesz be és több kontingens­jegyet ad ki, a mozist még több ki­adás terheli, nem szállíthatja le a helyárak­at, a közönség száma még­­inkább csökken, mi jöhet ezután? A csőd! Azonban a film, a tömegek kultúr­­szükséglete. Kell. Nem lehet kitiltani Magyarországról. Nem lehet megölni a mozikat. Nem lehet megakadályozni az embereket, hogy moziba járjanak. (Az alkohol- és nikotinfogyasztás könnyebb és olcsóbb, mint a mozi.) * Aki még nem tudná, tudja meg, hogy miért drága a mozi. Minden egyes filmet a következő összegek terhelnek: Méterpénz 800.— P Ceruzadíj 250.— P Kontingensjegy 1000.— P Bélyegköltség 3.— p 4 pld. ceruza-okirat 0.28 P Lebélyegzett kérvénypapír 0.02 P 2053.30 P Továbbá: A bruttó bevétel 6%-a vigalmi adó. A bruttó bevétel 2%-a forgalmi adó. Továbbá: A legdrágább helyár 12-szerese. jó­ ---------------------------1 PETROVICH SZVEIISZUIV PARIS KIRÁLYA CORVIN UFA ORION PREMIER MA! tékonysági járulék (havonta). 300—400 pengő a rendőri díjakra. És a filmszínházak luxus­árai fi­zetnek a villanyáraimért. * Háromezer pengővel lehetne olcsóbb egy-egy film, ha nem akarnák tönkretenni a filmszín­házakat. Ha nem akarnák... * A filmgyártás céljaira nem lehet megadóztatni a magyar közönséget. Ne a közönség pénzéből akarjanak magyar filcjeket csinálni. Aki akar, szerezzen pénzt hozzá. Magánosoktól vagy az államtól. Mindegy. De micsoda

Next