Sporthirlap, 1932. május (23. évfolyam, 35-43. szám)

1932-05-05 / 35. szám

CSÜTÖRTÖK, 1932 MÁJUS 5. SPORTHIRLAP Ami már biztos: Háda a kapus, Dudás az egyik hátvéd,Sárosi a középfedezet, Turay a center, Toldi a bal­•• r •• _ ** összekötő A bizonytalan hat hely sorsa a ma délutáni III. kerületi Wacker mérkőzésen dől el „Mozgási tréning" kevés mozgás és sok kétség köze­pette, 24 órával a válogatás és 4 nappal a válogatott mérkőzés előtt Vasárnap válogatott mérkőzés lesz a Hungária-úton (hogy a tárgynál maradjunk). Magyar—olasz meccs az Európa Kupáért. Futball. Sport. Társadalmi esemény. Lázban az or­szág. Mindenki ott lesz. Mindenki kint lesz. Nyolcezerhétszáz ülőhely van a Hungária­ úton. A páholyok­ban, a számozott helyeken és a kor­zón legalább ötezren fognak ülni olyanok, akik csak akkor mennek futballmeccsre, ha az társadalmi eseménynek számít. Akik azonban (és természetesen) a legszigorúbb kritikusok. Akik azt hiszik, hogy egy mérkőzésen csak győzni szabad. Akik... Szerdán még csak tréning volt a Hungária­ úton. És bizonytalan han­gulat. Négy nappal a mérkőzés előtt még csak jelöltek treníroztak a pályán. Válogatott csapat még nincs. Mert nem könnyű összeválo­gatni azt a csapatot. Sőt ellenke­zően: rettentő nehéz. Ettől lanyha az irányzat. Már ami a reménye­ket illeti. (A jegyek piacán az ár­folyamok emelkedő tendenciát mu­tatnak. Érdekes természeti tüne­mény.) A szerdai tréninget — hogy úgy mondjuk — minimális számú közönség nézte. Rendes klubtréning­re több drukker szokott összegyüle­kezni. Ugyanis a klubtréningeken legalább egy csapatot lehet látni, a válogatott csapatot azonban még nem állították össze, tehát váloga­tott csapat nincs. Baj, baj. Bányai Lajos, a lila-fehér tréner már szer­da délben megmondta fent a PLASz-ban: — Ha nincs csapat, nem tudom elképzelni a mérkőzést. Jobb lenne, ha lenne csapat. Az ember nem tud véleményt formálni magának és ez idegesíti az embert. (Bányai mester szeretne véleményt mondani a csa­patról, Máriássy dr. szeretné, ha már összeállíthatta volna a csapa­tot, a közönség szeretné, ha a csa­pat megverné az olaszokat.) A já­tékosok is idegesek, ez a legna­gyobb baj (mondja Bányai). Vár­ják, hogy beteszik őket a csapatba, vagy sem. Jobb lenne nyugodt at­moszférában készülődni az olaszok ellen... Általában, ha az ember a helyzetet nézi... A Ferencváros hatalmas formája... A mérkőzés itthon lesz ... Nagy dolgok ezek . .. Én például Kohutot is így nézném, ha... Szóval, mondom, itthon lesz a meccs... Szóval, a hangulat ingadozó. A meccs itthon lesz... A Ferencvá­ros ... És... Kondíciótréning ellen­ben nem volt... Mindenki azt hitte, hogy Má­riássy dr., a szövetségi kapitány szerdán délután kondiciótréninget tart a válogatott játékosokkal, vagyis a válogatottkeret tagjai­val, azután szerdán még néhány játékost kipróbál a III. kerületi Wacker mérkőzésen is. Olyanokat, akik szerdán is kondicionáltak és olyanokat is, akik szerdán felmen­tést kaptak. Kondiciótréning azonban nem volt. A szövetségi kapitány fújt egy bodrosat a szipkájából és azt mondta: — Nem tudom, honnan vették a lapok, hogy kondiciótréninget tartok. Csak könnyű testmozgást akarok végeztetni a fiúkkal. Sprin­ternek egy kicsit. Mozognak. Mozogtak. Tíz-tizenötméteres „távon” sprinteltek, azután oda­­álltak az egyik kapuhoz és futó­cipőben bombázták a hálót. Az egyesületi trénerek általában nem engedik, hogy a játékosok futó­cipőben rugdaljanak, de Máriássy dr. nem ennyire szigorú. A játékosok a kistribün előtt futkároztak. Turay, Titkos, Híres, azután Sárosi, Cseh 11., Korányi és így tovább. Kint volt Háda és Szabó (bekötött kézzel), Dudás, Takács II., mind sprinteltek. Azután Háda védett és akkor Kalmár is bejött a pályára Lázár­ral, ők is lövöldöztek a kapura, elegáns civilruhában, félcipőben. A cipőjüknek biztosan nem használt a dolog. Egyébként sem volt va­lami épületes látvány, két biztos válogatott civilben a pályán, négy nappal a magyar-olasz előtt. Toldi is civilben volt, de ő nem rugdaló­­zott, ő majd ma, csütörtökön ját­szik. Talán. Az ő posztja száz­százalékig biztos. Igazán egész kedélyes tréning volt, minden klubfegyelem nélkül. Csak úgy játszottak a gyerekek, nem látszott rajtuk az idegesség, amitől Bányai mester fél. Hát ha vasárnap is így fognak játszani és győznek... Akkor... Akkor ... — brávó!... Révész Béla, aki kedden érkezett haza Olaszországból, a maga ré­széről kedvetlenül nézte a „trénin­get”. — Az olaszok bizony nem így készülnek — mondta. — Hát hogy? — Nem csinálnak ilyen tréfá­kat. Csütörtökön a válogatottkeret tizenöt játékosát Padovába ren­delték, ott játszatnak velük két­­szer harmincperces tréningmérkő­zést. Ez lesz az egész, de ez ko­moly. A szerdai tréning nem volt ko­moly. A szövetségi vezérek nem is nézték végig. Ki se mentek. Csak Preismann Lajos alelnökkel talál­koztunk, de ő is mint Hungária­­vezér volt jelen. Szabó védeni szeretne, de még tartalék sem lehet Említettük, hogy Szabó, a Hun­gária kapusa, bekötött kézzel sza­ladgált a pályán. Csütörtökön már leveszik a megoperált kezéről a kötést, ezért nagy buzgón ő is le­vetkőzött és odament Máriássy dr.-hoz. — Kapitány úr — mondta — szeretnék védeni a Wacker ellen. Én azt hiszem ... — Ugyan, te még nem védhetsz vasárnap — válaszolt Máriássy dr, és neki volt igaza, mert utóbb beszéltünk Kreisz doktorral, aki maga is úgy nyilatkozott, hogy Szabó még legalább tizennégy napig nem játszhat. A tréningen sem védett persze, inkább igyeke­zett gólt rúgni ferencvárosi rivá­lisának, Hád­ának. Máriássy dr. pedig úgy intézke­dett, hogy a Budai „11” vezető­sége okvetlenül helyezze készen­létbe Hornt, a csapat kapusát, mert valószínűen ő lesz Háda tar­talékja a mérkőzésen. Újvári ugyanis már elutazott és Aknait sem akarja itthon fogni tartalék­nak.­ Sárosi és a felelősség Akik a vasárnap kiálló magyar csapatról beszélnek, a sok egyéb probléma előtt ezt a kérdést teszik fel önmaguknak és társaságuk­nak: — Várjon mi lesz Sárosival, aki a mandulaoperáció után éppen az olaszok ellen játszik először? Közöljük, hogy Sárosival nagy baj nem lehet. Sőt. Indokolt a bi­zalom. Aminek két oka van. Az egyik, hogy formahanyatlástól csak azért kellett félteni a fiatal centerhalfot, mert a mandulaope­ráció után három kilót veszített a rendes testsúlyából s ezt okvetle­nül éreznie kellett. A három kiló­ból szerdáig kettő és felet vissza­szerzett. Most 75 kiló. Ez éppen elég Sárosinak. A kondíciójával semmi baj, soha nem nézett ki jobban. A másik ok, amiért bízni lehet benne, nincs minden pikantéria nélkül. A Ferencváros vezetőivel diszkréten közölték, hogy ameny­­nyiben a válogatott csapat kép­telen les­z kiverekedni a győzelmet, a felelősséget a Ferencváros visel­heti, miért nem halasztotta el Sá­rosi operációját, vagy miért nem vetette ki a beteg mandulákat még a debreceni Ferencváros—Bocskai meccs előtt?! A Ferencváros azon­ban nem akar bűnbak lenni. Elő­ször is felszerelte magát írásbeli orvosi szakvéleményekkel, másod­szor különös súlyt helyez arra, hogy Sárosi egész kifogástalanul játsszék az olaszo­k ellen. Biztosra veszik, hogy Sárosi nemcsak ját­szani fog, de úgy fog játszani, mintha soha nem is lettek volna beteg mandulái. A ferencvárosi vezetőség véle­ményét Kreisz dr., a futballisták orvosa is alátámasztotta, mond­ván: — Sárosin már nyoma sincs az operációnak, minden tekintetben iit a kondíciója. Tehát: tessék megnyugodni! Csütörtökön is folytató­dik a nyugtalanság Ma, csütörtökön délután a III. ke­rület a müncheni Wackerrel játszik nemzetközi mérkőzést. Máriássy dr. több válogato­ttj­elöl­tet akar beállí­tani a kerületiek közé, hogy húsz­harminc percig, vagy egy félidőig láthassa őket játékban. Titkost pél­dául szeretné látni a jobbszélen is, a balszélen is. Kalmárt és Borsányit a jobbbalf posztján. Takács II.-et és Cseh //.-öt jobbösszekötőben. Eset­leg Lázárt is a jobbszélen. Esetleg. Szerette volna Nemest, a Törekvés jobbszélsőjét is látni. De ez csak szerdán jutott eszébe és amikor in­tézkedett, hogy a játékos legyen kint csütörtökön a Hungária­ úton, csak akkor tudta meg, hogy Nemes közben reggel már elutazott a vas­utasválogatott csapattal Pécsre. Megkérdeztük a szövetségi kapi­tányt, nem félti-e jelöltjeit? A néme­tek néha nagyon erélyesek, egy-két sérülés mindig kicsúszhat és most amúgy is szűken vagyunk a váloga­tottjelöltekkel. Máriássy dr. azon­ban kijelentette, hogy nem lesz semmi baj. Miért lenne? ... Mások nem voltak ilyen optimis­ták, aggodalmasan csóválták a fejü­ket, igen, igen, mondták, a németek tényleg erőteljesen szoktak játszani és most különösen ambicionálni fog­ják az eredményt a „válogatottakkal megerősített III. kerület” ellen. Kocsis is „beszáll” a csütörtöki já­tékba. Szerdán nem vetkőzött le, de azért dicsekedett, hogy milyen erős a válla, ami néhány hete megsérült. Mindenkit lökni akart, szabálysze­rűen elstószolni. Mondták is neki, nem az a kérdés, hogy ő mennyire tud stószolni, hanem elég erős lesz-e, ha őt lökik. Bírót is megnézi a kapitány, Biró amúgy is játszik a III. kerület csa­patában. Azért Máriássy dr. sem akar min­denkit a müncheniek ellen játszatni. A csütörtöki előmérkőzésen az Etc FC játszik a BSE-vel, Máriássy dr. megkérte a pesterzsébetieket, hogy esetleg hozzájuk is beállíthasson egy­két válogatottat. Az Etc FC termé­szetesen a kapitány rendelkezésére áll. Akik ismerik egymást ismét az olaszok ellen készülünk és a balszélen ismét aktuális a „Gazella”. Azt mondja Híres: — Rosetta és Pitto ellen játsza­nék legszívesebben, ha beválogat­nak. Rosettával évekig egy csa­patban játszottam, ismerem. Pitto is olyan ismerős, akár a tenyerem. De mindegy, Colomban ellen is könnyen játszanék. Ha játsza­nék ... Meazza veszélyesebb, mint Schiavo, pedig Schiavo is tud. Nagy technikájú, Turay-féle játé­kos ... Híres ismeri az olaszokat. Az olaszok ismerik Hírest... Blum Zoltán különvéleménye Mikor már vége a „mozgási tréning’-nek, az öltöző egyik sar­­kában beszélgetünk Blum Zoltán­nal. A ferencvárosi tréner sok mindenről beszél, ami összefüg­gésben áll a válogatással és a vasárnapi mérkőzéssel, de a nyil­vánosság elé legfeljebb ennyi tar­tozik: " A magyar válogatott csapat mindaddig nem lehet igazán ered­ményes, vagyis nem indulhat min­den mérkőzésre győzelmi esélyek­kel, amíg a csatársorunkat kizá­róan a lendület szempontjából állítják össze. Hiába erőteljes egy Avar—Turay—Toldi belső trió, erő dolgában mi még sokáig hát­rányban leszünk a külfölddel szemben, ahol a játékosok élet­­körülményei sokkal kedvezőbbek, mint nálunk. Ne kondícióban igye­kezzünk legyőzni külföldi ellen­feleinket. Egy jó Borsányi—Sá­rosi—Lázár halfsor előtt nem kell robusztus csatársornak játszani, sőt nyugodtan eléjük állíthatnak egy olyan belső triót, melyben az ész dominál. Avar, Turay és Toldi nagyon jó játékosok, de mind­háromnak arra van szüksége, hogy valaki gólhelyzetet teremtsen a számára. Ez a játékos nélkülöz­hetetlen, ez a csatár, aki ért a gólhelyzetek megteremtéséhez és esetleg sokkal kevesebbet dolgo­zik, mint az „izomemberek”. És Máriássy dr. később tényleg azt mondja, hogy a jobbösszekötő posztján csak két játékosról lehet szó: Takács II-ről, vagy Cseh II-ről. Ez lesz a csapat! A tréning végére, ahogy szokott, megjelent Borsányi is. Levetkő­zött, magányosan sprintért, azután kapura is lövöldözött egy gyerek­nek. Csütörtökön játszani fog. Ami a bokáját illeti, így nyilatko­zott: — Az ellenségemnek legyen mondva!... Ezután otthagytuk Borsányit a pályán, egyedül s­záriássy dr.-ral befelé indultunk a városba. A vil­lamoson beszélgettünk tovább a nagy munkáról, a csapat összeállí­tásáról. A szövetségi kapitány nem tu­dott konkrétumot mondani. Tulaj­donképpen minden a csütörtöki já­téktól függ. — Már csak két posztnál van­nak kétségeim — mondta először, de aztán kijavította — vagy há­rom poszton ... esetleg négyen .. De Cseh II. nem lesz jobbszélső, hová gondolnak? Mire a Nagykörútra érkezünk, már látni a magyar válogatott csapat kontúrjait. íme: Háda — Kocsis, Dudás — Kalmár, Sárosi, Lázár — Tit­kos, Cseh II., Turay, Toldi, Híres. E pillanatban legnagyobb való­színűsége egy ilyen összeállításnak van, a szövetségi kapitány kétség­telenül ezeket a játékosokat fogja kiválogatni, ha a müncheniek ellen megfelelően mozognak. Vagy... esetleg... ha... A változások sem elképzelhetetle­nek többé, bár meglehetősen, sok verzióról lehet szó. Ha Titkos egyál­talán nem lenne a jobbszélen hasz­nálható, ellenben Lázártól többet várhatnánk (feltéve, hogy ő is meg­próbálja ezt a posztot a Wacker ellen) és Borsányi játszhatna, akkor a halfsor így alakulna: Borsányi— Sárosi—Kalmár. Ez azonban némileg gyengébbnek látszik a fentinél. Lázár így kikerülne a jobbszélre, ami szintén kényszermegoldás és a bal­szélen választani lehetne Titkos és Híres között. Cseh II. helyére még Takács II. is kerülhet. Turaynál és Toldinál nincs aggály. A kapuba se igen kerülhet más, mint Háda. El­lenben Dudás partnere lehet az óbudai Bíró is, de ott van még Ko­rányi, akár bekknek, akár halinak. " Ez a sok kombinálási lehetőség mindenesetre jó arra, hogy azt higyjük, sok játékos között választ­hatunk. Pedig... A magyar—olasz Európa Kupa futballmérkőzés, a magyar—olasz ökölvívó viadal a magyar—olasz kerékpárverseny legszebb jeleneteit megtalálja a Sporthírlap hétfői képes számában

Next