Sporthirlap, 1935. november (26. évfolyam, 87-95. szám)

1935-11-20 / 92. szám

SZERDA, 1935 NOVEMBER 20. SPORTHIRLAP 1 21 pontos csapattal megyünk Milánóba/ holott 15-össel is mehetnénk Kétségek/ kifogások/ taná­csok és figyelmeztetések a milánói út előtt — A Sporthírlap tudósítójától — A Milánóba készülő magyar vá­logatottat összeállították. Már kritizálják is. Mi — rendes szoká­sunk szerint — fenntartjuk véle­ményünket a mérkőzésig. Majd — elbírálván a csapat teljesítmé­nyét — annak értéke szerint állí­tunk ki bizonyítványt a válogatás­ról. Azt már most is elismerjük,­­— hiszen tagadhatatlan is, hogy a csapat valamennyi tagja átlagon felülemelkedő futballte­­hetség, sokat tapasztalt, erős csa­tákban edzett harcos, mind képes rá, hogy ragyogó játékkal igazol­ja a kapitány bizalmát, ha­­ akarja és formája engedi. Jobb félni... Annyiképpen állították volna össze a csapatot, hogy végül per­sze jóformán­­senkinek sem tet­szik az összeállítás. Talán csak Vincze és Szalay beállítása ellen nem hangzik kifogás sehonnan. A csapat valamennyi többi tagja kö­rül viták zajlanak. Egyeseket ki­hagytak volna, másokat más hely­re állítottak volna. Utóbbiak kö­zül Sárosit nagyon sokan szeret­ték volna inkább centerhalfnak látni. A balösszekötő poszt körül egész Hungária—Ferencváros há­ború zajlik. A Ferencváros hívei nem tudnak belenyugodni Toldi kihagyásába és Cseh kényelmessé­gét, puhaságát emlegetik. A Hun­gária hívei ezzel szemben — per­sze — sokkal többre értékelik Cseh technikáját, szemfülességét Toldi keménységénél, mely a ka­pitány szerint is kellemetlen kö­vetkezményekkel járhatna Milá­nóban. A két szélső ellen is sok kifogást hallottunk már a hétfő este óta eltelt rövid idő alatt. Markos ismét „bolondozni” fog, mondják és „miért erőlteti a ka­pitány Titkost, aki semmit sem tesz azért, hogy válogatott le­gyen?” — kérdezik. Dudás sem örvend általános bizalomnak, Sza­bó még kevésbé, de Sternbergtől is sokan félnek. Vágó beállítását nem kifogásolják, de nem is he­lyeslik éppen lelkesedve. Tévedések elkerülésére sietünk megállapítani, hogy az itt felso­rolt kifogások korántsem általáno­sak. Aki fél Sternbergtől, eskü­szik Csehre. Aki Sárosival ját­szatna centerhalfot, nagyszerűnek tartja Dudást. És így tovább. Annyi tény, hogy Dietz­er­ nak egész csekély változtatással sikerült a „köz­­vélemény csapata” helyett olyan együttest összeválo­gatnia, amely körül most — íme — ennyire viharzik a közvélemény. Néhány nap előtt még senki sem akart gondolni arra, hogy Milánóban esetleg veszteni is le­het. Az összeállítás lehűtötte a kedélyeket. Mindenki fél. A csapat ezt viszi magával útravalónak. Ha sikerül rácáfolnia a közvéle­ményre, sikere kétszeres lesz. Ha a félelmek beigazolódnak, a csa­pat és a kapitány nehezen fogja visszahódítani a hazai szíveket. Reméljük, ez a tudat megsokszo­rozza valamenn­yi v',\~r'el‘ já­tékos k­V - ?..részt 's r. , '' akaratát. Elsősorban ők győznek, ha győznek és ők vesztik a leg­többet, ha vesztenek! A magunk részéről nem bán­juk, hogy a közhangulat megvál­... egészséges lesz és számít arra, hogy az olaszok gyorsan és erősen lövöldöznek kapura. ... gyorsan és erélyesen rombol, nem tologat kapu előtt és segít bekktársá­­nak is, ha kell. ... minden helyzetben megőrzi hideg­vérét, csak a játékra gondol és nem engedi, hogy védőtársai eltérjenek a „minimális biztonság” taktikájától. ... fáradhatatlan az üldözésben, jól passzol és — különösen a második fél­időben — Turaynak is segít. ... jól helyezkedik, okos erőbeosztás­sal játszik, jó labdákat ad előre. ... olyan nyugodt lesz, mint egy baj­noki mérkőzésen, ragad a szélsőjéhez, jó labdákat ad klubtársainak a bal­szélre. __ismét gyors, bátor, erélyes és gól­képes lesz. ... igyekszik tisztára játszani magát, még mielőtt hozzákerül a labda, fel­váltva küldi támadásra a szárnyakat és lő, lő, rengeteget lő!... ... sokkal gyorsabb, bátrabb és lelke­sebb lesz, mint szokott, nem akarja saját dolgát társaival elvégeztetni, hátul is segít, ha kell, gólratörően játszik és nem feledkezik meg Titkos­-mi­tozott. Még mindig valljuk a régi közmondást: jobb félni, mint meg­ijedni. Különösen, amikor ilyen nagy feladat előtt áll a válogatott csapat. .. nem egészségesen is vállalja a játékot, pózol s aztán az első kapott gól után elveszti önbizalmát. ... nem tartja szemmel állandóan az olasz csatárokat, késve indul üldözé­sükre, nem­ elég határozott. ... nem bízik eléggé önmagában, tolo­gatni kezd a 16-oson belül, ahelyett, hogy felszabadító rúgásokkal távolíta­­ná el a labdát a kapu közeléből. ... nem bírja végig az iramot, nem támogatja eléggé a csatársort és le­marad a szélsőjéről. ... feleslegesen is robotol az I. félidő­ben és szünet után visszaesik, elha­­nyagolja a csatárokat. ... megzavarodik a „latin hév”-től, későn húzódik védelembe, vagy hátul ragad, mikor elől lenne rá szükség. ... egyedül akarja hasznosítani a há­tul szerzett labdákat, mert az olasz védők így mindig szerelni fogják. .. . engedi, hogy állandóan körülzár­ják, lassú a 16-oson belül, csak „biz­tos” labdákat akar kapura lőni. ... álldogálva várja a labdát, messze kerüli az erélyes olasz bekkeket, le­mond a gólszerzés dicsőségéről, ké­nyelmes. Figyelmeztetés nélkül is észre­veszi mindenki, hogy a kapitány nem a legutóbbi formák alapján állította össze csapatát. Azaz ki­vétel ebben is akad. Turay igenis azért lett ismét válogatott, mert Szűcs a Kispest ellen gyengén játszott. (A svájciak elleni mér­kőzésen a­­kapitány elégedett volt vele.) Egyébként­­ a kapitány nem túl sokat tö­rődött a pillanatnyi helyzet­tel. Ez különösen osztályozókönyvünk­­ből derül ki. A válogatottak heti osztályzatai: Még érdekesebb — ami ugyan­csak az osztályozókönyvből derül ki,­­ hogy kik azok a játékosok, akik a szövetségi kapitány külön­leges bizalmát élvezik. Ezek: Sza­bó, Sternberg, Szalay, Titkos. Bőségesen akadtak ugyanis játékosok, akik ugyanazokon a posztokon jobban szere­peltek. Két kapus is akadt, aki 1-esre védett: a kispesti Vági és a bu­dai Havas. Balhátvéd nem kevesebb, mint hét (!) akadt Sternbergnél jobb formában: Rozgonyi 1-esre, bíró Raffai, Fekete, Toros, Szebehelyi és Joós (!) 21esre játszott. Itt azonban nem szabad elhallgatni, hogy Sternberg nem az igazi he­lyén, hanem jobboldalon szerezte hármasát. Nagyon érdekes az is, hogy Sza­lay posztján, a jobbfedezet helyén ezen a vasárnapon hárman is 1-est szereztek: Gyurcsó, a kispesti Havas és a debreceni Palotás. Titkosnál is hét (!) jobb­­ balszélső akadt: P. Szabó és Ke­mény 1-esre, Szeder, Hajdú, Ma­gyar, Dóri és Pozsonyi 2-esre ját­szóvá­­. A kapitány tehát összeállítha­tott volna egy olyan csapatot is, amely a vasárnapi bajnoki fordu­lóban csak 15 pontot kapott. Majd kiderül, kinek volt igaza: a kapitánynak, vagy­­ az osztá­lyozókönyvnek. Taktikai tanácsadó a mellényzsebben Ezt is szakértőkkel szerkesztet­tük össze: 1. Meccs elején teljes erővel gólra tömi, öt csatár előre, lapos, gyors passzol­, gyakori lövések, fedezetek a szélsőkhöz játszanak. 2. Amint sikerül a gólszerzés, fokozni a védelem erejét azáltal, hogy az állandóan harmadik bele­ket játszó fedezeten kívül még egy fedezet gondoskod­ik­ a ma­gyar kapu biztonságáról. 3. Abban az esetben, ha az ola­szoknak sikerül a megerősített védelmen keresztültörni és egyen­líteni, azonnal ismét a támadásra kell helyezni a fősúlyt, egészen az újabb gólig. (Ez a taktika folytatandó a meccs befejezéséig, mert Milánó­ban csakis az lehet a célunk, hogy legalább egy góllal többet érjünk el, mint az olaszok.) Nem szabad elfeledkezni: 1. a minimális biztonságról egy pillanatra sem, 2. a lapos játékról, 3. arról, hogy ezúttal az ola­szok valószínűleg jobban kinyit­ják a „sisak”-ot, mert otthon ját­szanak és az EK-t máris meg­nyerték, viszont alighanem, sok­gólos győzelemmel próbálnak vá­laszolni klubcsapataik EK-beli ve­reségeire.* Végül a közönségnek némi meg­nyugtatásul figyelmébe ajánljuk, hogy a magyar—svájci meccsen a csatársor ellen az volt a fő kifo­gás: hiányát belőle az egység.­­ Valamennyi csatár külön külön játszotta a magáét. Hát ezt most bajos lenne elképzelni, amikor a jobbszárnyon az éveken át együtt szerepelt Markos és Vincze áll, a balszárnyon Titkos és Cseh, a két klubtárs, középen pedig a „semle­ges” Sárosi. Sőt az „egység” hát­rafelé is folytatódik: a halfsor jobbszélén Vincze jelenlegi klub­társa, Szalay áll; centerhalf Tu­ray, aki egyformán jól ismeri Sá­rosit és a balszárnyat; balhalf pedig az ugyancsak kék-fehér Dudás. Egységben tehát ezúttal igazán nincs hiány!... Csak azután másban sem legyen!... én vagyok Napóleon, hallottak már ilyent? Szavamra mondom, Napo­kon voltam és éppen keféltem a háromszögletű kalapom, amikor arra jön egy kordé, egy olyan két­kerekű kocsi, amin a halálraítélte­ket szokták kivinni a nyaktiló alá. Nézem, hát megint kit visznek. Hát látom, hogy a kordéban Hadrévi ül, két keze cipőfűzővel összekötözve és lógatja az orrát, de olyannyira lógatja az órát, hogy a kordé kereke majdnem ráment. Ha már a Napokon vagyok, meg­­állítom a menetet, gondoltam magamban és álljt intettem a kor­dénak. Odaugratok Hadrévihez és megkérdem: — Na, mi az, haver? — Nagy baj van, majesztét, háláim ítélt a konvent. — Tán csak nem árultad el a hazát? — Nagyobb az én bűnöm. ’ ‘Megöltél valakit ? * •— Nagyobb. — Apádat ölted meg? — Nagyobb. — Hát mit vétettél? — Ittam, majesztél és berúgtam. — És ezért? — II. Alfréd volt a konvent el­nöke, ő ítélt halálra. — Hát tudod-e, hogy én vagyok a császár? — Tudom, de nem ér semmit. Alfréd nagyobb úr, így szólt szegény Hadrévi és sírva rágta cipőfűzőbilincsét, míg csak el nem tűnt egészen. Győzhetünk és veszthetünk Már legutóbb leszögeztük, hogy nem gondolunk lehetetlenre, amikor magyar győzelmet várunk november 24-re. S a győzelmet most is elvárjuk a csapattól — az összeállítás után is! Győzhetünk, ha a csapat betartja a kapitány 1-fő számú utasítását: — Hideg fővel, tüzes szívvel küzdeni 90 percig! A második fontos, sőt még fontosabb utasítás az egész csa­pat számára csakis ez lehet: — Laposan játszani! A lövésszerű passzokban tökéletes, szélsebes olaszokat csakis „gurigázva” lehet megverni. Természetesen nagyon gyorsan kell „gurigázni”. Most közlünk egy táblázatot, melyet a legismertebb futball­­szakértők közreműködésével állítottunk össze arról, hogy az egyes játékosok hogyan lehetnek részesei a győzelemnek és hogyan vál­hatnak a vereség okozóivá. Persze, mindegyiknél figyelembe vettük meglévő képességeiket. GYŐZHETÜNK, HA ... VESZTHETÜNK, HA ... Szabó Markos • • • úgy játszik, mint Bécsben!...­­.. nem komédiázik, nem ingerli el­lenfeleit, nyugodtan és jól helyezked­ve várja a labdát, felesleges dribli­­zés helyett időveszteség nélkül támad, pontosan centerez, vagy jól célozva lő ik­­arvarít.. Vincze Titkos ...úgy játszik, mint az utóbbi H* ben. ... sokkal jobban játszik, mint az­­ utóbbi időben. Vágó Sternberg Szalay Turay Cseh Dudás Sárosi 15-ös csapat helyett 21-es! Szabó 2 Vágó 1 Sternberg 3 Szalay 2 Turay 2 Dudás 1 Markos 2 Vincze 1 Sárosi 2 Cseh 2 Titkos 3 összesen: 21 3 ORSI NAGY FORMÁBAN VAN Szerencsére ez most már nem izgat bennünket „annyira”. A jeles volt olasz válogatott balszélső ugyanis Dél-Amerikában futballozik jelenleg. A „La Nación” című napilap hosszas cikkben foglalkozik Rodriguez Orsi­­val. Megállapítja róla, hogy a legjobb 11-es lövő. És talán a földkerekségén sincs olyan nagyszerű balszélső. Ne­künk mondja!... Önérzet Valaki azt mondja egy kispesti szurkolónak: — Hiába, szép dolog Újpesttől pontot elvonni. — Pardon — hangzik a másik válasza — Újpest vett el tőlünk egy pontot. — GYŐZTÜNK VOLNA, — hangoztatják a Phöbusban — ha Csikós nem fog ki olyan rossz napot. Inkább a gólokat fogta volna ki... A Phöbusban jelenleg csak Bányai edző beteg. Ez „még szerencse.” Szegedi versike Kedves bíró, Viczenik, Ezt teneked izenik, Ne menj többé Szegedre, Kapsz egyet a fejedre. FüHRER NÉLKÜL MARADT A BLASz... Führer László, a BLASz háznagya tegnap este bejelentette­ a háznagyi­ tisztségről való lemondását. Indoko­lás: nem helyesli az amatőrszövetség­­.vk az MT­Sz ellen irányuló akcióját.

Next