Sporthirlap, 1936. május (27. évfolyam, 35-43. szám)

1936-05-09 / 37. szám

2 Er-magyar a moziban A mozi puha homályában ülünk, a vásznon a magyar világhíradó pereg. Párisi tojáshabverők gom­­bócevőversenye. Egérszépségver­seny Kaliforniában. Fülcimpa­­szépségverseny Los Angelesben. Kínai árvíz, lengyel bazaltbánya. ír—magyar mérkőzés Budapes­ten. Helyben vagyunk.­ ­ Az embernek nemigen­ van ked­ve odanézni. Olyan tetemrehívás­­féle ez, el kellene hozni a moziba a válogatott csapatot, hogy látjá­tok, fiaim, mik vagytok. Ezt tet­tétek velünk. Nézzetek oda, csak nézzetek, egy lapos passzt nem láttok! Megtörne a csapat, az bizonyos. Sárosi bekotorja az első gólt. A vásznon felharsanó örömsajt, nem tudom egészen elválasztani a mozipublikum zajától. Az előttem levő sorban fiatal pár üldögél. A leány pontosan az a típus, aki vasárnap ötórai teán és láthatóan visszaáhítozza a gom­­bócevőversenyt. — Nézze­ Klárika, mindenki hogyan örül, csak maga nem. Tudja milyen klassz fiú a Gyur­ka? És milyen nagy gól volt ez? Ja, maga még nem is volt mécs­esen, Klárika, na, majd kimegyünk vasárnap. — Már nincs az a mentholos? — kérdi Klárika unottan és koto­rász a cukorkásszanicliban. f * Remek felvételek. Semmiképpen sem értettem meg, hogy miképpen készültek, hogy ott folyik az ember orra előtt a já­ték, noha a középvonalnál van a labda. Mintha valami létráról vették volna fel, a pálya közepén. A szabadrúgás, hát az egészen élethű. Látom, hogy leteszi a pontra a labdát .”Reilly, odasiet a fekete­ruhás bíró, mire Turay csípőre tett kézzel elsétál a labda elől. Az ír nekiszalad vagy 10 mé­terről, hosszú, lomha léptekkel és belevág a labdába. Az robban, mint a bomba, de látni lehet repü­lését. Most! Most ér oda a kapu­hoz! Fel kellene kiáltani a gép­házba : — Gépész úr! Állítsa meg a képet! Akarok valamit mondani a Szabónak! Nem kiáltottam, nem állt meg a kép. Szabó ideges mozdulattal beleüt a labdába, gól. Mély csend a moziban, csak egy kiáltás. Klárika kiált előttem. A lovagja közben meggyőzhette a futball szépségeiről és ő most tiszta szívből ujjong a gólnak. Honnan tudhatná, hogy ezt nem Sárosi lőtte? Hej, Klárika, de jó dolga van magának! (tabi) vagy a Palikában táncol és nem jár meccsre. A fiú, ott a baloldalán nekihevülten magyaráz. Olyan intenzíven sut­tog, hogy muszáj odafigyelnem. Azt mondja: — Ez volt a Sárosi, Klárika, látta? Látta? Ez a legnagyobb magyar csatár, Klárika és ha tud­ná, milyen intelligens! Látta a gólt is? Klárika, nem­ felel .Tekintetét a páholyok peremén futtatja végig OSZTÁLYOZÓ KÖNYVÜNK újpest 7-közi győzelme Seres és Vincze J­est érdemeit — Hogy adják a Bocskai kétgó­los győzelmét? — kérdezte kedden este az egyik Bocskai-ember a szö­vetségben és — nem akadt ellen­fele.* Csütörtökön az újpesti stadion­ban összegyűlt vagy­ 2000 ember, ami köznapon igazán nem köznapi. — Ez lesz aztán a meccs! — mondja egy csomó katonatiszt kö­zött Veress Sándor dr. százados, nagy Újpest-szurkoló. — Ez az Újpest és ez a Bocskai! » Az újpesti szurkolók szemmel­­láthatólag félnek a Bocskaitól, még Tamássy is, pedig ő csatár. Ami­kor azt mondja neki valaki, hogy mi az, pihen a KK-ra? — azt mondja, m­a, előbb legyünk csak ezen túl... Az Újpest-öltözőben olyan mumus-meccs előtti hangulat van, Vincze C. (Coriolanus) Jenő azt mondja, egy biztos, barátok ellen játszunk, Szalay is vetkőzik, azt mondja neki valaki, nagy­­­s tátongott a Magda helyén vasár­nap ... S aztán a magyar—olasz­ról beszélnek, a KK-ról, mint meg­annyi idegenvezető: mi mindent kéne megmutatni... A Bocskai­­öltözőben portyaemlékekről, palesz­­tinekről s múmiákról csevegnek. • Aztán kezdődik a meccs. Gyönyörűen indul. Szép újpesti támadás, lapos passzjáték, mégse lesz azért olyan könnyű dolga a Bocskainak, úgy látszik, Diki, az újpesti főszurkoló vérvörösen kia­bál, Langfelder szivarral a szájá­ban nyargalászik a tápvonalon,­ a hangulat paprikás, a közönség félti a második helyet. A Bocskai ugyan egyelőre sem­mit se csinál, de azt aztán rette­netes ambícióval és ismerjük már ezt, az alvó oroszlán biztosan rázza a sörényét, ásít egyet, aztán majd lenyeli az Újpestet. Vincze ugyan belövi öt perc után azt a szabad­rúgást, dehát ezt is ismerjük már, az ilyen dugók teszik aztán elbiza­­kodotta a csapatot, akkor aztán jön a feltámadt ötösfogat és ... mit tesz az, hogy Kállai befejelte a má­sodikat? Ez csak csalétek, éktele­­nül a ravasz legények ezek a debre­ceniek, ez Magyarország legs­zeszé­­lyesebb csapata, még nincs vége. Ámde Kocsis bevágja a harma­dikat is és erre már felszabadulnak az újpesti kedélyek. Hiába, itt ma nem lehet izgulni, hát nem lehet. Langfelder Patyi bácsi egyszer belefejel akaratlanul a taccsra ment labdába, erre aztán végleg kedély­be fullad a meccs. Újpest meg­találta magát. Úgy játszik a félel­metes Bocskaival, ahogy akar, sőt ahogy a szurkolók akarják. * A közönség boldog. — Tegnap hadseregmeccset játszott! Hát van ennél jobb magyar half?! (Seres rúgott.) —• Van! Ott a Szalay! Brávó Potyszem! Nincs gond az olaszok ellen. (Szalay szerelt.) Kapitány úr! Ide jöjjön! Itt az olaszok elleni halfsor! — Jó lesz az nekünk is a KK-ra... — Na, ki lesz a KK-győztes, Salgó úr?. 'i* *L_ SPORTHIRLAP SZOMBAT, 1936 MÁJUS 9. A II. félidő még kedélyesebb. Az Újpest a régi Bocskai-stílust játsza, a Bocskai a régi, de rossz Újpest-stílust. A meccset pedig semmi se menti meg a végleges el­­kedélyesedéstől. 7:0!... Többen csodálkoznak: —• És volt, aki ettől a csapattól félt...* Az Újpest a meccs után hurráz­va száll villamosra. Szinte felborít­ják a fiúk a kocsit széles jókedvük­ben, a boldog Langfelder energikus gesztussal kibővíti a kisszakaszt. FUTBALL jelszere és beszerzése előtt kérjen árjegyzéket és árajánlatot Macher Rezső és T­ársától IV. Váci­ utca 87-29 TV (Piarista gimnázium épületében) Újpestnek nagy a mellénye, kell a hely. A kalauz az eredményt kérdi, aztán tiszteleg. Sternberg azt mondja: — Hja, a kondíciófölény... Hiába, itt az győzött... i. * Az újpestiek azt mondják: — Azért volt rossz a Bocskai, mert az Újpest jó. Mittelmann Miksa, a debreceni ü. v. elnök viszont így vélekedik: — Azért volt jó az Újpest,­­mert a Bocskai rossz.• A vitát csak a Sporthirlap osztályozókönyve döntheti el. Íme: Újpest—Bocskai 21:34 (Bajnoki, Újpest. Csütörtök. Gól­lövők: Vincze, Kállai, Kocsis, Kocsis, Vincze, Vincze, Kocsis.) Hóil 2 Varga 2 Futó 2 Vágó 3 Sternberg 2 Janzsó 3 Seres 1 Palotás 4 Szűcs 2 Boros 4 Szalay 2 Békési 2 Pusztai 2 Markos 3 Vincze 1 Berecz 3 Kállai 2 Teleki 3 Balogh 3 Takács 4 Kocsis Hajdú '^^8' Újpest: 21 Bocskai: Szigeti bíró: 1. - A FIFA javaslata: ne lehessen já­tékost cserélni a nemzetközi mérkőzéseken! — A Sporthírlap tudósítójától — A FIFA szabálymódosító bi­zottsága javaslatot terjeszt elő legközelebbi gyűlésén. A forradal­mi javaslat ajánlja, hogy a jövő­ben ne lehessen mezőnyjátékost cserélni a nemzetközi mérkőzése­ken. Kivétel: csak a kapus. Ezzel az új javaslattal akarják elejét venni azoknak a játékosesréknek, amikor rossz formát játszó játé­kosokat cseréltek ki minden kü­lönösebb indok nélkül. A CsAF-MLSz losonci kerülete meghívta július 5-ére az olimpiai amatőrválogatot­tat. IGLÓDY JÁTÉKA BIZONYTALAN A vasárnap Szeged ellen kiálló Budafok csapata vasárnap reggel fél nyolckor utazik gyorsvonattal Sze­gedre. Az már biztos, hogy Kovács nem játszik és ismét Palotás helyet­tesíti. Kovácsot megröntgenezték és pihenőt ajánlottak neki, melynek legrövidebb tartama legalább 2—3 hét. Iglódy játékával is bajok van­nak. A játékos meghalt és nem biz­tos, hogy vasárnapig rendbejön-e. Ha mégsem játszhatna, a helyettesét szombat este jelölik ki. A csapatot Magyarváry igazgató és Nyúl edző kíséri Szegedre. Sárosi annak idején Pataki Mihály javaslatára kerül előre a közép­­csatár posztjára. Pataki ezzel indokolta javaslatát: „A futballjáték leg­­fontosabb része a támadás, tehát a támadósorba kell vinni legtehetsége­sebb játékosainkat." De mi történt? Sárosi eleinte csakugyan megjaví­totta a csatársort, melynek játékát ő irányította s melyben ő dolgozott ki helyzeteket a többi csatár számára. Idővel azonban a ferencvárosi összekötők is áttértek a „harmonikázó” játékra és Sárosi ettől kezdve már nem irányított, hanem az ellenfél kapujához közel várta a labdát társaitól. Úgynevezett „leselkedő center” lett belőle. Ilyen szerepre azon­ban — például — Toldi sokkal alkalmasabb, mert őt sokkal nehezebben nyomhatják el az ellenfél védőjátékosai. A modern csatártaktika — amelyről pedig a Ferencváros sem mondhatna le büntetlenül — a két összekötőnek nehezebb, tehát nagyobb tudást igénylő szerepet juttat, mint a centernek. Sárosi képességeit azonban kár lenne „összekötőbe szorí­tani”. A játék leghatásosabb irányítója — megfelelő képességekkel — a centerhalf lehet, mert ő tekintheti át legjobban a csatársor helyzetét s így ő indíthatja leghasznosabban a támadásokat is, másrészt szükség esetén tudását kamatoztathatja a védelemben is. Kétségtelen tehát, hogy Sárosi ismét a centerhall helyén lehet a ferencvárosi csapat vezére. Nem beszélve arról, mennyivel jobban megfelel az ő fair játékmodorának, ha ő támad s nem őt támadják. Természetesen, ha Sárosi centerhalfot játszik, akkor a minimális biztonságról — a két hátvéd mellett — valamelyik szélső fedezetnek kell gondoskodnia. Mert Sárosit arra sem lehet „el­­tékozolni”, hogy az egész meccsen az ellenfél centerét őrizze. Minden­esetre azt sem szabad elhallgatni, hogy Sárosi „visszahelyezését" is ■— Pataki Mihály javasolja a Ferencváros vezetőségének. Érdemes jól bíráskodni. A magyar futballbírák évekig panaszkodtak amiatt, hogy nem bíznak rájuk komoly nemzetközi mérkőzéseket s azt hitték­, az MLSz közömbössége miatt mellőzik őket, mert elképzelni sem tudták, hogy amikor a magyar válogatott csapat mérkőzéseire mi aján­lunk, vagy választunk külföldi bírákat, ne kényszeríthessük a külföldi futballszövetségeket — egymás elleni mérkőzéseik alkalmával — magyar bírák szerepeltetésére. Őszintén szólva, nekünk nem fájt, hogy a magyar futballbírák kevesebbet szerepelgetnek válogatott mérkőzéseken, mint külföldi társaik. A „paritás” miatt azonban magunk is sajnáltuk, hogy annyira ritkán vezet magyar bíró fontosabb válogatott meccset. Mert nem jó lesz, ha a külföldi bíró a magyarok válogatott mérkőzése előtt biztosan tudja, hogy az ő hazájának válogatott mérkőzését semmi esetre sem fogja magyar bíró vezetni. Most nemrégen Iváncsics Mihály vezette az olasz­­svájci mérkőzést, május 17-én pedig Hertzka Pál lesz az olasz—osztrák meccs vezetője. Nem valószínű, hogy ez Olaszország magyarbarátságának lenne tanújele, mert hiszen éppen az ellenfelek választották a magyart az olaszok által ajánlott három bíró közül. Az MLSz sem „protezsálja” jobban a magyar­­bírákat, mint a múltban. Az igazi­­magyarázat: növe­kedett bíráink­ tekintélye külföldön is. Ahol szintén figyelik a magyar mérkőzésekről szóló jelentéseket s immár teljes esztendeje tapasztalhat­ták, hogy Magyarországon jóformán egyetlen botrány sincs — rossz bíráskodás miatt. Külföldön is csak azt nézik, hol vannak jó futballbírák s onnan kérnek meccsvezetőket Tehát érdemes jól bíráskodni — ezért is. LindeSar remekelt az angolok ellen. Pedig az osztrák „csodacenter” is régen túlhaladta, azt a korhatárt, amelyen belül a magyar szövetségi kapitányok válogatottjelöltjeiket keresni szokták. Meisl tudja, hogy az igazi nagy klasszis játékos „élettartama” általában hosszabb, mint a,,_ tucatjátékosé.­ Vagy rövidebb. "De semmiképpen nem állapítható meg, hogy „eddig játszhat s nem tovább". Ha nem éri el a válogatott formát, Meisl nyugodtan kihagyja Sindelart is a csapatából. De amint ismét for­mába lendül, beállítja, bár­­ elmúlt 16 éves. Bizony, nem ártana ezt is megtanulni Meisltől. ******* A KK-jelölek minden kákán cso­mót keresnek — A Sporthírlap tudósítójától — —• Kispest már lemondott a negyedik helyről — hangzott a Kispest vezetői szájából a Phöbus­­tól szenvedett vereség után. — A Phöibus még nagyon messze van a KK-tól — hárították el a korai szerencsekívánókat az újpesti „áramvonalasok”. Egyik sem őszinte. A kulisszák mögött mind a ketten egyforma lázas izgalommal készülnek a hátralevő mérkőzéseikre. * A Kispest rögtön a Phöbus­­vereség után feltételes megállapo­dást kötött a kerülettel, hogy megveszi pályaválasztó jogát. Jó pénzen. A feltétel csak az volt: „ha a Kispest legyőzi a Budai „ti”-et.” A Phöbus sem maradt el, ő való­ban megvette az Attila pálya­­választó jogát. Neki sikerült. Sőt olyan terv is volt, hogy a III. ker. a Kispest-meccset vigyék a Berlini­utcába. Ez már túl pikáns lett volna. Elvetették a tervet. » A Kispest abban bizakodik, hogy a Budai „11” megveri a Phöbost. Ezt a bizakodást Faragó Laja nyilatkozatára alapítja: — A Budai „11"-et ma magyar csapat nem verheti meg. A Kispest ezt elhiszi, mert hinni oly jó, reménykedni oly kellemes. A szövetségben úgy látszik erre a bizakodásra alapítják a suttogó pletykát: „A Kispest szövetségi ellenőrt kér a Phöbus—Budai­­mérkőzésre. Vasárnap Kispestre megy a Ferencváros. Most a másik irány­ból jön a hír: — A Phöbus szövetségi ellenőrt kér­­Kispestet vasárnap. ~ ^ A Phöbus elnöke, Barna Sándor tiltakozik: — (Ide tessék egy erős jelzőt képzelni!) feltevés! Nemcsak hogy méltatlan hozzánk, de a Ferenc­várossal szemben egyenesen erkölcsi merénylet olyasmit feltételezni, ami szövetségi ellenőr kiküldetését kívánná. Hallatlan! Minden kákán csomót keresni!... * Annak van leginkább igaza, aki a Budai—Kispest-mérkőzésen a Kispest második góljánál (Havas szinte bedobta a gólba a labdát saját feje felett) így kiáltott fel: — Ha ezt Havas a Phöbus ellen követte volna el, senki sem venné le róla, hogy „lefeküdt”. # Tehát: a Kispest még nem adta fel a harcot a negyedik helyért, mert: — Ha még ki is kap a Ferenc­várostól a Kispest, akkor is ott van még a Phöbusnak is a Ferencváros és a Budai „11”, mint hátralevő mérkőzés. Mind a kettőn kikaphat épp úgy, mint mi. A Phöbus sokkal óvatosabb és már csak saját magában, illetve saját csapatában bízik. — Meg kell verni a Budait is és a Ferencvárost is. Akkor biztos lesz a negyedik hely. * Igaz, hogy közben a Budaiban ellenük nem játszhat három kölcsön játékosuk: Komáromi, Sáros és Hajós. Ezt még tavasszal a kölcsönadáskor kikötötték. Mert ami biztos, az biztos. LANTOS János kikérte az MLSz a csehszlo­vák szövetségtől a Kelenföldi FC részére. HADRÉVIT kiadta az MLSz a csehszlovák szö­vetségnek * KFC ..számáta. _

Next