Sporthirlap, 1936. június (27. évfolyam, 44-51. szám)
1936-06-20 / 49. szám
2 AKK-ban akarja megmutatni a Torino edzője, hogy érdemtelenül bontanak vele szerződést Velencei beszélgetés egy torinói „tifoso“-val -A Sporthírlap tudósítójától — Velence, június 15. A Szent Márk-téren állok a híres galambok előtt. Kétségbeesett fényképészek szaladgálnak gépükkel: lesik, hol örökíthetnének meg galambetető külföldit. De hiába! Nincs etetés, nincs felvétel! Már ott tartunk, hogy nemsokára a szegény külföldiek esznek majd — a galambok tenyeréből... Szóval: szemrehányóan néznek rám az olasz galambok, zavartan elfordulok és beletemetkezem a hétfői Nemzeti Sportba. Egyszerre csak tipikus olasz fiatalember áll elém. Barátságosan mosolyog. Érthetetlen a dolog, mert sem gondoláénak nem látszik, aztán gyöngy avica a kezében... Hopp, most rámutat az újságra, majd felemeli kezét és félreérthetetlenül 7-et mutat. Büszkén. Megrémülök: csak nem volt valami olasz—magyar meccs? Olasz barátom megszólal tört németséggel: — Bemnek rúgták tegnap! Hetet, uram! Bem ... Bem... Ez csak torinói lehet! Persze! Egy olasz mondat: — Sono tifose per Torino! Azaz: Torino-szurkoló. — Jövő vasárnap már Újpest jön — mondja. — Éppen jókor. Csuda jó most a Torino, olvastam a lapokban. Nagyon kiváncsi voltam, hogyan játszottak tegnap, hát hamar vettem újságokat. Itt vannak! „LA STAMPA” ezt írja: „Friss erővel lépte le a csapat a svájciakat.'’ A másik, a „STAMPA DELLA SERA” szerint: „Attimmente prepamtól’ Azaz: remekül előkészítve. (Általában az összes olasz lapok áradoznak a tizenegy „granata” nagyszerű formájáról. Granata a torinóiak neve piros ingükről.) Megkérem az olasz szurkolót, hogy meséljen valamit csapatáról, az Újpest ellenfeléről. Annyi dicsérő jelzőt mond, hogy ha a fele, igaz, máris nehéz dolga lesz Újpestnek... — Szédületesen feljöttünk idén! Fej-fej mellett haladtunk a Bolognával és csak a végén a legcsekélyebb különbséggel csúsztunk le a harmadik helyre! De aztán kárpótolt bennünket az Olasz Kupa megnyerése. Azt mondja, hogy szenzációs újság van a Torino tájékán. Elmegy a technikai vezető, az edző, Cargnelli. Az olasz felcsattan: — Nem értem a vezetőséget, hogyan engedhetik el ezt a nagyszerű embert! Tavaly egészen „lent” volt Torino, majdnem kiesett. Akkor jött Cargnelli, aki azelőtt Bariban és Palermoban csinált nagy csapatot — és itt egy év alatt ugyanazokkal a játékosokkal a harmadik helyre hozta fel Toniát! — Hát miért küldik el?! — Valamiért haragszanak rá. Felajánlották ugyan, hogy kisebb fizetéssel megújítják szerződését, de persze Cargnelli nem fogadta ezt el. Inkább elmegy Rómába. Úgy volt, hogy már most megválik a Torinotól, de aztán később mégis úgy döntöttek, hogy az edző maradt a KK végéig. Pár nappal ezelőtt beszéltem vele. Hát ...a KK-ban akarja megmutatni, hogy mit csinált a Torinoból! Az edzőválság egyik magyar vonatkozása — ez. A másik pedig Feldmann lesz az utódja. — Olyat keresünk, aki fiatalokat nevel! Most rátérünk a „granatakra”. — Hogyan állnak fel az Újpest ellen? Az olasznál fogadni lehet, hogy ez lesz a csapat: Maina — BruneUa, Ferrini Gallea, Janni, Prato — Bo, Baldi, Galli, Buscaglia, Silano. — Kritika? — Kérem... A védelem az Achilles-sarok. Gallea remek. Janni többszörös válogatott, a csapat esze, a legöregebb. Prato tehetséges, egyéb semmi. A csatársor (csettint) Bo és Baldi kitűnő jobbszárny. Galli, a fiatal középcsatár gólzsák. Megjegyzem, őt nagyon féltik. Szerződtetni akartak még egy középcsatárt, hogy felváltva játsszanak, nehogy Galli megerőltesse magát. Majd meglátják, milyen jó! A balszárny is elég jó. SPORTHIRLAP SZOMBAT, 1936 JÚNIUS 20. Egyesült Izsó izgalmas riportja az Újpest elutazásáról Balogh lesz Torinóban a balösszekötő Búcsúztatás seregszemlével, hibaelemzéssel és jótanácsokkal .— A Sporthírlap tudósítóitól — Újpest csapata pénteken reggel 7 óra 80 perckor elutazott a Déli pályaudvarról Tolnába. Az elutazáshoz kiküldött munkatársunkkal azonban apró baleset történt: elaludta a szerinte korahajnali elutazást. Még szerencse, hogy mint izzólelkű Újpestszurkoló, kint volt a pályaudvaron lapunk régi barátja, Egyesült Izsó, aki látván, hogy a Sporthírlapot senki sem képviseli, ijedtében a következő riportot írta: Élvezet elutazni egy ilyen gyönyörű nyári reggelen. Igaz, hogy szívesebben utaznánk Zsidenicébe, de a portás azt mondja, hogy ilyen nevű város nincs. A Déli p. u. felett úgy ég a nap, mint az Újpest ellenfelei, a Vérmezőn túl a Várhegy meg olyan a napsütésben, mint az Újpest: lilában játszik. A barack, amit szíverősítőnek lenyeltem, viszont olyan, mint Kállai: remek. Szóval minden gyönyörű. SZŰCS GYÖRGY LAPOS JÁTÉKOT ÍGÉR Máris itt van ez az aranyos Szűcs Gyurka. Ő külön jött, mert ő a Hungária úton lakik. Micsoda gusztus! Megölelem, megcsókolom, aztán előveszem a gyereket, atya hangon, mert olvastam, hogy az emberekből ki lehet annalizálni a hibáikat, csak dumálni kell tudni. Valami Freund írta, hát leszek freundista, annyit megér egy torinói győzelem. — Gyurikám édes — súgom neki — az olaszok ellen csuda klassz voltál, de vigyázz az Istenért, nehogy megint a levegőben játszatok, mert akkor ez rossz. — Izsó bácsi, — mondja a Gyurka és a szívére teszi azt a kedves kezét — nem akarok itt személyeskedni, de annak személyi okai voltak ... Az Újpest-halfsor lent fogja tartani a labdát, tessék elhinni. A földre ragasztjuk.,, SZALAY LEGJOBB SÚLYÁBAN VAN Hát nem egy édes gyerek? Már hét óra van, jönnek a többiek két nagy autón. Irtó sikerünk van, minden nő minket néz. Nade nem akarok hencegni, folytassuk az annalizálást. Odamegyek Szalayhoz. — Potyszemkém, gyönyörűm, — kérdem tőle férfiasan — nem vagy már kövér? — 72 kiló vagyok — mondja ő. — Ez nem súly. 70—75 is megvoltam és a Sporthirlap szerint a legjobb átlagot játszottam akkor a válogatottban. Higgye el, Izsó úr, hogy a súlyomtól nem félek. Nagyobb baj, hogy mi nem ismerjük az olaszokat. Ők ismernek bennünket a válogatottból, de mi sose láttuk őket... Hallod ezt, Hungária Aladár, te pötty? Újpesten már az is baj, ha az ellenfélnél nincs válogatott... SERES AZ ORSI— FERRARI SZÁRNYTÓL SEM IJED MEG — Gyuluskám, — gyógyítgatom aztán Serest — nem fáradtál ki a két Hadsereg Kupa-meccsen, lelkecském ? — Á! — mondja a Gyula. — Tegnap voltam gőzfürdőben, lemostam magamról. Meg aztán Izsó bácsi jó kabala, ha kijön, mindig győzünk ... — Te légy a jó kabala, Gyuluskám — mondom könnyezve. — Ott se lesz hiba, Izsó bácsi kérem! A Juventus Ferrari—Orsi szárnya is volt valami, ugye, amikor a legjobb formában voltak? Nahát, mi dugába döntöttük őket is... STERNBERG: „3:0-RA KIKAPUNK” Repes a szívem, de azért ki kell annalizálni Futóból meg a Sternbergből a luftolást, rajtam a világ beszélő szeme. — Luft? — dühöng Futó, a Hosszú. — Megverem magát, Izsó bácsi! Tíz évben egyszer ha luftozok... — Hát remélem, most a tizenegyedik évben vagy, fiam — mondom jóságosan. — Annyit és olyan komolyan készültünk ezekre a EK-meccsekre, Izsókám,, mondja Sternberg, aki egy szál ingben grasszál a perronon, még szerencse, hogy bricsesz is van alatta — hogy minden reményünk megvan a sikerre. Tippem: Torinóban három góllal kikapunk és majd itthon ... — Te kabalás legény, te... De Jánosy edző úr nem kabalás? ZÁRT SISAK! — De nem ám! — heherész a Béla bácsi. — Mert az ugye rossz kabala, hogy tizenhárom embert viszünk, de az jó kabala, hogy az a tizenhárom Han, Futó, Sternberg, Seres, Szűcs, Szalay, Pusztai, Vincze, Kállai, Balogh, Kocsis, Zseru gettér és Joós... Hehehe. — Huhuhu. S a taktikát is súgja meg, Béla bácsi, mert ne éljék, ha alszom egy szót vasárnapig... — Folytatjuk a bevezetett és jól bevált szisztémát, amire elsőnek az Újpest tért rá: vigyázni az ellenfél két szélsőjére és centerére, de amellett a támadást sem elhanyagolni ... CSAPATÖSSZEÁLLÍTÁS! — Isten fizesse meg, Béla bácsi, most már lesz álmom. Illetve ... Mégse addig, amíg Patyi bácsi a csapatot meg nem mondja, öreg újpesti fráter vagyok én, engem nem hántál meg avval, hogy „a pályán állítjuk össze...” — Jól van Izsó, ember vagy a talpadon. Hát tizenhárom gyereket viszünk, tudod, van okunk spekulálni. De ahogy e pillanatban érzem, az a csatársor fog játszani, amely a bajnoki finisben a Bocskai és a Szeged ellen olyan ragyogó csatárjátékot mutatott. Nemcsak az összeszokottság és az egyöntetűség szempontjából, hanem mert odakint kétségkívül nagy és fontos munka vár a két összekötőre. Vincze vitán felül áll, a másik oldalon pedig ilyenformán az amúgy is a halfjáték felé gravitáló, nagy munkapenzumot vállaló és teljesíteni tudó Balogh az esélyes Torinóban... BÚCSÚZTATÁS Mindjárt indulnak, gyorsan tovább analizálok. Kállai Poldi megígéri nekem férfiasan, hogy siszelni fog minden helyzetből, mint a géppuska pampám és pampampám. Steinbergnek már van egy líra ötvene, de azt nem tudom belőle kianalizálni, Kocsist biztatom, hogy ne legyen ideges, mire ő megkérdi, hogy ugyan Izsó bá’, mitől, Horit figyelmeztetem, hogy Csinikém, vigyázz, az olaszok erélyesek, gyorsak és minden helyzetből lőnek, mire ő „Na és én minden helyzetből védek”. Joós azt mondja, hogy ő biztosra megy, főleg abban, hogy nem játszik. Vinczével megígértetem, hogy úgy játszanak, ahogy az utolsó bajnokikon, Zsengellér megígéri, hogy Újpesten ő is kemény lesz, most úgyis csak nézni megy, de nézni is keményen, szigorúan fog, a Ba- Zoghot meg a Pusztait biztatom, hogy ne féljenek az olasz bekkektől, mire a Bonzi csak nevet... Közben indul a vonat, de nem baj, most már mehet, megmontam mindent a srácoknak, amit kellett. Hiba itt már nem lehet. Vad zsebkendőlobogtatás, Arányi azt mondja, hogy tegnap hetventagú választmányi ülés búcsúztatta az Újpestet, azt mondja, hogy a vezetősége mindent megtett, ők nyugodan eresztik útjukra a fiúkat. — Hehe, — kurjantom — meghiszem azt! — Ne ordítson Izsó, — mondja kedvesen Arányi — mert kirúgják innen. — Ne féljen, — nyugtatom meg hűvös eleganciával. — Azt úgyis megteszik, mert nincs perronjegyem ... Hát így utaztunk el Torinóba. Ha a riport nem jó. Szerkesztő úr, nem én tehetek róla, hanem álmos munkatársa: Gergely Miklós. ha nem is éri el a jobbszárny klasszisát. Viszonzásul az Újpestről kell nekem beszámolnom. Nem akarok dicsekedni, de kitettem magamért. Míg az olasz betámolyog a kávéházba felhajtani egy pohár vizet, megállapítom, hogy eddig 1:0-ra vezetünk a Torino ellen ... V. J. Bognár Szegeden tölti szabadságát — A Sporthírlap tudósítójától — Szeged, június 18. Bognár, a DFC kitűnő csatárai itt tölti szabadságát. Tegnap találkoztunk vele. Kérdezés nélkül ömlik belőle a szó: — Nagyszerűen érzem magam Prágában. A csapatom kiesett ugyan az I. osztályból, de azért az én szerződésemet meghosszabbították. Nem fogják elhinni, megjavultam. Igaz, hogy ott a sörre nincs tilalom, tehát nem is fegyel, mi vétség, ha annyit iszom, amenynyi jól esik. Bezzeg itthon nagy tűz volt már a sör miatt is ... Bognár, hiába tagadja, hű maradt önmagához. Szegeden az egyik mulatótulajdonosnál lakik. A hitelezői is megtudták, hogy Szegeden van, egész búcsújárás indult a Szeged klubhelyisége felé .... AZ OSZTRÁK VÁLOGATOTT szombat délelőtt 11 óra 30 perckor érkezik meg a Keleti pályaudvaron. III. KER.—NEMZETI KOMBINÁLT játszik 29-én Kassán. Az ellenfél valószínűleg szintén egy kombinált csapat lesz. SZOJKA ÁLLAPOTA JAVUL — írják a szegediek legutóbbi portyalevelükben. A Finn- és Svédországban eddig veretlenül portyázó szegediek mindjárt első mérkőzésükön vesztették el Szofkát, aki Warkausban állkapocstörést szenvedett. Állapota most már annyira javult, hogy a kötést levették róla, de az utolsó két portyameccsen (21-én Hudiksvalban és 26-án Sundsvalban) még nem lesz harcrakész. is Utolsó forduló a kölyökbajnokságban! — A Sporthírlap tudósítójától — Vasárnap játszák a kölyökbajnokság utolsó fordulóját. (Az elmaradt mérkőzések június 28—29-én kerülnek sorra.) Gillemot-csoport UTE—MAFC, Vörösvári-út, 1. Pilcsik. GSE—ISFC, Budafoki-út, 6. Glózik. I. ker. SC—Kelenvölgy, Budafoki-út, fél 5. Wolff. Kelenföld —UFC, Kelenföld, 10. Kertész B. Iszer-csoport KSSE—KTK, Gyömrői-út, 5. Poszpischl. Köb. AC—Kerámia, Maglódiút, 11. Schwartzkopf. Oprée-csoport B. Magyarság—MFTR, Tatai-út, 11. Glardon. MSC—Testvériség, Újpest, Attila-utca, 11. Pintér. RÁC— PSC, Pestújhelyi levente, fél 12. Schulz. NTC—MPSC, Gyöngyösi-út, 11. Molnár. Springer-csoport VÁC—Postás, Lóverseny-tér, 10. Grün P. FTC—MÁVAG, Gyáli-út, háromnegyed 11. Teuffel. ÉSB—BTC, Forinyák-utca, 5. Kémoszt. BSzKRT —F. Vesutas, Ciprus-utca, fél 4. Lehrer. NSC—MTK, Tomcsányi-út, fél 12. Kosaras. Sugár-csoport WSG—SzRTC, Welkerletelep, 11. Zagajszki. SzFC—SzAC, Miklóstelep, fél 5. Ács. W. Vasutas—KAC, Kispest, 10. Kollár. Vedres-csoport UMTE—ZsSE, Szent László-tér, fél 6. Füleky. ZSE—Turul TE, övutca, háromnegyed 3. Kertész I. RAFC—UTE, Cinkotai Nagyitce, 11. Maklári. Vidor csoport BTK—Vasas, Pozsonyi út, 6. Szóbel. ZAC—M. Előre, Öv utca, fél 2. Thuróczy. B. Vasutas—BLK, Szőnyiút, negyed 6. Jámbor. Compactor— TSC, Váci út, 11. Jónás.