Sporthirlap, 1936. július (27. évfolyam, 52-60. szám)

1936-07-04 / 53. szám

4 „Egyedülálló" A csapatunk nekiindul­ a Zfordulónak , így látták a „künnfentesek" az Újpest péntek haj­nali elutazását . — A Sporthírlap tudósítójától —­ s ELŐSZÓ Az­pest megint korahajnal­ban, pénteken 7 óra 2 perckor uta­zott el, ezúttal Prostejovba. (Ki korán kel, ezüstöt lel? Ezüst KK-t?) Közismerten fürge munka­társunk megint elaludta az eluta­zást s kénytelen volt a pályaudvar közönségétől összeszedni a diadal­mas lilák elutazásának részleteit. Pirulva adjuk közre az összefér­­celt riportot: EGY KISGAZDA KÉT DUPLABARACK UTÁN A kisgazda hat óra tiz perckor találkozott a Keleti előtt Barna­bával, az Újpest népies szertáro­sával és Blázyval, a s­­egédszertá­­rossal. Ketten ültek egy vadonatúj ócska kofferon. (A gazdag külföl­dön egy szertáros ül két koffe­ron.)­­— Aggyisten, tesvir. Hová? — Aggyék azisten. Proatéjovba mennek a gyerekek középkupát nyerni. Tuggya, én háborút jár­tam, hat és fél évig orosz fogságba is voltam, de ez izgalmasabb. Há­rom órakor kötem fel ma is, de kölök és szívesen, csak mennyenek tovább a gyerekek. De mennek is, mer most ma az Isten is velünk van, tuggya. Lássa, ott a vörös Takács is, a Hungarista, az is mén élvezni a gárdával, merhogy a Balogh mes­ter nem kapott szabadságot.,, Most már lát legalább ekkis jó futballt. No, erő, egésség! Erő, egésség! ! EGY PLETYKÁS HÖLGY !' — Ugyan menjen, kis Szerkesz­tőké, mit tud, maga az Újpest el­utazásáról? Semmit, én mondom magának, semmit. Látta maga a Kocsis feleségét a kisfiával, avval a cuki gyerekkel? A Kocsisnén volt egy ruha, cec... Hogy az nem­ fontos? Mit tudja maga, mi a fon­­tos... Látta azt a rózsákkal befont emléklapot, amit az újpestiek küld­tek Pozsonyba Jávornak a Kocsis­­néval, aki ott nyaral? Az van rá­írva, hogy sikereidnek szívből ör­vendünk... Látta maga, hogy a Szűcs Gyurka, aki egész életében mindig csak első volt, most elké­sett? Hogy miért? Ne legyen in­diszkrét, kis Szerkesztő, hehehe... Búcsúzni fáj, mondja a költő. Tudja maga eigendlieh, hogy a Szalay mit magyarázott a védők­nek ott a perron zugában? Azt ma­gyarázta, maga kis uivista, hogy az újpesti Torino-meccs után be­­szélt a kapitánnyal, azt mondta neki, hogy na ugy­e, kapitány úr kérem, de az olaszok ellen nem tet­­szett bízni bennem és... mire a ka­pitány? Hát Istenem... Vigasztalta a Potyszemet... Futó is beszélgetett különben meccs után a kapitánnyal, hehehe... És tudja azt, hogy Ko­csis már volt Prostejovban, ját­szott is már a Prostejov ellen, 1932-ben, barátságosat, szóval régi ismerőse neki a pálya, szeret is ott játszani, azt mondta nekem, hogy tudja nagyságos asszony, ak­­kor még egész kis fiúk voltak , nekem nagyon ment ott a játék, szóval csupa kellemes emlékem van onnét. Nekem mindent elmonda­­nak, tudja, mindjárt látják rajtam, hogy én nem vagyok olyan plety­­kás nőszemély és tudja, hogy Ara­­nyi miért nem volt kint, na miért? Mert ő szombaton a csapat után utazik és tudja, hogy az Elnök holnap hazaérkezik Pestre és tud­ja, hogy mivel búcsúztak el a szur­­kerek? Azt mondták, na, most leg­alább biztos, hogy vasárnap este nem leszünk pleffere a körúton a horogpartin, de ezt nem értem, mert ez jassznydv és én egy úri­­asszony vagyok, tudja? Különben mit tud maga, kis Szerkesztőké... EGY PRECÍZ ÚR A precíz úr megkérdezte Jáno­­syt, hogy mi a taktika. A taktika a megszokott — világosította fel Jánosy készség­gel. — Méltótiftett tudni, hogy ná­lunk törvény volt mindig szem előtt tartani ez okos védekezést, nemcsak az ilyen meccseken, a bajnokiakon is. Ez nehéz eset, tud­juk, de rajta leszünk, hogy ne tör­jön bele a fogunk... Ezután Seres bokája iránt ér­deklődött a precíz úr, amely a Torino-meccsen kifordult. — Már visszafordult — felelte hasonló precizitással Seres — és most Prostejov felé néz, ő is meg akarja mutatni... EGY DIÁK — Hú, Szerkesztő bécsi, irtó­­nis egy ilyen indulás! Itt voltak mind a srácok, csak mind ásítot­tak, mert hatkor indult nekik Új­pestről a busz. A legnagyobbat a Sternberg úr ásította, de a többi urak se kutyák azért. A nap lán­goló virágai mér felkeltek, amikor a Kállai bácsi vett egy könyvet, úgymint „A winchesteri rejtély”, írta John William Stevenson. — Azért veszek ilyen kóbor­­könyvet, — magyarázza — mert abban sok a lövés. És irtó dühít, hogy ezen a két Torinó-meccsen egy fél gólt sem tudtam lőni, hiába, nem ment a lövés. Most majd az úton is a lövést fogom tanulmányozni... Itt van a Kocsis úr fia, lehet vagy ötéves, érdekes és máris milyen jó játékos a papája. Én már sokkal idősebb vagyok és a papám mégse nem tud belerúgni a labdába, csak énbelém. Más érde­kes nem volt, csak egy bácsi pofon­vágott, mert a végén, amikor élje­neztük az Újpestet, a grimbuszban megszúrtam egy tűvel. A felnőt­tek rém igazságtalanok. EGY KABALÁS ÚR A kabalás úr írásban adta át észrevételeit: — Néhány pontban megírtam az egész elutazást, — mondotta, — tessék: 1. Tizenhárom játékos megy: Hári, Futó, Sternberg, Seres, Szűcs, Szalay, Pusztai, Vincze, Kállai, Zsengellér, Kocsis, vala­mint a két tartalék, Balogh és Joós ■— ez rossz kabala. 2. Viszont: Indulás előtt egy perccel egy valódi katicabogarat fogtak a fiúk Mamusich Mihály dr., a Nemzeti Sport kiküldött munkatársának hátán: — ez jó kabala. 3. Viszont: a vonat kék, — ez rossz kabala, (Lásd Hungária.) 11. Viszont: a vonat hét óra két perckor indult és egytízkor érke­zik Brünnbe, az átszálláshoz, a számjegyek összege n, — ez jó kabala. A kabalák végeredménye tehát 2:2. Baglyot nem láttam a vona­­ton, de pókot se. Ott volt viszont a régi kabalás Sternberg, a per­ron sarkában jósolgatott sötéten 12:0-ás vereséget. Legvégső ered­­ményben tehát 3:2 a jókabalák javára. EGY VASUTAS — öreg vasutas vagyok, Szer­kesztő úr.­ htár megengeggyen, de ilyen elutazást még nem láttam! Már ilyen jókedvűt, úgy gondo­lom. A fiúk ott szaladgáltak a vo­nat mellett, azt mondták, olyan hosszú, hogy azért a pénzért el is gyalogolhatnának Prostojovba. Az­tán odahívtak, hogy egy Napóleon­­arany gurult a vonat alá, szegy­gyem ki. Mire kiszedtem, húszfillé­­ressé változott, de annak is na­gyon örültek. Zsengellér úr állan­dóan tiltakozott, hogy micsoda be­széd az, ő nem fél, de sose is félt, a Patyi bácsi meg vasutasnyelven biztosított, hogy majd megnyom­ják a gombot. Meg azt is mondta, hogy éppígy fog majd tündökölni a nap, amikor hazaérkeznek, ami­ben az az érdekes, hogy hétfőn éjjel féltizenkettőkor érkeznek haza, menetrend szerint. S olyan jókedvük volt, hogy amikor már elindult a vonat, egymást húzták le a lépcsőről a Langfelder úr, meg a Sternberg úr ... Hát ha ezek se mennek tovább kérem, akkor megeszem az Orient Ex­­presszt és desszertnek hozzá egy sűtőházat... VÉGSZÓ Mindez olyan tetszetős, gusztu­sos és kedvdérítő, hogy az álmos riporter szentül megfogadta, mi­szerint a legközelebbi KK-eluta­­záshoz már személyesen megy ki. Hacsak az Újpest le nem égeti, ti ne lebeitsd SPORTHIRLAP SZOMBAT, 1936 JÚLIUS 1. ) NYÚLNAK NEM TETSZIK új csapata, a Victoria Pilsen. Miként azt zsolnai munkatársunknak elmon­dotta : — Öt legjobb játékosukat eladták a pilseniek, így nagyon nehéz helyzetbe kerültem. Remélem azonban, hogy a fiatalok között fogok megfelelő után­pótlást találni. HELSINKIBEN az északi labdarúgó kupa mérkőzé­sek során a finn és dán válogatott csapat a napokban mérte össze ere­jét. Győztek a dánok 4:1 (0:1) arányban. FŐISKOLÁSAINK RIGÁBAN döntetlen Magyar főiskolás válogatott- Lett válogatott 2:2 (1:2) — A Sporthírlap távirati jelentése Riga, július 2. A magyar főiskolás válogatott labdarúgócsapat ma délután Rigá­ban a lett válogatottal mérkőzött. Jurgens bíró vezetése mellett szép időben kezdődött el a játék, de később eleredt az eső. A füves ta­­nyú pálya az eső miatt csúszós­ett s a játékosok nagyon bizony­talanul mozogtak. Már az első percekben eredmé­nyesek a lettek, Blukis a 2. perc­ben kavarodásból gólt ér el (0:1). Alig kezdenek, Bukovetzky remek­abdát kap, lerohan s védhetetle­­nül bevágja. Egyenlítettünk (1:1). De aztán a mieink fáradtan mo­zognak a hosszú utazás miatt. Már azt hisszük, hogy mégis megússzuk a félidőt újabb gól nélkül, azonban a 42. percben súlyos védelmi hi­bából a lettek Jessens révén gólt érnek el (1:2). Fordulás után a magyar csa­pat mutat egységesebb játékot, a lett kapu állandó veszedelemben forog, mégis csak a 37. percben sikerül nagyszerű összjáték után Tóth II- nek egyenlítenie (2:2). További támadásainkat már nem kíséri sze­rencse. Cz.* (Fábián József, a főiskolások szö­vetségi kapitánya, aki szerdán vissza­érkezett Budapestre,­ a rigai ered­ményről a következőket mondja: — Tudomásom szerint, csapatunk Rigában a lett olimpiai keretből válo­gatott együttes ellen játszott, tehát­ a döntetlen eredményt nagyon jó­nak tartom. Különösen azért, mert már Budapestről több sérült játékos­sal indultunk s Heidelbergben azután még rosszabbodott a csapat egészségi állapota. Kovács II. például törött kulcscsonttal utazott tovább Heidel­­begből. Dehát — úgy látszik, — lel­kesedéssel még az egészséget is pó­tolni lehet.) A KK II. fordulójának első mérkőzéseiről Vasárnap kialakul­hat a középdöntő mezőnye —­ A Sportvicchírlap tudósítójától. — Ma kezdődik a Középeurópa Kupa küzdelmeinek II. fordulója. Prágában találkozik ma dél­után A SPARTA ÉS AZ AS ROMA. Ennek a mérkőzésnek a győztesét a Spartában látjuk. A csehszlovák bajnok Pesten, a Phöbus ellen is olyan magas színvonalú játékról tett tanúbizonyságot, amellyel szemben Monteglio, Allemandi ke­­ménykötésű hátvédpár sem lesz elegendő. Raffinált, pontos passz­­játékával csak győztesen kerülhet ki a Sparta. A meccset Iváncsics Mihály vezeti. Vasárnap AZ ÚJPEST Prostejovban mérkőzik az SK Prostejov ellen. A KK-ban újonc csehszlovák csapatról a bécsi Sport-Tagblatt a következőket álla­pította meg az Admira prostejovi meccse után: — A csehszlovák csapat nem mutatott olyan szép játékot, mint Bécsien. Az Admira azonban még így is nehezen bírt győzni. A Prostejov játékosai kissé erősen játszottak, de ezt talán az Admira keményebb játéka váltotta ki belő­lük. Bajnokcsapatunk a prostejovi pályáit már nem hozhatta be a Bécsben elszenvedett súlyos hátrá­nyát. (Bécsben 4:0-ra győzött a Prostejov. Szerk.) Újpest — hál’ Istennek abban a szerencsés helyzetben van, hogy első mérkőzését játsza Prostejov­ban. Hisszük, hogy Barlassina, a kitűnő olasz bíró jól kézben fogja tartani a meccset. Az Újpest — vasárnapi formájában — becsüle­tes eredményre képes. AZ A­USTRIA —SLAVIA mérkőzés, amely az Újpest ágához (az alsóhoz) tartozik, Bécsben ke­rül lejátszásra. A bécsiek nagyon bíznak az Austriá­ban. *— Az Austria tartja nagyszerű formáját, — állapítja meg a Sport-Tagblatt. — Remélhető, hogy azok a játékosok (Andritz, Sesta, Nausch, Riegler), akik a legutóbbi mérkőzésen sérüléseik miatt formájukon alul szerepeltek, vasárnapra újra formába lendül­nek. S akkor a Slavia fiatal csapa­tával szemben jelentős előnyre tesznek szert. A mérkőzést Majorszky vezeti. Az Austria győzelme valószínű. A másik ágon a VIENNA—AMBROSIANA mérkőzés kerül sorra. A Vienna, amely a Hungária szerencsétlen rossz játéka követ­keztében került a II. fordulóba, igen nehéz ellenfelet kap. Meazza csapata, az Ambrosiana, nagysze­rűen feljavult és a nem kiserejű Zsidenk­ét is olyan imponáló gól­aránnyal verte, hogy a kupadöntő egyik favoritjává lépett elő. — A kékek csapata (Az Ambro- KEK (Középeurósfa-Kupa-kérdések) Spártai erkölcsökkel a Hun­gária is továbbjutott volna? * A Fradi csatársora védekezett a védelme támadott? * A magyar—csehszlovák bíró­arány a 2. fordulóban 3:1 a ja­vunkra. Inkább a csapatarányunk volna ez. siana. Szerk.) könnyen vette az első akadályt. — írja Eb-beszá­­moló­ cikkében Levi, a Gazzetta dello Sport jeles sportszerkesztője. — A belső hármas Meazza kiváló formája révén rohamosan felja­vult az idény végére. Perucchetti­­vel a kapuban pedig a védelem is biztosabb lett. Nem féltjük az Am­­brosianát a további küzdelmektől! A bácsi Stadionban sorra kerülő meccset Krist csehszlovák bíró ve­zeti, összegezve a mérkőzések esé­lyeit, mi a következő csapatok győ­zelmét várjuk a II. forduló első mérkőzésein: Újpest, Austria, Am­brosiana, Sparta. De hogy ezek közül kik kerülnek tovább a középdöntőbe, az már a jövő — és a revánsmérkőzések kérdése...

Next