Sporthirlap, 1937. szeptember (28. évfolyam, 69-77. szám)
1937-09-04 / 70. szám
2 T COUBERTINE Egy francia öregúr hetvenöt esztendős korában leült kedvenc parkjának megszokott padjára s a korai ősz bágyadt fényeinek vörhenyes villódzását figyelte. Arisztokrata volt — a szó góthai és emberi értelmében —, de az emberek egyenlőségéért rajongott. Hírneves ember volt, de olyan szegény, hogy bármilyen öreg és beteg is volt, nem tellett neki szanatóriumra, csak egy pad jutott neki a lombjukat hullató fák alatt. Ott halt meg a parkban Coubertin báró, a modern olimpiák megteremtője. A futballmeccseken nem lesz gyászszünet emlékére, talán gazdag és pompás temetése sem lesz. Az emberiség békéjéért harcolt írásban, szóban és tettben s ilyenformán korunkban nem is lehetett igazán népszerű. Klasszikus szavai, amelyeket a berlini olimpia megnyitásán gramofonlemez hirdetett az egybegyűlteknek: „Az a fontos, hogy résztvegyünk, s nem az, hogy győzzünk az olimpiai játékokon!” — Örök időkre hirdetni fogják egy nemes lélek emlékét. Egy emberét, aki hitt abban, hogy a véres háborúk elmúlnak s a vértelenek örökkön megmaradnak. Coubertin báró a béke és a sport apostola volt s minden tette és szava azt az igazságot hirdeti a késői utódoknak, hogy béke és sport legyek! Adjon a Gondviselés sok olyan embert a jövő ifjúságnak, amilyen Coubertin báró volt, aki szegényen élt s elhagyottan halt meg egy magányos padona. • Coubertin Péter bárót az egész világ így ismerte: „a modern olimpiák atyja”. Hívta a világ ifjúságát, hogy a leggyorsabb, a legnagyobb és a legerősebb fejét díszítse négyévenként az olimpiai babér. Ez az alkotása ércnél maradandóbb emlék, amely örökké fogja hirdetni Coubertin Péter báró nagyságát. Fiatal tanár volt Coubertin, amikor 48 évvel ezelőtt megbízást kapott a francia kormánytól. — Tanulmányozza az egyetemes testnevelés kérdéseit! Coubertin nagy lelkesedéssel és felkészültséggel vállalkozott a munkára. Akkoriban Párisban élt. Levelek tömegét küldte szét a világba, minden egyetemhez és rengeteg középiskolához. Adatokat kért, írásbeli választ, kimerítőt, pontosat: hogyan folyik a testgyakorlás az intézetekben? Coubertin később így számolt be tapasztalatairól: „Nagy sajnálkozással láttam, hogy a sportot, amely pedig határozottan fejlődésben volt a XIX. században, ismét veszély fenyegeti. Veszekedés dúlt a sportmajdnem minden területén. A tornász nem szerette az evezőst, a vívó a kerékpárost és így tovább. Sőt még ugyanazon sportág művelői is civakodtak egymással. Ki nem emlékszik arra, hogy a német torna hívei lenézték a svéd iskola követőit?” Úgy érezte, hogy a dolgon segíteni kell. Szabályos időközökben versenyeket kell rendezni, amelyen összejönnek a sportágak képviselői baráti szellemben sportszerű vetélkedésre. Ez előmozdítja majd a nemzetek egymáshoz v való közeledését és a sportágak „kibékülését”. Munkáját azzal kezdte, hogy közeledést igyekezett létrehozni hazájának, Franciaországnak sportegyesületei, majd továbbmenőleg francia és külföldi egyesületek között. Aztán következett az emlékezetes előadása a párisi Sorbonne-on. Az előadás címe ez volt: „Renaissance Olympique”. 1892 november 25-én javasolta előadásában: — Korszerűen újítsuk fel az ókori olimpiát! Hallgatósága csupa fiatalból állt, óriási lelkesedéssel fogadták a javaslatot, hamarosan híre terjedt ennek a javaslatnak. Most már gyorsan ment minden. Egy év múlva Coubertin elérkezettnek látta az időt, hogy a nemzetek képviselőit értekezletre hívja össze. Az előkészítés nehéz munkája után 1894 június 16-án nyílt meg az értekezlet a Sorbonne-on. Ott volt 13 nemzet képviselője (21 nemzet levélben jelentette be feltétlen csatlakozását.) Ott ült a Sorbonne termében Kemény Ferenc reáliskolai igazgató, a magyar kormány képviselője (Csáky Albin gróf kultuszminiszter maga kérte fel az értekezleten való megjelenésre). Coubertin már akkor örömmel üdvözölte a magyarok képviselőjét és javaslatára Kemény Ferencet beválasztották a nemzetközi olimpiai bizottság első 12 tagja közé. Az értekezlet — mint az márvárható volt — méltóságteljes hangulatban folyt le. Kimondták: „A testgyakorltok fellendítése és ápolása érdekében, de különösen a népek közt való barátságos érintkezés megteremtése céljából a hellén olimpiának megfelelően négyévenként nagy versenyeket tartanak és ezekre minden kulturnemzetet meghívnak!” A többi aztán már simán gördült előre. Igaz, hogy Coubertin bárónak még sok csipkelődést kellett eltűrnie azoktól, akik nem vették észre rögtön, hogy milyen beláthatatlan nagy jövője van a modern olimpiai eszmének. Az egykori lapok viccrovatai szerint megkérdezték a bárótól : — Be fogják engedni a nőket is? (Ellentétben az ókori olimpiával.) Vagy: — Mikor kezdő ük az első cirkuszelőadás? Még egy nehéz éve volt Coubertinnek, mert az athéni olimpia anyagi nehézségek miatt elmaradással fenyegetett, de 1896 április 5-én a görög király 80.000 ember előtt mondta: — Kihirdetem az I. athéni nemzetközi olimpiai játékok kezdetét. Éljen a gyülekezet, éljen a görög nép! Az olimpiák jelentősége, népszerűsége még ma is egyre nő. Akár Stockholmban, akár Los Angelesben vagy Berlinben rendezik meg az olimpiát, a világ ifjúsága odavándorol. Magyarország is mindig hű ápolója volt az olimpiai eszmének. Coubertin báró tudta is ezt,nagyrabecsülte a magyar sportolókat. Múzsa Gyula, az OTT olimpiai szakbizottságának elnöke mondta nekünk: — Nagy barátunk volt... Amikor 1911-ben Budapestre hozta a NOB kongresszusát, mint később bevallotta, nagy csodálkozással és megilletődéssel látta, hogy Magyarországon milyen pezsgő sportélet folyik. Különösen jól esett neki, hogy megkapta a királytól a Ferenc József-rend középkeresztjét a csillaggal. Nagy dolog volt ám ez akkoriban, hogy ilyen magas kitüntetést a sport előmozdítója terén szerzett érdemekért adott Ferenc József. A kitüntetést József főherceg adta át Coubertin bálának. Coubertin még megélte művének nagy sikerét, de máskülönben nem volt kegyes hozzá a sors. Életének utolsó éveiben komoly gondjai voltak. Talán ez is volt annak az oka, hogy 1925-ben a prágai kongresszuson lemondott a nemzetközi olimpiai bizottság elnöki tisztségéről. — Öreg vagyok már, — mondta fátyolos hangon — vissza kell vonulnom. Fogadják el lemondásomat. A kongresszus tagjai nem tehettek mást, Coubertin helyére Baillet-Latour grófot választották. Coubertin díszelnök lett, ez nem járt annyi teendővel, mint a NOB-elnökség. De sportszeretete nem hagyta nyugodni. Vagyonának roncsaiból megindította a „Pedagogie Sportov” című folyóiratát. Ebbe beleölte vagyonának roncsait is. Tavaly terjedt híre, hogy Coubertin báró igen nehéz anyagi helyzetben van. A német kormány sietett elsősorban a segítségére, 10.000 márkát nyújtottak át neki, aztán jöttek a követők. Svájcban élt. Genf utcáin sokszor látták a 75 éves bárót, aki napi sétáját végezte. Csütörtökön délután Genf egyik parkjában összeesett. Orvost hívtak, de már nem volt segítség. A modern olimpiák atyja meghalt. (V.) Ki, mikor, hol?... HUNGÁRIA—SZÜRKETAXI Hungária-út, 4. Játékvezető: Szigeti. HUNGÁRIA: Szabó — Kis, Biró — Sebes, Turay, Dudás * *— Sas, Horváth II— Cseh, Müller, Titkos. SZÜRKETAXI: Sarkadi (?) — Miklósi, Mosonyi — Odry, Kárpáti, Varga — Darázs, Takács 11., Szegedi (Péteri), Kiszely, Kovács. Tippünk: 4:1. NEMZETI—BOCSKAI Hungária út, 2. Játékvezető: Újvári. NEMZETI: Angyal — Kővágó, Flóra — Túri, Balog, Szalai — Fenyvesi, Sztancsik, Kisalagi, Biháry, Horváth. BOCSKAI: Kertes — Palotás Gyulai (Lukács) — Elek, Boros, Békési — Kemény, Finta, Teleki, Takács, Hajdú. Tippünk: 3:1. KISPEST—FERENCVÁROS Kispest, fél 4. Játékvezető: Bartók. KISPEST: Gergő (Kósa) — Olajkár, Rátkai — Havas, Szabó 11., Vig IV. — Újvári, Monostori, Nemes, Déri, Serényi. FERENCVÁROS: Háda— Tátrai, Korányi — Hámori, Polgár, Lázár - - Táncos, Kiss, Sárosi dr., Székely, Kemény. Tippünk: 2:4. BUDAFOK—ÚJPEST Budafok, fél 4. Játékvezető: Iváncsis. BUDAFOK: Vági — Szebehelyi, Béldi — Beretvás, Sós, Nyilas — Fodor, Budai, László, Kovács, Szeder. ÚJPEST: Sziklai — Futó, JoóS — Szalay, Szűcs, Balogh — Kocsis, Pusztai, Zsengellér, Kállai, Tóth. Tippünk: 1:5. PHÖBUS—BUDAI „11” Berlini utca, kiá. Játékvezető: Klug. PHÖBUS: Csikós — Wéber, Fekete — Gombkötő, Megyeri, Titkos NI. — Rökk, Szikárd, Béky, Toros NI., P. Szabó. BUDAI „11”: Hári — Kovács, Baros — Steiner, Szigeti, Fábos — Jászberényi, Vértes, Sehuszter, Lyka, Vermes. Tippünk: 4:1. TÖREKVÉS—ETO Bihari út, fél 5. Játékvezető: Boronkay. Törekvés: Kiss — Farkas, Regős I. — Szűcs, Görög, Dezső — Stift, Regős II., Keszei II., Takácsi, Gere. ETO: Pécsi — Brezányi, Tóth II. — Lantos, Kovács, Farkas — Balogh, Boross, Lovas, Kecskés, Juhász. T Tippünk: 4:1. SZEGED—ELEKTROMOS Szeged, 4. Játékvezető: Hertzka. SZEGED: Pálinkás — Kispéter, Szojka — Raffai, Somogyi, Bertók — Korányi II., Konrád, Tóth II. (Seper), Gyarmati, Nagy. ELEKTROMOS: Gulyás — Füzi, Kocsis — Pázmándy, Lengyel, Mátrai — Orczifalvi, Tőrös, Szendrődi, G. Tóth, Pirkosdi. Tippünk: 3:2. SPORTHIRLAP SZOMBAT, 1937 SZEPTEMBER 4. Megindul a taviál... — Miről regél itt nekünk, Adorján? — A JT pénztárosa borotválkozás közben sértően nyilatkozott a BLASz elnökségéről, egészen véletlenül meghallotta ezt egy másik borotválkozó, és másnap már tudomása volt az egészről a nagy Zogiaiak is. — Na és a folytatás? — Lovagias elégtételt fog kérni az elnökség valamennyi tagja, bár lehetséges, hogy kisorsolják az egyiket. — Ez lenne a legmegfelelőbb. — Bizony, szerkesztő úr. Én is vennék egy számot. A Hungária szemügyre vette a Szürketaxit — A Sporthírlap tudósítójától — A Hungária csütörtöki edzésén hírül hozta valaki a szomszédos BSzKRT-pályáról, hogy a Szürketaxi ott tart edzést a vasárnapi Hungária—Szürketaxi mérkőzésre. — Ezt megnézzük! — mondta Schaiffer és gyorsan befejezve a sprintgyakorlatokat, többedmagával a körlépcső ama sarkába vonult, ahol szerény ágaskodás segítségével át lehet látni a szomszéd pályára. A Hungária játékosai csendben figyelték a vasárnapi „ellenség” gyakorlatait, csak időnként tettek halk megjegyzéseket. — Jól mozognak ... — Úgy látszik, Kiszelyre játszanak mindent... Ez utóbbit Turdy Jóska mondta. Úgy látszik, „elvben” már lekötötte magát az új középe,határcsillag mellé. Schaffer nem mondott határozott véleményt. — Innen csak a pálya felét látni, — mondta, — s az edzésformáktól nem lehet megijedni... Bizonyára ügyes futballisták, ha a Phöbusszal döntetlenül végeztek... Szabó, Kiss, Müller és Dudás nem elégedett meg a távoli szemléléssel és átmentek, hogy közelről is lássák a Szürketaxit. Különösen Szabó figyelte Kiszelyt, s amikor az hatalmas gólt lőtt, Szabó megjegyezte: — Nem is volt olyan nagy lövés ... Takács II.-ről viszont Müller mondott véleményt: •— Nagyszerű játékosnak látszik ... De nem mer csinbe menni... Mindent összevetve, a Hungáriának nem ártott meg, hogy megnézte a Szürketaxit, önbizalmuk szerényebb méreteket öltött, s már bizonyosra veszik, hogy legyőzik a ligaújoncot. Nem kétséges, hogy vasárnap az elbizakodottságnak a nyoma sem lesz bennük. CASTOR és POLLUX (Elektromos) Szegeden válaszol a pletykákra — A Sporthirlap tudósítójától — Castor és Pollux, az ó görög legendákból, a latin mithologiába átmentett két fiatal ember az elválaszthatatlan jó barátokat, a hűséges cimboraságot és a viadalokban mindig első gladiátorokat jelképezte.* Zoli és Sanci, azaz Lengyel Zoltán és Pázmándy Sándor, hasonlóan az ólatin mithologia két alakjához, két elválaszthatatlan jó barát, hűséges cimbora. A természet érdekes játéka, hogy mind a kettő egy és ugyanazon évben, hónapban és napon született. 1912 március 16-ikán. Egy egyesületbe kerültek, a BSE- ben töltötték el legifjabb éveiket. Együtt, egyszerre kerültek át a BTC-be, amikor a BSE megszűnt, hogy ez a futball, amit itt az NB-ért játszunk az Elektromosban, amatőr kedvtelés a számunkra! Hohó, nem ismerik akkor az edzőnket. Kérem, itt hetenként négy délutánon komoly, fárasztó és nehéz munkát kell végezni sportolás címén. Ez már nem amatőr passzió, ez már küzdelmes játék vasárnap és komoly munka a hét másik három napján. • Közben Lengyel Zoli is visszatér. Nem is liheg, bírja az iramot. Hallgatja Lanci,,Pollux” beszédét, bólongat hozzá, majd megerősíti : — Tessék megírni, vasárnap megadjuk a feleletet a pletykákra, hogy leálltunk, meg mi egymás. Majd Szegeden válaszolunk mindenkinek. A. J. : FUTBALL BERETVÁS Il! Cime: József körút 30-32 A régivel szemben. Tel: 13—35—82 majd egyszerre, illetve együtt tetszettek meg az NB-be került Elektromos edzőjének is, így léptek át egy napon, egyszerre az Elektromosba. És mostanában együtt kezdte ki őket a pletyka ... * Lengyelről mondta az egyik vezetője: — Nincs az az erős mérkőzés, amely után Lengyel Zoli ne állt volna oda táncolni, órák hosszat ropta a táncot. És még azt mondják, hogy gyenge a tüdeje. Lengyellel és Fázmándyval is a heti nagy edzés után beszélgettünk. A gramofonzene édes-bús tangót recsegett az Elektromos klubházában és erre Lengyel felugrott : —.Pardon, táncolnom kell azzal a kislánnyal.* Amíg a tangót élvezte, Pázmándyt vettük elő. — Mi igaz a mesékből, hogy mind a ketten sztrájkolnak? — Semmi. Kinek jut eszébe itt sztrájkolni? Csak hát az ember azt nézi, hogy hivatali előremenetele meg ne akadjon. Az igaz, hogy ezt akartuk. Mind a ketten, Zoli is, én is. Ne tessék ám hinni. A BUDAI „11” Schuszterrel a középcsatár helyén és egy amatőr balfedezettel áll ki a Phöbus elleni meccsre. Ligeti állapota javult, de őt a szerdai, Hungária elleni mérkőzés miatt jobbnak látták még nem beállítani a csapatba. 1. KÓRHÁZ—9. KÓRHÁZ 6:2 (5:0) Már kezdik az előkészületeket a csapatok a fővárosi Hadsereg Kupára. Tegnap délután nagy közönség előtt került sor a Gyáli úton a két kórház barátságos mérkőzésére. Mindkét csapatban több jó amatőr játékos szerepelt. 1. kórház: Aschenbrenner SzNSE — Déri II. (Törekvés), Gál SzAC — Sződi GSE, Hazuda FTC, Szűcs (Törekvés) — Fiiesz SzAC, Somosi (Diósgyőri VTK), Piber FTC, Halas MTK, Csutorás HAC. — 9. kórház: Csillag — Radics, Gubetz — Görög, Véri SzNSE, Szatori — Szabó, Pribil FTC, Muszka MÁVAG, Lakatos (Fér, Vasutas), Molnár SzFC. Jó játékban hatalmas fölénnyel győzöttaz 1. kórház, amely a második félidőben teljesen lefékezett. Góllövő: Somosi (5) és Szűcs, illetve Muszka és Molnár. Játékvezető: Forgács. VÁC FC—VÁCI SE II. liga mérkőzés az izraelita ünnepre való tekintetel nem Az eredetileg megállapított 4, hanem fél 3 órakor kerül a Simor utcai pályán lejátszásra.