Sporthirlap, 1939. július (30. évfolyam, 51-59. szám)
1939-07-19 / 56. szám
2 Az úgynevezett tervsorsolás, vagyis a mérkőzések mesterséges elosztása nem lehetséges. A bajnoki mérkőzések időpontját elcserélni, erre-arra tologatni nem lehet. Csak a „vis major" legkivételesebb eseteiben adhat engedélyt kizárólag a miniszteri biztos egyes mérkőzések elhalasztására. A Nemzeti Bajnokság további kiépítése Az NB I. és II. osztályának egy, illetve három csoportos mostani megszervezése még nem jelentheti az egész ország labdarúgását magába ölelő Nemzeti Bajnokság lezárását. Gondoskodnunk kell további kiépítésről, ami lehetővé teszi felfelé a sportértékek további kiépítését, viszont lefelé megadja az alkalmat a vidéki labdarúgás ma még hiányos, szakadékozott kiépítésére. Alább közlöm elgondolásomat, tervemet a Nemzeti Bajnokság kiépítésére. Arra kérek mindenkit, ki hozzá tud járulni e szerény terv tökéletesítéséhez — juttassa el véleményét ebben a kérdésben hozzám,, hogy augusztus 10-ig bezárólag az 1940—41. évi bajnokság s általában az egész magyar labdarúgóélet beosztásának új alapjait lefektethessük a Nemzeti Bajnokság szervezetének megállapításával. Az 1939—40. bajnoki év végén az NB I. osztályából kieső 5 csapat igénybevételével, továbbá a három II. osztályú csoport 2., 3. és 4. helyezettjével, tehát 9 csapattal, összesen 14 csapattal megalakítjuk az NB egységes II. osztályát. Az Alföldi, a Dunántúli és a Felvidéki NB II. osztályú csoportokban megmaradó csapatok, valamint az alszövetségi és alosztályi bajnokok bevonásával megalakítjuk az NB III. osztályát, amely 4 csoportból fog állani, csoportonként 12-es létszám mellett. Ilyen beosztás mellett kiépítve látjuk töretlen vonalban az NB I. , II. és III. osztályát. Az I. és II. osztály kizárólag minőségi alapon állíttatik fel, míg a III. osztály a négy csoport megszervezésével területi beosztás jellegét kapja. Ezzel a beosztással az alszövetségek jelenlegi területi, sportbeli és sportpolitikai felépítése is lényeges átalakuláson megy keresztül. A nagy területi fekvésű alszövetségek helyett „alosztályok“-at létesítünk, ami körülbelül azt jelenti, hogy a jelenleg több alosztállyal dolgozó alszövetségek kettéválasztatnak, így az egyes vidékek sportadminisztrációja olcsóbbá, gyorsabbá és intenzívebbé válik. Az így kiépített Nemzeti Bajnokság I., II. és III. osztályából 1940—41. bajnoki évtől kezdve a kiesés és feljutás a következő lenne: Az I. osztályból kiesne 3 csapat, helyettük feljutna az egységes II. osztály 3 helyezettje. Az I. osztályból kiesett 3 csapat az egységes II. osztályban játszana tovább. A II. osztályból kiesne 4 csapat, amelyek helyére feljönne a III. osztály négy csoportgyőztese. A III. osztályból csoportonként 3—3 csapat esne ki s feljutnának a létesítendő alosztályok (alszövetségek) bajnokai. A kiesés, feljutás radikális, azonban éppen ez fogja megadni a küzdelmek értékét. Vidéki játékvezetőket a vidéki mérkőzésekre! Az 1939—40. bajnoki évben az NB I. és II. osztályok bajnoki mérkőzéseinél a játékvezető küldést úgy kell foganatosítani, hogy különösen vidéki mérkőzéseknél vidéki játékvezetők vétessenek igénybe, az érdekeltségi viszony figyelembevételével. Ezzel a vidéki játékvezetők szaktudásának fejlesztését segítjük elő, másodszor pedig tetemes kiadásoktól szabadítjuk meg a vidéki csapatokat. Az 1939/40. évi bajnokság őszi fordulójának napjai I. osztály II- osztály Augusztus 20: I. forduló I. forduló „ 27: lengyel—magyar (Varsó) II. „ Szeptember 3: II. forduló III. „ „ 8: szövetségi nap „ 10: III. forduló IV. forduló „ 17: IV. I V. „ „ 24: német—magyar (Budapest), bolgár—magija amatőr (Szófia) Október 1: Bécs—Budapest A és B (Bécs és Budapest) „ 8: V. forduló VI. forduló „ 15: VI. „ VII. „ „ 21 és 22: román—magyar A és B (Bukarest), 29: VII. forduló VIII. forduló November 1: szabad nap elmaradt mérkőzésekre „ 5: VIII. forduló IX. forduló „ 12: jugoszláv—magyar (Belgrád) X. „ „ 19: IX. forduló XI. „ „ 26: X. „ XII. „ December 3: XI. „ XIII. „ „ 8: szabadnap „ 10: XII. forduló „ 17: XIII. „ A miniszteri biztos nagyjelentőségű rendeleteihez és terveihez egyelőre nem fűzünk megjegyzéseket. De különösen az NB további kiépítésére vonatkozó elgondolással még részletesen kell majd foglalkoznunk. Most megelégszünk azzal, hogy örömünknek adunk kifejezést azért, hogy a miniszteri biztos megszüntette a pályaválasztási jog elkótyavetyélését és a kisorsolt mérkőzések időpontjának indokolatlan, sportszerűtlen csereberélgetését. S azt is reméljük, hogy a miniszteri biztos, aki szerint „gondoskodnunk kell az NB további kiépítéséről", be fogja látni, hogy ezt a további kiépítést nem lehet az NB első és főosztályának lebontásával kezdeni. A NEMZETI átadó- és szabadlistáján mintegy 6 név szerepel. A FERENCVÁROS csak a KK-döntők után készíti el az átadó- és szabadlistát. Eddig még szó sem volt erről a zöld-fehéreknél az idén! A TÖREKVÉS jövő héten már elkezdi az edzéseket. A kőbányaiak teljesen felkészülve akarnak rajtolni az NB-ben. LOTSYT, a holland szövetség főtitkárát a francia becsületrend lovagjává avatták. SPORTHIRLAP SZERDA, 1939 .ÚJTIUS 19. a magyar szív feltámadásának kettős ünnepe — a Sporthírlap tudósítójától — Féltünk. Reménykedtünk. Mérgelődtünk. Vérszemet kaptunk. Ugráltunk az örömtől. Boldogan aludtunk egyet. Azt álmodtuk, hogy a magyar labdarúgósport erősebb az angolnál. De most azután már gondolkozhatunk is egy kissé a szombat-vasárnapi tapasztalatokról. A belgrádiak jól futballoznak, de... A szombati mérkőzés első félidejében kétféle vélemény alakult ki a BSK-ról: — A belgrádiak jól futballoznak, — így hangzik az első vélemény, — gyorsak és fürgék, tehát rendszerint megelőzik ellenfelüket a pontatlan passzok elérésében. A labdát egyből továbbítják. Két-három húzással aránylag egészen jó helyzeteket teremtenek góllövőik számára az ellenfél kapuja előtt. Egyszerűen, célszerűen és tudatosan futballoznak. Sok gyenge pontja van ennek a beligádi csapatnak, — a másik vélemény szerint — s nemcsak a pillanatnyi forma mérsékelt ezeken a gyenge pontokon, hanem a játékos tehetsége is. A jó taktika végrehajtásához nem elég az akarat és a buzgalom, játékkészség is kell hozzá. Ez pedig a BSE több játékosában meglehetősen csekély. Megállapíthatjuk, hogy mind a két vélemény helytálló volt. Boncoljuk csak fel az Újpesti csapatot! Persze, csak hictéleti boncolásra gondolunk. Csapatrészek és egyének különválasztására. (Mert a csapat — egészében — minden dicséretet megérdemel a 7:1 után.) A közvetlen védelem három tagja közül Sziklai mindig lelkiismeretesen végzi a maga dolgát, Futó szörnyen szorgalmas, de semmilyen szempontból nem tökéletes hátvéd, Fekete pedig még sem Sziklait, sem Futót, de Szűcsöt és Balogot sem érti teljesen. A fedezetsor egysége vitathatatlan. De a három fedezet közül csak Szalay képes pontosan továbbítani a labdát. Viszont gyakran ő is körülményesen működik , Pepecsel." Szűcs és Balog csak a rombolásban nagy igazán. Ha ez a két fedezet a támadásban is részt akar venni, rendszerint azonnal baj támad az újpesti kapu előtt. Mert előrehúzódva majdnem mindig elkövetik azt a hibát, amelyből ellentámadás születik s akkor Szűcs vagy Balog hiányzik hátulról. Az Újpest legérdekesebb része a csatársor. Mind az öt játékos tehetséges. De mind az öt más-más. Még Ádám és Kocsis hasonlít leginkább egymásra. Külsőleg is, harcmodorban is. Lendületesek, bátrak. Gyakran erőszakosak. Utóbbi tulajdonságuk azonban tapasztalataink szerint főként akkor nyilvánul meg, amikor ellenfelük — kis termetük által megtévesztve — fölényesen akarja őket elnyomni. Ádám és Kocsis sohasem hagyja magát. Kocsisnak egy idő óta súlyosabb hibája, hogy hátrafelé játszik s ezzel megakasztja a mások vagy önmaga által már jól előrelendített támadást. A három belsőcsatár — három külön világ. Kállai: robotos. Pillanatnyi lankadás nélkül, darabosan, de nem erőszakosan küzdi végig a mérkőzést. Lövései is erőteljesek. Az utóbbi időben azonban nincsen szerencséje. Mind átadásai, mind lövései ritkán eredményesek. Vincze: nyugodt építő. Az ellenfél hibáit ő tudja leginkább kihasználni, de olyan gondosan beosztja erejét, hogy a mérkőzések első részében majdnem mindig lagymatagnak látszik a játéka. S rendszerint tényleg lagymatag. Nem üldözi az ellenfelét, könnyen belenyugszik a labda elvesztésébe. A döntő pillanatokban mégis majdnem mindig ő, Vincze Jenő fordítja a mérkőzés sorsát az Újpest javára. Szombaton is az ő egyenlítő góljának volt köszönhető, hogy az újpesti csapat újratámadó önbizalommal vonulhatott le az első félidő, végén a pályáról. Végül Zsengellér, a nagy technikus, a dugógyáros, akinek nem eleme a közelharc s aki csak akkor válik utolérhetetlenné, ha már társai megpuhították az ellenfél védelmét. Szív! lísz! 7:1! Kétségtelen, hogy az Újpest már az első félidőben győzhetett volna, hiszen 2—3 nagyszerű gólhelyzete is volt. A győzelem mégis csak akkor alakult ki, amikor a belgrádiak harcrendje megbomlott és Zsengellér levegőhöz jutott. Akkor már a három újpesti fedezet képes volt a belgrádi támadások legtöbbjét csírájában elfojtani. A megújuló újpesti rohamok egyre gyakrabban végződtek góllal. 5:1 után már igazán csak az újpesti csatároktól függött a gólok száma. A második félidő 15. percétől kezdve az Újpest tüzesen, szívvellésekkel küzdött. Ebben a tűzben égett el a BSE előnye ... A Bologna bemutatója A vasárnapi mérkőzés első félideje is sok érdekes megfigyelésre, de kevés örömre nyújtott alkalmat. A Bologna bemutatót rendezett. Bemutatta a tökéletes csatárjátékot. (Biavati, Sansone, Puricelli.) Bemutatta továbbá az olasz védekező rendszer rossz alkalmazását. (Andreolo, aki talán az egész mezőny legnagyobb futballistája volt, annyira ragaszkodott a harmadik hátvéd szerepéhez, hogy nem követte a visszahúzódó ferencvárosi csatárokat, hanem a Ferrarira vigyázott.) Bemutatta végül a rossz idegek végzetes játékát. (Puricelli tettlegessége 2:1-es állásnál! . . . Ferrari idegösszeomlása 3:1-nél!...) A ferencvárosi hajszálak megőszülésének története Csak röviden akarjuk elmondani, miért őszült meg rengeteg hajszál a vasárnapi mérkőzés alatt a ferencvárosi szurkolók fején. A hátvédek ijesztően nyugodtak voltak. Szoykadl’ egymásután vétett szögletet — minden ok nélkül. Tátrai egymásután kalandozott előre. Mindketten nyugodtan állítgatták a labdát az olasz csatárok orra előtt és még nyugodtabban nézegették, hogy mit akar az olasz a labdával a 16-os vonalnál és eszükbe sem jutott, hogy megtámadják, mielőtt a labdát át tudná venni. .A fedezetek közül még Lázár sem tudott pontosan passzolni az első félidőben. A csatársor tagjai közül Táncos csak akkor volt a helyén, amikor nem őt szöktették.De azért nem lett, volna szabad őt kifütyülni! A fütyörészek nyilván nem gondoltak arra a sok-sok ferencvárosi diadalra, amelynek Táncos Misi eredményes harcosa volt. De arra sem gondoltak, hogy fütyülésükkel könnyen megzavarhatták volna a többi játékost is.) Kiss és Sárosi olyan helyzeteket hagyott ki, hogy még a legidősebb szurkoló is meggyőződéssel üvöltötte: „Ezt én is berúgtam volna!!!“ Nem beszélve a kihagyott 11-esről... Milyen rettenetesen tologattak, tétováztak, ingadoztak a ferencvárosi csatárok már ismét az ellenfél kapuja előtt!... És Gyetvai nem kapott labdát! ... Szív ! Tíz ! 4:1! A Ferencváros tulajdonképpen az utolsó tíz percben verte ki a Bolognát. Akkor érvényesült végre az a szív és az a tűz, amely egyes ferencvárosi játékosokban dobogott és lobogott. Érvényesült Gyetvai lendülete és Toldi Géza fegyelmezettsége és eredményessége. A harmadik és negyedik gólt Toldi Géza csakis azért tudta megszerezni, mert nyugodt volt. Az olasz bajnoknak a világ egyetlen más csatára sem tudna négy gólt rúgni. Ezt a Bolognát csak Toldi verhette meg! A Ferencvárosnak egyébként lUlVMtMIMI" "nMP '5V1 .......... nincsen oka szégyenkezni azért, hogy csak 10 percig játszott döntő fölényben. Egy héttel előbb a Bolognának mindössze öt igazán jó perce volt s azalatt biztosította magának a győzelmet. Várjunk csak egy kicsit! Kétgólos előnnyel érkező ellenfeleket ■— külföldi bajnokokat! —• kiverni a KK-ból, ez mindenképpen nagy öröm. De azért mindenféle következtetéssel — várjunk csak egy kicsit! A magyar labdarúgás körül még sincsen minden rendben. A szombatvasárnapi kettős magyar futballünnepen is tapasztalnunk kellett, hogy rengeteg részletet kell még megjavítanunk s még mindig kialakulatlan a „testhez álló“ magyar harcmodor. Elvégre azt mégsem nevezhetjük tudatos harcmodornak, hogy miután már senki sem mer győzelmet várni, egy-két játékos hirtelen nekilendül, magával ragadja a társait és meglepi, szétveri az ellenfél csapatát. De amikor azt látjuk, hogy a rosszul nevelt, erőszakosan rossz irányba terelt játékosok között is akadnak, akik ilyen győzelmeket képesek kiharcolni, azt érezzük, hogy fokozott lelkesedéssel kell tovább törnünk a magyar labdarúgósport szebb jövője felé vezető helyes utat! Mert ha a meglevő magyar szív s ellenállhatatlan győzniakarás komoly kiképzéssel párosul, a magyar futballnak még sok olyan örömünnepben lesz része, mint a szombati és vasárnapi volt. 227. NÉV: •»••«•••■( CÍM: . V* i iiiiiiiiii Mi lesz a Váci Reménységgel? — A Sporthírlap tudósítójától. — Hősies küzdelem után elvérzett a Váci Reménység a Kassai SC elleni osztályozó mérkőzéseken. A meccsről Keményvári József intéző így beszélt: — Minden összeesküdött ellenünk. A rendes játékidő utolsó percében kaptuk az egyenlítő gólt. A hosszabbításban aztán a kassai fiúk nagyobb fizikuma érvényesült. Jobban bírta a hőséget a KSC, mint mi. A Reménység további sorsáról sokat beszéltek illetékesek. A váci zöld-fehérek csapata ugyanis profialapon működött és mint ilyen amatőr bajnokságért nem játszhat. A szabály ugyan megengedi, hogy ha az NBB-ből proficsapat kiesik, akkor profijátékosai azonnal amatőröknek számítanak, ha anyaegyesületükben maradnak és ha amatőr alapon játszanak tovább. A Reménység azonban nem tartja meg profijátékosait, hanem Hubát, Nagyot, Vértest és Bérest szabadlistára teszi. A csapatot teljesen átszervezik a váciak és az ősszel a középmagyarországi alszövetség I. osztályában indulnak el, hogy visszakerüljenek az NBB-be. Tíz játékosának visszaamatőrösítését kéri a Phöbus Kedden délelőtt a Phöbus tíz viszszaamatőrösítési kérvényt nyújtott be a BLASz-hoz. A kék-sárgák jelenlegi csapatából Toros II., Titkos II., Wéber, Szikár, Solti, Béki és Gombkötő, a régiek közül pedig Sólyom-Szófián, Tárnok és Toros I. kéri visszaamatőrösítését. A Phöbus kérelme összefüggésbe hozható ,az MLSz miniszteri biztosának ismeretes intézkedésével, amely szerint az egyesületek alapszabályaikat bemutatni kötelesek. A most beadott kérvényekben azoknak a viszszaamatörösítését kérik, akik amatőröktől, vagy amatőrként kerültek hozzájuk. Solti kivételével mindegyik játékos azelőtt is a Phobusnál volt, Solti pedig, mielőtt odakerült volna, ugyancsak amatőr volt. A többiek, tehát Csikós, Megyeri, Turay II., Tóth nem nyújtottak be ilyen kérvényt, mert ők proficsapatoktól kerültek a kék-sárgákhoz.