Sporthirlap, 1939. szeptember (30. évfolyam, 69-77. szám)
1939-09-27 / 76. szám
2 OSZTÁLYOZÓKÖNYVÜNK Magyarország-Németország 27:84 — 1-es: Tóth A magyar-német válogatott mérk Iőzés ezúttal ránk nézve jó eredményel végződött. Tekintélyes gólaránnyal győzött a magyar csapat, amely tehát kihasználta az alkalmat. Az alkalom ugyanis nagyon kedvező volt a magyar csapat számára. A németek az őszi idényben nem játszanak bajnoki mérkőzéseket és a válogatottak a szokásos együttes előkészületeket sem végezték. A mi játékosaink viszont már éppen elég bajnoki mérkőzést játszottak ahhoz, hogy jó formába kerüljenek, de nem játszottak annyit, hogy bármelyikük is fáradt lehessen. A mérkőzés bírálata előtt külön hangsúlyozni kívánjuk, hogy a németek nemcsak a pályán, hanem a játék előtt és utána is példát adtak a sportszerűségből. Előzőleg meg sem próbálták kihasználni a mérkőzés elhalasztásának lehetőségét, utólag pedig egyáltalán nem kisebbítették a magyar győzelmet a német csapat kedvezőtlen helyzetének emlegetésével. Már csak ezért is kötelességünknek tartjuk, hogy ezt mi hangsúlyozzuk.* Német vendégeink, noha erőnlét tekintetében gyengébbek voltak a melóinknál, az első félidőben többet támadtak. Szünet után azonban erősen visszaestek (főleg Goldbrunner elgyengülése miatt). Ekkor a magyar csapatnak volt elég erőtartalékja, hogy tekintélyesre növelje az addig csak egygólnyi előnyt. Az edzés hiánya már a német csapat első támadásaiban is megmutatkozott s rányomta bélyegét a vendégek játékára. Mindent láttunk tőlük, ami nem igényel teljes erőt. Nagyszerűen passzoltak, ötlettel és okosan helyezkedtek, a finom húzások és cselek egész tömegét mutatták be, de nem voltak lendületesek. Támadásaik végén a mi 16-osunknál már fáradtaknak látszottak, és nem lőttek erősen, sőt gyengén is csak keveset. Amiben pedig mindig különbek voltak, mint mi: a testtel való játékban, hát ezt mintha egészen elfelejtették volna. Ilyen körülmények között a magyar csapat sikere bármennyire is örvendetes, mégis bizonyos tartózkodásra késztet. Az azonban, hogy a győztes csapatban éppen a fiatalok (Tóth, Sárosi III., Gyetvai) játszottak legjobban, mindenképpen nagy-nagy örömet jelent. A magyar győzelemnek azonban természetesen a németek gyenge erőnléte csak kisebb részben volt oka. Valójában ez a magyar csapat jól is játszott, ha nem is zökkenő nélkül. Példás akaraterő fűtötte fiainkat és aligha tévedünk, ha úgy véljük, hogy ezzel az igyekezettel a németeknél jóval erősebb együttest is legyőztek volna. Ami pedig a taktikai kérdést illeti, leszögezhetjük, hogy a német csapat az angol rendszert játszotta, de éppen ez az a rendszer, amelyet legkevésbé lehet játszani tökéletes erőnlét nélkül. A magyarok taktikátlan taktikája bőven elég volt a denaturált angol rendszer ellen. De hiszen ezt mindig is hangoztattuk, hogy a lényegesen jobb csapat különösebb taktika, nélkül is legyőzi a rosszabbat. A magyar csapat és a mezőny legjobb embere s a mérkőzés örvendetes meglepetése a szegedi Tóth volt. Hihetetlenül ruganyos ez a fiú, bátor és balszerencséje sem volt. "ösztönös, született kapustehetség és bizonyára kapuszseni lesz, mert még hosszú pályafutás előtt áll. 1-est érdemelt, de néhány feleslegesen széles mozdulatáról bízvást leszokhat. Hátvédjeinkről se jót, se rosszat. A fedezetsorban Sárosi Béla a II. félidőben úr volt a pályán. Szalay II. végig egyenletesen és jól játszott. Baráti is egyenletesen, de gyengébben. A csatársorból Gyetval és Zsengellér érdemelt jó osztályzatot. Utóbbi olyan mozgékony volt, amilyennek ritkán láttuk eddig. Ha Gyetval felkarolná a jobblábát is, nem lenne szélsőgondunk néhány évre. A német csapatról már elmondtuk véleményünket feljebb Itt legfeljebb csak annyit teszünk hozzá, hogy lm játék és forma tekintetében vendéreink ezúttal szürkének bizonyultak is, de sportszerűség és magaviselet tekintetében csillagos nagy egyest érdemeltek ki. Ezek után itt adjuk az osztályzatokat: Magyarország—Németország 27:34 (Válogatott Budapest, Üllői út. 5:1 (2:1). Góllövő: Kincses, Zsengellér, Lchner, Zsenszellér, Zsengellér, Dudás. Tóth I Jákob 4 Pákozdi 3 Jancs Bíró 3 Lohmaus 3 Baráti 3 Kupfer Jányi TIT. 1 Coldbrunner 4 szalag 1Kitzinger Kincses 3 Zichner sárosi dy. 3_ frelleseh 3 'neengelter - Seben 4 Dudás 3 Szepan AlSteal-------------------2_Tesser _------3 Magyarország: 27 Németország: 34 Dattilo bronzlabdát kapott a JT-től Gidófalvy dr. érdekes kijelentései a játékvezetők hétfői összejövetelén Hétfőn este — szokásuk szerint — ismét baráti megbeszélésre ültek össze a játékvezetők a testület helyiségeiben, milst már hamarabb megtalálták azt a közvetlen baráti hangot, amelyet a miniszteri biztos e baráti összejövetelek rendszeresítésénél elképzelt. Minden feszélyezettség nélkül mondják el tapasztalataikat, panaszaikat és kívánságaikat. A megbeszélés előtt feljött a JT-be az olasz Dattilo, a magyar-német mérkőzés játékvezetője is. A JT bronzlabdát ajándékozott a kiváló olasz kortársnak Dattilo meghatottan köszönte meg a kedves emléket és — a bronzlabdával a hóna alatt — a pályaudvarra sietett, hogy még elérje a milánói gyorsvonatot. Az NB- és NBB-mérkőzések játékvezetőinek megbeszélésén a főtéma ezúttal a vidéki partjelzők kérdése volt. A vidékiek ugyanis panasszal fordultak a miniszteri biztoshoz az ellen, hogy a vidéki mérkőzésekre a budapesti JT küldjön partjelzőt A pestiek viszont ragaszkodtak a pesti küldéséhez, mert — mint előadták — sokkal könnyebb a mérkőzés vezetése, ha a játékvezető a partjelzőt ismeri és tudta, hogy milyen támogatásra számíthat. A miniszteri biztos megígérte, hogy ebben a kérdésben hamarosan rendet fog teremteni. A megoldás valahol a középúton lesz. • A ,,kezdők" hétfői előadása ezúttal kivételesen elmaradt, Gidófalvy Pál dr. azonban velük is összeült egy kis megbeszélésre. A megbeszélés előtt bejelentette, hogy ezentúl a játékvezetőknek nem kell a mérkőzésekre 30 filléres pótjegyet váltaniuk, igazolványuk a mérkőzésekre való díjtalan belépésre is jogosítani fog. Bejelentette továbbá, hogy ezentúl nem lesz megszabott száma az „NB-igazolványoknak", hanem aki megfelelő számú mérkőzést már vezetett, minden számszerű megszorítás nélkül ilyen igazolványt fog kapni. A miniszteri biztos bejelentéseit a játékvezetők — érthetően — nagy tetszéssel vették tudomásul. A tapsvihar elültével Gidófalvy Pál dr. meg a következőket mondotta: — Láthatjuk, uraim, hami/ minden, te- Vintiébe*, a teást népükre akarok tenni. A játékvezetők érdekében minden enyosü- Tettfel szemben szigorúan járok el, de önöktől is megkövetelem, hogy minden tekintetben kifogástalanul működjenek, da tehát az önök részéről alkalmatlanságot, vagy tudatlanságot tapasztalnék, ugyanolyan szigorral fogok eljárni. • Elhatározták a játékvezetők, hogy ezentúl minden pénteken „futballakadémiát" rendeznek, amelyen megbeszélik és megmagyarázzák a kétes eseteket, az angol szabályokat folytatólagosan lefordítják és megbeszélik, hogy miképpen kell azokat értelmezni. Az akadémián bárki felszólalhat és vitát is kezdeményezeet. A hitelesítettlabdáikról se sok szó esett. Grófalvy dr. megmagyarázta, hogy a játékvezetőnek mindenkor az észszerűség szempontjai szerint kell eljárnia Ha tehát az egykor hitelesített, de most már sojáetlab alakú labda, helyett a nem hitelesített, de a játékvezető megítélése szerint megfelelő labda áll rendelkezésre, az utóbbit kell használni. A hitelesítés jelét egyébként — mivel a pecsét hamar lekopik a labdáról — bele fogják égetni a bőrbe. A Gidófalvy Pál dr. a megbeszélést a következő szavakkal zárta be: — Bárkinek bármilyen panasza, vagy kérése van, forduljon bizalommal hozzám- Mindenkinek készséggel állok rendelkezésére. Azon vagyok, hogy minden sportténykedésben és működésben a sportszerűség elvei érvényesüljenek. A játékvezetők érdekében szigorúan járok el a szabályokat be nem tartó és sportszerűtlenül gondolkodó egyesületekkel, illetve egyesületi vezetőkkel mentben, de önöktől is elvárom és megkívánom, hogy az évvel-létükkel becsületes sportmunkát végezzenek. KETTESNE NEM SZÁMÍTHAT A SZOLNOK A Szolnok tegnapi edzésén Kispéter és Szántó nem vett részt, mert mindketten könnyebben sérültek. Wéber edző erős munkába fogta a fiúkat, mert az erőnléttel bajok vannak. — Minden lehető kifogást kitalálnak a fiúk, hogy kihúzzák magukat az edzés alól, — mondta az edző. — Ezen változtatni fogok. Wéber elhatározta, hogy a jövőben helénként háromszor tartanak edzést Vasárnap a Szolnok Szegeden a Szeged FC csapatával mérkőzik. Szolnokon a legnagyobb újság az, hogy Retkest áthelyezték és így rá jó darabig nem számíthat a Szolnok. Ezzel előtérbe került Barna játéka. Ha vasárnapig SCisproter lába nem javul, akkor Szegeden a Barna—Draskóczi hátvédpárral áll fel a szolnoki csapat. .SZOMBATHELYI JELSZÓ: ERŐSÍTENI! A Haladás berkeiben, nem nyugodtak le a kedély oka. Cégliga felett aratott győzelem ellenére sem. Ha ezeknek a gyerekeknek olyan állóképességük lenne, mint a Haladásnak, akkor bizony legyőzték volna, a Haladás 1. — állapították meg a szombathelyiek. Annyi bizonyos, hogy a Haladással baj van. A védelem ingatag, bár Kiss játéka sokat fordított Ezzel szemben viszont az a baj, hogy Kiss a fedezet,sorban hiányzik. A legnagyobb baj azonban a csatársorban van- A szélsők, Szabó és Lovász megfelelnek, de a belsők közül egyedül Gazdagítia meg az NB mértékét. Morcea nem tud formába lendülni, a balösszekötő helyén pedig teljes a bizonytalanság. Szombathelyen egyöntetű az a vélemény, hogy ha sürgősen nem segítenek a bajokon, akkor ismét kiesik. * Haladás * bHaaké *? ntate. SPORTHÍRLAP SZERDA, 1939 SZETTEMBE® 2% 237 NÉV: ••••te«ee» CÍM: a«feee*«ei Vasárnapi jegyzetek... És valamiegészen csodálatos, hogy néhány év lepergése alatt milyen nagy változásokon megy át az Ember. Aki ma komoly és elmélyedő elme, néhány év múlva úgy lehet, léha és felületes fráter lesz. Idealistákból optimisták lesznek, szépekből csúnyák, kövérekből soványak. De ez semmi. Hiszen néhány év nagy ülő. Ellenben az, hogy néhány perc alatt milyen változásokra van példa, az már csakugyan ijesztő. Elhiszik önök, ha azt mondom, hogy tíz perc alatt a legönzőbb emberekből a legönzetlenebbek lesznek? Nem hiszik el? Ide figyeljenek. Tegyük fel, hogy 3 óra, múlt 20 perccel. A futballpályán lent öt csatár rugdal egy kapura. A szélső beadja a labdát, a belső három csatár várja, hogy kapura rúgja. A balösszekötő éri el, pedig nem jön jól lábra neki. Mégis kapura lövi. De a többi is ilyen. Aki csak megkaparinthatja a labdát, az mindjárt kapura rúgja s nem törődik a többivel. Szinte marakodnak a labdáért, valósággal irígylik egymástól. Ilyen önzők. Ez a helyzet a meccs előtti kaparúgdosásban. Aztán megkezdődik a mérkőzés és az öt csatárból önzetlen apostolok lettek. Amint kapják a labdát, adják tovább. Egyik sem akar kapura rúgni. Ilyen önzetlenek. S mindez 10 percen belül történik. Nem csoda,a Az indító felemeli pisztolyát, hogy elindítsa az 5000-eseket. A pisztoly nem sül el. Igazít rajta valamit, újra megpróbálja, újra nem sül el. Erre már zavart mosollyal babrálgat, rajta, azután jelentős fejcsóva kíséretében újra felemeli, oly kemény lendülettel, mintha azt mondaná: most próbálj nem elsülni, te nyavalyás! A pisztoly nem sül el. Az indító a homlokára üt: oh, hát persze! Nem elfelejtette kihúzni ff. ravasz mellett azt ff, kis izét, micsodád. Megigazítja a hibát, s most már higgadtan emeli a pisztolyt, mert nem is kétséges, hogy el fog sülni. A pisztoly — eltalálták — megintcsak néma marad. Negyedszer mondott csütörtököt, most már el kell hinni neki. Semmi baj, indítunk tapssal. Az indító felemeli a két karját, no most!." A taps elcsattan. Végre. Roppant kínos lett volna, lw. ff. két tenyere is elhibázta volna egymást.© Rendőrkordon a villamosmegállónál. A jegyet fel kell mutatni. Előveszem a kabátom zsebéből a jegyet, felmutatom, mehetek. A túloldalon újabb rendőrkordon áll — itt aztán van rend! — s újra felmutatom a jegyet. Mehetek. Most már nincs több kordon. Dea bejáró előtt öt lépésnyire megszólít egy fiatalember: mutassam fel csak a jegyem. Felmutatom a jegyem. Mehetek. Végre eljutok a számológéphez. Itt persze már magamtól mutatom fel a jegyem. A jegyszedő letépi a csücskét, megnyomja a pedált, mehetek. Most már ott vagyok a torraszüléseknél, ahova a jegyem szól. Jól jönne egy jegyszedő, aki elvezet az engem megillető lócára. De jegyszedő nem jön. Kint kellett volna érdeklődnöm, az egyik lovasrendőrnél, 1- 1. Kupfer és Kitzinger, a német válogatott két híres szélsőfedezete. Majdnem egyforma magasak, majdnem egyforma gyorsasággal reagálnak minden kérdésre. A feleleteik pedig hajszálnyira egyeznek, az egyforma vélemények természetes következményeképpen. Kupfer András a 05 Schweinfurt tagja, 25 éves, 167 cm magas, 19-szeres válogatott. Kitzinger Albin szintén a 05 Schweinfurt tagja, 27 éves, 167 cm magas, 26-szoros válogatott. Ami mindegyikben más, az a szemük villogása. Kupfer lágyabb természet, mint Kitzinger, aki sokkal kirobbanóbb. Ami mindegyikben egyforma még: a játékuk. A magyar-német első félidejében óraműként dolgozott a két schweinfurti fiú. — Úgy játszottak, — mondottuk nekik a szállóban lefolyt beszélgetésünk bevezetőjében — mint két egyszerre felhúzott óra. Szinte állandóan egyforma iramban, egyenlő ütemben, egymás kiegészítéseképpen. — Ez azért van, — mondotta Kupfer — mert már nagyon régen játszunk egy csapatban és már négy éve szinte állandó tagjai vagyunk a német válogatottnak. Már egymás gondolatait is ismerjük. Kitzinger (aki idősebb években és tapasztalatokban, sőt válogatottságban is nevetve folytatta: — A mi játékrendszerünk alakított minket ennyire eggyé. Mi vagyunk a motorok a csapat gépezetében. Elől-hátul, az elsőtől az utolsó percig dolgozunk, hajtjuk a csatársorunkat előre, Űzzük vissza az ellenfél támadóit— Melyik a fontosabb szerepkör? A védelem, vagy a támadás? Mert nálunk Magyarországon azt mondják arra a rendszerre, amelyet maguk játszanak, hogy védekező rendszer. Igaz ez ? — ó, — csodálkozott Kupfer — ezt igazán nem szabad mondani. Hol védekeztünk mi az első félidőben, amíg bírtuk erővel? A mienk inkább támadó rendszer. Kitzinger így magyarázott: — A szélsőfedezet feladata elsősorban a® ellenfél összekötőjének lefékezése, lefedezése, de részt kell vennie nagy mértékben a saját csatársor támadásaiban is. — Nehezebbnek tartja ezt, mint a mi szélsőfedezeteink játékát? Nádlunk ugyanis a szélsőkre állnak rá a szélsőfedezetek. — Áin azt hiszem, — felelte Kitzinger — hogy nehezebb. Nem hiszem, hogy minden fedezetjátékos alkalmas, főleg, hogy képes erre a játékra. Nagyon, de nagyon sok munkát kíván ez. Ezért estünk vissza a második félidőben. Négy hete nem dolgoztunk rendszeresen, főleg nem edztünk odahaza. A mi játékunkhoz pedig nem száz, hanem százegyszázalékos erőnlét kell. Jawohl!... — A magyarok nem akarják, — legalább is az idősebbek — nem fogadják el helyesnek ezt a szélsőfedezetjátékot. Kitzinger válasza: — Ez a magyarok dolga. Egyszer majd rájönnek, hogy ez a logikus, ez a helyes. Hát az jobb, ha ráállnak a szélsőre és az ellenfél összekötője szabadon sétálhat be a 16-osig, mert csak ott találkozik a hátvéddel ? — Maguk ketten mindig ezt a rendszert játszották, amit most ? — Nem! — felelte Kitzinger. — Csak négy éve, mióta Norz dr. rendezte a német válogatott taktikai rendszerét. Azelőtt a Schweinfurt 05-ben is „felelőtlen" rendszert játszottunk. Persze, azóta már a klubcsapatunk is áttért a „felelős" rendszerre. — Miért nevezi ön az angol rendszert , felelős''-nek ? — Mert ebben a rendszerben mindenkinek kiosztják a szerepet, amiért aztán az illető felelős. A magyar rendszerben csak az a jó, hogy ott egymásra lehet tolni a felelősség kérdését, ha valaki szabadon marad és bajt csinál. — A magyar játékosok most a győzelem után nagyon lenézik az önök taktikai rendszerét. Lenézik legalább is 5:1 arányban ... — Akkor nagyot hibáznak. 1:5 arányban tévednek. Látniuk kellett, hogy a második félidőt nem bírtuk. Különösen mi ketten merültünk ki. A két szélsőfedezet. Azt hiszem, lesz még alkalmunk Budapesten ie bebizonyítani, hogy tévedtek a magyar pajtásaink. A futballban a meglévő tudáshoz elsősorban jó erőnlét kell. Ezzel pedig mi vasárnap nem nagyon dicsekedhettünk. — Ettől függetlenül, — fejezte be Kitzinger — a magyar fedezetsor valóban pompásan működött és, végig bírta az iramot. A kis Sárosi és Szalay két különösen kitűnő fdezetjátékos. A „ fedezet-ikrek" — vezetékük, Herbarger intésére — szinte egyszerre ugrottak fel az asztaltól. Búcsúztak, mert elmentek megnézni a csodálatos Budapestet", ahol szívesen pihennének még egy-két napig. Ez azonban lehetetlen. A német haza hívja őket.. Árpádfy Jenő. Az Hjúsági ésölyökbajnokság vasárnapi eredményei IFJÚSÁGI BAJNOKSÁG I. osztály Északi csoport: MPSC—BTK 3:0 (2:0). M. Turul TE—Vasas 1:1 (0:0). Elektromos—TSC 3:1 (1:0). UTE—UTSE elmaradt. III. ker. TVE—Testvériség 24) (2:0). Pannónia—Compactor 2:1 (1:1). Keleti csoport: Portás—MÁVAG 6:3 (3:3). FTC—WSG 4:0., td-CO. KSC—ZSB 2:1 Tikr. DSB—BTC 1:0 (1:0). BSzKRT—MTK 2:0 (1:0). Törekvés— BRSC 1:0 (0:0). Déli csoport: WMTK—SAC 14:3 (5:0). Kelenföld—FSC 2:1 (0:0). PeMTK— MAFC elmaradt, Cs. MOVE—BMTE elmaradt. Hungária—Goldberger SE 3:1 a i). II. osztály: Északi csoport: PSC—BLK 4:2 (4:0), WoSG— Főv. TKör 8:0 (3:0). MFTK— UMTE 3:3 (1:1). UTE II.-URAK 4:0 (2:0). MSC-ZAC 7:2 (2:1). Juta—TLK 3 :2 (2 -1) Keleti csoport: P.guta—KMTE elmaradt. WMTK II.—Köb. FC 4:0 (1:0). SzFC—SzAC 2:2 (1:1). KACecSaRTC 8:1 (4:1). B. Vasutas—SzNSE 2:3 (2:0). Déli csoport: KTC—M. Pohjstó 7:2 (1:11. DTE—MÁVAG II. 9:1' '4:0). PTSC—BIK 2:2 (2:1). ETC—M. Textil 2:0 (0:0). Fér. Vasutas—BMTE II. 3:0 (0:0). ..33 FG—Ganz 3:2 (2:0). OT. osztály Nyugati csoport: MÁV Előre—RAC 1:1 (0:0). WOSC II.—BSC elmaradt. dVASC—ULK 4:1 (2:1). Uránia—BTK 3:2 (1:0). VI. ker. SC—UFC 3:0 (3:0). Északi csoport: RÁC—Ti ESC 6:11 (4:0). Hargita—VÁC 4:0 (1:0). NSC—P. Remény 3:2 (2:1). RTK—PATF. 2:0 (0:0). PMTK—HAC 1:0 (0:0). B. Magyarság- Fodrászok elmaradt. Keleti csoport: SzTF—K- Törekvés 2:2 (2:1). Tipográfia—NJTC 6:1 (4:1). Siemens-MTK II. 6:1 (2:0). Flitex— ETC II. elmaradt. Költ. AC—PMTK II 2:2 (1:1). Spárta-KTK II. 4:3 (2:2). Déli csoport: Kelenvílgy-WMTK NIL 4:0 (1:0). Hungária II.—ITSE 6:0(2:0). BEAC—BBFC 1:1 (0:0). Gamma- SzISE— KAOE 3:1 (0:0). KAFC-Cs. MOVE II. elmaradt. TV. osztály-Elektromos II.—UTSE II. elmaradt. REAC—Gázgyár 2:1 (1:0). MPSC II.— Az Est elmaradt. KÖLTÖKBAJNOKSÁG I. csoport: BAC—UFC 2:2 (0:0). Kelenföld—Goldberger SE 0:0. MAFC—,.33'FC 6:0 (2:0) M. Textil—FGC 3:3 (2:2). HL kér, TVE—PTSC elmaradt. UTE— Gamma-SzISE 8:0 (4:0). II. csoport: BMTE—Cs. MOVE 3:1 (3:1). KAC II.—P. Juta 0:0. BIK— Hungária 12:2 , (7:0). SAC—Sütök 1:1 (1:0). WMTK—ETC 2:1 (1:1). PMTK— M Posztó 8:0 (3:0). III. csoport: SzTE—SzRTC 8:1 (3:1). KAC—SzNSE 2:1 (0:1). WSC—Szondy 5:0 (3:0). Filtex—KMTE 12:0 (7:0). K. Törekvés—SzFC 2:2 (1:1). KAC—WMTK II. 3:1 (0:0). IV. csoport: MTK—BSzKRT 2:2 (1:0). FTC—FSK 3:1 (3:0). Ganz—KAOE 7 41 UJ0) MAVaH - Fór Vasutas 1:0 (0:0) félbeszakadt! Postás—NJTC 6:0 (3:0). KTO-SzFC II. 12:1 (6:1). V. csoport: Törekvés—MTK IX. 6:2 (3:0). KSC—DSE 5:1 (3:1). WMTK III.— Köb. AC 5:1 (1:1). BTC—K. Törekvés II 7:1 (3:0). KTK—Köb. FC 4:1 (3:0). VI. csoport: PSC—ZAC 7:1 (5:1). BRSC—KTK 3:1 (3:0). P. Remény— BESC 6:1 (1:1). Hargita—EAC 4:1 (2:0). HAC—RÁC 0:0. VII. csoport: BTK II.—M. Turul TB II. 0:0. B .Vasutas—Vasas 3:1 (3:1) B. Magyarság—TLC 1:1 (1:1). MÁV Előre—VÁC 2:1 (1:0). TLK—Juta 1:0 (0:0) HAC II.—Compactor elmaradt Vili. csoport: Elektromos—Testvériség 3:1 (1:1). VI. ker. SC—Főv. TKör 2:1 (0:0). NSC-BLK 2:1 (1:1). IX. csoport: UTSE—Vizművek 4 4 (3:0) URAK—PMTK 13:0 (5:0). WOSC— MSC4:0 (3:0). UTE—MFTR 5:1 (3:1). USK—IWASC elmaradt. UTSC—UMTH 6:2 (2:1). KUPFER és KITZINGER (a német válogatott fedezetsor „ikrei") a szélsőfedezet-játék magas iskolájáról r sak három játékos, Turay, Titkos és Müller edzett kedden a Hungária, játékosai közül. A többiek részint felmentést kaptak, részint a válogatottal edztek. Gyulai (Gamma) és Pólyák (Érsekújvár) kiadatása ügyében a francia szövetség a FIFA útján táviratilag értesítette az MLSz-t, hogy a két, ideiglenesen hazatért játékosnak engedélyt ad a magyarországi szereplésre. A többi franciaországi játékos ügyében még nem érkezett válasz. „Végre kifarolt a csapatomnak", mondta Fézler, a Zugló Intézője. „Igaz, hogy csak húsz percre, de ez elég volt ahhoz, hogy 1S:5-re álló mérkőzést 210-80 fordusi.eset* AZ MTK CSAPATA CSÜTÖRTÖKÖN A H1 VÁLOGATOTT ELLEN a következő összeállításban játszik: Kárpáti — Burkó, Beregi — Péter, pintér, Liszkay I. (Licaó) — Itovszky, Vidtor, Liszkay II., Molros, Nemes. DRAKE NÉGY GÓLJA Az utolsó angol bajnoki ligafordos erölményei közül oroor,'vk*7'j eredménye, az ismerees bkszolgálati nehézségük miatt kimaradt. Ez a mérkőzés éppen az Arsenal—Sunderland találkozó volt, amelyet Londonban az Arsenal-pályán rendeztek meg. A mérkőzést a Arsenal 5:1-re nyerte meg, és a mérőzés egyik eseménye az óta óriási formába jött Drake négy gólja volt. Szépen búcsúzott el m Arsesiai 9. nőabajnokaásh&, 1 . . .. .