Sporthirlap, 1940. február (31. évfolyam, 10-16. szám)

1940-02-21 / 14. szám

2 TARTLIPARTI A FEHÉR LÓBAN — Van egy tercem. Felső, de makk. — Rossz! Nekem is van egy ter­cem. Felső, de adu.­­A becsüli csárda, ahol a nagy tartli-parti folyik, ott álldogál a Megyeri-út sarkán. Vásárosok és más vándorló népség kedvenc ta­nyája. Nagy udvarán ötven szekér is elfér, ivója már tíz emberrel is majdnem tele van. Szomjastorkú futballszurkolók is jól ismerik. A megyeri úti pályáról jövet itt szok­ták kúrálgatni biztatásban kifáradt torkukat. Ilyen téli vasárnap délután csen­des a csárda. Az egyik sarokban Ádám Sanyi és Kállai Poldi majszol hallgatagon egy kispörköltet. Amon­­nan a taxi­ billiárd órájának a ke­tyegése és a golyók koppanása hal­­lik. A hosszú asztalnál ketten tart­­liznak.) — Hát idehallgasson Kerényi­­kém, van egy kvartom, alsó, de zöd. — Lapajkám, az semmi. Nekem is van egy kvartom, felső, de makk. A Lapajnak becézett úr száján keserű vonás húzódik el: — No, ugy­e mondom, hogy nincs nekem szerencsém. A két kártyázó körül kibicek néz­­delődnek. Most új emberrel szapo­rodik a kibicek hada. Kállai Poldi­­val — Hogy játszott az Újpest, Pol­­dikom ? — Köszönöm, rosszul. Hát te, t.apaj, mit keresel itt? — Csak úgy itt vagyok. — Nem voltál az Elektromos­pályán? — Vólam. Most jövök onnan, de 2:0-nál otthagytam. — Kinek a javára? — Az Elektromos javára. Azóta biztos kaptunk vagy hatot. Nem le­het edzés nélkül meccselni. Hát Ke­­rényikém, ide figyelmezzen! Van egy kvintem, de zöd király. Ha ezt is rosszra csinálja, akkor lövök. Egyszóval jó a kvihtem. Imnok úr, írja fel... Az egyik kiblc közbeszól: — Te játszottál a Fradiban? — Nem játszottam. ■— Oszt mér nem? — Beteg vagyok. — Briggy a fenébe! Te beteg vagy? Ha te beteg vagy, akkor én már nem is élek. He-he-he! Bökd ki inkább, hogy mi a baj. — Majd egyszer elmondom. Most még nem. Van egy tercem. Ámok úr, ez már hány poén? — Lóval nem fogsz játszani az elején? — Nem. — Megmondtad már ezt nekik? — Még nem, de majd megmon­dom. Betegen nem lehet játszani. — Betegen. He-he-he! Hiába, vic­ces gyerek ez a Lapsi. Jó kedve van. — No, majd én elrontom. Ide­­hallgass, Lapajkám! Ni is hara­gudj. „Vannak" — éspedig királyok. Kivan az ötszáztíz poén. Te fizeted a két teát. — Jól van na! Lapaj nem olyan gyerek, hogy két tea miatt sírjon. Ad egy reváncsot? Vagy tudja mit ! Kössük össze. Maga nyert egy par­tit, én is egyet, aki ezt nyeri, az fizeti mind a hat teát. Refidicsek? — Rendicsek.­­Az asztal végéről valaki odaszól: — Kerényi, maga nekem gyanús. Mondja, nem akarja maga Lapajt az Újpestbe csábítani? — Menjen a víz alá, maga vad fradista. Elárulom magának, hogy annak idején Lapaj a kezünkben volt. Ha akartuk volna, akkor a mi játékosunk lett volna. Pont most csábítanánk el, amikor tele vagyunk csatárokkal ? — Csak nem akarja azt mondani, hogy nem tudnák Lapajt használni? — Hát nem mondom éppen, hogy amíg Zsengellér meg nem gyógyul, nem kelne el nálunk is, de azután... Legyen csak maga egészen nyugodt. Lapaj a Fradiban fog játszani. Ha nem is mindjárt, de az első vereség után.. Igaz-e Lapaj?­ Lapaj nem szól semmit. Sötéten nézi a kártyát: — Van egy ici-pici tercem. Jól van, ne is mondja tovább. Már tu­dom is, hogy nem jó. Mondom: nincs nekem szerencsém. Annyi se, mint egy ma született csirkének.­­Az asztal sarkán a kibicek össze­súgnak. — Csak igaz, ami igaz. Nem min­denki születik rózsabokorban. — Már hogyhogy? — Lapaj egy kis egzisztenciát szeretne magának alapítani, oszt ebben nem segítik. Mikor alapítson, ha nem most? Bezzeg a Doktornak minden óhajtása parancs volt a Fra­diban... — Hát öregem, mondom én. A nap se süt mindenkire egyformán. — Egyformán süt az, csak nem mindenki melegszik tőle egyformán. — Húsz az egykutya.­ A tartli-parti vége felé közeledik. — Hát Kerényikém, ne is hara­gudjék. A teákat maga fizeti. Van egy kvintem ész, de tök. Ez ötszáz­­tíz. Igaz-e, írnok úr? — De nem úgy van, az! Nekem is van egy kvintem, ez is ász, de adu. Főnök úr, Lapaj fizet... Lapaj mérgesen csapja le a kár­tyát. — Elég volt. Nem játszom töb­bet... Főnök úr, fizetek! Hát aggy­­isten, én megyek. — Viszlát Lapaj! Vasárnap a pá­lyán... Lapaj az ajtóból visszaszól: — Abból ugyan semmi se lesz. Mondom, hogy beteg vagyok. — Jó, jó — mondja a fradista ki­­bic — azt a bajt vasárnapig még meg lehet gyógyítani. — Csak az a kérdés — szólal meg más — hogy mivel... A Kispest—Hungária „portyalelövési” bag az egyesbíró előtt Amikor a Hungária jugoszláviai por­tyája először került szóba, a Kispest­vezetőség felháborodottan jelentette ki: — A Hungária lelőtte a portyánkat. Először mi tárgyaltunk a jugoszávokkal, de a Hungária olcsóbb ajánlatot tett és így a mi portyánk kútbaesett. Később kiderült, hogy a Hungária portyája is kútbaesett, a Kispest azon­ban nem nyugodott bele, feljelentette a Hungáriát a szövetségben a portya­­lelövésért Az üggyel kapcsolatban Mandik Béla, a Hungária intézője ás Szűcs Nándor, a Kispest intézője között a következő beszélgetés folyt le a szövetségben: Mandik: Nagyon rossz néven vesszük a feljelentést. Ha szóltatok volna előbb nekünk, egy fél perc alatt bebizonyí­tottam volna, hogy nincs igazatok. Szűcs: Miért nincs igazunk! Mandik: Éppen most adtam be a szövet­ségben a portyalevelezésünket. Ebből minden kétséget kizárólag megállapít­ható, hogy mi előbb tárgyaltunk a jugo­szláv portyáról, mint a Kispest. Ezen­kívül a mi ajánlatunk drágább is volt, mint a tietek. Szűcs: Majd az egyesbíró meg fogja állapítani. Mandik: Ezért bosszút áll­­tok. Vasár­­nap nagyon megverünk benneteket. Szűcs: Állunk elébe. KANAK, A SZLOVÁK LABDARÚGÓ SZÖVETSÉG FŐTITKÁRA BUDAPESTEN Érdekes vendége volt tegnap a Magyar Labdarúgók Szövetségének. Hanák, Szlovákia labda­rúgó szövetségének fő­titkára látogatta meg a magyar labda­rúgás székházában a miniszteri biztost. Gidófalvy Pál dr távollétében Vághy Kálmán főtitkár fogadta a pozsonyi ven­déget Hanák előadta, hogy a szlovák szövetség szeretne a magyar labdarúgó szövetséggel jó szomszédi viszonyt és állandó összeköttetést létesíteni. Az MLSz-ben szívesen fogadták a pozsonyi vendéget. Egyelőre — a miniszteri biztos távolléte miatt — csak tájékozódó meg­beszéléseket folytattak a két ország léte­sítendő kapcsolatairól és azoknak fel­tételeiről. SPORTHIRLAP SZERDA, 1940 FEBRUÁR 21. Május 5-én játsszák le a hatodik (április 7-iki) for­dulót A miniszteri biztos az április 7-ére kitűzött 6. fordulót május 5-re halasztotta. (Április 7-én Berlinben játszik a magyar válogatott). A hatodik forduló mérkőzé­sei: Bocskai—Elektromos, Kassa—Kispest, Törekvés — Hungária, Ferencvár­os — Gamma,­­Szeged—Szolnok, Haladás—Taxi (az Újpest szabad). .. A labdarúgó szövetség a május 5-től el­halasztott Bu­dapest—Bécs mérkőzés új időpontjául június 9-ét ajánlotta a bécsieknek. m­k­. ■—*'és Ork*» — A TÖREKVÉSBEN nyugodtan néznek az idény elé. — A csapat igen kielégítő formát árult el az utolsó edzőmérkőzésünkön — mondta Tasnády József intéző. — Remélem, a Haladás ellen is jó játékkal fognak kiruk­­kolni a fiúk. A pályán nagy erővel folyik a hóel­­takarítási munka. Ma, szerdán már két­­kapus edzést is tart a Törekvés. A Haladás elleni összeállítás már meg­van. Ha Kiss meggyógyul vasárnapig, akkor ő véd, ha nem, akkor a Gamma ellen igen jól védő Lakatos kerül a kapu­ba. A többi poszton nincs vita, legfeljebb a jobbszélen. Itt Sirály és Horváth közt folyik a harc. Valószínűleg Sirály fog győzni. A Haladás elleni csapat tehát a következő: Kiss (Lakatos) — Lőrinczy, Bánkút­ — Szűcs, Róják, Tagányi — Sirály (Horváth), Keszei NI., Palatínus, Zörgő, Dóri. A Vasas vasárnap délután 3 órakor a BSzKRT csapatával játszik barátságos mérkőzést a Béke-utcában. Elektromos U.,33’FC 5:2 (3:2). Barát­ságos ifjúsági mérkőzés- Lat­orca­ utca, vezette: Kádár. Góllövő: Stikinger (3), Bukovi­cs Dombóvári, illetve Víg (2). A Pénzügyben az az újság, hogy Endrődy erősen megfázott, Aranyossynak pedig torokgyulladása van A zöld­­fehérek vasárnap délután 3 órai kezdet­tel az UTE-val barátságos mérkőzést játszanak a stadionban. Az őszről elmaradt kölyöki mérkőzéseket március 10-én és 17-ér­ játszák le, így döntött a BLASz. Az őszi Utódok"... Rövid visszapillan­tás az első forduló ősszel lejátszott mérkőzéseire kezdődik!... Vasárnap végre itt a várva-várt futball­­avasz, teljes bajnoki fordulóval, remek küzdelmeket ígérő mérkőzésekkel és még­hozzá — két rangadóval. Mert az csak sem vitás, hogy a Kispest—Hungária Mérkőzés rangadónak számít, hiszen a kö­­épcsapatból nagycsapattá ..vedlett*­ Kis­­pest az első helyen áll, a Hungária pedig mindössze egy pont hátrányt akar ledolgozni mindjárt az első fordulóban. A Ferencváros—Szeged mérkőzést is nyu­­odtan rangadónak számíthatjuk, annak elenére, hogy a Fradi az őszi idényben­­ ötödik hellyel volt kénytelen megelé­­edni. A Kispest mellett pedig csak a Szeged dicsekedhet azzal, hogy sikerült megbontania a régi nagy hármas egyed­­uralmj­­át. Az első bajnoki forduló előtt vessünk egy-két pillantást a vasárnap sorra kerülő mérkőzések őszi ,,elődeire”. A február 25-iki forduló mérkőzéseit az ősszel szep­tember 17-én játszották le. A legnagyobb érdeklődéssel a Szeged—Ferencváros mérkőzést várták a szurkolók. A két ve­retlen csapat találkozóján váratlanul nagygólarányú (5:1) győzelmet aratott a Ferencváros. A szünetig még a Szeged vezetett, de aztán a Ferencváros 7 perc alatt három dugót rúgott s ezzel már meg is fordította a mérkőzés eredményét. A meccs után v. Kemenesy így nyilatkozott: — A Ferencváros, amelyben állítólag kihalt a jó klubszellem, mér három mér­kőzését nyerte meg idegenben. (Érdekesség: az őszi mérkőzést is Ru­bint vezette.) Nem kisebb érdeklődés előzte meg a Hungária­ -Kispest mérkőzést. Előzőleg a Hungária 1:0-ra kikapott a Bocskaitól, a Kispest 4:2-re az Elektromostól. Aztán a Hungária 4:2-re verte az Újestet, a Kispest ugyan­csak 4:2-re a Szolnokot. A mérkőzés esé­lyese a Hungária volt, de a Kispestben is sokan bíztak. . (Nemcsak a kispestiek, hanem a­­ frallisták és újpestiek is. Akkor még nem tudták, hogy az őszi baj­noknak szurkolnak. (A Sporthírlap 2:2-t jósolt a mérkőzésre.) Az első félidőben a Kispest volt a jobbik (3:1-re vezetett is), a másodikban a Hungária. A II. félidő 43. percében Kincsesnek meccslabdája volt, az eredmény maradt 3:3-as döntet­len. A kék-fehér szurkolók így hüledez­­tek a kimaradt nagy helyzet után: — Azt hittük, hogy már csengettek... Sima újpesti győzelmet hozott az Újpest—Bocskai mérkőzés. A mérkőzés előtt a debreceniek ezt hajtogatták: — Győ­zni fogunk az Újpest ellen, hi­szen a jelek szerint az idén csak a „nagy­csapatok” ellen lesz keresnivalónk. A mérkőzés után (1:0) viszont így kese­regtek : — Milyen balszerencse! Már a nagy­csapatokban sem lehet bízni... Szörnyen rosszul lettek a csatárok a Gamma—Elektromos mérkőzésen. Egyetlen gól sem esett 00 perc alatt. A mérkőzés legérdekesebb je­lenetének a II. félidő 16. percében volt a szemtanúja az 500 főnyi nézősereg. Pá­linkás lövését Vági vetődve kiütötte, a szorongatott Szebehelyi a felső lécre fe­jelte a labdát, amely egy ideig ott tán­colt a kapufán, aztán szögletre perdült. Két érdekes nyilatkozat hangzott el a mérkőzés után: Sós Károly, a Gamma játékos-edzője: Ezentúl ezt játsszuk. Kullancsközépfele­­zetet! "Tóth István, az Elektromos edzője: Mindkét csapat azt érdemelte volna, hogy veszítsen! A Haladásnak 2, a Törekvésnek 0 pontja volt a Törekvés—Haladás mérkőzés előtt. (Igaz viszont, hogy a Törekvés előzőleg az Újpesttel és a Hun­gáriával játszott!) A Haladás-hátvédek gyenge játékának köszönhette a Törekvés a két pontot. De nemcsak a szombathelyi hátvédek, hanem a csatárok sem tün­tették ki magukat. Tologattak, pepecsel­tek, forgolódtak. Párbeszéd az egyik szombathelyi csatár ötvenedik hibája­­ után: — Hogy lehet ilyen lassú ez a fiú vasutas létére? Minden támadást megállít! — Hja, biztosan fékező .. Első bajnoki pontjait szerezte meg a Kassa a Kassa—Szolnok meccsen­ A lelkesen játszó KAC megérde­melten győzött a csak a végén feljövő vendégcsapat ellen. A mérkőzés után P. Szabó, a KAC edzője ezt mondta: — Mindig ilyen eredményt fogunk elérni, ha nemcsak lelkesen, de sport­szerűen is játszanak a fiúk. Hát — Azóta nem sok „olyan” ered­­­­ményt értek el a kassaiak ... A hetedik mérkőzésen a Nemzeti játszott a Taxisokkal. (Győzött a Nemzeti 3:2-re.) A Nemzeti feloszlása következtében vasár­nap szabadnapja lesz a Taxinak. Egy Taxi-szurkoló így vigasztalta önmagát: — Ha nem is látjuk játszani a csapatot, egy dologban biztosak lehetünk. Mi nem ronthatunk a gólarányunkon ... ! AZ ELEKTROMOS csapata tegnap délután kiadós edzést tar­tott Tóth István vezetésével. Annak ellenére, hogy a Duna felől csípős hideg szél fújt, a játékosok szorgalmasan és jókedvűen végezték az előírt gyakorlato­kat. Az edzésen valamennyi játékos részt­­vett.­­ Ez a legbiztosabb jele annak, hogy tavasszal jó lesz a csapat — mondotta az egyik főszurkoló. — Minden játékosunk nagyon szorgalmas. Egyik sem akar kimaradni a csapatból. I­PORTÉRMET ■JEIzVJSN UT­k*uf: MORZSÁNYI J. IV, Váczi­ u. 36. Telefon: 182-217 Két jól felkészült és két készületlen csapat csap össze az évadnyitón Elektromos — Gamma Kispest — Hungária A február 18-ára tervezett rajt előtt csapataink két táborra oszolva szurkoltak, hogy lejátszák-e a mér­kőzéseket, vagy nem. A két tábor: a felkészültek és a készületlenek csoportja. Mondanunk sem kell, az utóbbiak örültek jobban annak, hogy a zord időjárás miatt elmarad­tak a bajnoki mérkőzések. A felké­szültek házatája viszont csupa pa­nasz: — Most elkaphattuk volna a Kis­pestet! — hangoztatják Grammáék. — A két pont közül mind a kettőt hazahoztuk volna Újpestről, — mon­dogatják a Latorca­ utcában. — Na és mi? — siránkoznak a Törekvésben — a közlekedési zava­rok ellenére is „pontosan" érkeztünk volna vissza Szegedről. A vasárnapi edzőmérkőzések után még nagyobb volt a „felkészültek" elkeseredése. — Seh­ol sem voltak a „nagy­csapatok" — hangoztatták. — A Kispest csak a tartalékos MÁVAG ellen kerekedett felül, a Fradi hét gólt kapott s egyet sem adott, az Újpest pedig döntetlenül játszott a BLK-val. Hát bizony nagyon kitelt velünk az idő... így keseregnek az elmaradt for­duló miatt a felkészültek, de hát hiába panaszkodnak. A hó és fagy ellen nem lehet­­ labdát rúgni. Most vasárnap már azonban minden körülmények között játszani kell. A felkészülteknek és a készületlenek­nek is. A sorra kerülő hat mérkőzés közül kettő különösen érdekes lesz. A Kispest—Hungária találkozón , két úgynevezett „készületlen", az Elektromos­ Gamma össze­csapáson két „felkészült" csa­pat találkozik egymással. Hogy mit várnak ők négyen ettől a két mérkőzéstől, azt mondják el maguk.­­ A két készületien KISPEST: „PÁLYA­ELŐNY ÉS LELKESE­DÉS!" — Mi magunk is tudjuk — mond­ja Szűcs Nándor, a Kispest igazga­tója —, hogy elmaradtunk az edzé­sekkel. Ebben nagyrészben az idő­járás akadályozott meg bennünket. Az óriási hótömeg valósággal bete­mette a kispesti pályát s hiába volt minden igyekezetünk, nem sikerült idejében letisztítanunk a játékteret. Vasárnap is a szó szoros értelmé­ben megrohamoztuk a havat. Autók, szekerek és közel száz munkás igye­kezett elhordani a havat s mégis maradt belőle néhány vagonnal a pályán. Kedden végre megszabadul­tunk a hótól... — Természetesen — folytatta a Kispest igazgatója — a szabadtéri edzések hiánya meglátszik a csa­paton. A hét folyamán azonban fo­kozott munkával igyekezünk pótolni a hiányt. Csütörtökön a HEAC-cal játszunk komoly edzőmérkőzést, pénteken gőzfürdőbe megy a csapat. A Hungária elleni összeállításunk csak egy-két helyen vitás még. Ez a balfedezet és a kapus posztja. Bol­dizsárnak vasárnap megfázott a fá­jós keze s most megint nincs rend­ben. Hogy Vig és Rátkai közül ki lesz a balfedezet, csak a csütörtöki kétkapus edzés után dől el. — A Hungária ellen —­ mondo­gatják a kispestiek — mindent meg­próbálunk a győzelem érdekében. A hazai pálya előnye is nálunk van, azután bízunk a fiúk lelkesedésé­ben is. — S még egy, — jegyzi meg az egyik vezető — a Hungária sem ké­szült fel olyan nagyon. A Gamma nagyobb mumus lett volna... HUNGÁRIA: „MENNI FOG A JÁTÉK!" — Tény, — mondja Feldmann Gyula, a Hungária edzője — egy kicsit elmaradtunk mi is az edzések­kel. A hét folyamán azonban két komoly edzőmérkőzést is játszunk s ez némileg pótolja majd az elmu­lasztottakat. A két edző mérkőzésen alakul ki azután a Kispest ellen sze­replő csapatunk is. Tulajdonképpen minden rendben van már a csapat összeállítása körül, csak a csatársor­ban vannak még kérdőjelek. Min­den reményünk megvan azonban arra, hogy Kispesten menni fog a játék. — Ilyen temérdek hóra nem is emlékszem, — mondja Takács Béla, a Hungária „főigazgatója" — ez hátráltatott bennünket a rendszeres­­­edzésben. A fiúk azonban így is*, szorgalmasan készülődtek s közülük '' többen máris egészen tűrhető erő­ben vannak. Hogy a Kispest sem készülődött fel tökéletesen, ez a kö­rülmény nem lesz porhintés a sze­münkben. Teljes erőbedobással fo­gunk vasárnap küzdeni Kispesten. — Egyébként, — mondják a kék­fehérek — a Hungária minden mér­kőzését komolyan fogja venni ta­vasszal. Akár a Kispest, akár a Ta­xisok vagy a Kassa lesz az ellenfél. Nekünk is teljesen nyitva áll az út a bajnokság felé... Ezek szerint igazán „nagy" mér­kőzésnek ígérkezik a két „készület­len" rangadója. Érzésünk szerint nem is fog győzni egyik sem. Pedig mind a Hungária, mind a Kispest győzelemre „készült" fel. Mi viszont döntennt várunk Erre készültünk fel.. A két felkészült ELEKTROMOS: „NAGY ELLENFÉL A GAMMA!" A felkészült csapatok éllovasa kétségtelenül az Elektromos. Jó ko­rán kezdett a csapat, hamar kiment a pályára s ez meg is látszik a lator­cautcaiak eddigi szereplésén. Két komoly edzőmérkőzés s két komoly eredmény van már a csapat háta mögött. A listavezető Kispestet 8:4-re, a Ferencvárost 7:0-ra győzte le az Elektromos. Minden reménye megvan tehát arra, hogy jó bajnoki rajtot is vegyen. — Mi, — mondotta Tóth István, az Elektromos edzője — nem néz­tük, hogy mekkora a hó, sem azt, hogy hány fok a hideg. Menetrend­szerű programunkon semmit sem változtattunk. Ha kellett, bokáig érő hóban és 15 fokos hidegben is ját­szottunk. Jól felkészült azonban va­sárnapi ellenfelünk, a Gamma is. A csapat is megerősödött. Mindenki számára kemény dió lesz a budai gárda. Kár, hogy mindjárt velük ke­rülünk össze... A többi Elektromos-vezető is nagy ellenfélnek tartja a Gammát. — A budaiak — mondogatják — nem aludtak a télen. Átszervezték csapatukat, korán nekifogtak az ed­zésnek s most ott vannak, ahol mi. Teljesen felkészülten vá­rják a raj­tot. — Bizony, nagy ellenfél lesz a Gamma, — jegyzik meg a játékosok — még itt a Latorca-utcában is. A szurkolóknak pedig ez a meg­jegyzésük: — Minden bizalmunk a csapatban, de Isten tudja, inkább játszanánk most vasárnap az­­ Újpesttel. GAMMA: „NAGY EL­LENFÉL AZ ELEK­TROMOS!" Valóban úgy van, ahogy a Lator­ca-utcában mondották: — A Gamma nem aludt a télen! . Vasárnap már olyan jóiramú mérkőzést játszott a Törekvéssel, mintha az idény közepe táján len­nénk. De nemcsak az Iram volt jó. Az volt a csapat is. És micsoda haj­rát vágott ki a Gamma. Ccc...! — Nagyon sajnáljuk, — mondja Sós edző — hogy nem a Kispest ellen késettünk. Nem elbizakodásból mondom ezt, de azt hiszem, hogy jobban fel voltunk készülve, mint a listavezető. Az Elektromosban vi­szont komolyan felkészült, nagy ellenfelet kapunk... — Bizony, — állapítják meg a szurkolók is — jobb lett volna, ha a Kispest ellen kezdünk. De hát a sors ellen nem lehet semmit sem tennünk. A csapat egyébként jó s ha csak egy kis szerencsénk lesz, az egyik pontot talán hazahozhatjuk a Latorca­ utcából. A Gamma házatáján ilyenformán nagy a szerénység. Egy pont is elég volna a budaiaknak. Felkészült azonban a Gamma akár mind a két pontra is. Csakúgy, mint az Elek­tromos. S várjon mire készültünk fel mi? őszintén mondva, erre a mérkőzésre mi nem készültünk fel. Nem merünk még tippelni. Szom­batig azonban mi is formába jövünk. Akkor talán menni fog...

Next