Sporthirlap, 1940. november (31. évfolyam, 86-94. szám)

1940-11-20 / 91. szám

fel, egyjezejt U,­­díjért egij esaftat élete Mag­­s a­ráz a 114 QlfB. -csaptis tűzi szteepléjthez OCi Itermi játékést szerepeltetett eddig, ? Az őszi idény a befejezéshez közeledik,­­csapatainknak az Ősszel már csak egy­­egy mérkőzést kell játszaniok (kivétel a Tokod­a BSzKRT, nekik még két-két mérkőzésük van­­ hátra). A XII. bajnoki forduló után ez a sor­rend az M NB-ben: Ív Ferencváros, 2. Újpest, 3. Szeged, 4. DiMAVAG, 5. WMFC, 6. Elektromos. V Szolnok, 8. Sal BTC, 9. Tokod. TO­ BSzKRT, 11. Gamma, 12. Kispest 13. Törekvés, 11. Haladás. Az utolsó bajnoki forduló után néhány változásra, helycserére lehet számítani, lényeges eltolódások azonban már aligha lesznek.­­ — Érdekes­ — mondhatná valaki az NB-tabellára pillantva — a Kispest milyen rosszul szerepelt az idén. Ezzel szemben az újonc DiMAVAG milyen pompásan megállta a helyét. Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket bizonyára gyakran tesznek fel mostaná­ban egymásnak a szurkolók. Mi az alábbi sorokban — részben saját feljegyzéseink alapján, részben pedig az illetékes egye­sületi vezetők nyilatkozatának tükrében — válaszolunk ezekre a kérdésekre. A Ferencváros eddig nem panaszkodhatott Az élen álló Ferencváros kétség­telenül megérdemli az első helyet. Nagyszerűen begyakorolt rendszer, pompás —­ és jó formában lévő — játékosgárda, szakszerű vezetés — és még valami segítette a zöld-fehé­reket az első helyhez. Ez a „va­lami": a Ferencváros az egész őszi idényben szinte ugyanazzal a csa­pattal játszott! Mindössze 1­5 játékost szerepel­tettek a zöld-fehérek ez eddigi 12 mérkőzésen s ezek kö­zül heten (Csikós, Szoyka dr., Pósa, Polgár, Lázár, Finta és Qyetvai) minden mérkőzésen játszottak, azon­kívül Sárosi Hr. egyk­s egy, Sár­osi dr. pedig csak két mérkőzésről hiány­zott. ( Érdekes, hogy ezt a két mér­kőzést így is könnyen nyerték a zöld-fehérek.) A többi „hiányzó" kö­zül Kiss 3 mérkőzésen, Kalocsai dr pedig négy mérkőzésen nem ját­szott. Most Gyetvai és Pósa sérülé­sével megbomlott a remek együttes. — Eddig valóban nem panaszkod­hattunk — mondja Tóth Lajos az in­téző —, most azonban nem valami jól állunk. Pósa és Gyetvai a két legjobb formában lévő játékosunk és bizony nem lesz könnyű dolog he­lyettesíteni őket. Méghozzá olyan ellenféllel szemben, mint a Szeged!... Újpest: 5 hétig Szűcs és Tóth nélkül! Az Újpest már jóval kedvezőtle­nebb helyzetben volt. Szű­cs és Tóth III. a sérülése miatt öt hétig nem játszhatott, Vidornak vidékre kellett mennie. A helyükre beállított újpesti fiatalok legtöbbje nem tudta azon­nal teljes értékű harcosként pótolni ezeket a „nagyágyúkat". Tizennyolc játékos játszott eddig­ az ősszel a lilák mérkőzésein, de csak Futó, Balogh I. és Zsengellér szerepelt minden mérkőzésen. (Százalékban kifejezve: a Ferencvárosban a szerepeltetett játékosok 47 százaléka, az Újpest­ben csak 16 százaléka játszott min­den mérkőzésen!) Takács Géza, az Újpest edzője így vélekedik erről: — Bizony, ha Szűcs Gyurit, meg Tóth Matyit nem kell nélkülöznünk öt héten keresztül, másképpen áll­nánk most. Akkor más eredménnyel végződött volna az Elektromos és a DiMAVAG elleni mérkőzésünk és más lett volna a rangadó eredménye is! Talán a tavasszal nem üldöz majd ennyire bennünket a balsze­rencse... A Szeged elég hamar megtalálta „igazi" csapatát A Szeged egy darabig kísérlete­zett, főleg a csatársorában. A tisza­­parti csapatnak 19 játékosra volt szüksége az eddigi mérkőzése­ken, de ezek közül Raffai, Gyar­mati, Tóth, Baráti, Bertók, Bognár és Mester minden mérkőzésen ját­szott. Amikor a szegediek megtalál­ták „igazi" csapatukat, sokkal job­ban szerepeltek, mint a kísérletezés (Pólyák II., Rózsa, Ladányi, Seper, stb.) időszakában, amikor bizony sokáig a 11-ik helyen kullogott a Szeged. Gyarmati, a csapat válogatott jobbfedezete is ezen a véleményen van. — A mostani összeállítású csapa­tunkkal még jónéhány meglepetést fogunk csinálni a tavasszal. Sőt! Egy meglepetésre már a­z ősszel el­készülhet mindenki! (A Szeged vasárnap a Ferencvá­rossal játszik...) A DIMAVAG jó szereplését nemcsak a jó játékos­gárda és a híres diósgyőri küzdőké­­pesség magyarázza, hanem az is, hogy a diósgyőriek mérkőzésein eddig mindössze 16 játékos játszott i­s. Bohus, Felföldi, Túrán, Barta, Füzér, Berecz, Fazekas és Barna minden mérkőzésen szere­pelt! Csak a kapusposzton volt pro­blémája a DIMAVAG-nak. Amikor Gáspár vette át a diósgyőri háló őrizetét, a DIMAVAG mindjárt fel­jebb ugrott a kilencedik helyről. A WMFC 19 játékost szerepel­tett. Közülük 7 játékos csak egyszer, vagy kétszer játszott s így a csepe­liek is nagyrészt teljes csapatukkal állhattak ki. Sérülések (Rökk­, Du­dás, Tihanyi II.) sújtották ugyan az egyesületet, de nem olyan mérték­ben, mint a táblázat alsó felében tanyázó csapatok legtöbbjét. A WMFC-ben különben Korányi, Ha­rangozó, Szabadkai és Pintér min­den mérkőzésen játszott. Ha „WM“-et nem üldözi balszerencse a tavasszal, „rámehet" a harmadik helyre. Tizennégyen játszottak csatárt az Elektromosban! A középcsoportot az Elektromos vezeti. A latorca utcai ama­tőrcsapat­nak az őszi idény első felében a csa­társorral volt rengeteg baja. Eddig nem kevesebb, mint tizennégy (!!) játékos játszott a csatársor valame­lyik posztján. Bizonyságul fel is so­roljuk a nevüket. íme: Huszár, Kállai, Szene­rédi, Fekecs III., Pá­linkás, G. Tóth, Füzi II., Zlonszky, Juhász, Kossák­, Toros, Búzássy, Lo­vas, Martonos. 21 játékos közül csak öt­­­ Boldizsár, Pákozdi, Ónody, Pázmándy, Marosi — ját­szott minden mérkőzésen. A Szolnokban 20 játékosra volt szükség 12 mérkőzésen. Közü­lük hatan (Kispéter, Selmeczi, Szűcs, Fazekas, Szántó, Búza) min­den alkalommal játszottak. Itt a jobbhátvéd helyén voltak bajok s a csatársor baloldalán. Kolláth máso­dik sérülése után aztán a jobbolda­lán is. — Állítom — mondja meggyőző­déssel Móré Jancsi, a csapat edzője —­, hogy Kolláth­tal legalább négy ponttal több lenne a birtokunkban. Ez pedig esetleg a harmadik helyet jelentené... A Sal BTC csak 15 játékost játszatott az NB-mérkőzéseken. Géczy, Budai, Tímár, Kiss, Takács IV, Csuberda, Jenő­fi, Laczkó —­ tehát a csapat zöme — minden mér­kőzésen játszott. Csak Balázs sérü­lése érintette érzékenyen a tabá­niakat. A Tokod „csúcsot" állított fel a játékos­anyag felvonultatásában. Mindössze 14 játékosra volt szükségük, de ezek közül Gár­donyi csak 1, Pásztói és Pozsonyi pedig csak 2—2 mérkőzésen ját­szott. Tehát csaknem végig a leg­jobb csapatuk játszott. Barak, Kecs­kés, Berta, Harsányi I, Mészáros, Varga, Nagy és Tóth minden mécs­esén ott volt. A bajnoki idény előtt biztos kiesőnek kikiáltott tokodi csa­pat tiszteletreméltó helyezését ez a körülmény egymagában megmagya­rázza! A Törekvés és a Kispest gyengébb helyezésének magyarázata: 21, illetve 22 játékos a gyepen! A BSzKRT-ban nagy gondot oko­zott az idény legnagyobb részében az, hogy igen sok volt katona a játékosok közül. Tizenhét BSzKRT-játékos közül öt — Sólymos­i, Mészáros, Kovács I, Benc és Biró — kapott helyet a csapatban minden mérkő­zésen. Kutrucz János edző joggal­­ mondja: — Hej, ha Túri, Balogh I és Szabó­­ III minden mérkőzésen játszhatott­­ . .­­ volna!... A Gamma 1 sem dicsekedhet szerencsés őszi­­ idénnyel. Náluk a játékosok forma­­i hanyatlásával volt baj elsősorban. A Tizenhét­­ fiú közül csak Kemény játszott minden mérkőzésen. A Kispest nyugodtan elmondhatja magáról, , hogy az idei bajnoki idény legbal­­szerencsésebb csapata. Talán egyet­len más csapatunkat sem sújtotta annyi balszerencse, mint a piros­feketéket. Lenk­ey Gyula igazgató így magyarázza a dolgot: " Vécsey csak a harmadik mér­kőzésünkön játszhatott, Olajkár I-et az ötödik meccsünk után elvesztet­tük. Nemes csak az idény második felében állhatott csatasorba, mert katonáskodott. Rátkai elment tő­lünk. Vérbeli balszélsőnk hosszú hónapokig nem volt. Kulinyi, Vé­csey, Monostori és Olajkár II egy­más után dőltek ki különböző sérü­lések miatt a hajrában, akkor, ami­kor éppen a legnagyobb szükség lett volna rájuk. Huszonkét játékost kellett elővennünk, termé­szetesen részben amatőröket, hogy ki tudjunk állni a mérkőzésekre. Úgy hiszem, ilyen balszerencsés évadja még soha sem volt egyetlen csapatnak sem. S itt mindjárt meg kell mondanom valamit: az angol rendszer ellenségei a rendszernek tulajdonítják gyengébb szereplésün­ket. Hát őszintén megmondom, nem a rendszer az oka ennek, hanem az előbb felsoroltak. (A Kispestből egyébként csak Szabó II, Vig, Kincses és Hidasi játszott minden mérkőzésen. Biztos, hogy az ő segítségükkel a Kispest még újra közel juthat a hatodik helyhez, amelyen pár héttel ezelőtt még állt.) A Törekvés sorsa sokban hasonlít a Kispestére. A kőbányaiak nagyon, de nagyon megérezték Zörgő, Róják és Tagá­­nyi hosszú, kényszerű távollétét. De rajtuk kívül is éppen elég sérültjük volt. Tóth eltiltása pedig legjobb csatáruktól fosztotta meg a kőbá­nyaiakat. Huszonegy játékos közül csak­ Bánkuti és Szűcs ját­szott minden alkalommal. A Haladásnak is 21 játékosra volt szüksége az eddigi mérkőzése­ken. (Ez is az az eset, amikor a 21 nem nyert.) Körmendi és Kalotai játszott minden mérkőzésen. A szombathelyi gárdát is sérülések bolygatták meg, meg azután vala­hogyan nem tudott magára találni a szombathelyi gárda. Csak a Gam­mát győzték le és döntetlenül ját­szottak a DIMAVAG-gal, meg leg­utóbb a Tokoddal. Tokodon már jobban ment a társaságnak s a szombathelyiek már ismét kezdenek remélni. Majd a tavasszal elválik, hogy joggal-e?- így szólnának hát a magyaráza­tok. Hogy azután sok csapatunknál ezekhez még hozzájött a göröngyös talaj, a pártos játékvezető és az idegen pálya, az külön balszeren­cse... Szűcs László. —K­ATO ■ ----­ NB I I.­kerei Az MTK-ban Wéber és Titkos II. hiányával magyarázzák a soproni vere­ség­ét. —­ Fel kellett forgatni az össze­állításunkat. — mondta az egyik kék fehér vezető — de ettől eltekintve sem ment a játék . . . Karácsonyi jó játékának örülnek a Zuglóban. A jeles középcsatár mester­­hármassal mutatkozott be a D. Magyar­ság ellen. — Végre van egy jól lövő középcsatárunk... — örvendeztek a zuglói szurkolók. A Postásban a régi nóta járja. ..Állandó fölényben voltunk, mégis kikaptunk . . .” — keseregtek a zöld-fehér berkekben. A védelem egyébként nagyon megérezte Takács hiányát. A Ganz a balszerencsés vasárnapi mér­kőzés után sem változtat csapatán. A B. Vasutas összeállításán mindössze annyi változás várható, hogy a balszélső helyén valószínűleg újból csatasorba áll Gleissza. A Vasasban vasárnap már a sérülésé­ből felépült Takács II. lesz a jobbössze­kötő a Postások ellen. A Pénzügyben valószínűleg Pettendy játszik jobbszélsőt és Nagy pedig vissza­kerül régi posztjára jobbfedezetnek. A BEK fél csapata sérült: Pénzes és Fekete boka­, Kriván és Brizsinszki térd­bán­talmaival került a sérültek listájára. A T. Előre változatlanul a Ganz elleni csapatával áll ki a Rákóczi ellen. Havas, a LaFC játékosa vasárnap a Miskolci VSC elleni mérkőzésen meg­sérült, vasárnapi játéka bizonytalan. Erdélyinek, a Soproni FAC balössze­kötőjének a sérülése sokkal súlyosabb, mint eleinte gondolták. Tokszalagszaka­dása és sípcsont repedése van. A soproni kórházban ápolják. A sérülést Wittreich okozta, rávetődött Erdélyi lábára. A Mátészalka megóvja az SK Rusj elleni mérkőzését. A mátészalkaiak sze­rint ugyanis Kopcsai játszott Krajnyák néven. Az újabb mátészalkai vereség egyébként nagy csalódást keltett, mert a csapat ezúttal teljes volt és így még a tartalékokra sem lehet hivatkozni. Stöbtner Ferencet, a III. ker. TVE ifjúsági játékosát örökre eltiltotta az egyesbíró a labdarúgástól. Gyuris játszik jobbhát­védet a Szegedben a Ferencváros ellen A Ferencváros ellen készülődő Szeged kedden délután edzést tar­tott. Hesser edző főleg Gyurissal foglalkozott sokat. Szabó ugyanis nem játszhat a Ferencváros ellen, mert az idén már játszott az FTC ellen a Szeged II.-ben, így tehát Gyuris lesz a jobbhátvéd. Hesser edző mondotta: — A Ferencváros ellen főleg a szélsőket kell foglalkoztatnunk. A BSzKRT ellen érvényesült a belső játék is, de a zöld-fehérek ellen csak úgy nyerhetünk, ha a szélsők is ki­veszik a részüket a játékból. Az edzésen Gyurisnak Nagyot kellett fognia. Gyuris jó formáról tett bizonyságot. Szegeden egyébként nagy örömet keltett Nagy meghívása a váloga­tott edzésre. Szegeden remélik, hogy a kitűnő balszélső nemcsak az ed­zésen fog résztvenni, hanem a por­tyára is elmegy. Markovics Szilárd nagyon biza­kodó. — Bennünket nem, lehet olyan könnyen megverni ■— mondotta —, mint az Újpestet. Győzelmet várok a fiúktól. Érthetően nem keltett nagy tet­szést Szegeden a diósgyőrieknek az a számítása, hogy a Szeged kikap négy góllal a zöld-fehérektől, a DiMAVAG meg három góllal meg­veri a Törekvést és így a DiMAVAG lesz a harmadik. — Az lehet, hogy a DiMAVAG győz három góllal, de mi nem ka­punk ki néggyel — mondják Szege­den meggyőződéssel. m,------­SZŐKE II. A MINISZTERI BIZTOS ELŐTT Szőke K­.-t, a Szeged FC A BSzKRT mérkőzés játékvezetőjét a miniszteri biz­tos magához kérette kihallgatásra. Ez a kihallgatás kedden este folyt le Vághy Kálmán főtitkár jelenlétében. Szőke II.­­től bizonyos felvilágosításokat kértek a vasárnapi szegedi mérkőzés körülményeire vonatkozólag. (Szökő II. a mérkőzésre való utaztásban, majd a mérkőzés után követett el félremagyarázásra alkalmas cselekedetet.) A kivizsgálás tovább folyik. JÓ VÁLTÁSOK — 0.TÜZELJEM! A Gammában a legutóbbi játékos­­értekezletei." Sós edző megállapította, hogy a balszerencsén kívül a hibás játékfelfogás is „elősegítette" a csapat gyenge szereplését. Főleg a védők feled­keztek meg a váltásról. A már-már ,,el­temetett’’ védők a WMFC ellen aztán megmutatták, hogy csak jól kell váltani és­­ nem lesz temetés. Még a keddi edzésen is tartott az öröm. Ágfalvy Ipoly n. v. elnök boldogan veregette a fürdőbe igyekvő Szebeni vállát: — Ugy­e, hogy tudsz te a jobboldalon is segíteni, ha baj van. Toldi Géza meg az alapvonalról is tudott támadást indí­tani. Ha mindig így megy, nem lesz soha baj. A HALADÁS keddi edzésén Gazdag, Deszke és Pillér kivételével az egész csapat megjelent. A játékosok egy kis testedzés után félórás kétkapus játékot játszottak a második csapat ellen­. Nagy kedvvel játszottak, különösen Mórócz. Az első csapat e rövid idő alatt hat gólt lőtt a második csapatnak. Gazdag és Deszke kedden orvosi vizsgálaton vett részt. Gazdag vasárnap játszhat, mert sérülése könnyebb természetű, Deszke vasárnapi játéka nem kétséges. ATLÉTIKA : Cserna nem tér át a guruló stílusra — Nem térek át a guruló stílusra — mondta Cserna János a budaiak legutóbbi edzésén. — Miért nem? — kérdezték a többiek. — Hiszen nemrég még esküdöztél, hogy áttérsz. — A nyár vége felé magam is úgy gon­doltam, hogy a téli tornatermi edzések alatt megtanulom a kaliforniai stílust, de . . . — ? ? ? — Tudom, hogy nem gazdaságos a stílu­som és most változtatni fogok rajta . . . Nem is hiszitek, hogy mennyit harcol­tam, míg az egyik osztálytársam, aki ezt a stílust remekül ugrotta, megtanított így ugrani. Háromszor adtam­­ neki a tízóraimat az oktatásért. Azóta aztán, hogy megtanított, állandóan ezt gyako­­roltam és ezért nagyon nehéz lesz változ­tatnom rajta. — Pedig meg kellene próbálnod a vál­toztatást — mondta Görkei. — Változtatni fogok rajta, ez biztos, de mégsem az amerikai stílust fogom meg­tanulni. — Miért nem? — Mielőtt­ elhatároztam volna az át­térést, megkérdeztem a mestereimet, hogy mi a véleményük. Pericht mester azt mondta, hogy nagyon könnyen meg­tanulhatom Késmárki ollózó stílusát. Mert az én mozgásom elég hasonló. Azt tanácsolta, hogy ezentúl ugerjak ollózva. Simpson mestert is megkérdeztem. Ő azt tanácsolta, hogy maradjak meg az eredeti stílusom mellett, mert úgy látja, hogy nagyon beidegeztem a régi stílusomat és nagyon nehéz lenne a változtatás. Nagy hibákat nem látott a mozgásomban. Azt is ajánlotta, hogy ha igazán kiváló ered­ményeket akarok elérni, akkor mindig harcoljak a jól előkészített pályákért. — Nincs elég jó pálya? A finn Perti­­salo a rossz Fradi-pályán is tudott, 195-t ugrani — vetette közbe Harsányi. — Azért ugrott annyit, mert ő más­képpen ugrik. Neki nincs olyan erő­s dob­­bantása, mint nekem. Már megfigyeltem, hogy én csak kemény, aszfaltszerű talaj­ról tudok igazán jól ugrani. Ebből a szempontból remek volt a KISOK-pálya. Az nagyon ,,feküdt e’ nekem. Megkértem a BBTE vezetőségét, hogy a pasaréti ugrópályát a szájam íze szerint készít­sék el. — Milyen stílusban fogsz hát ugrani jövőre? — Már eldöntöttem: Késmárki ollózó stílusában. Igaza volt Pericht mester­­nek. Mikor a győri versenyen kipróbál­tam, hogyan is menne az ugrás ollózva, valóban mindert nehézség nélkül első kísérletre átugrottam a 130-at. Azóta is „ollózok” és mondhatom, nem is megy rosszul. ­ 1940 nov-'1- 3 Van közönsége a kosárlabdának Tömött karzatok előtt folyt le a­ BBTE tornacsarnokában a kosárlabda-, bajnokság második fordulója. Az érdek­­­lődés a bajnoki mérkőzések izgalmas ési magas színvonalú küzdelmeihez igazodik. A bajnoki pontokért folyó hever, csaták fordulóról fordulóra igazolják, hogy az érdekes és változatos kosárlabdajáték­ kezdi kiharcolni a teremsportok között az őt megillető előkelő helyet. A kosárlabda A magyar füniművészet bü­szkesége írta és rendezte : RADVÁNYI GÉZA Főszereplők: Vasnády Fekete Mária, Péger, Tímár, Somlay, Bihari Rózsahegyi, Juhász, Wassary Csüllörtöktól:urai rendezők máris aggodalommal tekin­tenek a vasárnap eldöntésre kerülő BSzKRT—BEAC rangadó elé, mert az előjelek szerint kicsi lesz a BBTPJ csar­noka a kosárlabdáért szurkolók be­fogadására. A második forduló mérlegén — hasonl­­lóan az elmúlt bajnoki­­fordulóhoz — ismét akadt egy-két meglepetés. Ide sorozhatjuk elsősorban a BBTE győzelr­mét a testnevelők felett A Péteri dr­ ral megerősödött budaiak küzdőszelleme régi fényében ragyogott. A BSzKRT-n­ak most sem kellett túl­ságosan megerőltetnie magát, hogy a gyenge formában levő műegyetemiek elől haza­vigye a két bajnoki pontot. A BEAC változatlanul tartja „gázolaj” formáját. Villámleroh­anásokkal intézte el a cserkészek tartalékos csapatát. A BSE váratlanul kemény ellenfélre talált a vívók csapatában. A hölgyek bajnoki csatái közül a legf­el­keseredettebbet a BSzKRT—BBTE mér­kőzésen láttuk. Begdánszky, a kiváló atléta nagy nyeresége a budaiaknak. A Testnevelők még nincsenek formában, a MAFC viszonyt szépen javul. Az alsóbb osztályokban ismét rengeteg mérkőzés maradt el a csapatok indoko­latlan távolmaradása miatt. A kosárlabda bizottság ezért — igen, helyesen — úgy határozott, hogy háromszori igazolatlan távolmaradás után a hiányzókat törli a bajnokságból. A KOSÁRLABDA BAJNOKSÁG HETI MŰSORA Szerda: Műegyetem: II. o. férfi: MAFC—BBTE (vezeti: Stolpa II. és Becsy), 7. III. o.: MAFC—BBTE (Stolpa és Becsy), 8. Csütörtök: Vas­ utca: III. o. férfi: Vacuum—BSE (Both és Lukács), 8. Szent Imre gimn.: BEAC—BSzKRT (Kol­­tai és Noni), 7. Péntek: Műegyetem: IV. o. férfi: MAFC—BBTE (Kovács és Mészáros), 7. I. o. női: TFSC—MAFC (Kardos és Vel­­key), 8. Szombat: Műegyetem: I. o. női: Koszorú X.—BBTE (Szítt­er és Kelemen), 6. II. o. női: TFSC—Koszorú XI. (Kör­­mendy és Gáthy), 7. II. o. férfi: TFSC— MRTSE (Mészáros és Mátyási I.) BIRKÓZÁS A magyar válogatott birkózókeret csütörtökön kezdi meg előkészületeit a jugoszlávok elleni viadalra. A közös edzé­sen a következő birkózók vesznek részt: Bencze, Tóth I., Ferencz Gaál, Kinizsi, Sóvári, Kovács, Riheczky, Bóbis, Jámbor. A B. Vasutas birkózó csapata olasz portyát bonyolít le. November 22-én Saveimban, 25-én pedig Rómában mérkőz­nek a vasutas birkózók. A portyacsapat ma, szerdán reggel indul útnak. Az országos ifjúsági birkózó csapat­bajnokságon a Debreceni VSC csapata győzött, 2. Kecskeméti TE, 3. UTE­. A bajnokságért nyolc csapat indult. A DÉLI BIRK­ÓZÓKERÜLET CSAPAT­BAJNOKSÁGÁT két csoportban rendezik meg. Az északi csoportban a C. MOVE, a CVSE, a KMÁV és a KTE, a déli csoportban az SzVSE, az OMTK és a Csongrádi AC csapata küzd a bajnoki címért. Az első fordulót december 12-én bonyolítják le. A sorsolás így fest: déli csoport: decem­ber 12: OMTK—­CsAIC. december 22: CsAK—SzVSE. december 20: SzVSE— OMTK. északi csoport: december 15: C. MOVE—KM­A­V. KTE—CVSE. decem­ber 22: CVSE—C. MOVE. december 29: K­MÁV—CVSE. január 5: C. MOVE— KTE KMAV—KTE. KERÉKPÁR PÁLLA ÖT VILÁGCSÚCSOT JAVÍTOTT MEG A MILÁNÓI VIGORELLI-PÁLYÁN­ Pállá, az olaszok nagyhírű kerékpár­­versenyzője a Vigorelli-pályán sikeres világcsúcskísérletet hajtott végre. A 60, 80, 80 és 90 kilométeres távon, va­sm­at a kétórás versenyzésben állított fel új csúcsot. Ezeket eddig honfitársa, Lapo­­netti tartotta. Az új csúcseredmények (zár­jelben a régiek): 60 km: 1:24:11 (1:21:33). 70 km: 1:31 :25.­­­i 80 km 1:52:33 (1:52:49). 90 km: 2:06:59.8 (2:07). * öt*­*- 85.159 km (86.059 km).

Next