Sporthirlap, 1941. június (32. évfolyam, 44-51. szám)

1941-06-04 / 44. szám

­ SZERDA, 1941 JÚNIUS 4. SPORTHIRLAP PÜNKÖSDI RÓZSASZIRMOK­ ­ A Ferencváros—Erdély - mérkőzé­sen egy alkalommal Csikós sokáig dédelgette, simogatta a labdát, mielőtt kirúgta volna. Egy epés szurkoló így kiáltott feléje: — Mi az, Csikós, talán pünkösdi rózsának nézed azt a labdát!?... A kapus ijedten rúgta ki a bőrt a mezőnybe... A kettős ünnep labdarúgó műso­rának néhány apróságát, néhány pünkösdi rózsaszirmot gyűjtöttünk alább egybe. R­égi ismerősök találkoztak vasár­nap az Újpest—Tokod mérkő­­zésen. Takács Géza, a Taxisok volt edzője és Varga, a Taxisok volt fedezete. Takács Géza így beszélt volt tanítványához, a tokodiak ke­mény fedezetéhez: — Aztán ne nagyon „működje­nek" a börszegek! Varga egyből válaszolt: — Nem is less börszeg a cipő­mön. És különben is Vincze lesz az ellenfelem, vele pedig még sohasem akaszkodtam össz'1'... — Igen, mert Vincze inkább elke­rült — vágta rá T­aikács. s­h, csak segíteni tudnék ezen a 1 ) Hidasin valahogyan — sóhajtott­­ egy kispesti szurkoló a csatár­ból lett balfedezet öngólja után. —■ Hogyan akar rajta segíteni?■ — kérdezte a szomszédja. — Ez az amit én sem tudok pon­tosan. Hidasi ugyanis úgy ad haza, mintha csatár lenne és úgy lő ka­pura, mintha hazaadna... Meg kel­lene fordítani a dolgot... Z­ivataros kedvében volt a Töri­­gárda Salgótarjánból hazafelé jövet. Nem is csoda, az NB I-ben való bennmaradáshoz fűzött Utolsó reményünk foszlott szét. Fő­leg a balszerencsére panaszkodtak a játékosok. Az őszinte Zörgő azonban leintette őket: — Balszerencse, balszerencse... Az a balszerencsénk, hogy ilyen gyenge csatársorunk van... sörnyű, rettenetes, amit ez a Ss Futó művei — kiáltoztak az új­­—­ pesti szu­koiók, amikor a hát­véd harmadszorra is csak nagy ü­ggyel-bajjal tudott elrúgni egy lab­dát. Egy társuik azonban csak ne­vette a bosszankodókat: — Ugyan­ugyan. Mindössze arról van csak szó, hogy Futó pályát té­vesztett, Péknek kellett volna men­nie. Három ilyen kiflit rúgni egy labdából... A­z újpesti védők újra bebizonyí­tották, hogy számukra nincs lehetetlen. Amelyik csatársor bennünk bízik, nem csalatkozhatik — mondhatják joggal. Csak éppen az újpesti csatársor nem bízhat ben­nük. A Tokod elleni mérkőzés után meg is jegyezte az egyik lila-fehér csatár: — Szeretném már tudni, hány gólt kell lőnünk, hogy egyszer már győzzünk is!... A védők mélyen hallgattak, mire a csatár hozzátette: — No, legközelebb majd megbe­széljük az ellenfél csatársorával a dolgot. Ők úgyis pontosabb választ tudnak erre adni... ,-Szép bibliai történet elevenedett­­­ meg a pályán a Ferencváros— Erdély mérkőzés alatt. A hatal­mas Sárosi Béla vívott nagy harcot az aprótermetű Bodolával. — Dávid és Góliát harca — vélte egy néző. — S úgy látszik, itt is Dávid ma­rad felül— állapította meg a szom­szédja. Z­örgő volt az egyetlen Törekvés­csatár, aki végig a helyén ját­szott. A többieket folyton csere­berélték. De a cserék nem sokat se­gítettek ezen a soron. Vészesen gól­képtelen maradt végig. Egy Töri­­szurkoló elkeseredetten jegyezte meg: — Nem jól csináljuk ezeket a cseréket... Új csatárokat kellene in­kább beállítanunk. Azok talán tud­nának gólt is rőni, nemcsak — cse­rélni... I­lyen előrelátó fiú ez a Varga, a tokodi balfedezet... Varga Takács Gézával, az Új­pest edzőjével együtt utazott Me­­gyerre, a mérkőzésre. A Megyeri­ út és a Váci­ út sarkán Takács beledo­bott egy pénzdarabot a kintornás sipkájába. — Ez a kabala­pénz — mondta Takács. — Most már biztosan győ­zünk... Varga gyorsan visszafordult és ő is odadobott egy pénzdarabot az öregnek. — Egyenlítettem! — jelentette ki büszkén. ...Pedig akkor még nem sejthette, hogy valóban egyenlítést fog jelen­teni az obulusa. R­ettenetes, hogy ennyire lemarad­tunk a bajnokságban — keser­gett egy újpesti szurkoló a va­sárnapi mérkőzés után.­­Pedig már hozzászokhatott volna). Egy akasztófahumorral megáldott lila-hívő azonban vigasztalni pró­bálta: — Ugyan, hiszen most is közelebb jutottunk a Kradihoz egy ponttal... M­ajdnem botrányba fulladt a Ferencváros—Erdély mérkőzés előtti női tornabemutató a rosz­­szul felszerelt hangszóró miatt. Ko­szorú-hölgyek ugyanis kivonultak a pályára és várták a zenét, hogy nekikezdhessenek a gyakorlatuknak. A hangszóró azonban beadta a kul­csot és meg sem nyikkant. A B-közép segíteni igyekezett a dolgon. Előbb néhány harsány ,Jraj­­rá Fradi- kiáltás hangzott el, majd felcsendült a B-közép ajkán a „Lánc, lánc, eszterlánc..." gyermek­ded melódiája. A hölgyek azonban erre sem tornásztak, hanem levonul­tak a pályáról. — Nem vagyunk mi gyerekek! — mondta az egyik hölgy haragosan. — S legalább ne énekelték volna olyan hamisan! — tette hozzá a másik. O­lykor hat védőt is érintett a lab­da, amíg eljutott a tokodi ka­puig. A hihetetlen lelkesedéssel játszó tokodi védők minden lövésbe beleléptek. Szusza lapos lövését azonban egyikük sem érte el s így az a sarokba vágódott. — Ezt Magyarnak védenie kellett volna! — kiabálták mérgesen a le­látón a tokodiak. — Ugyan, hiszen Magyar a har­­madiki érintést várta — vágott vissza egy újpesti. K­ár, hogy ilyen gyengék ezek az NB I-csapatok — ez volt a vé­lemény Nagyváradon a NAC— BSzKRT mérkőzés után. Meg is ma­gyarázták, hogy miért: — A pihent BSzKRT csak 2:2-t tudott elérni a fáradt NAC ellen, pedig a NAC csak NB II-csapat... Arról nem is beszélve, hogy a Fradi ellen is csak balszerencsével vesz­tettünk... — Jövőre bajnokságot nyerünk az NB I-ben! — tette hozzá egy má­sik. — Hát azért a Ferencváros is fel­javulhat még addig — "kételkedett egy borúlátó váradi. A jövőben minden évben meg­rendezik az ifjúsági villámtornát, de — nem két nap alatt! Egy sereg új, fiatal tehetséget hozott felszínre a torna Tamássy István dr-ral, az orszá­gos ifjúsági kapitánnyal beszélget­tünk kedden délután a pünkösdkor lezajlott ifjúsági villámtorna tanul­ságairól. — A villámtorna komoly sikere volt az ország ifjúsági labadrúgásá­­nak — mondta Tamássy dr. — Már most elhatároztuk, hogy a jövőben minden évben fogunk rendezni ilyen villámtornát. A cél részben az, hogy lássák az ifik: az MLSz törődik ve­lük,­ továbbá, az, hogy minden évben seregszemlét tartsunk ifjúsági gár­dánk „krémje“ fölött. H Hogy mit tud­nak az egyes kerületek ifjúsági vá­logatottjai, azt természetesen ez a torna nem tudta megmutatni telje­sen megnyugató módon, hiszen a csapatok különböző körülmények között rajtoltak. Volt olyan csapat, amelyik csak szombaton késő éjjel érkezett Budapestre, nem csoda te­hát, ha ennek következtében fáradt volt a gárda. A kiesettek mezőnyé­ben is láttunk néhány csapatot, amelyre nyugodtan mondhatjuk, hogy a nagyszer­ű együttes ilyen volt például Erdély és az Alföld csapata. — Tisztában vagyunk azzal is, hogy a műsor kissé túlzsúfolt volt, de most nem volt más megoldás. Két nap alatt nem lehet ilyen népes mezőnnyel bíró tornát lebonyolítani. Ehhez három-négy napra, sőt talán inkább egy teljes hétre van szükség. A selejtezőmérkőzések SMSO perces ideje könyen azt eredményezheti, hogy nem okvetlenül a jobbik, ha­nem talán inkább a szerencsésebbik csapat jut tovább, ha­ véletlenül rúg egy gólt és azután körömszakadtig védekezve tartani tudja az ered­ményt. Nyáron, a Budapesten meg­rendezendő ifjúsági edzőtábor alkal­mával, újból rendezünk egy villám­­tornát s ezen esetleg igazolhatják képességeiket azok a csapatok, ame­lyeknek ez most nem sikerült. — Láttunk egy egész sereg új te­hetséget. Csaknem valamennyi csa­patban előbukkant a már ismert ré­giek mellett három-négy új, nagyon tehetséges fiatal fiú. Ezeknek a neve bekerült a jegyzetfüzetembe és a­ jövőben órájuk, is számítok adott alkalommal. Igen örvendetes, hogy a kétnapos torna során egyetlen ko­moly sérülés sem történt s nem igen volt,, szükség arra, a három orvosra, aki sérülések esetére állt rendelkezésre a pályán.­­• Mindent, összevetve — mon­dotta befejezésül Tamássy úr — az első kísérletnek is komoly sikere volt és reméljük, hogy a jövőben rendezendő ilyen ifjúsági seregszem­léknek még nagyobb sikere lesz, hi­szen ezeken már fel tudjuk hasz­nálni a most lezajlott torna tapasz­talatait. A NAC jó középcsapat lesz (ez a ferencvárosi edző véleménye) A pünkösdi labdarúgómérkőzések legnagyobb eseménye a Ferencváros —Erdély találkozó volt. Élvezetes, szép játékot hozott a mérkőzés, igazi hírverője volt a labdarúgás­nak. A zöld-fehérek is így véleked­nek róla, — Erdély csapata — mondja vi­téz Kemenesy Sándor főtitkár — szép, lendületes játékot mutatott be. A nagy akarásba és lendületbe azon­ban sok tisztátlanság is becsúszott. A Ferencváros az első félidőben túl könnyen vette a mérkőzést, szünet után azonban lelépte ellenfelét. Ekkor nagyobb gólaránnyal is győz­hettünk volna. Az első gól, amit mi kaptunk, szerintünk lesgól volt. Az erdélyieknek jóformán mindegyik csatára lesen volt, a mi védelmünk le is állt, egyedül Csikós kísérelte meg elhárítani a veszélyt. A Ferencvárosnak az erdélyiek által vitatott második góljáról ez a véleménye a főtitkárnak: — Sárosi­éi labdája nem a kapu­fáról, hanem a dróthálóról pattant vissza (?). A népligeti pályán ugyanis nem kötélből van a háló, hanem drótból. Ha kötélháló lett volna, ez a labda sem pattanhatott volna vissza, hanem bent marad a hálóban. Arra a kérdésünkre, hogy ki tet­­szett legjobban az erdélyi csapatban, ez a válasza a főtitkárnak: — Elsősorban a csatársor játéka. Aztán nagyon jól játszott Záborszky és kitűnően védett Császár is, őszin­tén mondom, engem meglepett a nagyváradiak jó játéka. A NAC ugyanis eddig NB-csapataink ellen nem igen tudott boldogulni s most egészen jó játékkal vonult fel. Úgy látszik, alaposan felkészült ellenünk a társaság és alaposan fel is volt paprikázva. Aztán az is örök igaz­ság, hogy minden csapat a Ferenc­város ellen akarja bebizonyítani, hogy mit­ is tud­, Dimény edző ezeket mondja a mérkőzésről: — A lesgól és az a körülmény, hogy az erdélyiek sokat reklamál­tak s kissé erőszakosan, kézzel is játszottak, az első félidőben megza­varta a mieinket. A szünetben aztán felhívtuk a fiúk figyelmét arra, hogy ők is nagyobb erőbedobással játszanak. Ment is azután a játék. Ha csak egy kis szerencsénk van, több gólt is lőhettünk volna a máso­dik félidőben. — A Ferencváros — mondjuk az edzőnek­­— többet játszott a leve­gőben, mint az erdélyiek. — Ez csak az első félidőben volt így — válaszolja Dimény. — Nagy­szerű talajú a népligeti pálya, erre nincs is panasz, csak a fűnek volt „szakálla“. Nem nyírták meg eléggé s a magas fű bizony fogta, a labdát. Ezért emelgették a mieink. Szünet után azonban a lapos játékban sem volt hiba. Ekkor erősebb passzokat adtak egymásnak a mieink s nem akadtak el a labdák. — Az erdélyiek közül — mondja még Dimény — nekem Bodola tet­szett legjobban, de a többi csatár is kielégített. Jól játszott még Demény, a balfedezet és Császár, a kapus. Ha a NAC továbbra is így együtt marad, komoly szerepet fog ját­szani az NB-ben. Jó középcsapat leszd). Szentes: S*. MÁV—Szabadkai SE 3:2 (2:1). Barátságos. Vezette: Dudás. A fá­radt vendégcsapat ellen biztosan győzött a MÁV. Góllövő: Fazekas (2) és Koós, 111. Kopasz és Samu. * Marnicz Frigyes, a tangóharmo­nika úttörője és ifj. Jáhn Antal zenepedagógus együttesen megírták a „Tangóharmonika" c. könyvet. A könyvben található fényképek és szöveges magyarázatok alapján bárki megtanulhat tangóharmoni­­kázni. Az izzó hazaszeretet és a lángoló szerelem hősi eposza a spanyol polgárháború poklában! H­amum KÉM K&ÍSSr fOStO 6IACKETTI COIKHITA MONTIS JUAN de LANDA Premier ma! tilm RADIUS Megjött a bolgárok levele: Június 22-re okvetle­nül várják a magyar válogatottat Megírtuk, hogy a bolgár szövetség aür­­grényileg kérte az MLSz-től a tervbe vett bolgár-magyar mérkőzésnek június 8-ról június 22-re való elhalasztását. Most megérkezett a bolgárok megerősítő levele, amelyben az elhalasztást a vasúti közle­kedési nehézségekkel indokolják, de június 32-re okvetlenül várják a magyar csapatot. Az MLSz elnöksége fogja a végső szót kimondani a bolgárok kérésé­ről. Tekintettel a bolgár-magyar barát­ságra, minden valószínűség szerint az MLSz elnöksége el fogja fogadni a mér­kőzés napjául június 22-ét. Szent László-Dánnerdij Pestújhelyi fk.—Kiskunhalasi ref. g. 1:1 (1:0) Kiskunhalas. Vezette: K. Nagy Pál. Pestújhelyi fk.: Ugró — Weiner, Hilo — Papp, Mészáros, Bogdán — Pál, Vnuk II, Máté, Mazárs, Kner II. Kiskunhalasi ref. g.: Horváth — Bátor­falusi, Tegzes — Gyenizse, Gyrgy, Zeni­ben — Imgrund, Jung, Szalai, Tégláé, Nagy. Erősiramú mérkőzést vívott a két csapat. Az első félidőben változatos játék folyt. A 22. percben Kner II szerezte meg a vezetést a pestújhelyiek részére. Szünet után nagy fölénybe kerül a hazai csapat, de csak e­gy 11-essel tud egyen­líteni. A büntetőt Szalai juttatja rendel­tetési helyére. A rendes játékidőben nem születik meg a győztes gól és így 2x15 perces hosszabbításra kerül sor. A hosszabbításban is állandóan a kiskun­halasi csapat támad, de a vendégek jól védekeznek. Mérkőzés után sorsoltak a továbbjutáson, a sors a kiskunhalasi csapatnak kedvezett. Jó: Ugró, Weiner, I-IIK­, Kner II, illetve, Horváth, Gyenizse, Imgrund és Nagy. (Mint értesülünk, a pestújhelyiek óv­nak.) — ---—---------­Fegyelmi eltiltások a köly­köknél. Galambos E. VI. ker. SC 1941 június 30-ig, Hegedűs Gy. VI. ker. SC 1941 június 20-ig és Kmetty L. BTC 1941 szeptember 26-ig nem játszhat. 6 ÓRAKOR kezdődnek a vasárnapi NB I mérkőzések. Ez a legkésőbbi időpont, amikor mér­kőzést el lehet kezdeni — így szól az NB-egyesü­letek kedd esti tanácskozásán hozott határozat. 3 NB III. o. Déli csoport Kiskunhalas: KTK—Kiskunhalas 2:1 (1:2) KTK: Zentai — Pintér, Kapcsos — Csakrán, Kajdácsi, Dada — Schindler, Reibl, Schubert, Noón, Rózsa. Kiskunhalas: Kulcsár — Vörös, Erdh­­mann — Szvetnik, Király, Varga — Kar­­kesz, Virág, Ván, Szabó, Richter. A KTK megérdemelte a győzelmet. A KTK-ban nagyobb volt az összhang. A honiak csak mezőnyben tudtak egyenlő ellenfél lenni. A kapu előtt nem ment a lövés a csatároknak. Góllövő: Reibl, és Szabó, illetve Kulcsár (11-esből). Jó: Rózsa. Schubert és Reibl, illetve Kulcsár (a mezőny legjobbja). Vörös és Szvetnik. SZEGED — PÉCSRŐL A BSzKRT ellen készülődő Szeged ked­den délután könnyű edzést, tartott. Az edzésen csaknem teljes számban részt­vettek a játékosok. A pécsi barátságos mérkőzésről Markovics Szilárd elnök a következőket mondotta: — Szép mérkőzést ví­vunk a jóképes­­segít ellenfél ellen. Meglepett bennünket, hogy milyen nagy érdeklődés nyilvánult meg a mérkőzés iránt, de azt hiszem, hogy jó játékunkkal ezt az érdeklődést meg is háláltuk. Vasárnap a Szeged 11-n­ek is nagy mér­kőzése lesz. Az FTC ellen szeretné kiköszörülni az őszi csorbát. Erre a mér­kőzésre valamennyi tartaléksorban levő nagyágyújukat felvonultatják a szegediek.. Játszani fog Serfőző, Seper, Bihami és Gyuris is. Fegyelmi eltiltások az ifiknél. Farkas V. Hungária SC 1941 június 6-ig és Gátrik Gy. BTK 1941 szeptember 5-ig nem játszhat. KÉZILABDA HALOM UTCAI KÉZILABDÁTOKKA Vasárnap: RoSzKRT II-Lám­part 9:6 (5:3). Ha­lom­ utca. Vezette: Szabó. A­­rya-korlet­­tsibb c­sapa­t győzött. Góldobó: Király (3), Németh (3), Babáik (2), Sárkány, ill. Bódi (3), Gér (3). DreHSK—Kistex II 22:7 (10:3). Halom u­tca. Vezette: Kurucz. Rajtyugró játék­­kal jeg­ozott ki hazai cél­bat a tartalékoM* Kistex II él­en. Góldobó: Szabó­­ah Jankó (7), Kdiiniéza (3), MÓK Záróé (5), Magyar, illetv­ezsdás (6), Holéczy. Hétfőn Kistex II—Lampart 0:9 (6:5). Halom­­utca. Vezette: Dobronay. Igazságos ered­mény. Góldobó:­­óziiás (6), Holéczy (7), illetve Bódi (8), Gór. BSzKRT-DicHSK 6:6 (4:2). Halom­u. Vezette: Bognár. óriási küzdelem­, iga.** sájros eredmény. A DrvHSK jobb gól­­aránnyal megnyerte a tornát. Góldobó: Német (3), Babik (2), Király. 111. Szabó (2), Jankó, Kamanca, Magyar, Mészáros. Budapest, VIII., József-körúl 37-39. Legújabb tavaszi árjegyzékünk megjelent, ingyen kapható. Bemutató művészeink: Ifj. Jáhn Antal és Pösz József. VIDÉKI MEGBÍZOTTUNK: Baja. Utry Ferenc cég Bétaszék. Taffner György cég Cegléd. S Pálinkás Pál cég Debrecen. Szendrő Sándor cég Érsekújv­ár. Tattinger Ferenc Esztergom. Giegler Ferenc Kaposvár. Bleitz Gusztáv cég Kecskemét. S. Pálinkás Pál cég Kiskunfélegyháza. Dr Roykó Viktor cég Kolozsvár. Dávid Hangszerház Komárom. Hacker Testvérek cég Marosvásárhely. Révész Béla Rt. Nagykanizsa. Ladeczky János cég Pásztó. Kiss Kálmán cég Pécs. Richter József Salgótarján. Jobbágy Lajos cég Szágy. Ifj. Simon Mátyás cég Székesfehérvár. Medgyesy József Szekszárd. Molnár László cég Szombathely. Szendrey József Zalaegerszeg. Miklós Sándor Zalaszentgrót. Zacsik cég Zilah. Szabó Kálmán cég

Next