Sporthirlap, 1943. január-június (34. évfolyam, 1-49. szám)

1943-01-06 / 1. szám

RStEKDA184S-: JÁKTOSR 8, Nagy változások az MLSz ügyvitelében Berta Sándor és Konyor Lajos az új fegyelmi egyesbíró Miért távozott Tamássy István dr? Vághy Kálmán szilárdan tartja ka­pitányi tisztségét " Előrelátható volt, hogy az új ve­­z­őség személyi­ változásokat fog hozni­ az MLSz-ben. Az előző elnök­ség ugyanis — próbaképpen — meg­lehetősen sok embert alkalmazott főleg a­­ Nemzeti Bajnokság ügyei­nek­ vezetésére és nyilvántartására s ezt az­­ új elnökség túlméretezettnek találta. Az új elnökség megvárta a bajnoki idény végét és utána, hozzá­kezdett a szerinte túlméretezett ügy­vitel leépítéséhez. TITKÁROK HELYETT EGYES­­BÍRÁK Az 1941/42-ik bajnoki évben az 51B.három osztályának élén három titkára­ állott: Görgényi Lajos az RB I, Korbuly Tam­ás az NB II, Nagy Zoltán pedig az NB III tit­kára és intézője volt. Az ő segítsé­gükre volt még mint beosztott tit­kár: Hingyi Lajos és Gámán Jó­zsef dr.­Kívülük még két gépíró kis­asszony állott rendelkezésre. Az Agyesbírás­kodás­­ nem kézírásos jelzőkönyvezetéssel, hanem gép­írásost szövegezéssel történt. A gép­­ír­ásos jegyzőkönyv egy példánya a hivatalos laphoz került, a többit az érdekeltek címére küldték el. Ezt­­ a rendszert most megváltoz­tatták a régi rendszerre. Megszűn­nek a titkár-egyesbírák, akik havi tiszteletdíjat, élveztek munkájukért. Vissz­­aéleek az egyesbírák és velük a­ jegyzők, akik amatőr alapon fog­ják végezni munkájukat. Távozott tehát a­­szövetségi titkárok közül: Görgényi Lajos, Korbuly Tamás és Gámán József dr. Hingyi Lajos megtartja­ hivatalát.­­ Az NB I egyesbírája Berta Sán­dor, a MÁVAG elnöke lesz, aki már 1939-ben is egyesbíró volt. Az NB I egyesbírája Konyor Lajos, a régi,­hipes válogatott játékos lesz,­­ak­i­­már é­vek óta a Budapesti kerület­ben dolgozik és mint szabálymagya­rázó tűnt fel. Az NB III egyesbírája Nagy Zoltán marad.­­ A­ két gépíró kisasszonyt is elbo­­csátottá­k, mivel ’—­ amint már emlí­tettük,'—-- nem gépírásos- hanem köz­re könyvlee­ írott jegyzőkönyvekkel fognak dolgozni, hogy mindennek nyoma maradjon. TAMASSY DR. Ö8SZEFERHETET­­T.. .J LENSÉGE Nagy feltűnést keltett, hogy­­ Ta­mássy­ István,dr is felmondó levelet kapott január elsejével. Tamássy István, dr. 1939 óta szolgálja az új magyar labdarúgást. Először mint ifjúsági kapitány, majd mint az if­júsági ügyek intézője és végül min­t elnöki titkár működött. A régi vá­logatott­ játékos szövetségi hivata­lában is közkedvelt személyiség volt. Az MLSz elnöksége azzonban ösz­­szref­é­rh­­etell­ens­éget, látott­ fennfo­rogni Tamássy István dr szövetségi állása, és az Újpestben, helyesebben az­­ Egyesült Izzóban elfoglalt állása között. — Nem­­ lehet­ az — mondják az MLSz-ben—, hogy az Újpest egyik munkatársa, elnöki titkár legyen az MLSz-ben, így került Tamássy István dr „szabadjegyzékre". VÁLTOZATLAN MÉSZÁROS BÁCSI BIRODALMA " Az MLSz kezelőirodája,­ amelynek feje és vezetője Mészáros Lajos és áss egyik fő mozgatója, Kovács dr-né, váltótalanul megmaradt. Csak any­­nyiban változott­, hogy Mészáros Lajos és az igazoló kartotékok visszaköl­töztek a nagy irodai szobába, ahol a téli­­időben a fűtési nehézségek miatt összehúzódnak az MLSz törzshiva­­talnoka. Még az a változás észlel­hető, az irodában, hogy Tamássy dr­­ál­t gépírókisasszonya is ebbe a szo­bába, költözött. Ennek az egy gép­­írókisasszonynak „kegyelmezett" meg az új MLSz azok közül a női munkaerők közül, akiket az előbbi elnökség hozott az MLSz irodájába. VÁGHY KÁLMÁN HELYZETE SZILÁRD! A­ személyi változások ezzel ki is méredtek. A rossz nyelvek szerint a­ szövetségi­ kapitányi tisztség körül is volt valami zűr, de ez nem bizo­nyult­ igaznak. Kérésünkre Vághy Kálmán" kertelés nélkül kijelentette: " — Amikor Fábián József országos szakfelügyelői megbízatása megtör­tént, mindjárt az elnöki ülésen tisz­táztuk a helyzetet. Kiválasztottuk a két­ hatáskört. Elkülönítettük Fá­bián munkáját az én feladóimtól. Mi a­ jövőben sehol sem­ fogunk összeüt­közni.­­Én maradok a szövetségi ka­pitány, ő pedig a már ismert hatás­körrel végzi a szakfelügyelő­tee.­Az ember szeret előre nézni, vagy legalábbis szeretne. Szeretné félre­­bülenteni a fátylat a jövőről és meg­tudni, hogy mi van a fátyol mögött. Ezen törik a fejüket hivatott, vagy műkedvelő jósok, jósnők. Ki ne szeretné példáud tudni, hogy mi lesz vele öt­ év múlva, miit írtak meg róla a sors könyvében ?* Melyik fiatal labdarúgónk ne szeretné tudni például, hogy öt év múlva magára fogja-e ölteni a válogatottak címeres mezét ? Molnár Ignácnak, a szövetség or­szágos edzőjének, a magyar labda­­rúgóutá­npótlás alapos ismerőjének nemrégiben egyik beszélgetésünk al­kalmával az alábbi kérdést tettük fel: — Mi a­ véleménye arról a­ kérdés­ről: hogyan fog festeni a­ magyar labda,rigóválogatott öt év múlva? — Igen nehéz kérdés ez — hang­zott az edző válasza. — Nem­ köny­­nyű­ dolog öt esztendőre előrelátni, hiszen addig olyan sok minden tör­ténhetik. Lehetséges, hogy az a fia­tal játékos, aki ma legnagyobb ígé­reteink egyike és öt év múlva komo­lyan számításba jöhetne a váloga­tásnál, esetleg­ egy év m­úlva már kiesik a számításból. Valami okból kitörik,­­elveszti a kedvét, megáll a­ fejlődésben. Megtörténhetik ugye­n­­akkor, hogy újabb nagy tehetségek kerülnek felszínre, akik helyet le­vétetnek maguknak a nemzeti csa­patban. Különösen sok­at lehet várni ezen a téren a b­ösépiskolások Szent László-kupájától és a most meg­induló hatalmas méretű levente­­labdarúgóba­jnoksá­gokt­ól. Molnár Ignác elővette a jegyzet­füzetét. Ebben a füzetben jegyezte fel mindazoknak, a nagytehetségű fiataloknak a nevét, akik részben máris futnak, részben pedig sokat ígérnek. Hosszas lapozgatás, bön­gészgetés után így folytatta az edző:­­— Ha, nézem, mai elsővonalból já­tékosaink életkorát és mindegyiké­hez még öt évett hozzáadok, akkor bizony azt­ látom­, hogy öt év múlva a mai válogatóét, kereiből alig-alig jöhet valaki számításba a válogatás­nál. A­ legtöbb válogatott, vagy a vá­logatott jelölt 1948-ban már igen kö­zel lesz a 30-hoz, a legtöbbjük pedig már jóval túl lesz rajta.. Lehetséges ugyan, hogy akadni­ fog közöttük egy-két Turay Jóska, aki m­ég 30 év után is helyet követel maradnak a nemzeti csapatban, a valószínűbb azonban az, hogy a, most feltörő fia­talok ki fogják szorítani őket. — Az alábbiakban három csapa­tot állítottam össze azokból a. .fiata­lokból, akik öt év múlva a váloga­tottat alkothatják. Az első csapatom a következő: Károlyi (DiMAVAG, 1925) — Szőcs (Szolnok, 1921), Onódy (NAC, 1920) — Sáros! Hl (Ferencváros, 1919), Debreczeni Ital BTC, 1919), Perényi (NAC, 1921) — Lukács (Ferencváros, 1921), Szusza (Újpest, 1923), Szilágyi (DVSC, 1925), Barna (NAC, 1922), Turbéki (DiMAVAG, 1921) . A második csapat: Aknavölgyi (Szeged, 1919) — Ba­logh H (Újpest, 1920), Kispéter (Szolnok, 1919) — Szegedi (NAC, 1921), Villányi (Kispest, 1919), La­kat (Szeged, 1921) — Egresi (Kis­pest, 1922), Pados (Soproni VSE, 1921), Kassai (DiMAVAG, 1924), Zongor (MaroSv. SE, 1922), Hrotkó H (Kispest, 1922). A­ harmadik csapat e dőlt. Fontos volt, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, mert a szövet­ségi kapitány munkáját nem szabad zavarnia semminek és senkinek, hi­szen a szövetségi exapitány munkája elsőrendű nemzeti érdeke. A szövetségben hivatalosan ’ is Horváth (Szolnok, 1920) — Ru­das (Ferencváros, 1921), Lőrincz (BVSC, 1921) — Nagymarosi (Új­pest, 1919), Ivanko (Miskolci, VSC, 1919) , Nagy II (Ferencváros, 1920) — Várad I (Gamma, 1919), Krajnai (BSzKRT, 1921), Laborcz (Szolnok, 1920) , Tisza (DVSC, 1924), Bogár (MÜVE Szabolcs, 1923). A három összeállításhoz az orszá­gos edző még a következőket fűzte magyarázatul: — A kapusok közé meg bevere­­kedheti magát Nagy Mihály (1985), a debreceni nyilastelepiek egészen rendkívüli tehetségű, fiatal kapusa is. Amint hallom■, a DVSC már tol­­nyújtotta utána a­ csápjait. Ha sike­rül a­ DVSC-be jutnia és a­ debre­ceniek felkerülnek az NB I-be, ak­kor ebből a Nagy Mihályból igen nagy kapus lehet. Természetesen öt év múlva a maiak közül is juthat még egypá­r fiatalabb évjáratú, pél­dául Boldizsár, Vécsey, Tihanyi (Új­pest), sőt talán még Tóth Gyuri is, aki azonban öt év múlva már 38 éves lesz. A Jobbhátvédben szerinte­m Szűcs (Szolnok) a jövő embere. Középhát­védben is nagyszerű, bár itt sokszor igen kockázatosan rohan bele, lehet­ne belőle talán jó k­özépcsatárt is fa­ragni,­de én azt hiszem, hogy neki a, jobbjait-véd, lesz az­­igazi helye a válogatott­ban. Ezen a, poszton bizony nem állunk valami jól és a jövő sem ígér egyelőre túl sokat. Sajnos, Olaj­kár 11-re öt év múlva már aligha számíthatunk komolyan. Neki olyan nehéz, erős már most is a csonto­zata és izomzata, hogy elnehezedé­­sével számolnunk, kell. Valószínű az is, hogy öt­ év­­múlva ruganyosságá­n­ak nagy részét, is elveszti.­­—Toldat, meglepetés, hogy balhát­­védjén, a­ 5. helyen, Tsárinczet, emlí­tem, hiszem,, ő a, csapatában inkább jobbhátvédet játszik, va azonban az ifi. válogatottban már balhát­védet is játszattunk, vele.. Mag­yént emlékez, nem még Kányáról is ezen a helyen. Ha leszokott a könnyelmű bele­­rohanásokról, akkor sokra viheti. Jobb fedezetben meg kell még említenem, mint a jövő reménységét, Kleibant, a Salg SE fiatal játékosát. Mindenesetre nem, ártana, ha hama­rosan erősebb környezetbe kerülne. a Középhátvédben betörhet még Lóránt, a Szombathelyi FC 1923-ban született játékosa, továbbá Bakos (Csepel), aki mér több nemzetközi ifjúsági válogatott mérkőzésen nagyszerűen megállta, a­ helyét, közép­hátvédben és a­ csappan legmegbíz­hatóbb embere volt itthon is, idegen­ben is. Azt hiszem, hogy öt nemzet­közi mérkőzés alatt mindössze egy komolyabb hibát követett el. — Balfedezeteink, sajnos, mind alacsonyak, bár már mindegyik megmutatta, hogy nem, centiméter­rel mérik, a futballista, értékét és tudását. Megjegyzem, még egy igen komoly jelölt van­­ erre a helyre, éspedig Rákosi, a Csepel 1922-es balfedezete, a Jobbszélsők terén nagyon jól állunk. Egész sereg fiatal tehet­ségünk van, bár igaz, hogy majd­nem mindegyik alacsony termetű. Kilétei csak Bartha Károly, a NAC 1923-an­ született jobbszélsője, aki nagyszerű at­létaalak és amint hal­lom , rövidesen be fogják dobni a NAC első csapatába. Nagy tehetség Uzsoki, a Győri ETO 1923-as jobb­szélsője is, aki most nyáron az esti mérkőzések előtt rendezett ifjúsági döntőkön, a közönség kedvence volt, megerősítették azt, hogy Vághy Kálmán szövetségi kapi­tánysága sziklaszilárd és szó sincs arról, hogy irányában a bi­zalom megingott volna. Ennek éppen az ellenkezője az igaz. Vághy Kálmán így vázolta a kapi­tányi helyzetét: — A tavaszi idényben olyan ko­moly és nehéz feladatok előtt fog állni a magyar válogatott, hogy nemcsak a helyzetem­­ tisztázása, de a válogatott körül minden félreértés kiküszöbölése , fontos nemzeti érd­ek. Elvégre az, hogy Svájcban, Svéd­országban és Bulgáriában hogyan fog szerepelni a magyar válogatott, az nemzeti ügy is. A válogatott jó szereplése pedig sokban függ attól, h­ogy a légkör körülötte tiszta-e, vagy sem­. Én azt hiszem, hogy ezek után senylyen félreértésre okot ad­ható kérdés sem maradt fenn a ka­pitányi tisztség és a válogato­tt csa­pat körül. Remélem, hogy a tavasz­szal Kalmár Jenővel hasznos és za­vartalan munkát fogunk végezhetni — Jobböss­zakótóban komolyan­ fut Marosvári (Csepel) is, aki­ csak 1918-as. Nála is csak attól kell tar­tanunk, mint Olajkár Il-nél, hogy idővel elnehezedik. Meg kell még emlékeznem Csuberdáról (1922)aki ugyancsak nagy tehetség, de még eddig megközelítőleg sem nyújtotta azt,­­ ami­ benne­­van. Ig­en tehetséges Masehler (Kelenföldi FC, 1922), továbbá Hidegkúti (Gázgyár, 1922), valamint a két Borbély-fiú, a Szegedi VSE-ből, sőt Zilah­yt, a DVSC-NAC fiatal csatárát is megemlíthetem. ■— Középcsatárban talán ‘meg­lepetés az ismeretlen Szilágyi beállí­tása, de szerintem ez a nyurga, magas, minden porcikg­jáigl a■ gólra törő fid. a jövő legnagyobb ígérete, aki most csak 11 éves és öt év múlva a­ legnagyobb magyar játékos ■ lehet. Kassai erősen ballá­bas ugyan, de, nagy gólra törése szerintem középen jobban érvényesül, mint összekötő­ben, ma és öt év alatt a jobbjába is megjavulhat. Laborcznak csak a technikai készségét kellene feljaví­­tania, hogy a legjobb korszerű közép­csatár legyen belőle,­ mert a­­.labda­­kezelési készsége bizony fogyatékos, már­­pedig nem­ elég csak lőni tudni. Mindenesetre sokat­­ mond, hogy kis­ébb tecfízikai készséggel, beteges­­kedése élenére is őszi gólkirály tud­ott enni. . . A váradt­ Barna ,szerintem bal­­összekötőben a legjobb s egyelőre csak azért nem játszik­­a NAC-ban baloldalon, mert Bodolát, most nem lehe­t kiszorítani. Természetesen Bar­nának testileg igen meg kell erősöd­nie, hogy mindkét félidőt bírja, bár már most­ is kezdi bírni. Zongor és a debreceni Tisza mellett komoly esélye van, még a szombathelyi Tiszának is, a­ki csak 1919-es, vala­mint Deáknak (Csen­tlőrnc( AC, 1922), akit már­­ nem, egy nagy csapatunk, akart megszerezni.. -----Balszélen még öt­­ év­ múlva is futni, fog Gyatrai és Tóth III, de szerintem akkor­­a fiatalok már jobbak lesznek. Különösen a nyíregy­házi Bogártól várok sokat, no meg a kaposvári Molnártól (1923). . — Mindez, amit most a fentebbiek­ben elmondottam — fejezi be a beszélgetést az országos edző —, csak lehetőség. A tehetség, a lehető­ség mindenesetre mindegyik felsorolt, fiatalban betűne van, mindegyik a zsebében hordja, a, gímeres mezt.. Hogy aztán­­ valóban, fel is húzhat­ják-e, az nagyrészt,­­ tőlük függ. No meg természetesen az „öregektől”* is, akik esetleg megmutathatják a feltörő fiataloknak, hogy csak azért sem hajlandók még öt év múlva sem­ átengedni nekik a címeres mezt.. Hogyan fog festeni a magyar labdarúgó válogatott öt év múlva? (Mólnár Ignác szerint) ■ JT7. s­port­r­ap 13 - SATÖBBI... BTNT­ER, a­ Rapid híres közép­csatára, a bécsiek népszerű „Bim’bö"­­ja, orvosi tanácsra meggyengült szivére való tekintettel — végleg felhagy a labdarúgással. Binder sportoktató akar lenni. Jelenleg egy katonai sportoktató-tanfolyamon vesz részt, amelyet Taschek, az is­mert maratonfutó vezet. NORVÉGIÁBAN, Oslóban korcso­­lyamúzeumot állítanak fel. A nagy­­múltú norvég korcsolyasport diada­laira emlékeztető díjakat akarják Tegnaptól a­ Radius és­­ SCorum­­­ A is játssza , jiT­rmi Matolcsy Film ebben a múzeumban összegyűjteni és kiállítani.­­• A NÉMET HÖLGY MŰKORCSO­­LYÁZÓ BAJNOKSÁGOKAT január 9-én és 10-én rendezik meg Ham­burgban. A bécsiek 8 versenyzőjüket küldik, a nagy versenyre. A legna­gyobb bizalom természetesen a ta­valyi bajnoknő, Musilek Martha, és a harmadik helyezett Müller Madél­laine szereplését, kíséri. De tehetsé­ges a többi fiatal is: Fawlik, Solkr, Höllt­hlaer, Appeltha­uer,,, Wieser és Pressmaler. Meglepetést várnak tő­lük. A BÉCSI PAIZSIN­TESTVERPAR kilépett a­ német hivatásos korcso­lyázószövetségből ,és ezután az „ar­tista alosztály" tagjaiként fognak tovább korcsolyázni. , a NEUSEL WALTER, a kiváló né­met­ ökölvívó jelenleg arcvonalszol­­gálatot terjemt., így a német nehéz­súlyú bajnokság döntő mérkőzéseit egy­ időre elhalasztották. ," A NÉMET KÖZÉPSÚLYÚ ÖKÖL­VÍVÓ BAJNOK, Besselmann újab­ban nagyon kapós. Nem is olyan rég mérkőzött meg a holland Luc van Dammal, máris újabb ellenfele je­lentkezett az olasz Palmarini szemé­lyében, aki csak nemrégiben védte meg a bajnokságot nagy küzdelem­ben Rossi ellen.• AZ OLASZ FÉLNEHÉZSÚLYŰ EritriiA BAJNOKOT, Musina Lui­­git 5000 . Ura pénzbüntetésre ítélte az olasz ökölvívószövetség. Az ítélet in­dokolása szerint Musina a Madrid­ban a Paco Bueno ellen vívott mér­kőzésére nem készült fel elég ,lelki­ismeretesen és ezzel elhanyagolta, azokat a­ kötelességeket, melyek­­őt, mint Európa-bajnokot és az olasz sport külföldi­ képviselőjét’ kötelez­ ték.* KAFELL ANNIE, a­ németek sok­szoros mellúszó bajnoknője,­­ aki je­lenleg is több világcsúcsot tart, or­vosai tanácsára hosszabb ideig nem versenyzett, de hamarosan­ ismét el­indul a versenyeken. - - , • '. ’ Satöbbi— Kárpát-Sim Pager Antal Bordy Bella-Várkonyi-Somlay Bánky Viktor rendezése Szerető fia, Péter S.hát KORIG csütörtöktől ÁTRIUM is!

Next