Sporthirlap, 1944. július-december (35. évfolyam, 79-99. szám)

1944-12-13 / 98. szám

.2- ma lép be. Azonnal kérdéssel fordul ve­­zetőjében a játékos: — Hát játszunk vasárnap, Lajos bácsit —- Azt hiszem, igen — válaszol látható örömmel az ügyvezető. Éppen ma olvast­a m­i Nemzeti Sport­ban, hogy a pesterzsébeti Kossuth, vasárnapra kisorsolt ellenfelünk is játszani akar. Mivel nekünk is csak ez a vágyunk, nem hiszem, hogy el­maradjon a mérkőzés. *­f­ehér Ferencet, a Szent Irinc ügy­vezető­ elnökét is sokan üdvözlik, noha vesztett vasárnap a SzAC. — Bizony az idény végére kezdik összeszedni magukat a fiúk — vála­szol Fehér. — Öröm volt nézni az Újpest ellen ■ lelkes és jó játékukat. Ha egy kis szerencsénk van, még két gólt is rúghattunk volna. Igaz, hogy a második félidőben azután ez Újpest nagyon fölénk kerekedett. De még a játéknak ebben a részében is nyílott Deák előtt egy 100 száza­lékos gólhelyzet. Sajnos, a kifutó Solymosiba borar ázott... ' * — Hogyan állok fel, Gyulám, el­lenünk ! —­ kérdezi Hegyit egy BSz­dT-vezető* — Azt hiszem elég jól — hangzik a válás?. — Játszik ■már Juttass is. A tervek szerint jobbösszejeö öt. — És ki lesz akkor a jobbszélső ? — csodálkozik a villamost. — Németh Tóni — vágja rá a vi­lág­ katorafi­zcítebb hangján Hegyi az ímtt­ó vitameSiftak. — De azért még ez sem biztos, mert Adám Ba­tyinak is tiek­et akarunk,­ szőri c­ni. — Gyula, te csak tréfálsz velem — méltatlankodik a BSv.KRT-ista, aki nem más, mint Rzepczdi Károly, a kitűnő játékvene ő. — No csak nézd meg szerdán a c*apn­ot — v'n vádat a gömbölyű t-A’.-pulcai intó­re. — Most győz­ek öt fiaid — ismádja II.jilTá Bí’a procsor­kó Ferenci ■«, a Z. Danuyia edzőjének.­­— Kapnak.e csirkep tip .SLús 11 — Sajnos, mér elfogytak a csir­kék — mondja búsan Pi­oczOrkó. Azután felesi'lftfLő Szem ml tes zi liftszí­ .— Pedig nost valóban megérde­meljük a jutalmat. Csuda jól ját, ásott a tartalékos csapat minden tegez. Az görög” Fekecs II úgy har­col, hogy oltár a helyes:játékosok ■is pPS.il­mét­el ének tele. Nádé azt hiszem szpi l'(.'nagyobb dicsőség n­­­h:'k hogy d kizsinő 'Gammát legyőz­tek!* God ', József ti bSSfc ílgetvS' Safáti visszatér az Elektromos összeá­llá­­sért. — Miért sírnok Bah­m után, hiszen. Dobos f­'z'mé'j'ében kiűző helössze­kötővel rendelkeztek — mondja Jó­nás Zoltánnak. — Kom­oly bejek vannak Dobossal -- kömörolik el Jónás mindig mo­solygó képe. — A múlt vasárnap fi­gyekneztette-.n, hogy élj a sportsze müibben, mert komoly bűn­ölést­ kap­hat. .Pénteken a A. Dantívia e­lőtt még csak Valahogy a ment­re játék neki, de Vasárnap a MÁV ZG ellen szinte a pályán sem volt. Nem mon­dom, hogy szombaton este „kileu­­gyni”, de...* Soós, a Ganz TE segédintézője is bokákként egy pillanatra. Amikor eltávozik, azonnal a Ganzra, illetve azok gyenge játékára terelődik a Szó. — A kétségtelenül tehetséges, de még nem kiforrott játékosoknak a fejükbe szállt a dicséret — állítja Hegyi. — Ezek a fiatal fiúk nem bírják el a dics­éret­eket. Am­íg nem, tudják, hogy klasszis sorba tartoz­nak, addig azok. De amint ezt meg­tudják, megszűnnek annak se­mi. A valóban érdekes megállapítás után Va­s­ar még hozzát­eszi: — Az a belső válság a­z, amely néhány héttel ezelőtt a Ganzban le­folyt, nem tudnak ezek a­ játékosok magukra találni. Ezek a fiatal gyere­­kek bizony mindint mélyen m­ifire ,,szívnak”, nem úgy mint az öreg, rutinos profik... Az egész társaság kifelé tart a szövetségi há­bo­r. A félhomályban Hegyi Gyula hangját halljuk, amint Mészáros búcsúin... az ML3»­irodr.­­iganga­ójának panaszkodik: — Lórinkról semmit sem tudunk már néhány hete, most pedig Perc­nyi hiányzik. Percnyi 10 nappal ez­előtt jelentkezet­t­ aljára, azóta sem adott élet­jelt magáról, Csík nem ért valami baleset ! Itt a fővárosban­­ , MAC egykori vejfitójénél, Krugernél­­ lakóit s egy h­íd üzemben dolgozott. 'Holnap tűvé tesz­em érte az egész város'. / «» .......»■»»»«'<»**»*■ A tücsök ás a hangya Irta: Tari István XL. RÉSZ ((Kút, illetve narom gyerakjá'ŐSoe pályafutésb­e s ő­ ez a iús turlí.itt Közülük íStöve Jóska autóra,vele inas tett Némszti Luca a nyomdászmiste­rsi­­get válasz'­otta. Lémsiti Laci hatórrő­­sen fe.tüRt. m­int labdafútó és a Gló­bus, a sokszoros magyar bajnokcsapat le­csen­zőltette Tornai Jósiit a leg­­népszerűbb ma­gyar csapatba, a Turul­ba került. Szövi­ Joeka is hamaristten a Turulban kötött ki Mindhárom játékos neve hamarosian kőz.k­.mel-t lett. A k­ata 6.-rai e-s­ereplés után a Turul nagy tál pontyára u­szott. A compat Cara­­bianci'pain­­():0-ra győzött és a m'ika­­«L» után egy arab várakozott Szövő Jósek&ha) A kis Szövő meglepődött: — Engem Vár egy arab a kapu­ban ? — Igen, igen — erősítette meg a tolmács. Jóska arcát elhagyta a vér: — Várjon mit akarhat? — No öcszeöv, biztosan bosszút áll rajtad az arab. Látod, látod, nem kelle­ts volna annyi gólt rúgnod — ugratta őt a bátyja. — Na félj pajtás, én is kimegyek veled — bátorítot­t a kis Szövő­ Tárnál Jóska. Ezzel azután a két magyar fiú, meg a to­mács megindultak az öltö­zőből kifelé. Nyomban n­ánuk igye­kezet a többi fiú is. Az ő oldalukat­­is fúrta a kíváncsiság. A kapuban valóban egy vül'gó 7­.earű, Jidfehár burnuíros arab várakozott. Mellette pedig egy pompás erőben levő fehér szamár hegyezhette a füleit az ár.1-?, zsík felé. 4. tolmács bamu "tta ■! ', hát az arabnak. Amikor azután a kis Szövő látta, hogy az mrr.b mosoly­g- Vs, svrálségosan magyarázni kezd a torr'árt.Pn''k, r...........r'b- km.rt irodott az r.kt­«, Tinital Jo­ka lo­n­­ a nadrágzoetcben szarcagazott bicskát. Néhány pillanet múlva a tolmáca magyarul kezdett beszélni: — Kedves Szövő úr, az arabnak nagy élvezi­tat nyújtott az ősi jácska és ezért meg akarja jutalmazni. Jelenleg a nála levő legnagyobb ér­ték ez az izmos kis fehér Szamár. Ezt­ a szamarat önnek aján­déko­zza, fogadja el tőle jó szívvel. Jó­cska azt sem tudta, miit szóljon. Belenéze­t az arab csillogó egemébe. A tolmács észrevette, hogy a kis Szövő habozik és ezért újra beszélni kezdett: C — Szeretném valamire figyelmez­tetni, uram. Az araboknál az ajándék el nem­ fogadása szörnyű sértés. Fogadja el tőle. Jóska ebben a pillanatban az arab övére tekintet, ahol egy pompás markolator, görbe tőr pihent. Én már neto is habozott: — Mondja meg az arabnak, hogy az Ejánőt.'ko,­, szivesen fogadom én nagyon örülök neki. A tolmáca Szavai után az arab megragadta Jóska balkarját és meg­csókolta. Majd lendített egyet a t.­ír. nUK-án és megindult a Város felé. — Tudja, hogy, az a csók a leg­nagyobb' meg­iszterü­lés, amit’, az arab sdot­ ? Hitetlen nagyon ritkán részesül ebben — magyarázta a toU mac3 Szövő Jóskának. Amikor az arab megindult és ott­hagyta­ a •»»'mar»t, a távolabb álló magyar fiúk azonnal látták, hogy miért híva Jóskit az arab. 'Alig tudták magukba fojtani a nevetést. Amikor aztán a fehér hum­uszt el­­nyolta egy szűk mellékutca, csak úgy harsogot a magyar fiúk kaca­gása. Ormos Gabi elkiáltotta magát: — Éltep a fehér szamárral kitün­­­? et.t Szövő Jóska! ■ — k’luk, segítnünk Tiki ínUdlai­­ • *iák­­! — kurjantotta Kalipos­i Vili. — Öcskös, köteles vagy szamár­­háton a szállóba jönni,­mert az arab biztosan les rád valahol és jaj neked, ha látja, hogy mellőzted igaz szív­ből adott ajándékár­­a, ugratta Jós­kát a bátyja. A kis Szövő megszeppenve tekin­te­tt a tolmácsra. Még­­szerencse, hogy a tolmács is a hasát fogj­a a nevetés­től, mert ekkor már tudta Jósk­a, hogy csak tréfa az egész. — Nézze Szövő úr, vezessük csak haza nyugod­őn a szamarat. A szálló­nak istállója is van­ Majd rábízza valakire, hogy viseljék a gondját. Egész biztosan hamarosan , Vevőt tsi­álunk majd rá — nyugtatta meg Jóskát- tvíihí-fiy perc múlva a tolmács. — Ho-hó! Egy é­d­szak­ot meg kell hoznia az öcskörnak. A visszavágó mérkőzésre szamárhálom­ kell kijön­nie a pályára, mert az arab akkor az biztosan figyelni fogja —­ Szólalt meg nagy komolyan Géza... " ® Náme­th Laci négyesével, ötösével Ugrotta a lépcsőket, amint felfelé így fakcaftot a lépcsőházban. Nagy ürömm­el nyitott be a lakásba: “ Képzeljétek, mi se­m maradunk itthon. Éppen ma közölték velünk, hogy sikerült­­ vélrecütn­i az egyip­tomi portyát. Három nap múlva indulunk be. Ezzel odarohant és megölelte az édesanyját. Az édesanya mosolygott Laci nagy örömén, de azért látszott, hogy Valami hán­ja ő . Laci nővére is láthatólag búslakodott. Laci meg­döbbent: — Nem értem! Mi van Veletek? Hát­ t’ eh Kel­ nem­ is örülök? Az anya ránéz®'t a hányára. E­tkor már a leány szemében kövé­­redni kezdett két könnycsepp. Hí 'vett'ik Laci bátyja szólal' meg: — itt vett Erzsi vőlegénye és : J:'J r-H ’». tti?, • V*. ot* ári'v'.tt Hl. néhány héten belül ruegtartanák az esküvüt, mert unja már a­ legény, életet. Ami nem is csoda, hiszen nincs, aki g­ondját viselje. Laci közbeszólt: — ÉS most mi itt a baj? Most már az édesanya válaszolt: —­ Az, fiam, hogy még a kelengye ifi hiányos, bútorról pedig nem is ál­cáhatunk. Porta pedig szegény fiú. Bár megígérte, hogy ő is min­­denn­­ hozzájárul, hogy olt­hont ne­pi­sainak. Laci néhá­ny csilláhatig gondol­kozott, majd felcsillant a szé­rt. — Egy óra moh a­­t­lon leszek. Addig semmi esetre se búsuljanak. Ezzel az édesanyját is és a nővé­rét is megcsókolta Laci, majd el­sietett. Még egyszer sem kerülte körül a nagy­ mutató sz­óra­­kfzani apja Laci már ugyancsak igyekezett felfelé a lépcsőházban. Am­ikor kitárul, a konyha ajtaja és előtűnt Laci, nyom­­ban elmosolyogta magát az édesanya. Látta a Laci arcán, hogy jó hírrel tért vissza. Még be sem fet­e maga után az ajtót a fiú, már be­szélt is: —­ No látjátok, mondtam, hogy ne búsuljatok meg — ezzel Laci be­nyúl a z­sebébe és elővett egy csomó százpengést. — Egyelőre itt van kétezer pergő. Bet­egül kértem. Majd maglátjuk, hogy mennyit keresünk a portyán. Lene, ho­gy amikor hazajövünk Egyiptomból, már vígan megvásárol­hatunk mindent Fw­ark. És akkor hegyen-völgyön iskodál­om. Másnap a Németh-család lakása kihalt. Az édesanya, meg a leánya vásárolni mentek. Laci pedig a szabóhoz igyekezett.­­ Közben t­alál­­kozott két jábikostársával, akik már a szabó el lött­ék. — No mennyiért Csinálja az uti­­ru’iát a „kcc­s-V”? ■ Szíshöétórt­ —­ válaszolták a fiúk.­­ •— Ne fis 83 jó szövet? — Gyűr­e, csavarta ő­t előttünk, az­­bizony egy cseppet sem gyűrődtet meg. — No „Szevasztok”! Estter már igyekezett is Laci a szabóhoz. A szabó nagy örömmel fogadta a játékost: — Is­en hozta Németh úr! Már azt hittem, hogy ön nem csináltat utazó ruhát. — Dehogy nem, dehogy nem Még pedig olyant akarok, hogy folyjon a nyála, aki rátekint. — Meg lesz e­ngedve Ném­eth úr. Eszel a szabó már vette is a mára sz­agot és oda Szólt az egyik segús­­n­ok: — Segéd úr, „diktálom” a leg­­tech­nikásabb magyar játékos mére­­teit. Ha ebben a. pilla­natban mó- e volna a mester a messiisága , három centivel többet mutatott volna. Amikor elkészültek a méretvéte­l­k, Laci megs­­ö­pilt: — Mondja, mentor úr. Nem lőhetni ugyanolyan színű ruhát csináli­ nekem, de valódi rugós ssövsíből. Aki ár nem számít. A­z sem baj, ha két­­szezannyiba kerül. A mester megvakarja a füle tövé : — Sajnos, ebben a szívben nincs angol szövetem. Csak bélést tudnék adni valami egészen különlegest, de azt ugyebár nem érdemes, mert a ruha belsejét nem lá­ja sen­ki. — Mi az, hogy nem­ látja? Elvég­­re Afrikába megyünk, ott pedig élő, for­du­that, hogy a korunkon kell majd emelni a kabátot. Csinálja esni­ bele azt a bélést. — D­i az huszonöt pimgő­- 1 drágább. Másna­k harmincötér lenni drágább. — N'­m tű­z sémiül'. Nekem aKM! a tilíEhói- k­yvn. (Folytatjuk) 1 Ilcerits iri 3i$| —­, hogy nem lehet engem még el­­temetni. Szorgalmasan végezte az edzéseken a munkáját. Elsőnek érkezett és utol­sónak vonult az öltözőbe. A formá­­balendüléshez azonban lelkiismeretes és hosszú munka kell. A legfonto­sabb azonban mégis az erős akarat. 103 Tóth Györgyben mag volt az akarat. Lassan kezdett formába jörni. Kal­már Jenő látta ezt és bőven enge­dett időt a kapusnak. Egy alkalom­­mal fültanúi voltunk, amikor erősen követelték a szurkolók a fiatal Turan beállítását, de Kalmár Jenő bízott Tórkban. És Kalmár­nak igaza lett. A Ganz ellen ismét ragyogóan védett a Gamma-kapus. A FORMABALEN 2 ÜLÉS TITKA :■* Formába ler­dül­sét Tóth György eleő­orban a komoly és rend­-skeres edzésnek tulajdoní­thatja. Egés­zségi- i­lég teljesen rendösjött és az őszi idény kéz­detétől egyetlen edzú­t sem hagyott ki. Balyiö közlegét leadta, az s-l párhusamorb­i a rugatvonyságát okít­assare­zre. Kern szabad azonban, megfelediktenünk arról sem, hogy lelkileg is rendbejött a válogatott Scapus. Nem is olyan régen, az egyik ed­zésen örömmel újságolta, hogy hi­vatalában visszahelyezték előbbi helyére. — Nem véletlen műve, hogy most megy a védés — mondta. — Sport­­szerűen élek, sokat edzek, jobb hi­vatali beosztásom is sokban hozzá­járul a jó védésemhez. Kár, hogy vége az idénynek. Most 13 éves va­gyok és ha az Isten megsegít, vala­mint a körülmények, megengedik, akkor a jövő­ évben fogom tudásom legjavát nyújtani. HOGYAN EDZ A VÁLOGATOTT KAPUS? Sokszor Végignéztük Tóth György heti nagy edzését, íme most közread­juk edzésműsorát. Mindig elsőnek érkezik. Gyorsan felöltözik és máris rohan a pályára. Két kör labdavezetéses futással kezdi az edzést. Azután a■ lelátó elé megy és a labdát a­ falhoz dobálja és az onnan visszapattanó labdákat sok­szor remek Vetődéssel kaparintja meg. Közben megérkezik valam­elnyike társa­.­­ Est­osonnál befogja, hogy rugdaljon neki kapura. Mikor meg­kezdődik az érzés, már alaposem ki­dolgozta magát. A gimnasztikai gya­korlatok után kötelezés következik, majd a rajtolod közé áll. Amíg Kal­már edző a többiekkel foglalkozik, fog magának valakit, akivel labdákat dobál­ta­t. 'Napi­g Kal­már edző is a munkába veszi a kapust, majd pedig a csatárok ostromolják kapuját. Zúg­­nak a lövések és pompás vetődéssel teszi ártalmatlanná a kapura tartó labdákat. Néha három labda is tán­col a hálóban. Utolsónak jön le a­­pályáról és szinte betámolyog az öl­tözőbe. — Ma alaposan kidolgoztam ma­gam — szokta ilyenkor mondani. Nem csoda tehát, ha jó formában Kicsi vagyok, kicsinek születtem Pár szó egy kisegyletre A MOVE Rákosiü­­gyi TSE évek­ óta részt vesz a MOVE-bajnokaág I. osztályának küzdel­meiben. Minden­­ idény végén az élcsoportban végzett,­­ de a bajnoks­ágot megnyernie eddig­­ még nem sikerült. Ez a kisagyloő­l szépen dolgozik és jó anyagi kör­ül­­m­ények között 61. A labdarúgó szakosztály az őszi küzdelmek so­rán szép eredményt ért el. A váltok­­zott helyzet következtében cs­ak hogy mérkőzést játszott, de ezt az­tán mind megnyerte! Hlicketén a bajnoki táblázaton e­­ a helyzet: 1. MOVE RTSE 4 4 — — 19,7­8 Gólarányuk sznrén kitűnő. A rá­koshegyi kisegylet­­ lég­ebb,­ívev a­ következő tör­ pattal vette fel a küz­­delmet: Bodrogi I — Horváth I, Zentai — Sáros* 11, Révke­i, Bosóhi — Újházi, Pénzes, Sárosi III, Ko­raki, Horváth I. Ezeken kívül fül­höz jutott még Schramikó, Sál­.­.. IV és Krieger is­ A vezetők közöl Viine­sch Béla ügyvezető­ elnök, Sem­amkó István vitéz-­ és Krieger László főtitkár áldozatot és fárad., bőgőt rsem ismerő munkájáért miv.­­lra elismerést megérdemel. Beszé il­­gettünk a csapat f­itkárával, Krie­­ger Lászlóval. A következőket mon­dotta csapatáról: — Csapatom, csi-dol kitűnő szerep­­lését annak tulajdonítom, hogy a fiatal erőkből álló együttes már megszokta a nehezebb küzdelmeket is. Igaz, hogy több élvonalbeli játé­kosunk szolgálatot teljesít, de elsik helyettesei mind kitűnően pótolják az eltávozottakat. Néhány játékosunk elhagyta színeinket, de ebbe, beletö­rődünk, mert ez a kis egy­etek sorsa. Egyébként bisom a­ fiuk további jó szereplésében és hogy sikerülni fog régi vágyunk elérése, a feljebbjük is. fennállásunk óta a Gain­m elleni Magyar Kupa mérkőzés volt a leg­nagyobb mérkőzésünk és szeretnénk, ha nagyobb csapatokkal gyakrabban találkozhatnánk komoly kistételem keretében A lelkes kisegylet a­ labdarúgó­szakosa­ályon kívül még atlétikai, Sakk, asztali­tenisz-, vállüivó , műked­velő és birkózószakos­ztályt is tart fenn. A birkózószakosztály öccseit Bébin Gyula, az európahírű birkózó­ba,­ a vk vezeti. Bóbis néha-néha még a labdarúgó csapatba is beszáll, hogy győzelemre segítse a rákos­­hegyi zöld-fehér s­zmneket. Az egyesület elsörsoi­br­n szép klub­­helyiség­­ből tartja fenn magát, bár Igazi, hogy azt most magasabb cé­lokra vették igénybe. SZERDA, 1941 DECEMBER IS rtiü&réimt. m&mfnammmniBm' n van a göröghetik,ök kapusa. Bárki utána csinálhatja. Nem boszorkány­ság.. Erős akar­a, kell hozzá, to­vábbá lelkiismeretes és kitartó mun­ka. Biztos, hogy a siker nem marad el. Kapusok, tessék utánozni! (­herényi) —.........»—'»■■■« Szorgalmas látogatói vagyunk a Gamma edzéseinek és az 1814. év­­folyamán jó néhányszor volt alkal­munk látni a görögbetéte­k együtte­sét bajnoki mérkőzésen is, így tehát többször láthattuk Tóth Györ­gyö­t is mind edzés, mind pedig mérkőzés közben. A válogatott kapus ebben az év­ben a­ szokottnál jóval gyengébben szerepelt. Különösen áll ez a tavalzi idényre. Az őszi mérkőzéseik során már javult és fokozatosan nyerte vissza formáját. Két héttel ezelőtt, a Ganz elleni mérkőzésen teután ismét a válogatott Tóth Györgyöt láthat­tuk a kapuban. A Gamma-kapus egy esztendei munkáját és szereplését vesszük most bonckés alá. Hétről-hétra papírra vetett megfigyeléseinket vesszük most elő Ezekből a megfigyelések­­ből próbáljuk összeállítani, hogy mi volt­­az oka Tóth György gyenge vé­désének és hogyan szerezte vissza válogatott formáját a Gamma-kapus. A SVÉD-FINN PORTYA UTON­ATASA Emlékezetes még mindenki számá­ra, hogy az elmúlt év őszén svéd­­finn portyán vett részt a magyar lab­darúgó válogatott. Ezen ö1 portyán szerepelt Tóth György is. Tavaszi gyenge szereplése erre a portyára vezethető vissza elsős­óban. A szokat­­lan, túlnyomórészt olajos ételek és halak fogyasztása alaposan megvi­selte Tóth Györgyöt. Kelések támad­tak a kapus testén és hosszú hóna­pokig orvosi kezelás alatt állott. — Teljesen el vagyok keseredve — panaszkodott egy alkalommal a Gamma-kapus­t, amióta Svédor­szágból haza­jöttem már a Pl. kelést nyitják fel rajtam. Nem tudok rend­ léfil­m Zérg H yái©'g€ií©Sf szereseit edzeni és félek a mérkőzé­sen üdöani. Valóban új és új kelésekkel baj­lódott Tóth é,r míg májusban is ezek a kellemetlen kelések akadályozták a rendszeres és komoly munkában. LELKI BAJOK A k­d­ácikesi és ennek következté­ben az e­dzésiirényen felül azonban bizonyos lelki bajok is hozzájárultak Tóth gyömbe szerepléséh­ez. Hivatalában áthelyezték. Ez az át­helyezés a kapus részére nem volt előnyös. A lelkiismeretes és pontos munkás Tóth Györgyöt ez nagyon bántotta. Már­ lelkileg sem volt ki­fogástalan. Közben végezte az edzé­­seit, de nem tudta teljes, komolyság­gal é­s rendszerességgel folytatni. Elnehezedett. Rugék­onyságából is sokat vesztett. Kifutásai bátortala­nak lettek és mint ilyenkor történni szokott, az öklözései sem sikerültek. A mérkőzéseken látszott, hogy rajon­gója a körgolyónak­,­ de valahogy úgy­­éreztük, hogy nem tudott telje­­n belefeküdni a.. labdarúgásba. Lelki­­ismeretés végére j­ólerhző, hogy gyen­­rén védett, egész héten nem lehetett csávát hallani. I­S KAPUST SZEREZNEK A GÖRÖG HETESŐK A Gamma-vezetőség körében a nyári idény alatt a ca­ipaterissítések során komoly formában fölmerült azután a kérdés, hogy Tóth György pótlására e­gy fiatal kapust szerez­nek. HozaZaá vajúdás Után le is igazolták a fiatal és tehetséges Túrást. Túrói leigazolása serkentőleg­ ha­tott Tóthra. •— Majd megmutatom én mond­ta egy alkalommal a Gamma-kapus

Next