Heltai Nándor: A szeretnivaló klub. A Kecskeméti Testedző Egyesület első száz éve (Budapest, 2011)
A remény hajnalától a csalódások sorozatáig: a második világháború után
_______________________ __ _ LABDARÚGÁS ÉS KLUBMÚLT volt erős, hites, nem utólag átcímkézett szociáldemokrata kötődéssel.) Taps köszöntötte a régi KTE név felvételét, ami a polgármester indokolása szerint nem a régi világhoz való ragaszkodást, hanem a régi lánghoz való hűséget jelenti, amely mindenkor kísérte az egyesület küzdelmét a lila-fehér színekért és előrevitte Kecskemét sportját. Tóth László újabb másfél évig töltötte be az elnöki funkciót. Utóda átmenetileg Hatman Józsefnért, később azonban a KTE-t támogató Barnevál igazgatóját, Töreky Vincét választották meg a klub első emberévé. FELLENDÜLÉS UTÁN - KIESÉS Újra őszi-tavaszi bajnokságot szerveztek, emiatt 1957-ben csak tavaszi fordulót rendeztek. Az NB III-ba a megyei bajnokságok első három helyezettje került, így a KTE is. Nagyszerűen szerepeltek, dicsérte is őket Fekete József többször idézett kéziratos egyesület-történetében. Mindössze háromszor vesztettek, a Bácsalmás előtt biztosan nyerték a bajnokságot. Újabb átszervezés miatt nem kerültek feljebb. Ebben az évben mondott búcsút Seres Lajos, aki ifjúsági válogatottként került Kecskemétre, íme, a bajnokcsapat névsora: Pintér Mihály - Toricska Gyula, Bitó János, Szabó István - Dezsőffy Ferenc, Vass János - Toricska Jenő, Gacs Tibor, Károly Imre, Berente Tibor, Máté Károly, valamint Mészáros Ferenc, Bartha Imre, Karazsin Géza, Fekete Sándor, Seres Lajos, Kasza Aladár, Vidéki Imre, Nyári Ferenc. Edző: Molnár Ferenc. Különleges meccset rendeztek 1957-ben, a Fradi öregfiúk csapata látogatott „fűavató” mérkőzésre Kecskemétre - addig földes volt a KTE pályája. Az első félidőben azok játszottak a hazaiaknál, akik már régebb óta a csapatban szerepeltek (Toricska, Bitó, Mészáros és társaik), a második félidőben pedig a nyáron igazolt játékosok léptek pályára (Vass, Dezsőffy, Károly, Szabó, Fekete, Somogyi, Juhász, Gacs, Kasza, Bartha, Nyári, Pintér, Nagy, Farkas). A meccset a KTE nyerte meg 2:1-re. Az új, 1959/60-as évadban is tartotta jó formáját a megfiatalított KTE és csak 4 ponttal szorult a bajnok Orosháza mögé. A folytatás már kevésbé jól sikerült. A kilencedik helyen fejezték be 1960/61-es bajnokságot, búcsút mondott az említett sikerek kovácsa, Molnár Ferenc, és az új edző sem lendítette fel a csapatot. Még örülhettek a tizedik helynek. Folytatódott a kínlódás az 1962/63-as bajnokságban is, a játékosállomány állandó gyengülése hozzájárult a kieséshez. GÓL 90 MÉTERRŐL Önálló könyvet töltene meg a gyönyörű kecskeméti gólok, leleményes támadás-kombinációk, bravúros hárítások leírása, de Bitó János kapásgólja semmiképpen sem hagyható ki a 100 évet taglaló kiadványból. 1957. május 8. Csendes vasárnap délután. A nézőtéren százféle gonddal és mind halványulóbb reményekkel élő emberek a bácsalmásiak kapuját figyelték. Hálóőrük könnyedén húzott le egy beadást, hosszasan verdeste a földhöz a labdát, úgy érezte, az idő nekik dolgozik. Hatalmas kirúgása után a labda messze a félpályán túl érne földet, ha nem figyelné éberen az ívét Bitó, a KTE középhátvédje. FI- A Kecskeméti Testedző Egyesület első száz éve - 1911-2011