Kárpáti György dr. – Peterdi Pál: Cini és a többiek (Budapest, 1985)
Cini
ütésszerűen partraszáll a szemközti Kisorosziban? Lerohanja a békés Tahi-Tótfalut? Gyönyörű! És, hogy mindennek mi az értéke? Felbecsülhetetlen. Hiszen pusztán a bejárati ajtaja milliókat ér. Méghozzá konvertibilis valutában. Hogy miért? Mert rajta van az aláírásom. Szép lila és vastag tintaceruzával, nemes lélekre és tiszta szívre valló gyöngybetűkkel: Kárpáti György. Dr. Karinthy Ferenc ugyanis autogramokat gyűjt erre az ajtóra. Össze is jött már szépen, és ha kijelentem: még csak nem is az én nevem a legcsillogóbb azon az ajtón, akkor mindenki képet alkothat magának a Cini-bejárat névértékéről. Kádár János, Aczél György, Devecseri Gábor, Zelk Zoltán, Örkény István, Ruttkai Éva, Latinovits Zoltán, Pécsi Sándor, Tolnai Klári, Sulyok Mária, Törőcsik Mari, Kellér Dezső, Arthur Miller, Robert Graves ... mondjam tovább? A tulajdonos mentalitásának ismeretében egy pillanatig sem vitás előttem, hogy ez az ajtó is spekuláció tárgyát képezi Dr. Karinthy Ferencnél. A nyakam rá, hogy előbb-utóbb eladja és vásárol az árán — tudomis én — még öt gumicsónakot. Most őszintén: tenne ilyet egy becsületes remete? És ez még mindig semmi. Ártatlan csacskaság. Mert hát... Nos, hadd idézzem negatív hősünk két könnyelmű mondatát. Még nem is olyan rég, szegé- 57