Dénes András: Magyar női futball. A bajnokságok (Budapest, 2019)
Őskor
12 jeles szegedi gyógyszerész dinasztia tagja. A fiúk András, sőt az unokájuk Géza is gyógyszerész lett, de a sportszeretet öröklődhetett: a helyi Radnóti Gimnáziumban 1967-ben testnevelés tagozaton érettségizettek között találtunk egy Frankó Gézát, talán ő Brauswetter Boriska unokája. A magyar női futball egyik „ősanyjának” április 29-i halálhíréről a Délmagyarország egyik 1975-ös lapszáma tudósított, innen valószínűsíthetjük, hogy 1895-ben született. A vékony éren csordogáló hírekből az nem derül ki az utókor számára, vajon a Szegedi AC egykori női alakulata pályára is lépett-e? Tartós működésről - rendszeres meccsekről - bizonyosan nem beszélhetünk, mint ahogy tiszavirág életűnek bizonyult a női futball léte Miskolcon, és Szatmáron is. Közös az egykori, „mínuszos hírként” megjelent beszámolókban, hogy inkább csak tervekről, próbálkozásról, szándékról adnak hírt, egyikük mellé sem tehetjük oda az obulust: ők játszottak először női „football” mérkőzést Magyarországon. A borsodi szervezkedésről például a Sportvilág 1913. május 26-i száma tudósított: „Miskolcon megalakult a napokban a női football csapat, egyelőre hét játékossal” - nehéz volna ebből azt a következtetést levonni, hogy működő, rendszeresen edző, mérkőzéseket játszó alakulat jött létre. Ha azt kutatjuk tehát, melyik volt az első, „igazi” meccset játszó csapatunk, tovább kell nyomozni - bármennyire furcsa is egy csapatjáték esetében, azt könnyebb megmondani, ki volt az első női futballistánk, pontosabban futballistanőnk, fájdalom, de a nevét viszont nem tartották feljegyzésre érdemesnek az egykori források. „Az első női footballista, Kassáé a dicsőség! Magyarországon mégis ő produkálta az első női footballistát. Az első nő megjelenését a helyi sajtóban erős vita előzte meg, amelynek azonban az eredményét meg sem várva, pompás kis női dresszben rúgja már a gólokat a kassai sporttelepen az első női footballista Magyarországon” - számolt be a szenzációról a Pesti Hírlap 1913. április 18-i száma. De azt, hogy a vállalkozó szellemű hölgy mérkőzéseken is pályára léphetett, azért nem valószínűsíthetjük... Szembetűnő, mennyire egy, rövid időszakra, az I. világháború éveire esnek a szárnypróbálgatások. Ez az a korszak, amely - ha nem is a jogi kereteket tekintve - alaposan átfér- 1931-ben, a Pesti Naplóban jelent meg a kép a Kaliforniában pályára lépett, Magyarok (Hungarians?) nevű női csapat mérkőzéséről