Siklóssy László: A magyar sport ezer éve III. (Budapest, 1929)
Atletika és torna
A BUDAPESTI TORNA CLUB. (1885—1896.) Uj sportalakulatok. — Az V. és VI. kerület lakói testgyakorlást kívánnak. — A BTC alapítói. — Az első házi verseny.—Propagandakirándulások vidékre. — Brooser Mór, Szaffka Manó, majd dr. Otto József művezetők. — A temesvári siker. — Diadalmas szereplés Békéscsabán. — Réthy Menotti győzelmei. — Zászlószentelés. — Dísztorna Hieronymi Károly tiszteletére. — Bekanyarodás az atlétikai irányba. — Az első nyilvános atlétikai verseny. — A Réthy-Tatics-birkózás. — Kiválás a MOTESz-ből. — Szereplések a MUE-ben és a MAC-ban. — Tízéves jubileum. — Gillemot Ferenc és Bauer Rudolf megjelenése. — A millenáris versenypálya. — Iszer Károly művezető. — Sikerek az olimpián. — A BTC honosítja meg a futballt. — A BTC millenáris versenye. STERHÁZY MIKSA gr. a Magyar Athletikai Clubban klubot alapított, azaz olyan szűkkörű egyesületet, amely példaadásával kedveltesse meg az atlétikát, e népszerű sportot. (V. o. 26. 1.) E kiváló sportalapító nem szánta a MAC-ot monopóliumos sportegyetemnek; az ő nyilvánvaló elgondolása az volt, hogy e példaadó klub nyomában kisebbnagyobb sportalakulatok fognak keletkezni. A sport végre is derűs játék, amely túlságosan nagy szervezetekben nem űzhető. Ez annál kevésbbé lehetséges, mert épen az általunk tárgyalt korban különbözőek voltak a felfogások arról, hogy milyen testgyakorlást kell folytatni, arról is, hogy hol, milyen környezetben kell ett cselekedni. A fővárosnak két vezető egyesülete volt, a Magyar Athletikai Club és a Nemzeti Torna Egylet, amelyek egymással ellentétes testnevelési elveket vallottak. E két egyesületbe való belépés feltételezte az egyik irányhoz való odaállást, valamint az alkalmazkodást az illető egyesületben kifejlett szokásokhoz. A sportkedv nekilendültével és a sportolók számának gyarapodtával egyre-másra verődtek össze kisebb társaságok, amelyek a maguk módja szerint alkottak maguknak valamilyen eklektikus sporthitvallást; a maguk urai akartak maradni; a maguk módja szerint zavartalanul akartak sportolni. Ez a természetes differenciálódás hozta létre az új sportalakulatokat, amelyek szaporodása 1885-ben kezdődik meg. Ez az esztendő összeesik a MAC hanyatló tendenciájának köztudomásra jutásával. (V. o. 63. 1.) 1885-ben alakul meg a Budapesti Torna Club, amelynek neve megválasztásában dominálni látszik a pillanatnyilag tért nyert tornamozgalom. A következő alakulatok már nevükben sem kötik magukat a tornához, igaz, hogy az atlétikához sem. Ugyanez időben már működik az a diákegyesület, amely később Sportkedvelők Körének (1.121.1.) nevezte el magát, majd 1888-ban létesül a Magyar Testgyakorlók Köre.