Fekete Pál: Orth és társai. Orth György, Schlosser Imre, Zsák Károly - Színes Sportkönyvtár (Budapest, 1963)
Schlosser csak magát nem tudta irányítani
Csak a gondjai tartottak ki mellette és néhány hűséges barát. Az egyszerű emberek. A legszégyenteljesebb időkben, amikor üldözték az embereket, az 1940-es években, Schlosser, a városházi kis tisztviselő, a halál torkából menekülőknek űrlapokat szerzett, hogy hamis anyakönyvi kivonatokkal mentsék az életüket. Ezt is ügyetlenül, balkézzel csinálta - rajtavesztett. Feljelentették. Összeomlott körülötte minden. Csak 1945 után tisztult a légkör körülötte. Elölről kellett kezdenie mindent. A sportszeráru vállalatnál helyezkedett el, majd nyugdíjba ment. Az új világ sportéletébe már nem tudott bekapcsolódni. De kijárt a mérkőzésekre, hosszú felöltője lebegett a szélben, amikor végigvonult az Üllői úti sporttelep lelátójának a tövénél. Amikor elindult a Gólya utcából, lakásuk előtt megállt, tépelődött, merre tartson, az Üllői út vagy a Hungária körút felé vegyen-e irányt. Mindig Fradista maradt. Minden örömét a gyerekeiben lelte. Norbert, a kapus jól kezdett. Slózi nem beszélte le, amikor a fiú az MTK-ban jelentkezett. Az Üllői úton olykor feltűnt összehajtható kis székével. Csendesen leült, kirakta a totószelvényeket és melléjük tippeket is adott Slózi a vevőknek. Otthon régi emlékeit, nagy portyák kalandjait mesélte a családnak. * Volt még egy nagyszerű perce ... 1955 őszén került sor Budapesten a 100. Magyarország-Ausztria válogatott találkozóra. A ritka jubileumi válogatott mérkőzés ünnepélyes keretek között zajlott le. Az MLSZ felkérésére Schlosser Imre - oly sok magyarosztrák mérkőzés hőse - indította el kezdőrúgásával a századik találkozót. Az öreg Slózi, a Népstadionban mégegyszer érezhette a feléje szálló elismerést, a megbecsülést: százezer néző tapsolt meghatottan, amikor Schlosser, a régi harcos, kivonult utódai élén, majd fiatalosan felállt középen és elindította a játékot. Orth és társai