Fekete Pál: Orth és társai. Orth György, Schlosser Imre, Zsák Károly - Színes Sportkönyvtár (Budapest, 1963)
Zsák Károly, a sportideál
68 ZSÁK KÁROLY, A SPORTIDEÁL A Berlin-Budapest válogatott mérkőzés előestéjén, a berlini magyar Weiss-családban, az idős Weiss néni takaros bokorugrós szoknyácskában, feszülő pruszlikban szolgálta fel a párolgó borjúpörköltet. Zsák Károly elé két adagot tett le a hajdani pesti kifőzés tulajdonosnője. Ránézett a megtermett Zsákra: - Magának lelkem két adagot adok ... Egyen csak ... - Umberusen, jó erőben van ... - és megkopogtatta alulról az asztalt. A magyar csapat tagjai jóízűen fogyasztották ízletes vacsorájukat. Zsák keveset evett. Vigyázott, hogy meg ne feküdje a gyomrát a pörkölt, hiszen újra nagy próbatétel előtt állt: hosszú idő után ismét őt jelölték a válogatott csapat kapusának ... A berlini hotelben, a vacsora után is azon törte Zsák a fejét, hogy sikerül-e vajon bebiztosítania a helyét a válogatott kapujában. Blumék szobájában a kártyázok csatáját csak nézte, de nem látta a lapokat - gondolatai máshol kalandoztak. Orth György alsózott Blum Zoltánnal. Gyuri a kártyalapoknak korántsem volt olyan nagy művésze, mint a bőrlabdának. Zajlott az alsós-parti, a két játékos között László Győző, a Budai 33-asok csapatának hátvédje ült és kibicelt. Játék közben odaszólt Blumnak: - Zoli, ha nálad van a zöld 10-es, Gyurinak százhúszasa lesz...