Kovács Marcell: Reflektált amnézia. A kelebiai sport története. Kalandos évtizedek (Kiskunhalas, 2016)
Közélet- és sportszervezés
1-től Turner Andrásra száll Telekyről (aki községi írnok lesz) a testnevelési oktatói státusz. Fenti tényekből kikövetkeztethető az, hogy jelentős sportéletnek kellett léteznie, ami társadalmi szervezetként 1925. február 5-én vált hivatalossá Kelebián. A Római Katolikus templom alapkő letétele látható a képen 1928 nyarán. Középen gróf Zichy Gyula kalocsai érsek, jobbra fent Koczkás József plébános. Ők vettek részt a Kelebiai Levente Egyesület dísz zászlajának felszentelésében, sajnos erről az eseményről fénykép nem maradt fenn. 1925 év végén Illés Bélát Gugánovics Máté (szőlős nagygazda) váltja a Községi Testnevelési Bizottságban. A Kelebiai Levente Egyesület kérelme alapján Koczkás József plébános községi képviselő indítványára 1 millió korona hozzájárulást szavaz meg az elöljáróság egyesületi díszzászló készíttetéséhez. 1926. június 27-én gróf Zichy Gyula kalocsai érsek áldja meg az egyesület zászlaját nagy helyi sportünnepély keretében. Szintén 1926-ban kérelmezi az egyesület a sportpályához vezető útnak (Ferencz utca akkor) megjavítását, amelyet a képviselő-testület „minden más utat megelőzve” rendel el. 1928-ban a községi közpénztár 1250 pengő, 1929-ben 1420 pengő, 1931-ben 1942 pengő támogatást nyújt a Községi Testnevelési Alap számára. 1934. január 1-től három évre Balás Kálmán községi bírót, Koczkás József községi plébánost és Gugánovics Máté képviselőket választják a Községi Testnevelési Bizottság tagjaivá. Szemléltetésül mutatjuk be első helyen Szabadka, második helyen Bács-Bodrog vármegye, végül pedig Bács-Kiskun megye címereit. Amíg Kelebia (puszta) Szabadkához tartozott, addig a magyar királyság az Osztrák - Magyar Monarchia része volt. A mellékelt képen láthatjuk az államközösség címerét, amely az első világháborúig volt érvényes. Ettől kezdve csonka Magyarországról beszélünk. 15