Vallus Tibor: Zöld-fehér vér (Heves, 1998)

Hajdú Attila: Ha kell, önveszélyesen hárítunk helyzeteket

Hegedűs Gyurinak, a kapusedzőnek, akinek nagy része volt abban, hogy kü­­lönedzésekkel újra formába jöhessek. Nekem az a természetes állapot, hogy védeni kell. Nem az a típus vagyok, aki e nélkül jól érzi magát. Ami nekem még hátravan, azt aktívan akarom eltölteni. Milyen érzésekkel töltött el, hogy baj­nok lettél­. - Nagy dolog volt, hiszen nekem ez az egyetlen bajnokságom. Ha valaki baj­nok, az azt jelenti, hogy abban az or­szágban, abban az évben, a szakmában a legjobbat nyújtotta. Ráadásul akkor a Fradiban, előtte való évben pedig a Cse­pelnél az év kapusa lettem. Ez azt jelen­ti, hogy Magyarország összes kapusa kö­zül én kaptam a legtöbb szavazatot, rám szavaztak a legtöbben. Ez hatalmas erőt ad az embernek. Mennyire motivál a formába hozás­ban, hogy külföldről is figyelhetnek rád, és ha kapsz egy jó ajánlatot, nem biztos, hogy ellent lehet majd mondani. - Amikor elmentem a Fradiból, lép­csőzetesen próbáltam építkezni, hogy mindig nagyobb megmérettetés álljon előttem. Most az jelentené a következő lépcsőfokot, hogy megtapasztalom, mit tudok nyújtani egy külföldi csapatban. Sajnos, mint tudjuk, a külföldiek maga­sabb szinten állnak, mint mi. Ez min­denféleképpen ösztönöz, hogy a ma­gam bőrén érezzem, hogyan működik a futball külhonban. Nyilván pénzről is szó van, de az nem minden. Arról beszé­lek, hogy az ember sokkal többet tud nyújtani, adni, ha olyan közegben van, ami őt ösztönzi. Számomra a profiz­mus, a külföldi szerződés úgy működik, hogy olyan profi közeg vesz körül, ahol a labdarúgót erkölcsileg is megbecsü­lik, ahol olyan a légkör, hogy a legtöb­bet tudja kihozni magából. Három jó képességű kapus is van a Fradiban... (Július elején már csak egy volt­­ a szerző.) - Azért dolgozom mindennap, hogy a Ferencvárosnak jobb legyen a labda- Pedig azt mondta, nem szabad becsukni a szemet Hajdú Attila 27

Next