Sportvezető, 1970 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1970-06-01 / 6. szám

Helsinkiben az olimpiai játékokon elért siker nagyban növelte a ma­gyar sport — a sportolók és sportve­zetők — önbizalmát. Az OTSB elnö­ke 1953 első napján a Népsport ha­sábjain üdvözölte a testnevelési és sportmozgalmat, s köszöntötte az új évet. Cikkében — melynek címe: „Nagy sikerek után, megnövekedett feladatok előtt” — megállapította, hogy a párt érdeklődését fokozták a nagyszerű teljesítmények, amelyeket a tervszerű munka eredményeként, a magyar sportolók, a helsinki-i olimpián elértek. Egyben azt is meg­állapította, hogy 1952 volt addig, a magyar sport legfényesebb esztende­je. A sportvezetés koncepciója — a további fejlődés biztosítása érdeké­ben — az egységes sportminősítési rendszer bevezetése és kiszélesítése volt. A rendszer bevezetése által el­lenőrizhetővé válik az edzők, szak­emberek munkája, a hibák és sport­ágak közötti aránytalanságok felszín­re jutnak, s a tudásszint is emelke­dik majd — a rendszer ösztönző ha­tása folytán. Az OTSB különös fon­tosságot tulajdonított az egységes sportminősítési rendszer bevezetésé­nek és arra törekedett, hogy mélysé­gében és teljes szélességében beveze­tésre kerüljön. A sportegyesületek 1952. évi tevékenységéről készült je­lentéseknek éppen ezért nagy fon­tosságot tulajdonítottak és az elkö­vetkező évek sportfejlesztési tervei­hez alapként használták fel. Összeült a III. országos labdarúgó értekezlet és határozatként a követ­kezőket fogadta el: az 1954. évi lab­darúgó VB felkészítési tervét; a spor­tolók nevelésével kapcsolatos elve­ket, pl. a nevelő tevékenységet foly­tató játékvezetők jutalmazását; olyan szakkönyv készítését, amelyben a labdarúgással kapcsolatos valamen­­­nyi tudnivaló megtalálható (ennek készítésére az Edzők Tanácsa kapott megbízást); az Edzők és Játékveze­tők Tanácsának a területi társadal­mi szövetségekkel való kapcsolatá­nak szorosabbá tételét; a megyei tár­sadalmi labdarúgó szövetségek ösz­tönzését, az ifjúsági labdarúgóbaj­nokság lebonyolítása érdekében. Ráirányult a figyelem a nevelés problémájára is. Sok szó esett a sportolók és közönség neveléséről. Közös felhívást bocsátott ki a DISZ Központi Vezetőség titkársága és a SZOT titkársága, a sportköri (mai értelemben sportegyesületi) vezető­ségek újjáválasztására és arra is, hogy törődjenek többet az alsóbb osztályú minősítésű sportolókkal. Egész napos értekezleten vitatták meg a munkát a Honvéd sportveze­tők, edzők és sportolók. Az értekez­let célja egyrészt a helyzet felmérése volt. Megállapították, hogy sokkal szervezettebb és céltudatosabb mun­ka folyik a Honvéd sportköreinél. A fejlődés azt is megkövetelte, hogy a társadalmi aktívák számának növelésével, képzésével és tovább­képzésével többet törődjenek. Ezt a célkitűzést szolgálta a Tatán műkö­dő iskola, amely 1953 elején hetedik tanfolyamát fejezte be, ezúttal 68 hallgató részvételével. Ez a szám ugyan a fennálló igények kielégíté­sét nem tudta biztosítani, de némi­leg segített a helyzeten. A testneve­lési és sportmozgalom ez idő szerint új követelményeket állított a társa­dalmi és hivatásos sportvezetők elé. Helsinki után, a közvélemény azon rétegeinek érdeklődése is megnöve­kedett a testnevelési és sportmozga­lom tevékenysége iránt, akik koráb­ban közömbösek voltak. Ez az érdek­lődés a közhangulatban egyre in­kább túlzott önbizalommá szélese­dett. Igaz viszont, hogy a magyar sportolók eredményei rászolgáltak a bizalomra... S ami az érdeklődés pozitív megnyilvánulásait illeti: egy­re többen, ezrek és tízezrek igye­keztek a rendszeres sportolásba be­kapcsolódni. Új nevek születtek, új színeket ismert meg a „sportvilág” és az „utca embere” mind behatób­ban és szakszerűbben szólt hozzá a sport problémáihoz. ” Ez történt Helsinki után _ Felépült a Népstadion Avery Brundage a NOB elnöke, a Népstadion avatását követően a kö­vetkezőket mondotta a sajtónak: „Csak gratulálni tudok ehhez a sta­dionhoz. Sportszempontból épp oly kiváló, mint építészeti szempontból”. 1953. augusztus 20, nemcsak az al­kotmány megünneplése szempontjá­ból lesz örökké nevezetes dátum, ha­nem azért is, mert ezen a napon avatták azt a stadiont, amely a ma­gyar sport sok évtizedes vágya volt — s amelyet abban az időben a föld­kerekség egyik legnagyszerűbb sport­­létesítményeként ismertek el. Nem akadt sportág, és sportoló is igen kevés, aki ne vett volna részt a Népstadion építkezésén. S ha mun­kája csak fél napig is tartott­­, majd oly büszke volt arra, mint sportteljesítményére. Mert a Népsta­dion építése közügynek számított. S szinte számolták a napokat a meg­nyitásig. Néhány nappal a megnyitás előtt, az OTSB elnöke nyilatkozatában ki­jelentette: „Felszabadulás nélkül ma sem lenne igazi stadionja a magyar sportnak.” Megtartották az elektro­mos berendezések próbáját és elér­kezett a várva várt pillanat is, ami­kor az OTSB elnökhelyettese így szólt a pálya szélén elhelyezett mik­rofonba: „Elnök elvtárs jelentem, a Népstadion megnyitására, a sporto­lók felálltak.” Az építők nevében még Lakner Lajos szólt a megjelen­tekhez, majd Hegyi Gyula szavai hangzottak el: „Tekintsük a mi Nép­stadionunkat úgy, mint új sportsike­rek kiinduló pontját. A Népstadiont ezennel megnyitom.” 80 ezer néző állt fel a Himnusz hangjaira, s az első szó, melyet a villanyúj­ságon olvashatott, az a „Bé­ke” volt. Ezután vette kezdetét a színpo­mpás ünnepség, amelyen a legifjabbaktól kezdve minden kor­csoport legkiválóbb képviselői vet­tek részt. A leánysereg pad-, karika­gyakorlata és szalagtánca bűvölte el a megnyitó ünnepség nézőit. Részt­­vettek az olimpián nagy sikerrel szerepelt tornászok, majd helyüket az atlétáknak adták át. A Magyar­­ország—Norvégia viadal második versenynapjára került sor — az el­sőt, az Előre Sport (most Knopp ut­cai) sporttelepén bonyolították le — s a magyar atléták 140,5 : 71,5 arány­ban győztek. A műsor fénypontja a Honvéd— Moszkvai Szpartak labdarúgó talál­kozó volt, amelyen a piros fehérek nagy küzdelemben 3 :2 arányban győzték le a moszkvaiak kedvenc csapatát. A mérkőzés hevességére jellemző, hogy az első félidő a Szpar­tak 1 : 0-ás vezetésével fejeződött be. Nem túlzás, ha kijelentjük, a Nép­stadion új fejezetet nyitott a magyar sportban és olyan nézőcsúcsokra 2

Next