Sportvezető, 1984 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1984-08-01 / 8. szám
rondok és viták Jelenlegi gazdasági viszonyaink között a lapok megjelentetése mind nagyobb teret ró az OTSH-ra. Az előállítási költségek folyamatosan emelkednek, a lapok árai ezzel nem tartanak lépést. A szerkesztők és cikkírók nem kapnak honoráriumot, csupán csekély költségtérítést. Áldozatos munka tehát a lapok előállításával foglalkozni, nem csoda így, hogy jobbára nyugdíjasok szerkesztik a lapokat. További jelentős nehézség a nyomdai előállítás kérdése. Amíg a nyomdába kerülő kéziratból lap lesz, s az eljut az olvasóhoz, igen hosszú idő telik el. A tartalom így nagyon sokat veszít értékéből, aktualitásából. Felmerült már az is, hogy a növekvő nehézségek, a mind jobban sűrűsödő problémák miatt nem volna-e helyes a szövetségi lapok megjelenését egyelőre megszüntetni. Más vélemények szerint a jelenlegi kiadási struktúrán kellene alapvetően változtatni. Amikor már korábban egyes lapok megszüntetéséről volt szó, az felháborodást keltett még azokban a szövetségekben is, amelyek egyáltalán nem törődtek saját híradójuk sorsával. Az egyik nyomós érv mindenkor az volt, hogy nem csupán a szocialista országokban, hanem a nyugati országokban is mindenütt megjelennek a szakmai sportlapok. Azt is felvetették szakszövetségeink házatáján, hogy a mi lapjaink valamennyi között a leggyengébbek technikai szempontból. Ez utóbbi megállapítás teljesen igaz, azonban nálunk nem reprezentatív okokból készülnek a lapok, hanem a hasznosság oldalán volt mindig a hangsúly. Az emelkedő lapelőállítási költségek ellensúlyozására az utóbbi időben előtérbe került a hirdetések szükségessége. Egyes szakszövetségek alkalmilag fordítottak is erre némi gondot, akadt egy-két lap, amelynek anyagi mérlege ezáltal jelentősen javult. Van olyan híradónk is, amelynek a szerkesztősége megmutatta, hogy nagyon jelentős összeggel lehet emelni a hirdetési bevételt. Egy idő után azonban abbahagyták ezt a tevékenységet. A híradókat vizsgálva nagyon vegyes kép tárul fel. Vannak nagyon jó és akadnak nagyon rossz momentumok. Persze vannak csendben, egyenletes jó eredménnyel dolgozó lapjaink, ezek érdekes módon reklamálnak, nem hangoztatnak problémákat, hanem egyszerűen megoldják azokat és biztonságosan segítik, támogatják sportágukat. Úgy tetszik, hogy a híradók közül az a legnagyobb baj, miszerint a szövetségek nincsenek abban anyagilag érdekelve. Feltehetően más volna a helyzet, ha a deficit a szövetség kasszáját terhelné, akár negatív, akár pozitív értelemben. A szakszövetségi főtitkárok nagyobb része egyetért ebben. SZÁMAY GYÖRGY Egyénileg vagy kollektíván? Töredékek a szakszövetségek vezetési tapasztalataiból KÉT SPORTÁG EGY-EGY UTÓBBI ELNÖKSÉGI ÜLÉSÉN AZONOS TÉMA MERÜLT FEL ÉLES VITÁT KAVARVA, DE EGYMÁSSAL PONTOSAN ELLENTÉTES OLDALRÓL KÖZELÍTVE, SARKOSAN MEGFOGALMAZVA AZ KERÜLT NAPIRENDRE, HOGY RÖVID VAGY HOSSZÚ LEGYEN-E AZ ELNÖKSÉGI ÜLÉS? E MÖGÖTT TERMÉSZETESEN MÁS KÉRDÉSEK IS MEGHÚZÓDTAK: JELENLÉT, SZEMÉLYES ÉRDEKEK, IGÉNYEK, LEHETŐSÉGEK ÉS NÉZETEK, EGYÉNI VAGY KOLLEKTÍV TEVÉKENYSÉG, VEZETÉSI MÓDSZEREK STB. AZ EGYIK SPORTÁGBAN AZT KIFOGÁSOLTÁK, HOGY ÓRÁKIG ELTARTANAK AZ ÜLÉSEK, A BŐBESZÉDŰSÉG ÉS A SZEMÉLYESKEDÉS A JELLEMZŐ, A JELENLEVŐK ELFECSÉRLIK ÉRTÉKES IDEJÜKET, S KÖZBEN EGY LÉPÉST SEM HALADNAK ELŐRE. A MÁSIKBAN AZT KRITIZÁLTÁK, HOGY RÖVID IDEIG TARTANAK AZ ÜLÉSEK, MINTHA VALAMIÉRT SIETNÉNEK, NINCS MÓD „BESZÉLGETNI”, RÉSZLETESEN KIFEJTENI A VÉLEMÉNYEKET, S FELESLEGES VIDÉKRŐL ÓRÁKAT UTAZNI AZÉRT, HOGY ESETLEG EGY ÓRÁT TANÁCSKOZZANAK. AZ ÜLÉSEK IDEJE Az elhangzott szélsőséges vélemények ellenére az időtartamot illetően nem nehéz elfogadható álláspontot kialakítani. Az ülés annyi ideig tartson, amennyi az adott esetben szükséges. Más kérdés, hogy ezt sikerül-e megvalósítani vagy sem? Kevéssé valószínű, hogy az alkalmazott gyakorlat minden résztvevőt egyformán kielégít. Mindenesetre arra gondolni kell, hogy az elnökség semmi esetre sem bürokratikus intézmény, hanem sportági vezető szerv. Mindenképpen fontos a befolyásoló tényezők ésszerű és helyes formálása. Legfőképppen az, hogy mivel, milyen mélységben és hogyan foglalkozzon az elnökség, általában valamely szakszövetségi kollektíva. Van-e egyensúly az egyéni és a testületi tevékenység, illetve a feladatok rangja között? Ezeket a kérdéseket érintik a következő gondolatok. A szakszövetségben alapelv: a demokratizmus és az egyéni felelősség. A kettő érvényesülhet együtt és külön-külön is. Mindez elméletileg tisztázott, a gyakorlati megvalósítás már nem ilyen egyszerű. Több változat lehetséges, illetve szükséges. Egységes recept ebben sem adható. Mégis az alapvető célkitűzéseket, az állami és a társadalmi összefüggéseket, a struktúrát és az ügyrendet figyelembe véve a következő fontossági, illetve gyakorisági értéksorrend ajánlható: — kombinatív megoldás (a testületi és az egyszemélyi vezetés ésszerű ötvözete); — testületi vezetés; — egyszemélyi vezetés. A kombinatív rendszer azért kézenfekvő, mert a testületi vezetők (az elnök és a bizottságok vezetői) azonkkívül, hogy „elnökölnek”, egyszemélyi vezetőként is dolgoznak (lásd: ügyrend). A főtitkár pedig hatáskörrel és kötelességekkel a sportági szakapparátus vezetője. A szakszövetség központi (állami) irányítás és felügyelet mellett működő társadalmi szerv. 23