Sport-Világ, 1907. január-december (14. évfolyam, 1-52. szám)
1907-05-05 / 18. szám
1907. 18. sz. Lindner Ernő, Pogány Pál stb. szóltak a tárgyhoz oly értelemben, hogy a MUSz életbe lépése azon időre tétessék, mikor a szövetségek közötti torzsalkodásnak már vége szakadt, ami remélhetőleg minél előbb meg fog történi. Ezzel az eszme a tényleges megvalósulás stádiumába lépett, s bízunk abban, hogy még e hónapban a megalakulásról s ezzel kapcsolatban úszó sportunk új aerájának beköszöntéséről referálhatunk. tv«*/* vá&t Sátík ww wWP Kedvezőtlen idő esetén a versenyek egy héttel később tartatnak meg. Hogy az indokolást megérthessük, tisztázzuk előbb azt, hogy mit értünk kedvezőtlen idő alatt. Ezt egész röviden egy mondattal ki lehet fejezni t. i. ha az itt sáros és a verseny lefolyása alatt esik az eső Ezekután térjünk át a „Csillag“ Kerékpáros Kör propozíciójának fennt idézett pontjára. Ez a pont az eddig tartott nyílt versenyek propozíciójából hiányzott. Miért vette tehát bele a „Csillag“ ? Az eddigi szokás azt mutatta, hogy nyílt versenyt még nem halasztottak el. Miért köti tehát a „Csillag“ a verseny megtartását kedvező időhöz? Vagy várjon nem veszít-e az a kiírt verseny a sportszerűségéből azáltal, ha elhalasztják? Helyes-e ez az elhalasztás egyáltalán ? Hátha a következő héten megint esik az eső, vagy pedig egy másik kör tart versenyt ? Sőt az azután és az azután következő héten is vannak versenyek. Mi lesz akkor ezzel? Meg kell várni, míg a közbeeső versenyek lezajlanak s csak azután lehet megtartani. De, hisz például a zirczi versenyt, avagy akár a túraversenyeket akkor egyáltalán nem lehetne megtartani, ha ne adj Isten, el kellene halasztani azokat ?! Mert, hiszen ezeknek a versenyeknek a rendezéséhez, mint amilyen pl. a zirci is, kettős ünnepre van szükségünk, márpedig kettős ünnep az idei sportszezonban ugyan csak kevés van. Mindezek után, mint óriási kérdőjel, úgy áll előttünk az a kérdés, hogy ezen hathatós érvek daczára is, miért került ez a pont a propozíciónkba ? Nehéz lenne ezen kérdésekre egyszerre megfelelni s azért vegyük őket külön-külön tárgyalás alá. Igaz ugyan, hogy eddigelé ez a pont hiányzott a propozíciókból és igaz az is, hogy eddigelé még nem volt tapasztalható, hogy nyílt versenyt elhalasztottak volna, de ez nem lehet ok arra, hogy a jövőben ne tegyük meg, mert hiszen a hagyomány és a szokás sokszor helytelen alapokon nyugszik. Lehet, hogy nem volt még erre szükség és ha lett is volna, talán nem gondolkoztak rajta, hogy nem volna-e jobb a verseny elhalasztása ? Mert, hogy a sportszerűségéből nem veszít, az egészen bizonyos. Először, ha a verseny napján esik az eső, nézőközönségre, érdeklődőkre nem szálíthatunk, másodszor, a versenyzők végigfutván a távot, épen nem fognak tiszta, ízléses, szemgyönyörködtető versenydresszíben visszajönni, amit fényesen bizonyít a , „Csillag“ EK nyílt versenye. Valóban utálatot és szánalmat keltően néztek ki a szerencsétlen versenyzők, harmadszor pedig az elért idő, amely alatt a távot befutják, oly gyalázatosan rossz lenne (lásd a nyílt ver- seny eredményét, mely a körülményekhez képest nagyon szép, egyébként azonbanyalázatosan rossz, hogy az nemcsak hogy n nem válik a sportszerűség javára, hanem is homlokegyenest annak ellenére. A fő ok azonban, amely miatt ez a pont a propozícióba belekerült az, hogy versenyzőink az után teljesen átáznak és átfáznak s a mai kor követelményeinek megfelelő fakerekű gépeikkel,az átázott, sáros után minden pillanatban bukásnak, vagy gépsérülésnek vannak kitéve (például ismét csak a „Csillag“ nyílt versenyét hozhatjuk fel, 29 induló közül 13 feladta a versenyt), sőt megtörténhetik az is, hogy szakadó esőben félmeztelenen gyalogolhatnak vissza. Hogy mi lehet ennek a következménye, azt nem kell bővebben fejtegetnünk. Más sportágnál, pl. a footballnál, avagy az athletikánál megtehetik azt, hogy a matchet szakadó esőben is megtartják, mert más sportágak versenyzőgárdája oly nagy, versenyzőanyaga oly gazdag, hogy, ha egy ember megbetegszik, vagy örökre képtelenné válik annak a sportnak az ütésére, van tíz-húsz versenyző annak az egynek a helyére. És mégis megtörtént már az, hogy a matchet, vagy versenyt elhalasztották. És nem is egyszer, se kétszer. De a mi sportunknál ? Vájjon van-e még egy sport, amely még egy ilyen kicsiny, szegényes versenyzőgárdával dicsekedhetik, mint a miénk ? (Ezzel koránt sem akarom a mi versenyeinket lebecsülni!) És mi lesz sportunkból, ha még erre a kevés versenyzőre sem ügyelünk, ha az egészségükkel meggondolatlanul játszunk ? Nem a mi kötelességünk-e figyelmeztetni, óvni a versenyzőket, akik csak nézők és irányítók vagyunk ? Hiszen a szemlélő mindig hamarébb kell hogy észrevegye a veszélyt. Mondanunk sem kell, hogy ezekből kifolyólag inkább egy hónappal később kell megtartani a versenyt, ha netán közbe más versenyek esnének, semminthogy az előbb elmondott okok daczára is megtartsuk. Végül még csak azt említjük meg, hogy időversenyek elhalasztására, mint amilyenek a túraversenyek, avagy a zirci, nincs szükség, mert ezekben a versenyzők teljesen felöltözve, csapatosan, mérsékeltebb menetben haladnak s igy a veszélynek is kevésbbé vannak kitéve. A M. K. Szövetség legutóbbi ülésén kifogásolták propoziciónknak ezen pontját s azért tartottuk szükségesnek, hogy röviden elmondjuk azokat az okokat, amelyek bennünket a fennt idézett pont befogadására kényszerítettek. De, ha mégis tévedtünk, (amiben kételkedem) és nem cselekedtünk helyesen, midőn azt a pontot propozíciónkba beiktattuk, akkor sem érhet bennünket megrovás, mert mi azt a versenyzők iránti humanitásból és teljes jóhiszeműségből tettük. Steiner Rezső a „Csillag“ KK alenöke. * Az Edison KE országúti versenye. Vasárnap reggel 9 órakor tartja első versenyét 30 km-re, az Edison KE a gödöllői országúton levő 9 km-es kőtől. Ez a verseny, mely egy értékes tiszteletdíjjal jár azon egyesület részére, mely a hármas versenyben a legtöbb helyezetet éri el, 29 nevezéssel zárult. A nevező egyesületek között ott szerepel majdnem minden versenyeket rendező egyesületünk, a Kitartás KE azonban ezúttal is, — mint a Csillag KE versenyekor — tüntetően távol maradt, ami a legkevésbbé sincs kárára a versenynek, mely szenzácziósnak ígérkezik már azért is, mert nincs megkülönböztetés a versenyzők között. Az első versenyre ezeket a nevezéseket adták le az egyesületi vezetőségek: 1. Beck Rezső (Edison), 2. Bernáth Ödön (Condor), 3. Kiss Sándor (Condor), 4. Szabó László (Condor), 5. Popovics György (Condor), 6. Gremsperger Ferencz (Condor), 7. Kronewetter Pál (Condor), 8. Klein Vilmos (Jóbarát), 9. Papellás László (Jóbarát), 10. Vass Elemér (Vándorkedv), 11. Prenner Gyula (Vándorkedv), 12. Zuzák Mihály (Vándorkedv), 13 Radó Lajos (Vándorkedv), 14. Gyulay László (Vándorkedv), 15. Mazurek Lajos (Vándorkedv), 16. Hegedűs Jenő (Vándorkedv), 17. Mácsánszky Sándor (Vándorkedv), 18. Baráth Ödön (Vándorkedv), 19. Grosz Imre (Vándorkedv), 20. Tallafusz Antal (Vándorkedv), 21. Spurni Ágoston (Vándorkedv), 22. Bakanek János (Csillag), 23. Müller István (Csillag), 24. Rubes Ferencz (Csillag), 25 Taligás Pál (Csillag), 26 Üveges Géza (Csillag), 27. Sebők István (Edison), 28. Tarr János (Edison), 29. Schliesser Ferencz (Edison). Az indítás két csapatban történik. Háromnegyed kilencz óráig az indulók bejelentendők, akik sorshúzás útján két csapatba osztatnak. Az elhelyezés a névkihúzás sorrendjében történik. A két csapat elindítási sorrendjét is sorshúzással döntik el. Tekintve, hogy minden jobb országúti menőnk indulása bizonyos, szükségessé vált ez az intézkedés, amennyiben ilyen nagyon gyors versenynél, mint a vasárnapi lesz, néhány méternyi veszteség a startnál is határoz. Az előre látható győztest nehéz feladat megnevezni, de aligha tévedünk, ha a versenyt Müller, Schliesser, Bakanek esetleg Gyulay egymás közt intézik el. * A MK Szövetség első kirándulása május hó 26-án d. u.12 órakor lesz Gödöllőre. Erre a kirándulásra eddig a következő egyesületek jelentkeztek : Budapesti KE 25, Budai KE 15, „Csillag“ KK 21, Edison KE 24, Jóbarát KK 18, Kitartás KK 37, Lehel KK 10, RSzt Mihályi KK 10, Turul KK 7, Vándorkedv KK 42 taggal. Felhívjuk mindazon egyesületeket, amelyek tagjaikat még nem íratták be a szövetségbe, hogy ezt haladéktalanul tegyék meg, mert azt hisszük, nem kell rámutatnunk azokra a hátrányokra, amelyek a nem szövetséges egyesületekre hárulnak. * Az „Aquila Bycicle Club“ folyó évi május hó 23-án csütörtökön d. u. 672 órakor Budapesten, Lónyay utcza 7. sz. földszint saját helyiségében tartja évi rendes közgyűlését. * A Budai Kerékpár-Egylet 1907. évi május hó 10-én este fél 8 órakor az egylet helyiségében, Budapest, I. Döbrentei u. 4. sz. a. XIV. rendes közgyűlését tartja. Napirend: 1. A választmány jelentésének előterjesztése. 2. Az 1906/7. évi pénztári kimutatás, vagyonmérleg bemutatása. 3. Az 1907/8. évi költségvetés megállapítása. 4. Indítványok tárgyalása. 5. Elnök, választmányi és felügyelő-bizottsági tagok választása. * Tuchten Adolf, a FővKE alelnöke, csütörtökön, május 2-án vezette oltárhoz Hilwert Ella kisasszonyt, Hilwert Jakab nagyugróczi földbirtokos bájos leányát, Galántán. * Bonyodalom. Aki a kerékpársport terén történőket fél éve figyelemmel kíséri és módjában van a kulisszák mögé is betekinteni, arra a tapasztalatra jön, hogy sportunk minden tényezője azon van, hogy rendezett viszonyok közzé kerüljünk. A rend meglesz rövidesen az egész vonalon, mert az egyesületek legtöbbje is ezen buzgólkodik és tulajdonképpen erre vezethető vissza az a kulisszák mögött folyó harcz is, mely izgalomban tartja egyrészt a versenyzőket, másrészt, amint igaz is, magukat az egyesületeket is. Megtorlásról van szó, amihez nem akarják a MKSz-et igénybe venni, mert fölöslegesnek tartják a sportbeli ügyeket egy személy működése kérdésével összekeverni. Azt hallottuk, hogy négy egyesület közös megállapodása úgy szól, hogy Royko Józsefet, a Kitartás KE tagját, az 1907. évi versenyeiken nem indítják. Súlyosbítja a helyzetet egyben az az elhatározás, hogy oly versenyen, melyen e versenyző neve, bármily címen is szerepel tagjaiknak a működést megtiltják A négy egyesület egyöntetű, erélyes megállapodásával szemben áll Royko József egyesületének elhatározása : azonosítják magukat Roykoval. Ezt így határozták közgyűlésükön és amelyik egyesület ennek a tagnak nevezését visszautasítja, azon viszont tagjaik nem indulhatnak. Ezzel a Royko-ügy egyesületi harcnak színezetét nyerte. A „Kitartás“ joga, hogy egy tagját megvédje, de amellett megfeledkezik arról, hogy a védelem eleme, a többi tag kára és hátránya; összetévesztik az „egész“ és „rész“ fogalmát, mert az „egész“ ellen senkinek kifogása nincsen, (mint az sokszor élőszóval meg is mondták), csupán csak egy „rész“ ellen. Egyik sem enged álláspontjából, akárhány nevezés árán sem, és nem is fog engedni. Mert amíg egy állja is a közös megállapodást a négy visszautasító egyesület közül, a határozat fennáll és érvényben marad. Holmi békebíróság, vagy akár a MKSz elé való vitele ez ügynek, nem használ, mert egyesületek belső ügyéről van szó, amibe senkinek beleszólási joga nincsen. Még a MKSz-nek sem. A „Kitartás“ ellen, mint egyesület ellen senki sem tehet kifogást, miután — versenyfeltételek értelmében — joga van bármely egyesületnek a nevezéseket visszautasítani. Nem hisszük, hogy valakinek eszébe jutna ebből nagy kázust csinálni ? Ha a kitartás mégis megteszi, ő vallja a kárát, tagjai pedig viselik a következményeket. (dr.): SPORT-VILÁG 155. oldal.