Sport-Világ, 1910. január-december (17. évfolyam, 1-65. szám)

1910-11-07 / 58. szám

2 SPORT-VILÁG eredménye. Győz-e vagy kikap válogatott csapatunk, az itt mellékes, mert nem ez a csapat indított engem az írásra, hanem a sok évi tapasztalat. Ez a csapat csak ép annyira rosszul van össze­rakosgatva, mint sok ezelőtti. Talán az intéző körök felismerik felfogásom helyes­ségét és a jövőben talán sikerrel is alkalmazzák. Új rendszert a bajnokságba! Folytatás. Az intéző bizottságban felvetett azt az eszmét, hogy Budapest földrajzilag két kerületre (akár északi és déli, akár keleti és nyugati) és ezzel kapcsolatban „Budapest bajnoksága"­ is két részre osztassák, elsősorban sport­szempontból nem tartjuk helyeselhetőnek. A bajnokság fogalma kizárja ugyanis annak meg­osztását egy tulajdonképen elég szűk földrajzi határok­kal fixírozott kerületben, mint a­milyen Budapest kerü­lete s ha ez mégis megtörténnék, az csak a bajnokság értékének rovására történhetnék. Minthogy azonban éppen a bajnokságért vívott küzdelmek lendítették fel sportunkat a mai nívóra és elterjedtségre, ezeknek ér­tékét devalválni egyértelmű volna a fejlődést megakasz­tani, annak útjába mesterségesen akadályokat állítani. Ez pedig célunk nem lehet. Nem sportszerű ez a megosztás azért sem, mert megeshetik az, hogy rövid időn belül az erőviszonyok úgy alakulnak, hogy egyik kerületben csupán erős csa­pat lesz, a másikban pedig oly gyenge csapatok kerül­nek össze, hogy a közülök kikerülő bajnok a másik kerületben még az utolsónak helyét sem foglalhatná el. Az ilyen eset pedig nagyon könnyen fog vágyat ébresz­teni egy csapatban, hogy egy könnyű szerrel meg­szerezhető bajnoki cím kedvéért mindent elkövessen arra nézve, hogy a másik kerületbe osztassák be. Clubjaink legnagyobb részének földrajzi szétosz­tása is nézetünk szerint biztos alapon keresztül nem vihető, tehát az csak bizonyos kritériumoktól tehető füg­gővé és mi fog történni akkor, ha ezen ismertető jelek alapján minden egyesület, vagy azok túlnyomó több­sége pl. a­ keleti kerületbe helyezendő ? Állandó zavarok, elégedetlenség és a szabályoknak kijátszására irányuló törekvés volna nézetünk szerint ezen rendszer követ­kezménye, a­mi sportszempontból kívánatos nem lehet. Visszatérve ezek után már­­most javaslatunkra, következőket konstatálhatjuk: 1. ) Megtartja azon alapgondolatot, mely abban gyökeredzik, hogy a bajnokságban az állandóbb forma és ennek folytán a csapat nívója érvényesül. 2. ) A bajnoki címért folytatandó tágabb és szű­­kebb körű körmérkőzések biztosítják az eredmények sport­szerűségét és sportbeli értékét. 3. ) Kevesebb mérkőzés lévén, kevesebb egylet volna egy napra kisorsolandó, a mi segítene egyrészt a pályahiányon, másrészt a közönséget sem vonná sokfelé s igy az egyesületek anyagi érdekeit is előmozdítaná. 4. ) Lehetővé tenné az egyesületeknek nemcsak a hogy kötelezettségeiknek eleget tehessenek, hanem saisonok szigorúan betarthatók, sőt megrövidíthető volnának, a­mi nemcsak a játékosok egészsége, hanem a sportszerűség szempontjából is szükséges. Azt hisszük minden komolyan gondolkodó és a játékosok egészségét is szívén viselő sportférfiú igazat fog adni nekünk abban, hogy a mi éghajlati viszonyaink között a februári, június hó második és július hó első felében, valamint a decemberben nálunk tartatni szokott mérkőzések eredményeit sokszor a nagy hideg, sokszor a nagy hőség annyira befolyásolja, hogy azok nem min­dig felelnek meg a ténybeli képességeknek és a játé­kosok egészségét, illetve edzettségét annyira próbára teszik, hogy az szinte hazardírozás számba megy. 5. ) Végül a nyári tilalmi idő meghosszabbítása és szigorú betartásával lehetővé tétetnék, hogy a football játékosok athletikai sportokkal is foglalkozhassanak, a­minek nemcsak a football sport látná hasznát, hanem az athletikai sport is. Az általunk javasolt és indokolt rendszerváltozás azonban magában véve még nem volna elégséges az elérni óhajtott cél érdekében, azért azzal kapcsolatban még következő intézkedések volnának szükségesek. 1. ) Az országos bajnokság, mely az eddig szer­zett tapasztalatok szerint is, sportbeli értékkel nem bír, eltörlendő volna. 2. ) A „Corinthian'­-díjért folytatandó összes küz­delmek ősszel volnának lejátszandók és ehhez képest annak alapszabályai módosítandók. 3. ). A „Magyar Kupa“ selejtező, osztályozó, kerü­leti és minősítő mérkőzései mind az őszi saisonban volnának lejátszandók, úgy hogy tavaszra csak a közép és előmérkőzések, valamint a döntő mérkőzés maradna. Fentieknek figyelembe vételével az ősszi saison szept.­­­étől november hó 30-áig, a tavaszi pedig már­cius 1-től május 31-éig tartana. Ezen idő alatt követ­kező napok állanának az egyesületek rendelkezésére: A) ősszel 13 vasárnap 1 ünnepnap (november 1) Összesen 14 játéknap. B) Tavasszal 13 vasárnap 4 ünnepnap (húsvét és pünkösd hétfő, gyümölcsoltó boldog asszony és áldozó csütörtök.) 1 nap ha­­rnapja még júniusi előtti időre esik, esetleg április 11 (Nemzeti ünnep.) Összesen 18 nap. Ezen napokon az egyesületek programmja következő le­bonyolítást nyerne. A) Ősszel: bajnokságra ..........................................................4 nap szövetségi mérkőzésre fentartva .... 1 „ nemzetközi mérkőzésekre.......................4 „ maradna a Corinthian, Kupa s egyéb mér­kőzésekre az egyesületeknek.............4 „ Összesen 13 nap olasz vivóeszközöket “ If GER JENŐ sportraktára Budapest, IV., Magyar­ utca 1. (Kossuth Lajos-u. sarok). 11 labdák, cipók, turista felszerelések nagy választékban, fé?mente,?yzék

Next