Sport-Világ, 1910. január-december (17. évfolyam, 1-65. szám)
1910-11-07 / 58. szám
2 SPORT-VILÁG eredménye. Győz-e vagy kikap válogatott csapatunk, az itt mellékes, mert nem ez a csapat indított engem az írásra, hanem a sok évi tapasztalat. Ez a csapat csak ép annyira rosszul van összerakosgatva, mint sok ezelőtti. Talán az intéző körök felismerik felfogásom helyességét és a jövőben talán sikerrel is alkalmazzák. Új rendszert a bajnokságba! Folytatás. Az intéző bizottságban felvetett azt az eszmét, hogy Budapest földrajzilag két kerületre (akár északi és déli, akár keleti és nyugati) és ezzel kapcsolatban „Budapest bajnoksága" is két részre osztassák, elsősorban sportszempontból nem tartjuk helyeselhetőnek. A bajnokság fogalma kizárja ugyanis annak megosztását egy tulajdonképen elég szűk földrajzi határokkal fixírozott kerületben, mint amilyen Budapest kerülete s ha ez mégis megtörténnék, az csak a bajnokság értékének rovására történhetnék. Minthogy azonban éppen a bajnokságért vívott küzdelmek lendítették fel sportunkat a mai nívóra és elterjedtségre, ezeknek értékét devalválni egyértelmű volna a fejlődést megakasztani, annak útjába mesterségesen akadályokat állítani. Ez pedig célunk nem lehet. Nem sportszerű ez a megosztás azért sem, mert megeshetik az, hogy rövid időn belül az erőviszonyok úgy alakulnak, hogy egyik kerületben csupán erős csapat lesz, a másikban pedig oly gyenge csapatok kerülnek össze, hogy a közülök kikerülő bajnok a másik kerületben még az utolsónak helyét sem foglalhatná el. Az ilyen eset pedig nagyon könnyen fog vágyat ébreszteni egy csapatban, hogy egy könnyű szerrel megszerezhető bajnoki cím kedvéért mindent elkövessen arra nézve, hogy a másik kerületbe osztassák be. Clubjaink legnagyobb részének földrajzi szétosztása is nézetünk szerint biztos alapon keresztül nem vihető, tehát az csak bizonyos kritériumoktól tehető függővé és mi fog történni akkor, ha ezen ismertető jelek alapján minden egyesület, vagy azok túlnyomó többsége pl. a keleti kerületbe helyezendő ? Állandó zavarok, elégedetlenség és a szabályoknak kijátszására irányuló törekvés volna nézetünk szerint ezen rendszer következménye, ami sportszempontból kívánatos nem lehet. Visszatérve ezek után mármost javaslatunkra, következőket konstatálhatjuk: 1. ) Megtartja azon alapgondolatot, mely abban gyökeredzik, hogy a bajnokságban az állandóbb forma és ennek folytán a csapat nívója érvényesül. 2. ) A bajnoki címért folytatandó tágabb és szűkebb körű körmérkőzések biztosítják az eredmények sportszerűségét és sportbeli értékét. 3. ) Kevesebb mérkőzés lévén, kevesebb egylet volna egy napra kisorsolandó, a mi segítene egyrészt a pályahiányon, másrészt a közönséget sem vonná sokfelé s igy az egyesületek anyagi érdekeit is előmozdítaná. 4. ) Lehetővé tenné az egyesületeknek nemcsak a hogy kötelezettségeiknek eleget tehessenek, hanem saisonok szigorúan betarthatók, sőt megrövidíthető volnának, ami nemcsak a játékosok egészsége, hanem a sportszerűség szempontjából is szükséges. Azt hisszük minden komolyan gondolkodó és a játékosok egészségét is szívén viselő sportférfiú igazat fog adni nekünk abban, hogy a mi éghajlati viszonyaink között a februári, június hó második és július hó első felében, valamint a decemberben nálunk tartatni szokott mérkőzések eredményeit sokszor a nagy hideg, sokszor a nagy hőség annyira befolyásolja, hogy azok nem mindig felelnek meg a ténybeli képességeknek és a játékosok egészségét, illetve edzettségét annyira próbára teszik, hogy az szinte hazardírozás számba megy. 5. ) Végül a nyári tilalmi idő meghosszabbítása és szigorú betartásával lehetővé tétetnék, hogy a football játékosok athletikai sportokkal is foglalkozhassanak, aminek nemcsak a football sport látná hasznát, hanem az athletikai sport is. Az általunk javasolt és indokolt rendszerváltozás azonban magában véve még nem volna elégséges az elérni óhajtott cél érdekében, azért azzal kapcsolatban még következő intézkedések volnának szükségesek. 1. ) Az országos bajnokság, mely az eddig szerzett tapasztalatok szerint is, sportbeli értékkel nem bír, eltörlendő volna. 2. ) A „Corinthian'-díjért folytatandó összes küzdelmek ősszel volnának lejátszandók és ehhez képest annak alapszabályai módosítandók. 3. ). A „Magyar Kupa“ selejtező, osztályozó, kerületi és minősítő mérkőzései mind az őszi saisonban volnának lejátszandók, úgy hogy tavaszra csak a közép és előmérkőzések, valamint a döntő mérkőzés maradna. Fentieknek figyelembe vételével az ősszi saison szept.étől november hó 30-áig, a tavaszi pedig március 1-től május 31-éig tartana. Ezen idő alatt következő napok állanának az egyesületek rendelkezésére: A) ősszel 13 vasárnap 1 ünnepnap (november 1) Összesen 14 játéknap. B) Tavasszal 13 vasárnap 4 ünnepnap (húsvét és pünkösd hétfő, gyümölcsoltó boldog asszony és áldozó csütörtök.) 1 nap harnapja még júniusi előtti időre esik, esetleg április 11 (Nemzeti ünnep.) Összesen 18 nap. Ezen napokon az egyesületek programmja következő lebonyolítást nyerne. A) Ősszel: bajnokságra ..........................................................4 nap szövetségi mérkőzésre fentartva .... 1 „ nemzetközi mérkőzésekre.......................4 „ maradna a Corinthian, Kupa s egyéb mérkőzésekre az egyesületeknek.............4 „ Összesen 13 nap olasz vivóeszközöket “ If GER JENŐ sportraktára Budapest, IV., Magyar utca 1. (Kossuth Lajos-u. sarok). 11 labdák, cipók, turista felszerelések nagy választékban, fé?mente,?yzék