Sport-Világ, 1911. január-december (18. évfolyam, 1-53. szám)

1911-08-12 / 33. szám

1911 augusztus 12. SPORT-VILÁG 3. oldal. Sportünnepség Szemesen. A szemesi fürdő­társaság meghívására holnap f. hó 13-án és folytatólag 15-én a BTC tagjai sportünnepséget rendeznek Szemesen, melynek keretén belül több atlétikai szám és testedző­sportjáték is fog szerepelni. Mint értesülünk, Buda­pestről számos vendég megy ez alkalomból Szemesre.­­ Atlétikai háziverseny. A Kereskedelmi Al­kalmazottak Országos Egyesülete múlt vasárnap sikerült háziversenyt rendezett footballistái számára soroksári­ úti sporttelepén. Számos induló és kielégítő eredmények jellemezték a versenyt: u. m. pénz­, szivar,a Tfl levéltárczák, Reti­­'a cule kézitáskák, stb. Finom bőráruk nagy választékban kaphatók, a"czimpont’os! Csár­gó Henrik bőrdiszműkészítőnél Budapest, VI., Múzeum-kör ut 5. szám The Hungarian Wild West a BTC egy sütkérező napja Dunakeszin. Irta : Rankovszky Ervin. Serdülő ifjúságunk legkedvesebb vágyai közé tar­tozott, egy-egy Cooper regény olvasása, Bőrharisnya vagy az utolsó Mohikán színes históriái belerajzolódtak képzeletünk rejtett világába, s ki tudja ? úgy vélem elegen vagyunk, akik szívesen felkeresnék e hardias nép iva­dékait, ha sorsunk is egyet gondolna velünk . . . Sic transit! Úgynevezett modern időket élünk, legyünk most mi is olyanok, mint az ilyen címet viselő jelenkor A nyugati pályaudvarról félórát döcög a hajnali vona­t aztán megérkezik az Indian Reservation territóriumára * * * Reggel öt óra van, a sütkérező — pardon! az indiánus törzs öregei együtt állnak a nyugati posta vágánya mellett. Kevesen vannak, de a lelkesedés egy egész nemzetre való — amely rézbőrük alul kisugárzik. Lassan elindul a vonat, kiérünk a szabad vidékre és pislogva szemléljük az égbolt reggeli szürke fátylas horizontját: lesz e jó napunk ? talán csak nem lesz borult időnk!? majd meglátjuk! Reméljük a jobbikat. Zökken a vonat s aztán megáll. Neki vágunk a poros gyalogútnak, előbb néhány ültetvényes háza mellett haladunk el; Good morning Sir! s aztán kiérünk a pampák végtelennek látszó, buján termő síkjára, tűz a nap melegen, sietünk, hogy mielőbb áthaladjunk e forró vidéken, s árnyas, cserjés után folytatjuk a ván­dorlást, egy-két kanyarodás, végül feltűnik a farm­ház barátságos környéke, hol néhány perccel később szere­tettel üdvözöl gazdasszonyunk. Well komm ! Hogy van néni ? Mi lesz ma ebédre ? V­an egy kis vajas kenyér ? kérdi egy éhes rézbőrű, hát a Fani kecske Miss megszülte már a kicsinyeket ? Jöttek-e az elmúlt héten Cow­boy vendégek mifelénk ? Lássuk csak azt a vendégkönyvet! Beirták-e a nevüket? Búg a tülök, háromszor is megszólal hosszan ron­­zott hangja , szaladnak mindenfelől — mindnyájuk a ruha­tárba siet, hol egy-kettőre levetik keménygalléros, vasalt­­nadrágos szokatlan öltözéküket s már néhány perc múlva a wighwam körül huhog az indiánus raj harci díszében ; utána ravasz pillantású gyülevész amerikai typusok kerülnek; nem hinné senki, hogy ezek valaha tisztes foglalkozású hivatalnok, kereskedő, iparos egyének voltak, de a kalandvágy, esetleg az ügyesen elkezelt pénztár kényszerítette őket ide. Cow­boyok, indiánusok mindent levetnek maguk­ról még a fügefa-levelet is, ha volna, hangos küzdelmet folytatnak, többet jár a szájuk, mint a lábuk, de ha ez utóbbi is megindul, hát véres nyoma marad, s amíg az egyik oldalon gólt kapott az ellenfél, addig a másik felen úgy gólba találtak egy játékost, hogy háromszoros salta mortáléval repül a saját kapujába. A megsérült testrészek piros kendővel lesznek bekötve, oda már nem szabad többé rúgni. Rézbőrűek a Cow­boyok ellen játszottak, 0:12 az eredmény előbbiek terhére, a rossz eredmény oka az volt, hogy a kapus lévén ma inspekciós kukta, állan­dóan pörkölt kávét darált. Végül a bíró a 12-ik gólnál kijelenti, hogy nem ért semmit a játékhoz, köszöni az „élvezetes“ látványt, s bele fekszik a felmelegedett Missisipi­ vizébe, hova az egész társaság követi. Íme az egyik a banda főnöke lett, másik pedig menager, vagy gazdájuk, aki minden dolgukat elvégzi, amott kettő a házi zenét szolgáltatja, emitt ez tánc­mutatványaival tengeti köztük máról holnapra sem biztos életét; a többi az lop, gyilkol, összeesküvést szervez és puskatussal simogatja egymást, végül is ha már haj­ba­­kapnak s tőrhegyével kezdik egymást szurkálni, meg­szólal egy harsány hang az árnyas bokor mögül: Uraim! szíves közreműködésükkel ma azt a jele­netet fogjuk megörökíteni, midőn a dacotai indiánusok előadják az omaha-táncot, annak örömére, hogy ven­dégeink érkeztek dél felől, a pannonok törzséből. Dupla hangú síp szól, kérem a pályáról lemenni! gazdánk intézkedik a 10 órai match ügyében. 2 óra van, a szolgál­attevő indiánus megtérítette az asztalokat, huhognak, tuskolnak, sivitanak, jelentik az ebédidőt. Örömrivalgás, tánc, stb. követi az örömhírt, s néhány perc múlva békésen egymáshoz szorulva szü­r­­csöli a bablevest 20—30 rézbőrü, csendben, rendben megy a lakoma, mindenki jól lakik, csak a 3 szolgálat­­tevőnek nem jut már semmi. Béke van. Egyszer csak halk moraj, majd később fokozatosan emelkedő, akár egy ébredező vulkán kísérteties zaja, végül rettenetes zsivaj, harci lárma, riadó, s e disszonáns hangok felett túlharsog egy energikus indiánus, tisztán észlelhető kiál­tása : hát még meddig várunk azzal a török feketével ? Siesta! ebéd után van a banda, sötét, zöld lom­bos fák árnyékában, hűvös fűben pihenik az ebéd fára- Football labdák, C­ipők, dressek Stb. beszerezhetők WEINBERGER JENŐ sportüzletében, Budapest, IV., Magyar­ u. I. (Kossuth Lajos-u. sarok), Futó-Cipő 7 korona, a legjobb versenyc­ipő 11 korona, is» Képes árjegyzék bérmentve. »1

Next