Stella 4. (1929)
1929 / 3-4. szám - Bevilaqua-Borsody Béla: A galánthai gróf Eszterházy Károly egri püspök által alapított egre egyetem csillagvizsgálójának története
Az egri egyetem csillagvizsgálójának története 133 hányásként meredt az érsekségre. Mindegyik érsek be akarta váltani a ránehezedő kötelességet — egyiket sem érheti vád —, a hiba nem bennük, hanem a viszonyokban s emellett az emberekben volt. Az egri csillagászatot hazánk sajnálatos politikai helyzete ölte meg. Tittel volt az utolsó kísérlet, mely szintén balul ütött ki. Böhmnek is, az érseknek is, de a Káptalannak is igaza volt. A csillagászat a mai művelése — írja Böhm —, mikor e tudomány ma már mathematikai, fizikai, mechanikai és geográfiai vonatkozású gyakorlatias tudomány», csakis úgy képzelhető el, ha a teljes berendezésen kívül 30—40.000 aranynyi alap tenné «halhatatlanná» Eger nevét, mint Olbers tette Bréma nevével.1 .A Böhmmel folytatott levelezés ezen a ponton megszakadt. Az érsek kötelességet akart teljesíteni, de a Káptalan józan és okos fel Tittel Pál. (Kőnyomat, Marastoni-Kohn, 1869.) Ignaz Böhm dr. asszisztens, később a prágai Obszervatórium igazgatója, 1868.