Sürgöny, 1861. március (1. évfolyam, 50-75. szám)
1861-03-28 / 72. szám
tandó követektől, borvaik is az 1848-diki törvénvek szerint fognak országgyűlésbe alakulni és azért : 1. Kent kételkedhetik e megye közönségének bizottmánya, hogy az így alakult országgyűlés azsiai alkotmánynak alapelvit, különösen a sanctio pragmatica és az abból eredő törvényeket, jelesen az 1790. X. t. cz-ben is kimondott és újra megerősített, boldogult. Ferencznek austriai császárrá lett kikiáltatása alkalmával pedig ismét biztosított függetlenségét Magyarországnak fenntartani, megóvni s a felett semmi egyezkedésekbe se bocsátkozni szent és aregszeghetetlen kötelességüknek ismerendő, ennélfogva tehát 3. A bécsi kormány által tervezett birodalmi tanácsba országgyűlésileg küldetni kívánt követeket választani semmiesetre se fognak, valamint e megye közönsége is, ha erre az országgyűlésének mellőzésével fölhhatnék, ilyesmihez közreműködésével járulni soha nem fog. Egyébiránt meg van e megye közönsége arról győződve, hogy valamint az odrogrozott charta alapján tervezett birodalmi országgyűlés egy hamis és kivihetetlen theóriának halva született gyermeke , úgy ezen birodalmi tanács is, mely amannak csak átdolgozott újabb kiadása, életre aló szintén nem lehet Somssich Pál ezen indítványa elfogadtatott Noszop i Antal (hosszas beszédjének, melyet lelkésen s Ügyszeretettől áthatottan adott elő, veleje ez). — Megütköztünk már abban, hogy az 1848-ki törvényeknek nemzeti függetlenségünket biztositó legdrágább gyémántjai, a hadügy és pénzügy az oct. 20-i diplomából szándékosan kihagyattak. — Kérdem, ki fogja e ezt vívni a békés egyesség alján...........anynyiszor megcsalatott nemzetünk. Az életkérdésre minden arcz elkomorult, — s az elfojtott sóhajok után,— Ünnepies néma csend állt be. Zichi Antal főjegyző : Mint sérelmet emlitem fel a tck. bizottmány előtt, hogy Erdély, Horvátország, Fiume sat. nincsenek meghiva az országgyűlésre pedig ezek mint tudjuk. Magyarország kiegészítő részeit teszik. — A törvény változtatására, megszüntetésére, módosítására az országgyűlés beleegyezése nélkül , semmi legkisebb törvényes joga nem lehet a Felségnek : íme pedig látjuk, hogy ez mind ellenkezőleg követetik el. — Fiuménak a bán általi ostromállapotba tételével meg van sértve királyi esküvel pecsételt törvényünk. — Az oct. 20-diki diplomában azt mondja a Felség, hogy nincs szándéka erőhatalommal lépni fel hazánk politikai átalakulási ügyében, és íme igy tartotik meg a Fejedelmi szó, hogy Fiume ostromállapotba helyeztetik. — Midőn hát a bécsi kormánynak ily tetteit látjuk, ezen tettek a Felség azon szándékával, hogy magát megkoronáztathassa,egyenes ellenkezésben állanak, mert megkoronázásakor meg kell csküldni arra, hogy a részeket megtartja,vagy ha elszakasztva volnának, visszakapcsolja. Nedeczki István : Midőn Asbót nevét, az osztrák kormány általi elfogatását, s minél előbbi kiadattatását tárgyazó indítványomat említem föl , úgy hiszem, hogy senki szavaimat izgatásra ütni magyarázza az osztrák ház ellen . (Somssich Pál közbeszól : Mikor igazságot kérünk, nem izgatunk.) Ám ha A szót vétkes, bűnhődjön , de nem idegen bírák és törvények, hanem hazánk törvényei nyomán. Zichi és Nedeczki indítványa tárgyában — a nevezett sérelmek orvoslása tekintetéből, — a Felséghez fölirat küldése határoztatok el. Fekete Lajos főbiró kérdésbe teszi, hogy ha az osztrák kormány által törvénytelenül kivetett adót a járásbirtik nem köteleztethetnék behajtani , miért kell akkor a törvénytelenül besorozott szabadságos katonákat beparancsolni ? . . . . Somssch Pál: Helyeset mondó hazánk egyik nagy fia, hogy az élet kineveti a logikát . kérdem, jót tettünk e azzal a szegény legénynyel, ha szolgálatbai beparancsoltatása ellen óvást teszünk : nemde, sokkal nagyobb bajt okozunk-e neki ezzel, kivonhatjuk-e a legszigorúbb büntetés, — sőt a halál alól? . . . Azért, nehogy nagyobb bajba keverjük őket, — a szolgabirák adják bdtokra az ilyeneknek, hogy mikor beszólittatnak, — ne parancsolják, hanem saját jóvoltukért tanácsolják nekik az ezredhezi elmenetelt. Indítványba hozatott s tisztviselők fizetésének meghatározása, illetőleg megjavítása. Somssich Pál hatályosan támogató ez indítványt, megemlítve, miszerint a vagyonbátorsági állapot föltűnő javulásnak örvend, mert a vagyonbátorsági kihágások tetemesen megkevesbültek, mit leginkább a szolgabirák erélyességének tulajdonít. — Óhajtja a tisztviselők fizetésének megjavítását s fuvarozási költségeik fedezését, hogy saját zsebjeikből mint eddig, ne költsenek. Az indítvány elfogadtatott s egy választmány neveztetett ki a fizetési kulcs meghatározására. Az ezelőtt megyénkhez tartozó Sénye és Okorág községének, melyek Baranya megyéhez csatoltattak — törvényes Visszakapcsolásának eszközlésére egy küldöttség neveztett ki másod alispánt, Csépán Antal elnöklete alatt, mely küldöttség magát a baranyamegyei bizottmányi gyűléssel érintkezésbe teendi. Olvastatott Scitovszky János herczeg primás megyei bizottmányi gyűlésünkhez küldött levele, melyben a többek között fölemlíti és ajánlja az adóhátralék beszolgáltatását. Fő ispán : A leirat túlélte magát; e tárgyban hozott előbbi határozatunkat tudtul adandónak vélem ő eminentiájának, melyben kimondatik, mikép Somogy valamint egyrészről az elmaradt császári adónak behajtására segédkezet nyújtani nem fog, úgy másrészt gátolni nem fogja annak behajtását. K. János: Tudnul kell adni, mikép Somogy csupán tudomásul vette a levelet ; arról nem szólunk, mi van benne, de jól tudjuk, mi nincs benne ? Több testvér megyék hozzánk küldött levelei fölolvastattak, melyek mind — különösen az ugocsai és veszprémi — átalános tetszésben részesültek. Tisztviselőtök évi fizetése következő : Első alispáné 1000, másod alispáné 800, főjegyző 700, első aljegyző 500, másod aljegyző 400, főügyész 700, alügyész 500, másod alügyész 400, levéltárnok 500, számvevő COO, főadószedő 700, aladószedő 400, főszolgabíró 700, alszolgabiró 500, esküdt 400, írnok 400 útibiztos 300, főmérnök 000, másod-mérnök 500, főorvos 600, másod-főorvos 500, járásorvos fejenkint 400, báromorvos 300, kiadó 450 ft. Ezenkívül „fizetési javítás" név alatt több hivatalnokok előfogat helyett egy bizonyos meghatárzott összeget kapnak. Nálunk mind a 8 választókerületben egy napon azaz mart. 2- án történnek meg a követválasztások. Marczaliban egy műkedvelő társaság öt színdarabot játszott el a bénult honvédek fölsegélésére. Kaposvárott pedig szintén e czélra hangverseny rendeztetek. r. 1. — Tegesmegye főispánja következő fölhívást bocsátott ki : „Temesvársgye lakosaihoz Ig., szabad és alkotmányos nonpolgárnak a legszentebb joga a a melylyel a törvényhozásban rendetül; e magasztos jogot gyakorolják a polgárok akkor, midőn a képviselők választásában részt vesznek, ds ekként hazánk felvirágzására, a népek lanbadsága, nyugalom. • a családok jóléte felett intézkednek. Sajnálkozva értettem, hogy a roaiakaratnak számos helyen, különösen a moraviczai választókerületben sikerült a választókat magasztos jogok élvezetétől elrémíteni az által, hogy a választók cliveiránát a fildművelek előtt , hol mintha eltörli túrbékéig visszaállítására vezető ármányt, — hol mint a jogegyenlőség és közteherviselés ellen intézett cselsövényt, — hol mint új adók életbeléptetésére intézett törekvéseket, — hol mint fegyverfoghatók összeírását, — hol mint a nemzetiségek elnyomására és elárulására vezető fondorkodást gyanúsítani iparkodtak. Keserű tapasztalatok évszizados példái tanúsítják , hogy a népszabadságnak legelszántabb ellenei mindig az átalakulás válságos helyzetét szokták felhasználni arra, hogy a társadalom különféle osztályaiban bizalmatlanságot ébresztve, e bizalmatlanságot gyűlöletté érleljék, és igy a meghasonlott nép közt támadt szakadásban az alkotmányos szabadság sírját lelje. Midőn Ő Felsége által e megye kormányával megbízattam, megnyugtatni kívántam a kétkedőket és megelőzni óhajtottam az aggodalmakat, s e czélból nyilvánosan hirdettem a megyei lakosságnak, hogy az 1847/48. évi IX t. ez. alapján megszűnt úrbér, a VIII. t. ez. alapján életbe lépett egyenlő adó és közteherviselés s a megalapított egyenlőség a törvény előtt; — a törvény által biztosítva, a királyi szó által ismételve s megerősítve, a nép vérében meggyökerezve, mint a civil satióval haladó humanitás vívmányai visszavonhatlanul fönnmaradnak örök időkre. Elégségesnek véltem e nyílt felszólamlást arra, hogy ellenében a rágalom és ármány alattomos fondorkodása elnémuljon, vagy ha ismét fölmerülne, meghallgatást ne találjon. De a moraviczai választókerületben fölmerült kétségek tanúsítják, hogy hirdetményem emléke elenyészett. A választók, kik Moravíczán a választmány előtt megjelentek, nyiltan bevallották aggodalmaikat, melyeket bennük alkotmányos szabadságunk ellenei ébresztettek. Mint e megye főispánja kötelezve érzem magam ha són tévedések megelőzése végett újból kijelenteni és kihirdetni, hogy az urbér teljesen s örök időkre megszűnt, s a közteherviselés minden honpolgárra egyenlően kimondva, s visszavonhatlanul el van rendelve, — és hogy a nemzetiségek ügye és ezek különféle igényei az országgyűlésen a népek javára a megelégedésére fognak kiegyeztetni, s a közös szabadság, jólét , az ezen alapuló jövő boldogságunk nem igényel tőlünk egyebet, mint tiszteletet a törvény iránt s bizalmat a gondviselésben s önmagunkban. Fölhívom tehát a megye lakosságát újból és ismételve, ne hallgasson azon alattomos részindulatu cselszövőkre, kik a népet jogaik vagy nemzetiségük veszélyeztetésének ürügye alatt nyugtalanítani iparkodnának; ezek a közös szabadság ellenei, a népek árulói. Van e megyének tisztikara, honos emberszerető férfiakból a nép befolyásával választva. Ha kétség, ha aggodalom ébred a polgárok közt, forduljon mindenki bizalommal a tisztviselőkhöz, forduljon hozzám : a bizalmas kérdés nyilt felvilágosításra fog találni ; s a kölcsönös bizalmon a ebből eredő egyetértésen fog székelni a hon alkotmányos szabadsága Kelt Temesvárott, 1801-ik évi mártius hó 1- én.“ Némethi Damaszkin János, főispánnek tisztelt választói, az 1848 ki törvények alapján egybegyülve, engemet a jövő országgyűlésre képviselőjüknek hívnak föl, egyrészről a közbirodalomnak legbecsebb adományával ajándékoznak meg, másrészről azonban a polgári kötelességeknek legterhesebbjét testik vállaimra. Érzem, tökéletesen értem mindkettőnek jelentőségét, fölfogom horderejét, de értem én ismerem a hazafias kötelességeknek szentségét is, mely szerint tudom, hogy te a közbirodalmat visszautasítani, se a nehéz föladat elöl mentegetődzvi kitérői, válságos időkben kiváltképen, nem szabad. Teljesen osttolom hasánk legjelesbjeinek azon meggyőződésében , miként a képviselőség, nagyfontosságú hivatásánál fogva, oly magasztos állás, melyet követelni vagy keresni elbizakodó könnyelműség, hajbáalni, tilos utakon elnyerni, vagy jobban mondva : a választók bizalmától kicsalni akarni pedig valóságos bűn és alacsonyáig; de viszont, ha önként nyújtatik, ha mint a közbi - zalom ajándéka uháztatik reánk, akkor el nem fogadni hazafiatlan közömbösség vagy gyávaság, mindenesetre polgári kötelességeink iránti hűtlenség lenne. Kegyetek e magasztos tisztet önként ruházzák én reám, és én azt, mit keresni sohase orczétlankodtam volna, meghajolva a közvélemény törvényes nyilvánn-lása előtt, tisztelettel fogadom el mint parancsolatot, melynek mint alkotmányos polgár hódolok. Hódolok azon tiszta honfini szándékkal,melylyel szesretett hazamnak leisiismeretesen szolgaim mindig onaj- t tjttam; hódolok azon erős és törhetlen balgasággal, melylyel a lefolyt nehéz szórnom 12 évek alatt megragadtam minden alkalmat, hogy eltiprott nemzeti jogainkat írással, szóval és tettel követeljem, védjem és igazoljam.- E szent törekvés, melyben honfitársaim oly buzgón spártoltak, nagyobb tért nyerend a jövő országgyűlésen, és ha sebesebb és veszélyesbe tér, az eredmény is, mely elérhető, nagyobb, dicsőbb és oly eldöntő teend, mely ál- tal hazánk jövője törvényes alapokra fektetve, vagy szászadokra fog újra biztosittatni, vagy pedig — mitől Istent megmentsen — a kéten küzdésnek veszélyes tusája újra, még pedig gyorsabban megindulni. Húszon a sors bármit, én önök nevében , 1-et. Magyarországnak, szeretett hazánknak függet- len önállóságát, területének csorbulatlan, ép és egész mita voltát, nemzetiségünknek fenntartását és fejlődését követelni, ha kell, törvényes eszközökkel védelmezni fogom. Szerintem ezek azon igazak, melyeket én mindenekelőtt az első vonalba sorolok, melyekkel létünk oly szoros kapocsban áll, hogy nélkülük még csak nemzet lenni is megszűnik. Ezekért áldozzunk mindent, ezeket föláldozni semmiért se lehet. 2-or. E független hazában őseink alkotmányos táradalmat képeztek ezer évek előtt; ezen ősi alkotmányosság tőlök reánk maradt legdicsőbb örökségünk, melyet fönntartani legszebb föladásunk, unokáinknak épségben hagyományozni legszentebb kötelességünk. Ennek védelmére írtam Magyarország és a magyar király igaz jogairól czimzett munkámat, a amit írtam, i .írt szóval is vitatni és védelmezni fogom hogy rólunk nélkülünk ne rendelkezhessék senki, és csak alkotmányos törvényeinek hódoljon a magyar. 3 or. Az 1848-ki törvények elveit, melyek régi alkotmányunknak alapját azélesbitették, mert a kiváltságos osztályokat a néppel önszeolvasztva, az önazea nemzetét rézzesitették az alkotmányosság javadalmaiban. Ezen 1848-as törvényeknek elveit határozottan elfogadom, a bár nem állhatok azok sorában, kik a régi kiváltságos rendszert csak becsmérlik , mert a haza szerzői és ezeréves fönntartóinak érdemeit tagadni nagy tévedésnek és saját múltúnk bepiszkolásának tartom, azt mégis erősen hiszem, hogy korunk követeléseinek folytán csak a tökéletesedésnek Isten-rendelte ösvényén haladunk akkor, midőn a polgári egyenjogúságot, a törvény előtti egyenlőséget, a közteherviselést, az úrbériségek méltányos megszüntetését, a természet és keresztényi tanoknak ezen mind megannyi következményeit ősi szervezetünkbe törvényesen beleilleszteni, gyakorlatilag érvényesíteni és fönntartani törekszünk. Én részemről buzgó apostola kivánok lenni az ily szellemű fejlődésnek, és az 1848-as törvények elveit fönntartani, s azokat ősi constitutiónkkal egy hangzásba hozni, s teljes erőmből törekvő leszek. 4. Az 1848-i törvényeknek legszebb gyöngye a felelős magyar önálló kormány, melyet mindig követeltek őseink, kin az idegen befolyások ellen folyvást fölszólaltak és óvakodtak. Ezen kormányt kivívta az 1848 i országgyűlés, megerősítette V. Ferdinánd koronás királyunk, de törvénytelenül semmisítette meg a lefolyt 121 évek alatt uralgott absolutismus. Ennek helyreállítását követelni törvényes jogunk van, én részemről semmit sem fogok elmulasztani, mit e czél kivitelére törvényes korlátok között alkalmasnak ismerendők. Vannak, kik az ilyetén kormányzási rendszert hazánk legrégibb institútiójával a megyével kiegyeztethetőnek nem hiszik, ez ugyan nagy baj volna, ha így volna , de én reményem, hogy azon lelkes én bölcs hazafiak, kik a 48-ki törvényeket alkották, beváltják szavont és ezen látszatos ellentétet gyakorlatilag meg fogják cáfolni és amidőn a felelős magyar kormányt újra felélesztik, akkor nem kivánandják, hogy a megyei önkormányzát, ezen palládiuma a magyar szabadságnak, sírba szálljon. Én részemről őket ez iránybani működésekben őszintén fogom pártolni, őrködvén mindig, hogy a szervezendő megye, úgy mint az 1848-as 16. t. ez. 2-ik szakaszának d) pontjában meg van írva, mindazon hatóságot gyakorolja ezentúl is, mely törvény és alkotmány szerint a megyei közgyűléseket minden tekintetben megilleti. Íme rövid pontozása nézeteimnek a jövő országgyűlésen teendőkre nézve; fölötte terhesek azok ; meglehet, leroskad alattuk a legbecsületesebb szándék, meghiúsul a legbuzgóbb törekvés; legyen , ha a mindenható úgy végezte volna, porba tiportathatunk. — De egy, uraim, nem lehet meg! az lehetetlen, hogy a becsületes hazafi azon kitűzött zászlóhoz hűtlen legyen, melyhez a nemzet előtt ünnepélyesen esküdött; az lehetetlen, hogy elárulja azon elveket, melyeket választói szine előtt nyil- ván bevallott a magáéinak fogadott. Hallották kegyetek nézeteimet, hallották és helyeselték azokat, én tehát képviselőjök vagyok. S mint ilyen, hálás köszönetét mondva bizalmukért , elbucsúzva önöktől egy kis időre , adja isten, jobb napokra virradjunk, midőn ismét találkozunk, Isten legyen vezérünk, védelmünk!" Követválasztási mozgalmak. nye : Pest város. A f. hó 26 ki választás közigazgatási tanácsosok : Kerékgyártó Alajos 2446, Kacskovics Lajos 2331, Tölgyessy Károly 2283, Egri Ferencz 2171, Polgár Károly 1503, Alkér Antal 1484 szavazattal; - törvényszéki tanácsnokok lettek: Pajor Tilos 2481, Madecl János 2424, Agarasztó Miklós 2146, Morin Imre 1824, Szeke József 1707, Higer Ferencz 1678, Szoboda János 1595, Lombay Imre 1376, Steinbach István 1335 szóval. Az igazolt szavazatok száma 2774. — Holnap reggel 9 órakor folytattatik a tisztujitás a főjegyzői, főügyészi stb hivatalok betöltése végett. Pestmegye : abonyi kerület : Teleki László gróf egyhangúlag; monori: id. Ráday Gedeon gróf szavazattöbbséggel; szentendrei kerületben : Ács Károly választatott meg. Újvidék : Tegnap hibásan jelentettük, hogy Nikulics Izidor egyhangúlag választatott; ellenkezőleg az eredmény egy hozzánk érkezett sürgöny szerint ez: Branovacky 291 szavazattal képviselővé választatott Serbográdi Nikolics Isidor ellenében, ki csak 42 szavazatot nyert. Sz.-Fehérvér városa : ifj. Batthyányi István gróf egyhangúlag. Nyíregyház városa: Benzár Miklós szavazattöbbséggel. Komárom városa : Beöthy Zsigmond. Torontál megye, b.-komlósi kerület: Vidacs János szavazattöbbséggel. zichyfalvi: Dániel Pál egyhangúlag. Békéscsaba városa : Boczkó Dániel. Trencsini megye, banci kerület: Eördögh Imre; trencsini: Mednyánszky Ede báró; belincsi: Burián Imre; vágbeszterczei: Uttman Bernát; bicsei: Urbanovszky Mór; varini : Csáky László gróf; csaczai: Máday Lajos. Árvamegye, dobrói kerület: Abaffy Aristid; alsókubini : Kubinyi Flóris. Liptó megye, rózsahegyi kerület :Rakovszky Mór. Szepes megye, lőcsei kerület : Csáky Tivadar gróf; iglói : Máriássy János; kézsmárki: Sponer Tivadar; gölniczi : Jekelfalussy Emil; szepcsszombathi : Hunfalvv PA! ; ólublói : Tizedy Miklós. Veszprém megye, enyingi kerület : Cserki István szavazattöbbséggel. Hontmegye szálkai kerület; Okolicsányi Antal egyhangúlag. — Somsich Pál beszéde választóihoz: „Tisztelt polgártársak ! Midőn a kaposvári kerület------------- ! Kairóid. —. (Legújabbak szemléje.) A szárd ministeriumi lelépése kettős okból vált szükségessé, mond a „K. Z." levelezője. Egyik ok, mert a kabinet még jóval a déli tartományok bekebeleztetése előtt alakulván, bárha még utolsó időben is kiváló emberekkel igyekezett magát erősíteni, a jelen viszonyok közt s az új feladattal szemközt belátta elégtelenségét. Mamiani nagy tehetségei daczára oktatásügyi törvényjavaslataival nem tudott boldogulni. Corsi csak azért fogadta el a földmivelés és kereskedelem tárczáját, mert egy toscánainak a ministeriumban létét szükségesnek álliták s ő szívesen látta a perczet, midőn attól megválhatott. Vegezzi végre magát csak ideiglenes vezetőjéül tekinté a pénzügyeknek, s egész Olaszországra szóló pénzügyi terv kidolgozására épen nem akart vállalkozni. Ezen benső elégtelenségen kívül a ministerium leléptét főleg a nápolyi események okozák. A nápolyi helytartótanácsot azon sajátságos viszonyok hozák világra, melyekben a déli tartományok Ferencz király bukása után léteztek , de a parlament elől vissza kelle nekik lépniük. A ministerek nem teheték ki magukat interpellációknak azon cselekedetekért, mikért csak a nápolyi helytartótanácsosok valának felelősek. Ezen rendetlenségek s anomáliák kikerülése végett, miniszereket kelle a parlamenttel szemközt állítani, kik kivétel nélkül az ország összes ügyeinek kezeléséért felelősek legyenek. Ez volt a második ok, mely az összes miniszereket a lemondás szükségéről meggyőzé s a miért gr. Cavonia királynak tanácssa, hogy magát egy új kabinet alakítása végett Ricasoli, Ratazzi, Farini és Pueztóval tegye érintkezésbe; ez urak azonban nyomatékosan ajánják, hogy az új kabinet alakítását ismét gr. Cavourra bízza, mi megtörtént. Gr. Cavour legújabban kijelenté, miszerint az olaszoknak joguk van Rómát fővárosul kívánni, azonban csak Francziaország beleegyezésével mehetnek Rómába. Ezen nyílt jogföntartás mellett mindamellett azon hírt hozzák a mai tudósítások, hogy Cavour a római kérdést kedvező időre napolta el s Florenczet szándékozik az ország fővárosául nyilvánítani. Meglep Bereghmegye, Bereghszász, mártius 23-kán. Mind a négy választókerületünkben megtörtént a képviselők választása. Martina 12-én a kászonyi kerületben Szintay János visszalépésével Demjén István derék és jó hazánkfia választatott meg; megjegyezzük, hogy Szintay úr a választás közben kisebbségben maradása belátásával mondott le , s a Demjén István úr képviselővé lett választáséban a választók teljes megnyugvása nyilvánult. Martius 16 én Munkácson Eötvös János, 22 én Bereghen Buday Lőrinci urak választattak képviselőkül. — E választásoknál kiemelendő azon testvéri egyetértés, mely a bereghi oroszok és magyarok közt uralkodik. — Büszkén mondhatják el, miszerint Beregh megye orosz ajkú lakosai felfogták,hogy a magyar korona alatt ők magyar-oroszok. Mindkét helyütt a választás öszhangzó felkiáltás útján történt. — A munkácsi nép — de a városi értelmiségnek is dicséretére kell megemlítenem, hogy a választás előtti napon Eötvös Tamás arat bandériummal és bandával kívánta kisérni a városba, melyet azonban az igénytelen követjelölt megelőzött. A város minden harmadik épületére fel volt nagy hetükkel írva: „Éljen Eötvös." Beregben a magyar választók az orosz választóknak zászlókkal mentek elébe, egymást testvériesen üdvözölve vonultak be a városba, ahol az egyesült érzelem és meggyőződés egyhangúlag kiáltá ki Buday Lőrincz urat képviselőnek. Úgy is kell, — mutassuk meg, hogy mi egyetértő hazafiságunkkal kiérdemeljük a tiszteletet, az értelmiséggel teljes hazafit tisztelni és becsülni tudják — a magasabb szellemi miveltséggel bírókat, — a mellett, hogy bizodalmunkkal méltányolni, jutalmazni tudják— egyszersmind előttük a tisztelet külső jeleivel is meghajtunk. — Eötvös Tamás úrnak a választás előtti és téli fáklyás tisztelet is adatott.— Éljenek mindnyájan ! Sípos Ferenci. — Bura megyéből, Garami János név alatt e lap 1. huly. számában megjelent levél ellen több tisztességes név aláírása mellett, óvástétel érkezett hozzánk, mely szerint nem Balogh János pártján, hanem ellenkezőleg Juhász Antal részén történtek itatások, s gyakoroltattak mindennemű hivatalos befolyások, s intimidatiók. Mi azon megjegyzéssel, hogy eféle ügyek úgyis az országgyűlési követeket igazoló bizottmány elé tartoznak, a vitát befejezettnek tekintjük e helyt és a terjedelmes viszonzást egész terjedelmében nem közölhetjük. Szerk. Vidéki levelek. — Biharmegye, Sa rkad, mártius 21 -én A magyarországi aristokratia az utóbbi időkben hőven teljesítette honpolgári kötelességét és kivivta magának azt, miszerint a közvélemény verdietje egyhangúlag kiáltja azt, hogy méltók arra, miszerint ország zászlósainak neveztessenek. Az eltiportatni szándékolt fiai institutiók visszaállíttatása, nyelv, irodalom, a magyar ország nagyokban mind a leghőbb pártolókra talált, ezenkívül a demokratikus elvek alkalmazása, az egybeolvadási törekvés, és az ínséggel küzdők nyomorát enyhíteni kívánás a lefolyt szomorú évek alatt jellemek egyik legszebb vonását tünteti fel. Egy ily szép példát mutatunk föl mi jelenleg, amely egyszersmind fényes tanúbizonyságot tesz a felől, hogy a volt földesurak volt jobbágyaikkal mint igyekeznek az ősrégi magyar barátságos viszonyt fenntartani, és vagyonukból a szegények salyarú helyzetén könnyíteni. Sarkad város volt földesura gróf Almássy Kálmán , nagyságú városunkban legközelebb egy nagyszerű alapítványt tett, t. i. városunk elöljáróságához két földtehermentesítési kötelezvényt küldött által, melyek közöl egyik 1000, másika 50 pengő forintról szól, és rendelte, hogy ennek egy évi kamatjából tíz munkaképtelen szegény részesittessék. ’S azon esetre, ha a kötelezvények sorsolás alkalmával kihúzatnának, a pénz tőkésítésére nézve fönntartva magának és örököseinek az intézkedést, a kamatot a szegényeknek mégis kiadatni rendeli Ugyancsak grófné ő méltósága Wenkheim Mária e nagysága a közvélemény előtt ismert angyali jósága keble sugallatából ösztönöztetve, legközelebb 25 osztrák értékű forintot rendelt kiadatni városunk szegényei között. E tényeknek nincs szükségük commentárra. — Gróf és grófné e nagyságaik ismert honszeretete nem szorult igénytelen tollunk dicséretére. Honi emberiség iránt teljesített kötelességük gyakorlása által önérzetükben legszebb jutalmukat találják.