Sürgöny, 1861. március (1. évfolyam, 50-75. szám)

1861-03-28 / 72. szám

tandó követektől, borv­aik is az 1848-diki törvén­vek szerint fognak országgyűlésbe alakulni és azért : 1­. Kent kételkedhetik e megye közönségének bi­zottmánya, hogy az így alakult országgyűlés az­siai alkotmánynak alapelvit, különösen a sanctio pragma­tica és az abból eredő törvényeket, jelesen az 1790. X. t. cz-ben is kimondott és újra megerősített, boldo­gult­­. Ferencznek austriai császárrá lett kikiáltatása alkalmával pedig ismét biztosított függetlenségét Ma­gyarországnak fenntartani, megóvni s a felett semmi egyezkedésekbe se bocsátkozni szent és aregszeghetet­­len kötelességüknek ismerendő, ennélfogva tehát 3. A bécsi kormány által tervezett birodalmi ta­nácsba országgyűlésileg küldetni kívánt követeket vá­lasztani semmiesetre se fognak, valamint e megye közönsége is, ha erre az országgyűl­ésének mellőzésé­vel fölhh­atnék, ilyesmihez közreműködésével járulni soha nem fog. Egyébiránt meg van e megye közönsége arról győződve, hogy valamint az od­rogrozott charta alap­ján tervezett birodalmi országgyűlés egy hamis és ki­vihetetlen theóriának halva született gyermeke , úgy ezen birodalmi tanács is, mely amannak csak átdolgo­zott újabb kiadása, életre aló szintén nem lehet Somssich Pál ezen indítványa elfogadtatott N­o­s­z­­­o­p i Antal (hosszas beszédjének, me­lyet lelkésen s Ügyszeretettől áthatottan adott elő, ve­leje ez). — Megütköztünk már abban, hogy az 1848-ki törvényeknek nemzeti függetlenségünket biztositó leg­drágább gyémántjai, a hadü­gy és pénzügy az oct. 20-i diplomából szándékosan kihagyattak. — Kérdem, ki fogja e ezt vívni a békés egyes­ség alján...........any­nyiszor megcsalatott nemzetünk. Az életkérdésre minden arcz elkomorult, — s az elfojtott sóhajok után,— Ünnepies néma csend állt be. Z­i­c­h­i Antal főjegyző : Mint sérelmet emlitem fel a tck. bizottmány előtt, hogy Erdély, Horvátország, Fiume sat. nincsenek meghiva az országgyűlésre pe­dig ezek mint tudjuk. Magyarország kiegészítő részeit teszik. — A törvény változtatására, megszüntetésére, módosítására az országgyűlés beleegyezése nélkül , semmi legkisebb törvényes joga nem lehet a Felség­nek : íme pedig látjuk, hogy ez mind ellenkezőleg kö­vetetik el. — Fiuménak a bán általi ostromállapotba tételével meg van sértve királyi esküvel pecsételt tör­vényünk. — Az oct. 20-diki diplomában azt mondja a Felség, hogy nincs szándéka erőhatalommal lépni fel hazánk politikai átalakulási ügyében, és íme igy tar­totik meg a Fejedelmi szó, hogy Fiume ostromálla­potba helyeztetik. — Midőn hát a bécsi kormánynak ily tetteit látjuk, ezen tettek a Felség azon szándéká­­val, hogy magát megkoronáztathassa,egyenes ellenke­zésben állanak, mert megkoronázásakor meg kell cs­­küldn­i arra, hogy a részeket megtartja,vagy ha elsza­­kasztva volnának, visszakapcsolja. N­edeczki István : Midőn Asbót nevét, az osztrák kormány általi elfogatását, s minél előbbi ki­­adattatását tárgyazó indítványomat említem föl , úgy hiszem, hogy senki szavaimat izgatásra üt­ni magya­rázza az osztrák ház ellen . (Somssich Pál közbe­szól : Mikor igazságot kérünk, nem izgatunk.) Ám ha A s­zó­t vétkes, bűnhődjön , de nem idegen bírák és törvények, hanem hazánk törvényei nyomán. Zichi és Nedeczki indítványa tárgyában — a nevezett sérelmek orvoslása tekintetéből, — a Fel­séghez fölirat küldése határoztatok el. Fekete Lajos főbiró kérdésbe teszi, hogy ha az osztrák kormány által törvénytelenül kivetett adót a járásbirtik nem köteleztethetnék behajtani , miért kell akkor a törvénytelenül besorozott szabadságos kato­nákat beparancsolni ? . . . . S­o­m­s­s­­­c­h Pál: Helyeset mondó hazánk egyik nagy fia, hogy az élet kineveti a logikát . kérdem, jót tettünk e azzal a szegény legénynyel, ha szolgálatbai beparancsoltatása ellen óvást teszünk : nemde, sokkal nagyobb bajt okozunk-e neki ezzel, ki­­­vonhatjuk-e a legszigorúbb büntetés, — sőt a halál alól? . . . Azért, nehogy nagyobb bajba keverjük őket, — a szolgabirák adják b­dtokra az ilyeneknek, hogy mikor beszólittatnak, — ne parancsolják, hanem saját jóvoltukért tanácsolják nekik az ezredhezi elmenetelt. Indítványba hozatott s tisztviselők fizetésének meg­határozása, illetőleg megjavítása. Somssich Pál ha­tályosan támogató ez indítványt, megemlítve, misze­rint a vagyonbátorsági állapot föltűnő javulásnak ör­vend, mert a vagyonbátorsági kihágások tetemesen megkevesbültek, mit leginkább a szolgabirák erélyes­­ségének tulajdonít. — Óhajtja a tisztviselők fizetésé­­nek­ megjavítását s fuvarozási költségeik fedezését, hogy saját zsebjeikből mint eddig, ne költsenek. Az indítvány elfogadtatott s egy választmány neveztetett ki a fizetési kulcs meghatározására. Az ezelőtt megyénkhez tartozó S­é­n­y­e és O­k­o­­rág községének, melyek Baranya megyéhez csatoltat­­tak — törvényes Visszakapcsolásának eszközlésére egy küldöttség neveztett ki másod alispán­t, C­s­é­p­á­n Antal elnöklete alatt, mely küldöttség magát a bara­­nyamegyei bizottmányi gyűléssel érintkezésbe teendi. Olvastatott Scitovszky János herczeg primás megyei bizottmányi gyűlésünkh­ez küldött levele, mely­ben a többek között fölemlíti és ajánlja az adóhátra­lék beszolgáltatását. F­ő i­s­p­á­n : A leirat túlélte magát; e tárgyban ho­zott előbbi határozatunkat tudtul adandónak vélem ő em­inentiájának, melyben kimondatik, mikép Somogy valamint egyrészről az elmaradt császári adónak be­hajtására segédkezet nyújtani nem fog, úgy másrészt gátolni nem fogja annak behajtását. K. János: Tudnul kell adni, mikép Somogy csupán tudomásul vette a levelet ; arról nem szólunk, mi van benne, de jól tudjuk, mi nincs benne ? Több testvér­ megyék hozzánk küldött levelei föl­olvastattak, melyek mind — különösen az ugocsai és veszprémi — átalános tetszésben részesültek. Tisztviselőtök évi fizetése következő : Első alis­páné 1000, másod alispáné 800, főjegyző 700, első al­jegyző 500, másod aljegyző 400, főügyész 700, al­­ügyész 500, másod alügyész 400, levéltárnok 500, számvevő COO, főadószedő 700, aladószedő 400, főszol­gabíró 700, alszolgabiró 500, esküdt 400, írnok 400 útibiztos 300, főmérnök 000, másod-mérnök 500, főor­vos 600, másod-főorvos 500, járásorvos fejenkint 400, báromorvos 300, kiadó 450 ft. Ezenkívül „fizetési ja­­vítás" név alatt több hivatalnokok előfogat helyett egy bizonyos meghatárzott összeget kapnak. Nálunk mind a 8 választókerületben egy napon azaz mart. 2- án történnek meg a követválasztások. Marczaliban egy műkedvelő társaság öt színda­rabot játszott el a bénult honvédek fölsegélésére. Ka­posvárott pedig szintén e czélra hangverseny rendez­tetek. r. 1. — Teg­esmegye főispánja következő fölhívást bocsátott ki : „Temesvár­sgye lakosaihoz I­­g., szabad és alkotmányos nonpolgárnak a leg­szentebb joga a a melylyel a törvényhozásban rendetül; e magasztos jogot gyakorolják a polgárok akkor, midőn a képviselők választásában részt vesznek, ds ekként hazánk felvirágzására, a népek lanbadsága, nyugalom. • a csalá­dok jóléte felett intézkednek. Sajnálkozva értettem, hogy a roaiakaratnak szá­mos helyen, különösen a moraviczai választó­kerületben sikerült a választókat magasztos jogok élvezetétől elré­míteni az által, hogy a választók cliveiránát a f­ildműve­­lek előtt , hol mint­ha eltörli t­úrbék­éig visszaállítására ve­zető ármányt, — hol mint a jogegyenlőség és közteherviselés ellen intézett csels­övényt, — hol mint új adók életbeléptetésére intézett törek­véseket, — hol mint fegyverfoghatók összeírását, — hol mint a nemzetiségek elnyomására és elárulására vezető fondorkodást gyanúsítani iparkodtak. Keserű tapasztalatok évszizados példái tanúsítják , hogy a népszabadságnak legelszántabb ellenei mindig az átalakulás válságos helyzetét szokták felhasználni arra, hogy a társadalom különféle osztályaiban bizalmatlansá­got ébresztve, e bizalmatlanságot gyűlöletté érleljék, és igy a meghasonlott nép közt támadt szakadásban az al­kotmányos szabadság sírját lelje. Midőn Ő Felsége által e megye kormányával meg­­bízattam, megnyugtatni kívántam a kétkedőket és meg­előzni óhajtottam az aggodalmakat, s e czélból nyilváno­san hirdettem a megyei lakosságnak, hogy az 1847/48. évi IX t. ez. alapján megszűnt úrbér, a VIII. t. ez. alap­ján életbe lépett egyenlő adó és közteherviselés s a meg­alapított egyenlőség a törvény előtt; — a törvény által biztosítva, a királyi szó által ismételve s megerősítve, a nép vérében meggyökerezve, mint a civil satióval haladó humanitás vívmányai visszavonhatlanul fönnmaradnak örök időkre. Elégségesnek véltem e nyílt felszólamlást arra, hogy ellenében a rágalom és ármány alattomos fondorko­­dása elnémuljon, vagy ha ismét fölmerülne, meghallgatást ne találjon. De a moraviczai választó­kerületben fölmerült kétségek tanúsítják, hogy hirdetményem emléke el­enyészett. A választók, kik Moravíczán a választmány előtt megjelentek, nyiltan bevallották aggodalmaikat, melye­ket bennük alkotmányos szabadságunk ellenei ébresz­tettek. Mint e megye főispánja kötelezve érzem magam ha són tévedések megelőzése végett újból kijelenteni és ki­hirdetni, hogy az urbér teljesen s örök időkre megszűnt, s a közteherviselés minden honpolgárra egyenlően ki­mondva, s visszavonhatlanul el van rendelve, — és hogy a nemzetiségek ügye és ezek különféle igényei az országgyűlésen a népek javára a megelégedésére fognak kiegyeztetni, s a közös szabadság, jólét , az ezen alapuló jövő boldogságunk nem igényel tőlünk egyebet, mint tisz­teletet a törvény iránt s bizalmat a gondviselésben s önmagunkban. Fölhívom tehát a megye lakosságát újból és ismé­telve, ne hallgasson azon alattomos részindulatu cselszö­vőkre, kik a népet jogaik vagy nemzetiségük veszélyezte­tésének ürügye alatt nyugtalanítani iparkodnának; ezek a közös szabadság ellenei, a népek árulói. Van e megyének tisztikara, hono­s emberszerető fér­fiakból a nép befolyásával választva. Ha kétség, ha aggodalom ébred a polgárok közt, forduljon mindenki bizalommal a tisztviselőkhöz, forduljon hozzám : a bizal­mas kérdés nyilt felvilágosításra fog találni ; s a kölcsönös bizalmon a ebből eredő egyetértésen fog székelni a hon alkotmányos szabadsága­­ Kelt Temesvárott, 1801-ik évi mártius hó 1- én.“ Német­h­i Damaszkin János, főispán­­nek tisztelt választói, az 1848 ki törvények alapján egy­­begyülve, engemet a jövő országgyűlésre képviselőjük­nek hívnak föl, egyrészről a közbirodalomnak legbecsebb adományával ajándékoznak meg, másrészről azonban a polgári kötelességeknek legterhesebbjét testik vállaimra. Érzem, tökéletesen értem mind­kettőnek jelentősé­gét, fölfogom horderejét, de értem én ismerem a hazafias kötelességeknek szentségét is, mely szerint tudom, hogy te a közbirodalmat visszautasítani, se a nehéz föladat elöl mentegetődzvi kitérői, válságos időkben kiváltké­­pen, nem szabad. Teljesen osttolom hasánk legjelesbjeinek azon meggyőződésében , miként a képviselőség, nagyfontosságú hivatásánál fogva, oly magasztos állás, melyet követelni vagy keresni elbizakodó könnyelműség, hajbáalni, tilos­­ utakon elnyerni, vagy jobban mondva : a választók bizal­mától kicsalni akarni pedig valóságos bűn és alacsony­áig; de viszont, ha önként nyújtatik, ha mint a közbi­ - zalom ajándéka uháztatik reánk, akkor el nem fogadni hazafiatlan közömbösség vagy gyávaság, mindenesetre polgári kötelességeink iránti hűtlenség lenne. Kegyetek e magasztos tisztet önként ruházzák én­­ reám, és én azt, mit keresni sohase orczétlankodtam volna, meghajolva a közvélemény törvényes nyilvánn-­­­lása előtt, tisztelettel fogadom el mint parancsolatot,­­ melynek mint alkotmányos polgár hódolok. Hódolok azon tiszta honfini szándékkal,melylyel sze­s­retett hazamnak leisiismeretesen szolgaim mindig onaj- t tjttam; hódolok azon erős és törhetlen balgasággal, mely­lyel a lefolyt nehéz szórnom 12 évek alatt megragadtam­­ minden alkalmat, hogy eltiprott nemzeti jogainkat írással,­­ szóval és tettel követeljem, védjem és igazoljam.­­- E szent törekvés, melyben honfitársaim oly buzgón s­­pártoltak, nagyobb tért nyerend a jövő országgyűlésen, és ha sebesebb és veszélyesb­e tér, az eredmény is, mely elérhető, nagyobb, dicsőbb és oly eldöntő teend, mely ál-­­ tal hazánk jövője törvényes alapokra fektetve, vagy szá­­s­zadokra fog újra biztosittatni, vagy pedig — mitől Isten­t megmentsen — a kéten küzdésnek veszélyes tusája újra,­­ még pedig gyorsabban megindulni. Húszon a sors bármit, én önök nevében­­ , 1-et. Magyarországnak, szeretett hazánknak fü­gget­-­­ len önállóságát, területének csorbulatlan, ép és egész mi­­t­a voltát, nemzetiségünknek fenntartását és fejlődését köve­­­telni, ha kell, törvényes eszközökkel védelmezni fogom.­­ Szerintem ezek azon igazak, melyeket én mindenek­­­előtt az első vonalba sorolok, melyekkel létünk oly szo­ros kapocsban áll, hogy nélkülük még csak nemzet lenni­­ is megszűnik. Ezekért áldozzunk mindent, ezeket föláldozni sem­­miért se lehet. 2-or. E független hazában őseink alkotmányos tár­­­­­adalmat képeztek ezer évek előtt; ezen ősi alkotmányos­ság tőlök reánk maradt legdicsőbb örökségünk, melyet fönntartani legszebb föladásunk, unokáinknak épségben hagyományozni legszentebb kötelességünk. Ennek védelmére írtam Magyarország és a magyar király igaz jogairól czimzett munkámat, a a­mit írtam, i .írt szóval is vitatni és védelmezni fogom hogy rólunk nélkülünk ne rendelkezhessék senki, és csak alkotmányos­­ törvényeinek hódoljon a magyar. 3 or. Az 1848-ki törvények elveit, melyek régi al­kotmányunknak alapját azélesbitették, mert a kiváltsá­gos osztályokat a néppel önszeolvasztva, az önazea nemze­tét rézzesitették az alkotmányosság javadalmaiban. Ezen 1848-as törvényeknek elveit határozottan el­fogadom, a bár nem állhatok azok sorában, kik a régi ki­váltságos rendszert csak becsmérlik , mert a haza szerzői és ezer­éves fönntartóinak érdemeit tagadni nagy téve­désnek és saját múltúnk bepiszkolásának tartom, azt mégis erősen hiszem, hogy korunk követeléseinek folytán csak a tökéletesedésnek Isten-rendelte ösvényén hala­dunk akkor, midőn a polgári egyenjogúságot, a törvény előtti egyenlőséget, a közteherviselést, az úrbériségek méltányos megszüntetését, a természet és keresztényi tanoknak ezen mind megannyi következményeit ősi szervezetünkbe törvényesen beleilleszteni, gyakorlatilag érvényesíteni és fönntartani törekszünk. Én részemről buzgó apostola kivánok lenni az ily­­ szellemű fejlődésnek, és az 1848-as törvények elveit fönn­tartani, s azokat ősi constitutiónkkal egy hangzásba hozni, s teljes erőmből törekvő leszek. 4. Az 1848-i törvényeknek legszebb gyöngye a fe­­­lelős magyar önálló kormány, melyet mindig követeltek őseink, kin az idegen befolyások ellen folyvást fölszólal­­­tak és óvakodtak. Ezen kormányt kivívta az 1848 i or­szággyűlés, megerősítette V. Ferdinánd koronás kirá­­­lyunk, de törvénytelenül semmisítette meg a lefolyt 12­­­1 évek alatt uralgott absolutismus. Ennek helyreállítását követelni törvényes jogunk van, én részemről semmit sem fogok elmulasztani, mit e czél kivitelére törvényes korlátok között alkalmasnak ismerendők. Vannak, kik az ilyetén kormányzási rendszert ha­zánk legrégibb institútiójával a megyével kiegyeztethetőnek nem hiszik, ez ugyan nagy baj volna, ha így volna , de én remény­em, hogy azon lelkes én bölcs hazafiak, kik a 48-ki törvényeket alkották, beváltják szavo­­nt és ezen lát­­szatos ellentétet gyakorlatilag meg fogják c­áfolni és a­midőn a felelős magyar kormányt újra felélesztik, akkor nem kivánandják, hogy a megyei önkormányzát, ezen palládiuma a magyar szabadságnak, sírba szálljon. Én részemről őket ez iránybani működésekben őszin­tén fogom pártolni, őrködvén mindig, hogy a szervezendő megye, úgy mint az 1848-as 16. t. ez. 2-ik szakaszának d) pontjában meg van írva, mindazon hatóságot gyakorolja ezentúl is, mely törvény és alkotmány szerint a megyei közgyűléseket minden tekintetben megilleti. Íme rövid pontozása nézeteimnek a jövő országgyű­lésen teendőkre nézve; fölötte terhesek azok ; meglehet, leroskad alattuk a legbecsületesebb szándék, meghiúsul a legbuzgóbb törekvés; legyen , ha a mindenható úgy vé­gezte volna, porba tiportathatunk. — De egy, uraim, nem lehet meg! az lehetetlen, hogy a becsületes hazafi azon kitűzött zászlóhoz hűtlen legyen, melyhez a nem­zet előtt ünnepélyesen esküdött; az lehetetlen, hogy el­­­­árulja azon elveket, melyeket választói szine előtt nyil-­­ ván bevallott a magáéinak fogadott. Hallották kegyetek nézeteimet, hallották és helye­­selték azokat, én tehát képviselőjök vagyok. S mint ilyen, hálás köszönetét mondva bizalmukért , elbucsúzva önöktől egy kis időre , adja isten, jobb na­pokra virradjunk, midőn ismét találkozunk, Isten legyen vezérünk, védelmünk!" Követválasztási mozgalmak. nye : P­e­s­t v­ár­o­s. A f. hó 26 ki választás közigazgatási tanácsosok : Kerékgyártó Alajos 2446, Kacskovics Lajos 2331, Tölgyes­­sy Károly 2283, Egri Ferencz 2171, Polgár Ká­roly 1503, Al­kér Antal 1484 szavazattal; -­ tör­vényszéki tanácsnokok lettek: Pajor Tilos 2481, Madecl János 2424, A­gar­asz­tó Miklós 2146, M­o­r­­­i­n Imre 1824, S­z­e­­­k­e József 1707, H­i­g­­­e­r Ferencz 1678, Sz­­­oboda János 1595, Lombay Imre 1376, Steinbach István 1335 szóval. Az iga­zolt szavazatok száma 2774. — Holnap reggel 9 óra­kor folytattatik a tisztujitás a főjegyzői, főügyészi stb hivatalok betöltése végett. Pestmegye : abonyi kerület : Teleki László gróf egyhangúlag; monori: id. Ráday Gedeon gróf szavazattöbbséggel; szent­endrei kerületben : Ács Károly választatott meg. Újvidék : Tegnap hibásan jelentettük, hogy Ni­ku­­lics Izidor egyhangúlag választatott; ellenkezőleg az eredmény egy hozzánk érkezett sürgöny szerint ez: Branovacky 291 szavazattal képviselővé választa­tott Serbográdi N­i­k­o­l­i­c­s Isidor ellenében, ki csak 42 szavazatot nyert. Sz.-Fehérvér városa : ifj. Batthyányi István gróf egyhangúlag. Nyíregyház városa: Benzár Miklós szavazat­­többséggel. Komárom városa : Beöthy Zsigmond. Torontál megye, b.-komlósi kerület: Vidacs János szavazattöbbséggel. zichyfalvi: Dániel Pál egyhangúlag. Békéscsaba városa : B­o­cz­k­ó Dániel. Trencsini megye, banci kerü­let: Eördögh Imre; trencsini: Mednyánszky Ede báró; belincsi: B­u­­r­i­á­n Imre; vágbeszterczei: Utt­m­a­n Bernát; bicsei: Urbanovszky Mór; varini : Csáky László gróf; csaczai: M­á­d­a­y Lajos. Árvamegye, dobrói kerület: Abaffy Aristid; alsó­kubini : K­u­bi­ny­i Flóris. Liptó megye, rózsahegyi kerület :Rakovszky Mór. Szepes megye, lőcsei kerület : Csáky Tivadar gróf; iglói : M­á­r­i­á­s­s­y János; kézsmárki: S­p­o­n­e­r Tivadar; gölniczi : Jekelfalussy Emil; szepcs­­szombathi : H­u­n­f­a­l­v­v PA! ; ó­lublói : T­i­z­e­d­y Miklós. Veszprém megye, enyingi kerület : C­s­e­r­k­i Ist­ván szavazattöbbséggel. Hontmegye szálkai kerület; Okolicsányi Antal egyhangúlag. — Somsich Pál beszéde választóihoz: „Tisztelt polgártársak ! Midőn a kaposvári kerü­let­------------- ! Kairóid. —­. (Legújabbak szemléje.) A szárd ministeriumi­­ lelépése kettős okból vált szükségessé, mond a „K. Z." levelezője. Egyik ok, mert a kabinet még jóval a déli tar­tományok bekebeleztetése előtt alakulván, bárha még utolsó időben is kiváló emberekkel igyekezett magát erősíteni, a jelen viszonyok közt s az új feladattal szem­közt belátta elégtelenségét. Mamiani nagy tehetségei daczára oktatásügyi törvényjavaslataival nem tudott boldogulni. Corsi csak azért fogadta el a földmivelés és kereskedelem tárczáját, mert egy toscánainak a minis­­teriumban létét szükségesnek álliták s ő szívesen látta a perczet, midőn attól megválhatott. Vegezzi végre magát csak ideiglenes vezetőjéül tekinté a pénzügyek­nek, s egész Olaszországra szóló pénzügyi terv kidol­gozására épen nem akart vállalkozni. Ezen benső elég­telensége­n kívül a ministerium leléptét főleg a nápo­lyi események okozák. A nápolyi helytartótanácsot azon sajátságos viszonyok hozák világra, melyekben a déli tartományok Ferencz király bukása után létez­tek , de a parlament elől vissza kelle nekik lépniük. A ministerek nem teheték ki magukat interpellációknak azon cselekedetekért, mikért csak a nápolyi helytar­­tótanácsosok valának felelősek. Ezen rendetlenségek s anomáliák kikerülése végett, miniszereket kelle a parla­menttel szemközt állítani, kik kivétel nélkül az ország összes ügyeinek kezeléséért felelősek legyenek. Ez volt a második ok, mely az összes miniszereket a lemondás szükségéről meggyőzé s a miért gr. Cavoni­a királynak tanácssa, hogy magát egy új kabinet alakítása végett Ri­­casoli, Ratazzi, Farini és Pueztóval tegye érintkezésbe; ez urak azonban nyomatékosan ajánják, hogy az új kabinet alakítását ismét gr. Cavourra bízza, mi meg­történt. Gr. Cavour legújabban kijelenté, miszerint az olaszoknak joguk van Rómát fővárosul kívánni, azon­ban csak Francziaország beleegyezésével mehetnek Rómába. Ezen nyílt jogföntartás mellett mindamellett azon hírt hozzák a mai tudósítások, hogy Cavour a ró­mai kérdést kedvező időre napolta el s Florenczet szándékozik az ország fővárosául nyilvánítani. Megle­p Bereghm­egye, Bereghszász, mártius 23-kán. Mind a négy választó­kerületünkben megtörtént a kép­viselők választása. Martina 12-én a kászonyi kerületben Szintay János visszalépésével D­e­m­j­é­n István derék és jó ha­zánkfia választatott meg; megjegyezzük, hogy Szintay úr a választás közben kisebbségben maradása belátásá­val mondott le , s a Dem­jén István úr képviselővé lett választáséban a választók teljes megnyugvása nyilvánult. Martius 16 én Munkácson Eötvös János, 22 én Bereghen B­u­d­a­y Lőrinci urak választattak képvise­lőkül. — E választásoknál kiemelendő azon testvéri egyetértés, mely a bereghi oroszok és magyarok közt uralkodik. — Büszkén mondhatják el, miszerint Be­­regh megye orosz ajkú lakosai felfogták,hogy a magyar korona alatt ők magyar-oroszok. Mindkét helyütt a vá­lasztás öszhangzó felkiáltás útján történt. — A mun­kácsi nép — de a városi értelmiségnek is dicséretére kell megemlítenem, hogy a választás előtti napon Eöt­vös Tamás arat bandériummal és bandával kívánta kisérni a városba, melyet azonban az igénytelen kö­vetjelölt megelőzött.­­ A város minden harmadik épületére fel volt nagy hetükkel írva: „Éljen Eötvös." Beregben a magyar választók az orosz válasz­tóknak zászlókkal mentek elébe, egymást testvériesen üdvözölve vonultak be a városba, a­hol az egyesült érzelem és meggyőződés egyhangúlag kiáltá ki Buday Lőrincz urat képviselőnek. Úgy is kell, — mutassuk meg, hogy mi egyetértő hazafiságunkkal kiérdemeljük a tiszteletet, az értelmi­séggel teljes hazafit tisztelni és becsülni tudják — a magasabb szellemi miveltséggel bírókat, — a mellett, hogy bizodalmunkkal méltányolni, jutalmazni tudják— egyszersmind előttük a tisztelet külső jeleivel is meg­hajtunk. — Eötvös Tamás úrnak a választás előtti és téli fáklyás tisztelet is adatott.— Éljenek mindnyájan ! Sípos Ferenci. — Bura megyéből, Garami János név alatt e lap 1. hu­ly. számában megjelent levél ellen több tisztességes név aláírása mellett, óvástétel érkezett hozzánk, mely szerint nem Balogh János pártján, hanem ellenkezőleg Juhász Antal részén történtek itatások, s gyakoroltat­tak mindennemű hivatalos befolyások, s intimidatiók. Mi azon megjegyzéssel, hogy eféle ügyek úgyis az or­szággyűlési követeket igazoló bizottmány elé tartoz­nak, a vitát befejezettnek tekintjük e helyt és a terje­delmes viszonzást egész terjedelmében nem közölhet­jük. Szerk. Vidéki levelek. — Bih­arm­egye, S­a r­k­a­d, mártius 21 -én A magyarországi aristokratia az utóbbi időkben hőven teljesítette honpolgári kötelességét és kivivta magának azt, miszerint a közvélemény verdietje egyhangúlag kiáltja azt, hogy méltók arra, miszerint ország­ zászló­sainak neveztessenek.­­ Az eltiportatni szándékolt fiai institutiók visszaállíttatása, nyelv, irodalom, a ma­gyar ország nagyokban mind a leghőbb pártolókra ta­lált, ezenkívül a demokratikus elvek alkalmazása, az egybeolvadási törekvés, és az ínséggel küzdők nyomorát enyhíteni kívánás a lefolyt szomorú évek alatt jelle­mek egyik legszebb vonását tünteti fel. Egy ily szép példát mutatunk föl mi jelenleg, a­mely egyszersmind fényes tanúbizonyságot tesz a felől, hogy a volt földes­urak volt jobbágyaikkal mint igyekeznek az ős­régi magyar barátságos viszonyt fenntartani, és vagyonuk­ból a szegények salyarú helyzetén könnyíteni. Sarkad város volt földesura gróf Almássy Kál­mán , nagyságú városunkban legközelebb egy nagy­szerű alapítványt tett, t. i. városunk elöljáróságához két földtehermentesítési kötelezvényt küldött által, melyek közöl egyik 1000, másika 50 pengő forintról szól, és rendelte, hogy ennek egy évi kamatjából tíz munkaképtelen szegény részesittessék. ’S azon esetre, ha a kötelezvények sorsolás alkalmával kihúzatnának, a pénz tőkésítésére nézve fönntartva magának és örököseinek az intézkedést, a kamatot a szegényeknek mégis kiadatni rendeli Ugyancsak grófné ő méltósága Wenkheim Mária e nagysága a közvélemény előtt ismert angyali jósága keble sugallatából ösztönöztetve, legközelebb 25 osz­trák értékű forintot rendelt kiadatni városunk szegé­nyei között. E tényeknek nincs szükségük commentárra. — Gróf és grófné e nagyságaik ismert honszeretete nem szorult igénytelen tollunk dicséretére. Hon­i emberiség iránt teljesített kötelességük gyakorlása által önérzetük­ben legszebb jutalmukat találják.

Next