Sürgöny, 1861. április (1. évfolyam, 76-99. szám)

1861-04-03 / 76. szám

Első évi folyam. Szerkesztö-h­ivatal Borátok-tere 7. is. l-re emel* . Kiadó-hivatal. Barátok-tere 7. szrm. földszint. Előfizethetni Budepesten a kiadó­­hivatalbm barátok-tere 7. szám. földszint. Vidéken bérmentes levelekben, minden posta-hivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. atUpfitUo, hizhox hordva. ft kr ft kr Efféssévre 16 — Évnegyedre 4 60 Félévre 8 60 Egy hóra 2 — Vidékre, naponkint postán. ft kr , ft kr Evéssévre 19 — Évnegyedre 6 — Félévre 10 — Egy hóra 2 — HIVATALOS RÉSZ. U­ra k. Apostoli Felége f. évi mart. 29-től kelt legfelsőbb sajátkezű iratával­­ karinthiai, kiaini, salz­burgi s sziléziai herczegségek számára önálló orszá­gos hatóságok fölállítását, Klagenfurt, Laibach, Salz­burg s Troppauval, mint hivatali székhelyekkel s az­­ ott előbb rendszeresen fönnállott országos kormányo­kat, a ministeriumok s központi hatóságoknak közvet- t lenül alárendelve, illető hatáskörrel legkegyelmeseb- ,­ben elrendelni s a karinthiai herczegség országfőnö-­­­kévé báró S­o h­­­u­ga Ferenczet a felső austriai hely­tartóság udvari tanácsosát, a krajni herczegség ország­­főnökévé a zágrábi úrbéri főtörvényszék elnökét, k­r­a­j­n­j­e­l­d­i nemes Dl­epitsch Károly ministe­r­tanácsost kinevezni, továbbá ideiglenesen a salzburgi herczegség országfőnökének működéseivel az eddigi ottani országkapitány­t gróf G­o­u­r­c­y-D­roitaumont Ernőt, s a sziléziai herczegség országfőnökének mű­ködéseivel az eddigi troppaui országkapitányt gróf B­e­­­c­z­e­d­i Richardot, a két utóbbit eddigi helytartó­­tanácsosi czimükkel s rangjokkal, s ugyanekkor or­szágkapitányi működéseiktől fölmentés mellett meg­bízni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi mart. 24-ről kelt legfelsőbb határozatával a dalmát, horvát s tót kirá­l­­ságok báni táblájának Zágrábbani helyreállítását, az eddigi ottani cs. k. báni tábla helyébe, s a horvát tét­­országi úrbéri főtörvényszéknek az útonalakított báni táblával egyesítését legkegyelmesebben helybenhagy­ni méltóztatott. Egyszersmind Oc.k. Apostoli Felsége a dal­mit, horvát s tót királyságok báni táblájánál legke­­gyelmesebben kinevezni méltóztatott: a bániak törvénykezési Ügyekbéni helyettesévé, mint alelnököt : a báni tábla eddigi a elnökét sudo­­veci Z­id­a­r­i­c­s Jánost ; ülési s szavazatjoggal bíró tiszteletbeli ülnökökké: Kra­lj János licopolisi fölszentelt püspököt s a zág­rábi székeskáptalan nagyprépostját; ifj. v­e­r­ő­c­z­e­i gróf Pejacsevics Lászlót s báró Ranch Levint; ülnökökké s előadókká a következő eddigi báni táblai tanácsos­okat: mrazoveci Koritics Károlyt, meghagyván öt edd­gi szolgálatában,mint a zágrábi el­­ső folyamodásu úrbéri törv­szék főnökét; a b­r­a­d­i­c­s­­bevilaquai Cat­in­el­li Károlyt; saccsi Ku­kuljevics Ferenczet; K­o­b­­­er Jánost s b­iz­ano­­veci Pizacsics Frigyest, valamint Spun Frigyes eddigi báni táblai tanácsost s úrbéri főtörvényszéki előadót; Kralj Sándor helytartósági tanácsost és úrbéri főtörvényszéki előadót Zágrábban; Kamauf János báni táblai tanácsost s úrbéri főtörvényszéki előadót s Radivojevics Livius tudort, a te­mesvári országos főtörvényszék tanácsosát. Ö cs. kir. Apostoli Felsége I. évi böjtmáshó 29 a kelt legfelsőbb határozmányával királyi személynökké s a magyar királyi ítélőtábla elnökévé kellemesi Mel­cz­er Istvánt a hétszemélyes tábla ítélő bitóját; táblai főpapokká M­á­r­i­á­s­y Gábor egri és K­o­vá­t­s József kalocsai kanonokot; táblai bárókká báró N­y­á­ry Antalt és báró Apor Sándort a magyar királyi helytartó tanács tanácsosát legkegyelmesebben kinevezői; to­vábbá Horváth Boldizsár szombathelyi ügyvédnek országbírói ítélőmesterré való kineveztetését legke­gyelmesebben helybenhagyván; F­luck Ede volt aligazgatót a királyi ügyek igazgatójává; a magyar királyi Ítélő­tábla biraivá pedig Kövér János temesvári kerületi főtörvényszéki tanácsost; Villeci Ignácz kassai úrbéri főtörvényszéki tanácsost; Topperczer Jenő és Gell­én Józsefet a magyar királyi ítélőtábla egykori elnökeit; Nagy Lajos szeged megyei törvényszéki elnököt; T­a­rj­­­á­s János pécsmegyei törvényszéki el­nököt ; Madarassy János helytartósági tanácsost s a kassai úrbéri főtörvényszék előadóját; Jankó Mihály pozsoni kerületi főtörvényszéki tanácsost s urbéri főtörvényszéki előadót; Berzeviczy Mari eperjesi főtörvényszéki ta­nácsost ; moysfalvai Moy­s Antal temesvári országos fő­­törvényszéki tanácsost; Tóth Bálint egykori alispánt; Széll József egykori alispánt; B­e­r­n­­­­­á­k Károly rimaszombathi, Popovits Márk, és Serb Tivadar nagy-becskereki megyei törvény­­széki elnököket, Perlaki János szegszárdi, Be­ke János veszprémi, Urbanovszky Jusztin kecskeméti, N­o­v­á­k Ferencz zalaegerszegi megyei törvény­­széki elnököket, Huszár Ferencz, Végh Ignácz, K­o­s­s­a­l­k­ó János pesti, R­a­i­s­z Szilárd eperjesi, S­a­r­l­a­y Lajos pozsoni, B­a­r­t­h­o­s János eperjesi, Gedeon Gábor és Gayer Mihály pesti Valkovits Antal nagyváradi, V­i­d­o­s Lajos és Chernél Elek soproni kerületi főtörvényszéki tanácsosokat, Bartakovics Flórig pozsoni úrbéri főtörvény­­széki előadót, Gömöry Andrást az aranyos­ maróthi úrbéri törvényszék elnökét; C­s­a­c­s­k­ó Imre pesti kerületi főtörvényszéki tanácsost, M­a­r­a­t­i­n­s­z­­k­y Ferenczet az eperjesi kerületi tábla egykori ülnökét Farkas Ágostont volt osztálytanácsost, Bornemissza Antalt a szathmárnémeti úr­béri törvényszék elnökét, Dessewffy Jánost volt alispánt és a beregszá­szi ideiglenes országos törvényszék egykori ülnökét, végre Nyeviczkey József ügyvédet s Jendrasik Miksa megyei ügyészt, ez utóbbit egyszersmind bányaügyi előadóvá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Az újra fölá­litandó váltójeltörvényszék elnökévé a cs. kir. Apostoli Felsége, fennterintett keltű legfel­sőbb határozatával Z­s­o­l­d­o­s Ignáczot a hétszemé­lyes tábla ítélő biráját; ugyanazon törvényszék előadó elnökeivé pedig Széll Kristóf nagyváradi, Mendel István soproni, H­e­r­r­i­c­h Ignácz, és Offner János pesti, Chernel Lajos és S­a­r­l­a­y János soproni kerületi főtörvényszéki tanácsosokat, végre Szeniczey Gusztáv és Szinovácz Györgyöt a pesti kereskedelmi törvény­szék tanácsosait kinevezni méltóztatott. 76. szám — 1861. Hirdetmény. A martius havi középárfolyam szerint is aprilban lejáró nemzeti kölcsön kamatok 46 petnyi ráfizetéssel lesz­nek befizetendők. Bécs, mart.­30án 1861. A cs. k. pénzügyministeriumtól. Hirdetmény. Bolgáromig több helyein a lovakat, de még inkább a szarvasmarhát pusztító ragályos járvány Ütvén ki, a kellő intézkedések a behurczolás veszélye ellen azonnal megtétettek. Budán 1861. év böjtmás hava 27 én. A magyar kir. helytartó-tanácstól. A magyar kir. Kúria ünnepélyes beigtatása f. hó 3-án és azt megelőzőleg az egyházi szer­tartás ugyanazon nap délelőtti 10 órakor a szent Ferencziek templomában a bibornok herczeg prímás ő eminentiájának személyes vezénylete alatt fog megtartatni, az elméleti vagy gyakorlati szempontból netalán fölmerülő ellenvetések ellen védelmeztetik. Ez érteke­zésben egyúttal a népszámlálásra fölkért lelkészek számára igen tanulságos útbaigazítások és figyelmez­tetések foglalják, miket a lelkész urak az épen most folyamatban levő összeírásnál kellő tekintetbe venni s el nem mulasztandják és már ezen körülmény is azon reménynyel kecsegtet, hogy ezen közlemények, melyek hazánk telkes papságának a közügy körüli buzgósá­­gát oly szép fényben tüntetik föl, e körökben is inkább fognak kerestetni és olvastatni, mint ez, fájdalom, az akadémia egyéb irataival történik. A második czikket Hu­n­fal­vy Jánosnak „gym­­nasiumaink állása“ czímű jeles értekezése képezi, mely mintegy ké­t hó előtt a magy. tud. akadémiában föl­olvastatva, e lapban is nagyjából megismertetett, csak hogy még egy becses függelékben több gymnasium felöl a legújabb időből igen érdekes és részletes történeti s statistikai adatok közöltetnek. Ezt a hazai bányászat köréből való közlemények követik. Faller Gusztáv tanártól, jelesen e füzetben Selmeczbánya és környé­kének bányászati helyrajzával találkozunk. A negyedik helyen közlemény­ek fordulnak elő az egyházmegyék köréből; e rovat al­árt egy eredeti forrásokból merített és hazai viszonyainkra vonatkozó kő adat­tárra ak­tunk, a pannonhalmi főapátság, a nagyváradi, nyitrai, váczi, erdélyi római katholikus, az eperjesi és munkácsi görög katholikus, a pakráczi g. n. e. püspöki megyék, valamint a helvét hitvallású négy egyházkerület felöl igen érdekes és kellőleg feldolgozott adatok bő mértékben nyújtatnak. Ezen mozaik természetű rovat valamint egyrészt leghívebb tolmácsa azon nagy viszhangnak és készséges előzé­kenységnek, melylyel a statistikai bizottmány törekvé­sei már jelenben is egyáltalán, kiváltképen pedig buz­gó egyházfiainknál találkozott, úgy másrészt azon tar­ka vegyü el a statistikai készletnek gazdag raktára, melytől hazánk hű képmásának készítésére a szüksé­­ gARCZA. Statistikai közlemények a hazai állapotok ismere­tének előmozdítására. Kiadja a magyar, tud. akadémia statistikai bizottmá­nya. I. köt. I. Füzet. Pesten 1861.­­ Nincs egy éve még, hogy a statistikai irány tü­zetesebb fölkarolására a magyar tud. akadémia ter­meiben egy korszerű indítvány került szőnyegre, és nemcsak hogy az üdvös eszme testté vált, nem csak hogy az akadémiának köztiszteletben álló elnöke ta­pintatos vezénylete alatt egy szakavatott, tagjaiban teljes kezességet nyújtó, külön statistikai bizottmány jött létre, hanem ez új testület fönnállása rövid ideje alatt máris mind gyakorlati mind elméleti munkálko­dásának, mondhatjuk, fény­es jeleit adá. Egyrészt a bizottmány a magyar korona alatti tartományok egyes hatóságaival és egyháznagyaival körlevelek útján köz­vetlen érintkezésben állott, kitűzvén azon szempontokat, melyekből kívánatos, hogy az adatgyűjtés és közlés ügyében történjék meg a közkiindulás , másrészt egy a maga nemében párját ritkító statistikai művelethez, t. *• egy országos népszámlálás megindításához fogott, mindent megtevés, hogy e nagyszerű vállalatnak ered­ménye lehetőleg biztosítva legyen. A bizottmány irodalmi tevékenységéről a szóban levő közleményeinek legújabban megjelent első füzete dicséretesen tanúskodik, mely daczára annak, hogy szellemi működésének első­szülöttje, daczára annak, a bizottmány első zsenge korában a lehető leg­­gyorsabban jött létre, mégis akár a benne foglalt adat­tok­ r­a futnék választékos, dús tartalmat tu­n­k, bármely mivelt európai államban létező ha­­társulatnak közleményeivel büszkén mér­­­ges anyag maholnap bö mértékben fog kölcsönöz . . k? * ■ Ci­kkben Konek Sándor a bizottmány telhetni, részéről megindítón népszámlálásról értekezik, kimu- * Az ötödik por­t ismeretes statistikusunk­nál gó­tatvan e matriel jelentőségét, czélját és nagy bord-I­czy K­ár­oly­tó­l a magyarországi takarékpénztára -erejét, melyben egyszersmind az e művelet foganato-­­­kát bő táblázatokban s magyarázó szövegben részlete­­sítására választott, egyszerű­ ugyan, de hazai viszon­­sen megismertető statistikai ábrának első részét hozza, nyainknak teljesen megfelelő eljárás igazoltatok, és s melyben hazánk főtakarékpénztárai egyenkint véve ugy elősorolvák, hogy mindegyiknek üzletforgalma, vagyoni állása, és összműködése kezdetüktől fogva egész 1859-ig mintegy átlátszólag szem elé van állít­va.­­• A működési eredményeknek egyetemes kidol­gozását, mely sok tekintetben jóval érdekesebb és ta­nulságosabb leendett volna, későbbre kellett halasz­tani, mivel ez ideig csak mintegy 10 takarékpénztár küldött be adatokat, és hisszük, hogy e jeles dolgozat a többi takarékpénztárakat is hathatósan arra fogja serkenteni, hogy a kívánt számadásokat saját érde­kükben mielőbb és mi szaporábban fogják megküldeni, a közrészvétre mi sem hatvan oly élesztőség, mint a tudomány szövétnekével felderített összehasonlító ki­mutatások. (Vége következik.) NEMH HIVATALOS RÉSZ. Pest, ápril. 2. A „Magyarország“ czimű lapnak szellem­­dús szerkesztője rosszul töltheté húsvét vasár­napját. Hétfői czikke ugyan­is azt bizonyítja, hogy csak okot s tárgyat keresett már meglevő rész kedvének; mert ámbár ezer tárgy és ok van, mik fölött a jó hazafinak mai nap boszan­­kodni vagy búsulni kell — ő még­is haragjának nem tudott méltóbb indokot találni, mint az Er­dély szervezésére vonatkozó legújabb rendelete­ket, miket következőkép apostrophál: „Újabban sértetik meg a törvény, újabban sérte­tik meg a nemzet jogérzete a március 2- án kelt és az ország Királyhágón túli részének szervezését illető ren­­dele­tet.“ „A nemzet a Királyhágón innen és túl, a szente­sített törvényhez ragaszkodva, az uniónak elismerését sürgeti. És a szentesített törvény megsértésével az or­szág egységét támadja meg a kormány. A nemzet nem kér új jogokat, csak azt követeli, hogy a törvény, mit két országgyűlés alkotmányos úton hozott, mit a koro­nás király szentesített, törvény maradjon, d­e kívánsága sem teljesíttetik. „Ne csodáljuk aztán, ha a nemzet, a törvény ér­vényének őreit csak önmagában találva fel, megrendül bizalma, ha az írott törvényben nem lát többé biztosí­tékot. Ő benne erős a tisztelet a törvény iránt, de ta­pasztalása arra tanítá­tt, hogy hol a pátensek, a kor­mányrendeletek iránt is vak engedelmességet követel­nek, ott a szentesített törvényt meg nem tartják. „Erdély országunk elidegenitletlen része s Er­dély külön kormányzást nyer. Erdélynek csak a pesti országgyűlés hozhat törvényt s Erdély részére külön országgyűlést szándékozik egybehívni a kormány.“ És így tovább. Ki menne, ki fogna ellenmondani e fölfo­gásnak jog és törvény szempontjából? Ki ellen­zi az uniót? Sőt ki az, kinek az unió nem czélja ? Bizonnyal senki,­­ a magyar nemzet egyetlen egy tagja sem, s legkevésbbé mi. Szándékaink s czélunk egy. Hanem mi tagadás benne, nem tartunk azokkal,kik azon hiedelemben,hogy minden út Ró­­mába vezet, megindulnak arra, a merre épen arczczal vagy vágyaikkal fordulvak; még ke­vésbbé pedig azokkal, kik az utat legkevésbbé sem ismerve, a zsebükben levő miniature delej­tűre bízzák magukat, hogy majd eligazodnak ők azzal ha még annyi csapás vagy keresztü­ mellé vetődnek is. Összekuszált állam­viszonyaink közt ilyen delejtű most sokaknak a jog , a törvény! Pompéry úr is azt mondja: „előbb a jog és törvény, aztán jő a többi.“ De hát hogyan jő meg előbb a jog é a törvény? És elég-e­­a jog­i törvényre hivatkozni ? Kérdezze meg P.­ur­a Magyarország párisi levelezőjétől Horn Ede úr­tól, ki elég érthetőn adja tudtunkra, hogy a ma­gyar törvényesség már carricatura alakjában t­ínik föl a világ előtt? Nincs szentebb a törvénynél. De a törvény mannája sem az égből leáll, és­­ valamint a magán­életben a sikerhez nem elég a becsületes­ség, hanem szükséges az eszély is , úgy a nem­zetek életében nem egyetlen tényező a jogérzet, hanem ép oly mellőzhetlen a politika. Tegyük föl, hogy a bécsi német ministerek­nek semmi befolyásuk ne lenne ügyeinkre, a mit forrón óhajtunk , é­s mi egyszerűen decretálhatnók az 1848-diki törvény alapjáni integritást, s 1848-diki össz-országgyülést; nem lenne-e az csak papiros-malaszt; vagy ismét uj harczok magva, ha a testvér nemze­tiségek megnyugvása, s beleegyezése nem előzte meg művünket? Jobban vagyunk-e Erdélylyel, mint Hor­vátországgal? Könnyű politizálni Pompéry ba­rátunknak Pesten, az új téren levő elegáns szer­kesztőségben , — de tessék azon számtalan er­délyi magyar családokkal beszélni, kik ősi tű­z­­helyeket elhagyni s futni kénytelenek, vagy leg­alább tanácsosnak látják, mert — — román atyánkfiai, kik kétségtelen kárukra nem olvas­sák „Magyarország“ jeles czikkeit, még nem látszanak az unió és 1848. jelszavait egész be­esőkben méltányolni ? ? A jogérzet is hatalom, de nem mindenható; még akkor sem lenne az, ha a magyar szent ko­rona területén kizárólag Árpád utódai laknának. De ki nem tudja azt, hogy határaink közt van­nak népek, kik a mi jogérzetünkkel sokban nem­­egyező, sokban pláne ellentétes jogérzelmeket táplálnak ? Azon politika, melynek a „Magyarország“ koronkint tolmácsává teszi magát, élénken em­lékeztet oly elhízott shakkjátékosokra, kik a par­­thie kezdete előtt fogadnak, hogy négy húzásra mattá teszik ellenfelüket! Irigyeljük az ily biz­tosság­érzetet. De mi legalább a rosz játékosok és ravasz avatkozók által annyira összez­a­vart partició­­nak látjuk országunkét, melyen könnyen lehet ugyan hol egy hol más félnek shakkot adni, —­­ de rettenetesen kérdés, ki lesz utóvégre mattá! Valóban sajátságos tünemény újabb törté­netünkben, a bécsi centralistáknak s egy meg­lehetős hazai pártnak azon gyakori találko­zása abban, hogy a mit a magyar kormányfér- Napi újdonságok. * A feltámadás szent ünnepén az egyházi szertar­tást a szt. ferenczrendiek templomában Lonovics érsek ő excja végző díszes segédlettel. A „Feltámadt Krisztus e napon“ karéneket a legtöbb egyházban magyarul zengette a nép. Budán a várban Danielik püspök végzi a húsvéti nagy ájtatosságot, — és hosszú idők után itt is magyar ének hangzott. * Herczeg Eszterházy Pál, a magyar műegylet köszönő iratára Lukács Móricz választmányi elnökhöz e következő választ intézte: „Tekintetes magyar műegyleti elnök úr ! Az érdemteljes magyar műegylet választmánya a képző­művészetek felvirágoztatására czélzó ernyedetlen törekvései közepette leginkább érezhette azon hiányt, mely általa kijelölve, meggyőződése szerint családi kép­táram s a rézmetszetek gyűjteményével együtt az építendő magyar Akadémia palotájában leendő fölállítása követ­keztében nálunk pótoltatni fog, s annál fogva örömmel fogadja, sőt érdemem fölött magasztalja ebbeli elhatáro­zásomat. Egyedüli érdemem gondolatom szerencsés ta­lálkozása a tisztelt választmány érzetével. Ha az általa jósolt innen remélhető eredményeknek csak legkisebb ré­sze is valósul, igen egyszerű tettemért mérték fölött meg­­jutalmazottnak fogom érezni magamat, és végéhez köze­ledő fo­ci pályámon azon öntudat fog vigasztalni, hogy valamint a mindenikünket illető polgári kötelességeket erőm szerint teljesíteni, úgy a művelődés terén előre ha­ladó nemzedékünk méltó igényeinek tehetségemhez képest megfelelni igyekeztem. Áldja meg a jó Isten szeretett hazánkat tartós békével, mely nélkülözhetlen feltétele a képző­művészetek díszletének és a sok áldozatokkal járó műegyleti munkásság üdvének. Fölösleges mondanom, hogy magasztos törekvésének előmozdításában ezentúl is maradok a tisztelt választmánynak és különösen tekintetes elnökének kész köteles szolgája Bécs, márt. 28-án 1861. H. Eszterházy Pál b. k.u . A budai császárfürdő átalakítása gyorsan halad. Az újítások mindazáltal oly tetemesek, hogy az új építmények közöl mind e nyár folytában még nehezen lesz befejezve. A pompás tükör­fürdő, melynek nagy már­vány medenczéje, világos terme, tágas boltívei a belépőt méltán meglepik, két oldalt csinos öltözőkkel és egy nagy zuhanyteremmel van ellátva. Ez utóbbi a volt Goszmann­­fürdő helyén áll, mely e szerint névviselőjének még szín­padi életét sem élte­tni. Legnagyobb átalakításon a für­dői kert megy keresztül. Ez először is egészen a dunapart­­ra fog kifeküdni, minek az az előnye, hogy a hajóról kiszállók mindjárt egy árnyékos park közepében talá­­laatják magukat s a kellemetlen parti port nem lesznek kénytelenek nyelni. A kert hátterében az emeletes hosszú fürdő­épület már tető alatt áll, csak a belső fölszerelés hiányzik, az úszó medencze, mely a kert közepére ásatott, téglával kirakva, még csak fedeles csarnokát várja. Mint ezekből látható, az újítások minden esetre oly természe­tűek, melyeknek elkészültével a budai császárfürdő mind diszét, mind kényelmét és gyógyjelentőségét tekintve az ország legnagyatérű­bb fürdő-intézetei sorába tarto­­­zandik. * Történeti munka. Báde­r Antal székesfehérvári könyvárus aláírásra hívja föl az olvasó közönséget ily czimű történeti munkára „Magyarország nádorai“ — irta S z o m o r a e * i Sz. I. Megjelenik ápril végére, több arcz­­képpel, két kötetben; az aláírás 2 írt, mely csak a könyv kézhezvétele után fizetendő. * Magyar költészet. A kedvelt költő Thaly Kál­mántól épen most hagyá el a sajtót egy kötet költemény, mely „Székely“ kürt czim alatt erdélyi regéket, mon­dákat, balladákat, és dalokat tartalmaz. A csinosan kiál­lított kötet ára 1 fr. 30 kr. Az „első kötet“ föliratból úgy látszik, hogy szerző a kincses haza költészetéből még több virágot szándékozik e téren gyűjteni. A mező elég bő reá­s költőnk keble elég meleg és folyékony. Szerda, április­.

Next