Sürgöny, 1861. április (1. évfolyam, 76-99. szám)
1861-04-03 / 76. szám
Első évi folyam. Szerkesztö-hivatal Borátok-tere 7. is. l-re emel* . Kiadó-hivatal. Barátok-tere 7. szrm. földszint. Előfizethetni Budepesten a kiadóhivatalbm barátok-tere 7. szám. földszint. Vidéken bérmentes levelekben, minden posta-hivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési árak austriai értékben. atUpfitUo, hizhox hordva. ft kr ft kr Efféssévre 16 — Évnegyedre 4 60 Félévre 8 60 Egy hóra 2 — Vidékre, naponkint postán. ft kr , ft kr Evéssévre 19 — Évnegyedre 6 — Félévre 10 — Egy hóra 2 — HIVATALOS RÉSZ. Ura k. Apostoli Felége f. évi mart. 29-től kelt legfelsőbb sajátkezű iratával karinthiai, kiaini, salzburgi s sziléziai herczegségek számára önálló országos hatóságok fölállítását, Klagenfurt, Laibach, Salzburg s Troppauval, mint hivatali székhelyekkel s az ott előbb rendszeresen fönnállott országos kormányokat, a ministeriumok s központi hatóságoknak közvet- t lenül alárendelve, illető hatáskörrel legkegyelmeseb- ,ben elrendelni s a karinthiai herczegség országfőnö-kévé báró So huga Ferenczet a felső austriai helytartóság udvari tanácsosát, a krajni herczegség országfőnökévé a zágrábi úrbéri főtörvényszék elnökét, krajnjeldi nemes Dlepitsch Károly ministertanácsost kinevezni, továbbá ideiglenesen a salzburgi herczegség országfőnökének működéseivel az eddigi ottani országkapitányt gróf Gourcy-Droitaumont Ernőt, s a sziléziai herczegség országfőnökének működéseivel az eddigi troppaui országkapitányt gróf Beczedi Richardot, a két utóbbit eddigi helytartótanácsosi czimükkel s rangjokkal, s ugyanekkor országkapitányi működéseiktől fölmentés mellett megbízni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi mart. 24-ről kelt legfelsőbb határozatával a dalmát, horvát s tót királságok báni táblájának Zágrábbani helyreállítását, az eddigi ottani cs. k. báni tábla helyébe, s a horvát tétországi úrbéri főtörvényszéknek az útonalakított báni táblával egyesítését legkegyelmesebben helybenhagyni méltóztatott. Egyszersmind Oc.k. Apostoli Felsége a dalmit, horvát s tót királyságok báni táblájánál legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott: a bániak törvénykezési Ügyekbéni helyettesévé, mint alelnököt : a báni tábla eddigi a elnökét sudoveci Zidarics Jánost ; ülési s szavazatjoggal bíró tiszteletbeli ülnökökké: Kralj János licopolisi fölszentelt püspököt s a zágrábi székeskáptalan nagyprépostját; ifj. verőczei gróf Pejacsevics Lászlót s báró Ranch Levint; ülnökökké s előadókká a következő eddigi báni táblai tanácsosokat: mrazoveci Koritics Károlyt, meghagyván öt eddgi szolgálatában,mint a zágrábi első folyamodásu úrbéri törvszék főnökét; a bradicsbevilaquai Catinelli Károlyt; saccsi Kukuljevics Ferenczet; Kober Jánost s bizanoveci Pizacsics Frigyest, valamint Spun Frigyes eddigi báni táblai tanácsost s úrbéri főtörvényszéki előadót; Kralj Sándor helytartósági tanácsost és úrbéri főtörvényszéki előadót Zágrábban; Kamauf János báni táblai tanácsost s úrbéri főtörvényszéki előadót s Radivojevics Livius tudort, a temesvári országos főtörvényszék tanácsosát. Ö cs. kir. Apostoli Felsége I. évi böjtmáshó 29 a kelt legfelsőbb határozmányával királyi személynökké s a magyar királyi ítélőtábla elnökévé kellemesi Melczer Istvánt a hétszemélyes tábla ítélő bitóját; táblai főpapokká Máriásy Gábor egri és Kováts József kalocsai kanonokot; táblai bárókká báró Nyáry Antalt és báró Apor Sándort a magyar királyi helytartó tanács tanácsosát legkegyelmesebben kinevezői; továbbá Horváth Boldizsár szombathelyi ügyvédnek országbírói ítélőmesterré való kineveztetését legkegyelmesebben helybenhagyván; Fluck Ede volt aligazgatót a királyi ügyek igazgatójává; a magyar királyi Ítélőtábla biraivá pedig Kövér János temesvári kerületi főtörvényszéki tanácsost; Villeci Ignácz kassai úrbéri főtörvényszéki tanácsost; Topperczer Jenő és Gellén Józsefet a magyar királyi ítélőtábla egykori elnökeit; Nagy Lajos szeged megyei törvényszéki elnököt; Tarjás János pécsmegyei törvényszéki elnököt ; Madarassy János helytartósági tanácsost s a kassai úrbéri főtörvényszék előadóját; Jankó Mihály pozsoni kerületi főtörvényszéki tanácsost s urbéri főtörvényszéki előadót; Berzeviczy Mari eperjesi főtörvényszéki tanácsost ; moysfalvai Moys Antal temesvári országos főtörvényszéki tanácsost; Tóth Bálint egykori alispánt; Széll József egykori alispánt; Bernák Károly rimaszombathi, Popovits Márk, és Serb Tivadar nagy-becskereki megyei törvényszéki elnököket, Perlaki János szegszárdi, Beke János veszprémi, Urbanovszky Jusztin kecskeméti, Novák Ferencz zalaegerszegi megyei törvényszéki elnököket, Huszár Ferencz, Végh Ignácz, Kossalkó János pesti, Raisz Szilárd eperjesi, Sarlay Lajos pozsoni, Barthos János eperjesi, Gedeon Gábor és Gayer Mihály pesti Valkovits Antal nagyváradi, Vidos Lajos és Chernél Elek soproni kerületi főtörvényszéki tanácsosokat, Bartakovics Flórig pozsoni úrbéri főtörvényszéki előadót, Gömöry Andrást az aranyos maróthi úrbéri törvényszék elnökét; Csacskó Imre pesti kerületi főtörvényszéki tanácsost, Maratinszky Ferenczet az eperjesi kerületi tábla egykori ülnökét Farkas Ágostont volt osztálytanácsost, Bornemissza Antalt a szathmárnémeti úrbéri törvényszék elnökét, Dessewffy Jánost volt alispánt és a beregszászi ideiglenes országos törvényszék egykori ülnökét, végre Nyeviczkey József ügyvédet s Jendrasik Miksa megyei ügyészt, ez utóbbit egyszersmind bányaügyi előadóvá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Az újra fölálitandó váltójeltörvényszék elnökévé a cs. kir. Apostoli Felsége, fennterintett keltű legfelsőbb határozatával Zsoldos Ignáczot a hétszemélyes tábla ítélő biráját; ugyanazon törvényszék előadó elnökeivé pedig Széll Kristóf nagyváradi, Mendel István soproni, Herrich Ignácz, és Offner János pesti, Chernel Lajos és Sarlay János soproni kerületi főtörvényszéki tanácsosokat, végre Szeniczey Gusztáv és Szinovácz Györgyöt a pesti kereskedelmi törvényszék tanácsosait kinevezni méltóztatott. 76. szám — 1861. Hirdetmény. A martius havi középárfolyam szerint is aprilban lejáró nemzeti kölcsön kamatok 46 petnyi ráfizetéssel lesznek befizetendők. Bécs, mart.30án 1861. A cs. k. pénzügyministeriumtól. Hirdetmény. Bolgáromig több helyein a lovakat, de még inkább a szarvasmarhát pusztító ragályos járvány Ütvén ki, a kellő intézkedések a behurczolás veszélye ellen azonnal megtétettek. Budán 1861. év böjtmás hava 27 én. A magyar kir. helytartó-tanácstól. A magyar kir. Kúria ünnepélyes beigtatása f. hó 3-án és azt megelőzőleg az egyházi szertartás ugyanazon nap délelőtti 10 órakor a szent Ferencziek templomában a bibornok herczeg prímás ő eminentiájának személyes vezénylete alatt fog megtartatni, az elméleti vagy gyakorlati szempontból netalán fölmerülő ellenvetések ellen védelmeztetik. Ez értekezésben egyúttal a népszámlálásra fölkért lelkészek számára igen tanulságos útbaigazítások és figyelmeztetések foglalják, miket a lelkész urak az épen most folyamatban levő összeírásnál kellő tekintetbe venni s el nem mulasztandják és már ezen körülmény is azon reménynyel kecsegtet, hogy ezen közlemények, melyek hazánk telkes papságának a közügy körüli buzgóságát oly szép fényben tüntetik föl, e körökben is inkább fognak kerestetni és olvastatni, mint ez, fájdalom, az akadémia egyéb irataival történik. A második czikket Hunfalvy Jánosnak „gymnasiumaink állása“ czímű jeles értekezése képezi, mely mintegy két hó előtt a magy. tud. akadémiában fölolvastatva, e lapban is nagyjából megismertetett, csak hogy még egy becses függelékben több gymnasium felöl a legújabb időből igen érdekes és részletes történeti s statistikai adatok közöltetnek. Ezt a hazai bányászat köréből való közlemények követik. Faller Gusztáv tanártól, jelesen e füzetben Selmeczbánya és környékének bányászati helyrajzával találkozunk. A negyedik helyen közlemények fordulnak elő az egyházmegyék köréből; e rovat alárt egy eredeti forrásokból merített és hazai viszonyainkra vonatkozó kő adattárra aktunk, a pannonhalmi főapátság, a nagyváradi, nyitrai, váczi, erdélyi római katholikus, az eperjesi és munkácsi görög katholikus, a pakráczi g. n. e. püspöki megyék, valamint a helvét hitvallású négy egyházkerület felöl igen érdekes és kellőleg feldolgozott adatok bő mértékben nyújtatnak. Ezen mozaik természetű rovat valamint egyrészt leghívebb tolmácsa azon nagy viszhangnak és készséges előzékenységnek, melylyel a statistikai bizottmány törekvései már jelenben is egyáltalán, kiváltképen pedig buzgó egyházfiainknál találkozott, úgy másrészt azon tarka vegyü el a statistikai készletnek gazdag raktára, melytől hazánk hű képmásának készítésére a szüksé gARCZA. Statistikai közlemények a hazai állapotok ismeretének előmozdítására. Kiadja a magyar, tud. akadémia statistikai bizottmánya. I. köt. I. Füzet. Pesten 1861. Nincs egy éve még, hogy a statistikai irány tüzetesebb fölkarolására a magyar tud. akadémia termeiben egy korszerű indítvány került szőnyegre, és nemcsak hogy az üdvös eszme testté vált, nem csak hogy az akadémiának köztiszteletben álló elnöke tapintatos vezénylete alatt egy szakavatott, tagjaiban teljes kezességet nyújtó, külön statistikai bizottmány jött létre, hanem ez új testület fönnállása rövid ideje alatt máris mind gyakorlati mind elméleti munkálkodásának, mondhatjuk, fényes jeleit adá. Egyrészt a bizottmány a magyar korona alatti tartományok egyes hatóságaival és egyháznagyaival körlevelek útján közvetlen érintkezésben állott, kitűzvén azon szempontokat, melyekből kívánatos, hogy az adatgyűjtés és közlés ügyében történjék meg a közkiindulás , másrészt egy a maga nemében párját ritkító statistikai művelethez, t. *• egy országos népszámlálás megindításához fogott, mindent megtevés, hogy e nagyszerű vállalatnak eredménye lehetőleg biztosítva legyen. A bizottmány irodalmi tevékenységéről a szóban levő közleményeinek legújabban megjelent első füzete dicséretesen tanúskodik, mely daczára annak, hogy szellemi működésének elsőszülöttje, daczára annak, a bizottmány első zsenge korában a lehető leggyorsabban jött létre, mégis akár a benne foglalt adattok ra futnék választékos, dús tartalmat tunk, bármely mivelt európai államban létező határsulatnak közleményeivel büszkén mérges anyag maholnap bö mértékben fog kölcsönöz . . k? * ■ Cikkben Konek Sándor a bizottmány telhetni, részéről megindítón népszámlálásról értekezik, kimu- * Az ötödik port ismeretes statistikusunknál gótatvan e matriel jelentőségét, czélját és nagy bord-Iczy Károlytól a magyarországi takarékpénztára -erejét, melyben egyszersmind az e művelet foganato-kát bő táblázatokban s magyarázó szövegben részletesítására választott, egyszerű ugyan, de hazai viszonsen megismertető statistikai ábrának első részét hozza, nyainknak teljesen megfelelő eljárás igazoltatok, és s melyben hazánk főtakarékpénztárai egyenkint véve ugy elősorolvák, hogy mindegyiknek üzletforgalma, vagyoni állása, és összműködése kezdetüktől fogva egész 1859-ig mintegy átlátszólag szem elé van állítva.• A működési eredményeknek egyetemes kidolgozását, mely sok tekintetben jóval érdekesebb és tanulságosabb leendett volna, későbbre kellett halasztani, mivel ez ideig csak mintegy 10 takarékpénztár küldött be adatokat, és hisszük, hogy e jeles dolgozat a többi takarékpénztárakat is hathatósan arra fogja serkenteni, hogy a kívánt számadásokat saját érdekükben mielőbb és mi szaporábban fogják megküldeni, a közrészvétre mi sem hatvan oly élesztőség, mint a tudomány szövétnekével felderített összehasonlító kimutatások. (Vége következik.) NEMH HIVATALOS RÉSZ. Pest, ápril. 2. A „Magyarország“ czimű lapnak szellemdús szerkesztője rosszul töltheté húsvét vasárnapját. Hétfői czikke ugyanis azt bizonyítja, hogy csak okot s tárgyat keresett már meglevő rész kedvének; mert ámbár ezer tárgy és ok van, mik fölött a jó hazafinak mai nap boszankodni vagy búsulni kell — ő mégis haragjának nem tudott méltóbb indokot találni, mint az Erdély szervezésére vonatkozó legújabb rendeleteket, miket következőkép apostrophál: „Újabban sértetik meg a törvény, újabban sértetik meg a nemzet jogérzete a március 2- án kelt és az ország Királyhágón túli részének szervezését illető rendeletet.“ „A nemzet a Királyhágón innen és túl, a szentesített törvényhez ragaszkodva, az uniónak elismerését sürgeti. És a szentesített törvény megsértésével az ország egységét támadja meg a kormány. A nemzet nem kér új jogokat, csak azt követeli, hogy a törvény, mit két országgyűlés alkotmányos úton hozott, mit a koronás király szentesített, törvény maradjon, de kívánsága sem teljesíttetik. „Ne csodáljuk aztán, ha a nemzet, a törvény érvényének őreit csak önmagában találva fel, megrendül bizalma, ha az írott törvényben nem lát többé biztosítékot. Ő benne erős a tisztelet a törvény iránt, de tapasztalása arra tanítátt, hogy hol a pátensek, a kormányrendeletek iránt is vak engedelmességet követelnek, ott a szentesített törvényt meg nem tartják. „Erdély országunk elidegenitletlen része s Erdély külön kormányzást nyer. Erdélynek csak a pesti országgyűlés hozhat törvényt s Erdély részére külön országgyűlést szándékozik egybehívni a kormány.“ És így tovább. Ki menne, ki fogna ellenmondani e fölfogásnak jog és törvény szempontjából? Ki ellenzi az uniót? Sőt ki az, kinek az unió nem czélja ? Bizonnyal senki, a magyar nemzet egyetlen egy tagja sem, s legkevésbbé mi. Szándékaink s czélunk egy. Hanem mi tagadás benne, nem tartunk azokkal,kik azon hiedelemben,hogy minden út Rómába vezet, megindulnak arra, a merre épen arczczal vagy vágyaikkal fordulvak; még kevésbbé pedig azokkal, kik az utat legkevésbbé sem ismerve, a zsebükben levő miniature delejtűre bízzák magukat, hogy majd eligazodnak ők azzal ha még annyi csapás vagy keresztü mellé vetődnek is. Összekuszált államviszonyaink közt ilyen delejtű most sokaknak a jog , a törvény! Pompéry úr is azt mondja: „előbb a jog és törvény, aztán jő a többi.“ De hát hogyan jő meg előbb a jog é a törvény? És elég-ea jogi törvényre hivatkozni ? Kérdezze meg P.ura Magyarország párisi levelezőjétől Horn Ede úrtól, ki elég érthetőn adja tudtunkra, hogy a magyar törvényesség már carricatura alakjában tínik föl a világ előtt? Nincs szentebb a törvénynél. De a törvény mannája sem az égből leáll, és valamint a magánéletben a sikerhez nem elég a becsületesség, hanem szükséges az eszély is , úgy a nemzetek életében nem egyetlen tényező a jogérzet, hanem ép oly mellőzhetlen a politika. Tegyük föl, hogy a bécsi német ministereknek semmi befolyásuk ne lenne ügyeinkre, a mit forrón óhajtunk , és mi egyszerűen decretálhatnók az 1848-diki törvény alapjáni integritást, s 1848-diki össz-országgyülést; nem lenne-e az csak papiros-malaszt; vagy ismét uj harczok magva, ha a testvér nemzetiségek megnyugvása, s beleegyezése nem előzte meg művünket? Jobban vagyunk-e Erdélylyel, mint Horvátországgal? Könnyű politizálni Pompéry barátunknak Pesten, az új téren levő elegáns szerkesztőségben , — de tessék azon számtalan erdélyi magyar családokkal beszélni, kik ősi tűzhelyeket elhagyni s futni kénytelenek, vagy legalább tanácsosnak látják, mert — — román atyánkfiai, kik kétségtelen kárukra nem olvassák „Magyarország“ jeles czikkeit, még nem látszanak az unió és 1848. jelszavait egész beesőkben méltányolni ? ? A jogérzet is hatalom, de nem mindenható; még akkor sem lenne az, ha a magyar szent korona területén kizárólag Árpád utódai laknának. De ki nem tudja azt, hogy határaink közt vannak népek, kik a mi jogérzetünkkel sokban nemegyező, sokban pláne ellentétes jogérzelmeket táplálnak ? Azon politika, melynek a „Magyarország“ koronkint tolmácsává teszi magát, élénken emlékeztet oly elhízott shakkjátékosokra, kik a parthie kezdete előtt fogadnak, hogy négy húzásra mattá teszik ellenfelüket! Irigyeljük az ily biztosságérzetet. De mi legalább a rosz játékosok és ravasz avatkozók által annyira összezavart particiónak látjuk országunkét, melyen könnyen lehet ugyan hol egy hol más félnek shakkot adni, — de rettenetesen kérdés, ki lesz utóvégre mattá! Valóban sajátságos tünemény újabb történetünkben, a bécsi centralistáknak s egy meglehetős hazai pártnak azon gyakori találkozása abban, hogy a mit a magyar kormányfér- Napi újdonságok. * A feltámadás szent ünnepén az egyházi szertartást a szt. ferenczrendiek templomában Lonovics érsek ő excja végző díszes segédlettel. A „Feltámadt Krisztus e napon“ karéneket a legtöbb egyházban magyarul zengette a nép. Budán a várban Danielik püspök végzi a húsvéti nagy ájtatosságot, — és hosszú idők után itt is magyar ének hangzott. * Herczeg Eszterházy Pál, a magyar műegylet köszönő iratára Lukács Móricz választmányi elnökhöz e következő választ intézte: „Tekintetes magyar műegyleti elnök úr ! Az érdemteljes magyar műegylet választmánya a képzőművészetek felvirágoztatására czélzó ernyedetlen törekvései közepette leginkább érezhette azon hiányt, mely általa kijelölve, meggyőződése szerint családi képtáram s a rézmetszetek gyűjteményével együtt az építendő magyar Akadémia palotájában leendő fölállítása következtében nálunk pótoltatni fog, s annál fogva örömmel fogadja, sőt érdemem fölött magasztalja ebbeli elhatározásomat. Egyedüli érdemem gondolatom szerencsés találkozása a tisztelt választmány érzetével. Ha az általa jósolt innen remélhető eredményeknek csak legkisebb része is valósul, igen egyszerű tettemért mérték fölött megjutalmazottnak fogom érezni magamat, és végéhez közeledő foci pályámon azon öntudat fog vigasztalni, hogy valamint a mindenikünket illető polgári kötelességeket erőm szerint teljesíteni, úgy a művelődés terén előre haladó nemzedékünk méltó igényeinek tehetségemhez képest megfelelni igyekeztem. Áldja meg a jó Isten szeretett hazánkat tartós békével, mely nélkülözhetlen feltétele a képzőművészetek díszletének és a sok áldozatokkal járó műegyleti munkásság üdvének. Fölösleges mondanom, hogy magasztos törekvésének előmozdításában ezentúl is maradok a tisztelt választmánynak és különösen tekintetes elnökének kész köteles szolgája Bécs, márt. 28-án 1861. H. Eszterházy Pál b. k.u . A budai császárfürdő átalakítása gyorsan halad. Az újítások mindazáltal oly tetemesek, hogy az új építmények közöl mind e nyár folytában még nehezen lesz befejezve. A pompás tükörfürdő, melynek nagy márvány medenczéje, világos terme, tágas boltívei a belépőt méltán meglepik, két oldalt csinos öltözőkkel és egy nagy zuhanyteremmel van ellátva. Ez utóbbi a volt Goszmannfürdő helyén áll, mely e szerint névviselőjének még színpadi életét sem éltetni. Legnagyobb átalakításon a fürdői kert megy keresztül. Ez először is egészen a dunapartra fog kifeküdni, minek az az előnye, hogy a hajóról kiszállók mindjárt egy árnyékos park közepében találaatják magukat s a kellemetlen parti port nem lesznek kénytelenek nyelni. A kert hátterében az emeletes hosszú fürdőépület már tető alatt áll, csak a belső fölszerelés hiányzik, az úszó medencze, mely a kert közepére ásatott, téglával kirakva, még csak fedeles csarnokát várja. Mint ezekből látható, az újítások minden esetre oly természetűek, melyeknek elkészültével a budai császárfürdő mind diszét, mind kényelmét és gyógyjelentőségét tekintve az ország legnagyatérűbb fürdő-intézetei sorába tartozandik. * Történeti munka. Báder Antal székesfehérvári könyvárus aláírásra hívja föl az olvasó közönséget ily czimű történeti munkára „Magyarország nádorai“ — irta S z o m o r a e * i Sz. I. Megjelenik ápril végére, több arczképpel, két kötetben; az aláírás 2 írt, mely csak a könyv kézhezvétele után fizetendő. * Magyar költészet. A kedvelt költő Thaly Kálmántól épen most hagyá el a sajtót egy kötet költemény, mely „Székely“ kürt czim alatt erdélyi regéket, mondákat, balladákat, és dalokat tartalmaz. A csinosan kiállított kötet ára 1 fr. 30 kr. Az „első kötet“ föliratból úgy látszik, hogy szerző a kincses haza költészetéből még több virágot szándékozik e téren gyűjteni. A mező elég bő reás költőnk keble elég meleg és folyékony. Szerda, április.