Sürgöny, 1861. április (1. évfolyam, 76-99. szám)
1861-04-25 / 95. szám
Első évi folyam Szerkesztő hivatal -Aldunanor 5. sz. 2-dik eme. kiadóhivatal. Barátok-tere 7. szám, földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban. barátok-tere 7. szám, földszint. 95. szám — IMI. Csütörtök, április 25. Vidéken bérmentes levelekben, minden postahivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési árakudapesten, házhoz hordva. ft kr , ft kr Egénsdrre 16 — Évnegyedre 4 50 Félévre 8 50 Egy hóra 2 — austriai értékben. Vidékre, naponkint postán ft kr U kr Egész évre 19 — Évnegyedre 5 — Félévre 10 Egy hóra 2 — HIVATALOS RÉSZ. ö cg. k. Apostoli Felsége f. érj apr. 6-tól kelt legfelsőbb határozatával, különös kegyelemből báró Inczédi Zsigmond neve 8 bárói állásának Erdélyben, Petrichevich Horváth Miklós s Jenő testvérekre, unokahúga Inczédi Mária bárónő, Petrichevich Horváth Mihály özvegyének fiaira átruháztatását megengedni méltóztatott. NEMHIVATALOS RÉSZ. Országgyűlési tudósítás. A képviselőhöz ülése ápril 24-én. Az ápr. 23-ai jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése után az elnök jelenti, hogy hozzá egy ugocsamegyei község kérvényt adott be aziránt, hogy Máramaros megyéhez visszacsatoltassék (a kérvényi bizottmánynak adatik által); továbbá Pethes József megválasztása ellen újabb okmány adatott be, mely az említett képviselő megválasztása tárgyalásakor fel fog olvastatni. A 15 tagból álló kérvényi bizottmányra beadott szavazatok összeszámittatván, legtöbb szavazatot nyertek a következők: gróf Teleki László, Nyáry Pál, Bódis Samu, Deák Ferencz, gróf Ráday Gedeon, gr. Károlyi Ede, gr. Andrássy Gyula, Justh József, Kandó Kálmán, gr. Széchenyi Béla, Ragályi Ferdinánd, Dániel Pál, Bánfay Simon, Návay Tamás, és Zichy Antal. A 4-ik osztály előadója Tanárky Gedeon olvassa az osztály jelentését, melyben Návay Tamás megválasztása érvényesnek véleményeztetik, mivel a beadott ellen-panaszokadatoknak nem találtatott. Az osztály véleménye után beadott újabb panaszlevelek felolvastatván, Madarász József okadatolva látja a vizsgálat megrendelését, mivel többen szavaztak, kik feljogosítva nem valának, ellenben választóképesek kihagyattak, ezenkivül a szavazás is félbeszakittatott. Madarászt pártolja Besze János, azonban Dedinszky és Nyári Pál kifejtvén, hogy a legnyomósabb panasz, tudniillik hogy szavazatképesek kizárattak, nem jogosítottak pedig szavaztak, a ház ítélete alá nem jöhet, mert ez iránt a panaszkodóknak a szavazatszedő bizottmány előtt kellett volna óvást tenni, mit elmulasztottak. A többség Návay Tamást igazolt képviselőnek nyilvánítja. A Vidnce János megválasztása tárgyában az osztály véleménye vizsgálat megrendelése révén , Rónay Jánost, azon okból, mivel hét község a szavazatszedő bizottmány elnöke által szavazásra nem eresztetett, nem vizsgálatot lát helyén, hanem az egész választás megsemmisítését. Bobory Károly az osztály véleményében előhozott verekedést igen csekély eseménynek látván, a választást érvényesnek véli, mivel e veszekedés a szavazás folyamát még csak kis időre sem szakítá félbe. E véleményben osztoztak: Halász Boldizsár, Vajay Károly, Szilágyi Virgil, Csiky Sándor, gr. Károlyi Ede, és Nyáry Pál, ki különösen kiemeli, hogy a 7 község szavazóit a választmány elsöképpen törvény iránti tiszteletből nem bocsátó szavazatra, mivel ezek szavazatképessége a központi bizottmány által csak későn hagyatott jóvá s a szavazatra beírt tagok, mint a törvény kivánja, több napokon által nem voltak kifüggesztve. E nyomós észrevétel után, bár Dániel Pál is a választást megsemmisítendőnek véli, a többség fölállás és élvemaradás által szavazván, Vidics Jánost igazolt képviselőnek mondotta ki. Végre Gábriel István az osztály által igazolandónak ajánltatván, e véleményt a ház csaknem egyértelműig elfogadta. Annyival inkább, mert a 20 panaszkodó előadása puszta szó, mi okadatolva nincs, s mint gr. Csáky Tivadar megjegyzé, nevetséges is, miután sérelemnek mondják azt, hogy Gábrielre czigányok is szavaztak, holott ha erre jogok volt, szeretné tudni, miért záratnának ki épen a czigányok. Az ülés holnap ápr. 25. 10 órakor folytattatik. TARCZA: Napi újdonságok. — A „Sürgöny“ szerkesztősége mától fogva Aldunasor, 5. sz. a. 2 ik emeletben, kiadóhivatala mint eddig Barátok tere 7. sz. a. van. — A pesti városi hatóság közgyűlést tartana ápril 25-kén reggeli 9 órakor a városház teremében. Alig volt pár nap előtt a journalisták bankettje, tegnap este ismét egy bankett tartatott a nemzeti körben a képviselőház elnökei s jegyzői tiszteletének ürügyére. Mint hallatszik, egy vállalkozó szellemű férfin a körben minden héten készül rendezni egy egy lakomát, ürügyreá ily mozgalmas időkben nem fog hiányozni, így például mondatik, ha a fölirat keresztül megy, négy forintos, ha a „határozat“, öt frtos lakoma fog rendeztetni; ha kegyelmes leirat jő, ismét bankett; ha pedig más valami jő, akkor nagy bucsú-lakoma lesz. — Proletáli macskazene. Tegnap este nevesebb pesti polgáraink egyike jön megmacskazenézve, s ez még csak hagyján volna , megtörtént ez már százszor , s megtörténhetik még ugyanannyiszor, a nélkül, hogy a dologban valami nagyobb veszedelem feküdnék ; a szabadság kedvéért egy kis méltatlanságot is el kell tűrni tudni s a népszerűségen ejtett ilyszerü csorbát könnyű kiheverni. Ezúttal azonban nem politikai harag nyilatkozott, hanem megsértett érdek fölötti düh, mely kíméletlen nyilvánulásában a barbárságig fajult. Nem volt elég az emberi torkok vad disharmoniája, hanem az illető arnak házát valóságos ostrom alá vevék, bevagdalák az ablakokat a földszinttől a második emeletig, roppant köveket vetettek be a szobákba, s még ezt sem elégték, hanem neki estek a földszinti ablakoknak, s kiszedték azokból a támfákat s romboltak dicsőségesen, nem nézve azt sem, hogy a háziúr, vagy a többi lakók jószágában garázdálkodnak. Mintha gonosz szellemek pusztítottak volna éjjel e házban, úgy néz ki az ma, pedig a közföltevés szerint ez nem való, mert egyszerű szabólegények valának, kiket ezen előkelő mester egy reájuk nézve nem kedvező munka-árszabályzási nyilatkozata bőszített föl ennyire ! Ma városi poroszlók állnak a megcsufított ház tátongó ablakai előtt; tegnap estre ezek azonban csak akkor érkezhettek a helyszínére, midőn e romboló művelet már be volt fejezve. Hát a constablerek hol voltak ? ! — Széchenyi-emlény. (I-ső közlemény.) A m. n. muzeum könyvtárában egybeállitandó Széchenyi-emlékkönyv részére már megkezdetett az emlékivek beküldetése. Eddigelé a bejegyzett résztvevők száma 60 rámegy, kiknek sorát a honszerte tisztelt Fáy András, a magyar akadémia Nestorának prózában irt remekműve nyitá meg. Nyomban követéki őt szintén próza-szerkezetü sorokkal többen Pest, Szeged, Arad és Szatmárbél, kik között elsők voltak: Szirmay Péterné, Apjok Róza s Purgstaller József kegyesrendi főnök. — Gyönyörű hiszemények érkeztek hg Odeschalchi Gyuláné, Andrássy Gyuláné, Kinszky Jánosné grófnők, a Holiday Aurelia hölgyektől; — verseletek Halász Dezső, Nagy Zoltán, Jankai uraktól; — az özvegy Széchenyi nm. grófnénak íratott részvétlevelek másodpéldányaiból (eredeti aláírásokkal ellátva) beküldetett a m. n. múzeumé, budai takarékpénztárés pestbudai zenedeé; — a mármaros-szigeti hölgyek és hazafiak közöl egyszerre negyvenhárman jegyezteték be előlegesen neveiket az illető bekötési dij befizetése mellett, kiknek élén a marmarosi főispán Mánn József lelkes hitvese áll." Az e czélra készen álló tiszta iveket (Széchenyi papír) a m. n. muzeum könyvtárában hivatalos órák közben mindenkor lehet váltani. Pest, apr. 23. 1861. Közli Mátray Gábor, m. n. múzeumi könyvtár őr. *) — B. Vay Miklósnak, mint a sárospataki ev. ref. collegium főgondnokának felszólítására Egressy Gábor vasárnap, f. hó 28-án déli fél 1 órakor a nevezett főtanodában újonnan felállítandó jogbölcseleti tanszék alapjára nagyszerű műversenyt fog rendezni a nemzeti színházban. Közreműködésre már Hollósy-Lonovicsné assz., Jókainé, Vrabély Szerafin kisasszony és több nevezetesség ígérkezett; fel fognak lépni további Molnár társulatából a Szőllősy-nővérek, kiknek eredeti, bájos és magyar színezetű tánczárói a budai színkör látogatói sok szépet beszélnek s kiknek — mint értesültünk — a nemzeti színházhoz leendő szerződtetése is szóban forog. A terveit nagyérdekű műverseny programmját közölni fogják ; előre is fölhívjuk rá a fővárosi közönség figyelmét. — Az adó történetéhez. A „P. L.“-ban olvassuk : ha az összes osztrák adó 1850—1857-ig 197,840,425 ftra emelkedett, tehát körülbelül 100 milliómmal, ránk e többségből 46'/2 millióm, tehát körülbelül a fele esett. Innen van az, hogy sehol sem panaszolkodnak annyit az adó ellen, mint épen minálunk. Egy adójegyzék után, mely történetesen rendelkezésünkre állt, írjuk, hogy Pest megye egy községe, mely a márciusi napok előtt 10,000 irtot fizetett, most 200,000 írttal adózik; egy kerület, mely azelőtt 20,000 ftnyi adót fizetett, most 360,000 fttal van megterhelve stb. A pesti műegylet részéről közhírré tétetik, miszerint az ez idén megvásárlott művek kisorsolása f. évi ápril 2 i-jén délelőtti 10 órakor az egylet helyiségeiben, Feldmajor 8. sz. alatt fog megtartatni. Tisztelettel fölkéretnek tehát az egylet azon t. ez. tagjai, kik részjegyeiket még eddig be nem váltották, és műlapjaikat még át nem vették, miszerint azoknak beváltása és átvétele iránt minél előbb intézkedni szíveskedjenek. A nyeremények az állandó műtárlatban naponkint reggeli 9 órától esti 6 óráig megszemlélhetők. Részvényeseknek, valamint azok társaságában másoknak is, szabad bemenetök van. Részjegyek, melyek után mindegyikre „Dugovics Titus“ czimű műlapnak egy példánya jár, és melyeknek mindegyike a sorsolásnál játszik, 5 frt 15 krral az egyleti irodában, és az egyleti ügyvivőknél kaphatók. Közli Ritter Sándor, egyleti titkár. — Kimutatás. A pesti nemzeti szinház nyugdíjintézete alapjának növelésére múlt évi július 20-tól követ- lkező kegyes adományok folytak betek. Fáy András ur „Mátrai vadászok“ czimű műve használati jogáért Latabár Endre vidéki színigazgató 10 ft.; Kovács Endre nemzeti színházi kardalnok hangversenyéből 50 ft.; tek. Fáy András úr „Mátrai vadászok“ és „Időjós“ művei után járó írói tanteméből 94 ft.; Mexikóból (Vera Cruz) egy magát megnevezni nem akaró 10 ft.; boldogult Csausz Márton végrendeletileg hagyományozott 500 ft.; boldogult Matta László végrendeletileg 25 ft.; P. Szathmáry Károly úr beküldött 10 ft.; boldogult Krajnik N. végrendeletileg hagyományozott 5 ft.; t. kanizsai műkedvelő társulat az eredeti művekért járó percentek fejében beküldött 6 ft.; egy kedélyes társulat a magyar nyelvben elkövetett hibákért kros büntetésekből beküldött 10 ft. 40 kr.; egy vidéki színigazgató „Mátrai vadászok“ használati jogáért 10 ft.; Szabó József vidéki színigazgató ugyanazért 10 ft.; „Mátrai vadászok “színházi tanteméből 45 ft. 78 kr.; a pesti senedei növendékek által febr. 17. rendezett hangverseny tiszta jöv. fele 68 ft. 37 kr . Debreczenből beküldetett 9 ft. 50 kr.;név szerint járultak hozzá cs.k. ezredorvos lft,Reisinger 1 ft, Viszt 1 ft, Kronewetter 1 ft, Hennigs 1 ft, Grosz 1 ft, Schneider 50 kr, Szombathy 1 ft, Jakly cs. k. postaexpeditor 2 ft. És igy az intézet pénztára szaporodott összesen 863 ft 5 kr. Mely kegyes adakozásokat midőn a választmány közméránylat tekintetéből közzé tenni kedves kötelességének ismeri, a kegyes adakozók, főképen tekintetes Fáy András úr azon szives áldozatáért, hogy két újabb műve után járó minden írói illetőségét ez intézet alapjára sánta — őszinte hálás köszönetét nyivánitja — at. ez. szerkesztőségeket pedig tisztelettel fölkéri, hogy ezen jelentést becses lapjaikba átvenni és közzé tenni szíveskedjenek. Pest, april 20. 1861. Feleki Miklós választmányi jegyző, az arany bulla hamis, hogy az sohasem létezett. Kollár Ádám ennek folytán az arany bulla eredeti példányát igyekezett előkeriteni, mely mint tudjuk, hét párban adatott ki; mindenütt fürkészett és fürkésztetett, Rómába is irt, de ott sem találtak semmit. Azután gr. Széchenyi Ferencz keresteté az arany bulla eredeti példányát; maga a pápa is keresteté azt a nádor számára. De minden fürkészés eredmény nélkül maradt. Egyszerre 1828 ban a „Hazai és külföldi tudósításokéban Fehér György prépost és primási könyvtárnok azon jelentést közlé, hogy az anynyit keresett arany bulla egyik eredeti példánya az esztergomi érsek levéltárában létezik. Jankovics Miklós e tudósítás alaposságát kérdésbe voná s azt állítá, hogy a kérdéses oklevél a 14. századba való átirata a bullának. Fehér válaszában ugyan nem állította többé az arany bulla eredeti példányának, de még mindig azt erősítgeté, hogy az oklevél, melynek 3 függő pecséte van, s melyről a negyedik pecsét már leszakadt, a bulla egykorú hiteles másolata. — A közönség mai napiglan sem tudta, kinek van igaza. Knanz jelenleg primási könyvtárnok lévén, szorosan megvizsgálta az oklevelet, mely az érseki világi levéltárban őriztetik, s végre teljesen megggyőző okokkal bizonyitá be, hogy a kérdéses oklevél az arany bullának hiteles átirata, mely 1318-ban, Róbert Károly idejében kelt, és pedig vagy Kalocsán, vagy Apostag helységben, az ott tartott egyházi zsinat alkalmával. Ez tehát az arany bulla legrégibb ismeretes átirata s ezért méltó, hogy facsimile is vétessék róla. Knauz azután még általában az arany bulla nevű pecsétekről értekezett s különösen megismertető a II. Endrének egyik 1233 diki oklevelén levő arany pecsétet, mely alkalmasint egyenlő azzal, melylyel 1222 diki alaptörvényünk volt megerősítve ; továbbá megismertető az arany pecséteket, melyek I. Mátyás királyunk két oklevelén láthatók. — Az értekezés s a bemutatott pecsétek a történelmi bizottmánynak adattak át, hogy ez meghatározza a Knauz által megismertetett s előmutatott pecsétek közül melyek nincsenek még kellőleg lerajzolva s melyekről kellene tehát rajzokat készíttetni. A titkár úr Fejér vármegye közönségének levelét olvasá fol, mely által az akadémia fölszólittatik, hogy jelölje ki a megyének azon könyveket, melyek hatóságilag a népiskolák számára volnának kiosztandók. Ez ügy egy bizottmányra bízatott, melynek tagjai: Horváth Cyrill, Nagy Márton, Gönczy Pál, Greguss Ágost, Szőnyi Pál. Továbbá fölolvastatott a képzőművészek társulatának levele, melyben az akadémia felszólittatik, hogy jelölje ki a társulat számára a hazai műemlékek megőrzése és megismertetése körüli teendőket. E levél az archaeologiai bizottmányhoz utasíttatott. Végre az újabb adakozások jelentettek be. A közelmúlt héten az akadémia számára több mint 4700 frt, a Széchenyi-emlékre pedig újólag 9500 frt gyűlt be. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a múlt akadémiai ülésről szóló tudósításunkban megemlített 13 ezer s nehány százért apr. elejétől 13 nap alatt gyűlt be a Széchenyi-emlékre a nem az addigian begyült egész összeg, mely már sokkal nagyobb. Hunfalvy János. *) A t. ez. szerkesztőségek kéretnek e czikknek s az e czélra vonatkozó ezutáni közleményeknek becses lapjaikba felvételére. Szláv igények. Olvasóink emlékezni fognak minap a budapesti tót újságnak (Pestbudinszke Vedomosti) adott válaszunkra, s egész eljárásunkból a nem magyar ajkú nemzetiségek irányában ismerni fogja azon következetességet, melylyel minden jogos s méltányos igényeiknek szószólói vagyunk, fontartatván egyedüli határul az ország integritásának s a magyar szent korona épségének elvét. Ez azonban a szláv nemzetiségi érdekeket képviselni akaró Ost und West czimű bécsi lapnak nem elegendő. Nem formulázza ugyan, mint kívánatos lenne, a magyarországi szlávoknak szerinte jogos követeléseit, hogy határozottan tudhatnék, mit óhajtanak, hanem keményen kikel ellenünk azért, mivel mi Magyarországnak a nemzetiségi alapon újjáalakítása, ahány faj, annyi territórium alakítása, s határozó nemzeti congressusokba gyűjtése ellen nyilatkoztunk. Azt mondja ő, hogy mi a nemzeti programmoknak csak szavai, nem szelleme, s eszméje iránt bírunk érzékkel; s hogy a szlávok „igényeinek nincs más czélja, mint Magyarország népei egyenjogúságának biztosítása a hivatalban, egyházban, iskolában. Tehát nem igényekről, hanem a népeknek nemzeti politikai létre irányzott igényéről van szó, s csak a különböző módozatokról, melyek által az igény teljesíthető. Amaz nem jöhet kérdésbe, csak e módozatok az egyezkedés tárgyai. „Nem mondja tehát , hanem úgy kell értenünk, hogy „a népeknek nemzeti politikai létre irányzott igényeinek“ kielégítését csak territórium-kikerekítés által hiszi biztosítva, mert azt mondja, hogy mi nézeteinkkel ugyanazon állásponton vagyunk, melyet báró Bach foglalt el egy évtizedig az őszállamra vonatkozólag!“ Azt hinnék pedig, hogy van némi kis különbség báró Bach álláspontja és a mienk közt; az a kis különbség t. i., mely a hivatalnoki kényuralom, és az alkotmányos önkormányzás között; — az egyház, iskola és hivatal germanizálása, s ellenkezőleg a teljes egyenjogúság s a nyelvvel szabad élhetés között van. Bach rendszere ráparancsolta az országokra, megyei s törvényszéki hatóságokra, községekre, iskolákra egyaránt a német nyelvet, mi pedig azt tartjuk, történeti jognál, a sociális felsőbbségnél fogva országos nyelv,diplomátiai nyelv ugyan a magyar, de nem csak az iskola és egyház kebelében egyenjogú minden nyelv, s alkalmazásának mértéke csak attól függ, mennyiben tartja azt valamely nép saját anyagi s szellemi érdekének , hanem községek, megyei hatóságok szabad választásától függ belkormányzatuk nyelve is, sőt az országgyűlésből is elvileg nem akarunk kizáratni egy nyelvet sem. Azonban úgy látszik, mindezzel csak szerecsent mosunk. Vannak igenis, kiknek az egyház szabadsága, a polgári jogegyenlőség, az alkotmány közös élvezete, sajtószabadság, szóval a polgárosodás összes kincsei, mikben közösen részesülni s osztozni akarunk, semmi becseset sem bírnak. Az ő fogalmaik szerint mindez csak annyit ér, mint a Bachrendszer. Ilaroszakarók volnánk, azt kívánnék, hogy élvezzék tehát újra a lejárt Bachrendszert. K. A. slorvál országgyűlés, 7. Air láb, ápril 22. — A szombati délelőtti Ülésben javaslatba hozta a bány excja, mikép parlamenti szokás szerint mindenekelőtt a két első Illés jegyzőkönyvei fölolvastassanak. Ez elfogadtatván, Prica országjegyző felolvassa az első ülés jegyzőkönyvét. Annak elolvasása után Urbanesics azt nyilvánítja, mikép az országgyűlés méltósága azt kivánja, hogy megtudassék, hogy jött tudomására király Ő Felségének, hogy a bán által leteendő esktiformiát revideálni akarjál, és kivánja tehát tudni, ki jelenté ezt föl Ő Felségének. (E kérdés a bán beigtatása előtt Bécsből érkezett azon társörgönyre vonatkozik, hogy Ő Felsége az esküformán változtatni mit sem enged.) Gróf Jankovics mint az esküforma átvizsgálására kiküldött bizottmány elnöke fölvilágosításokat ad, mikép a módosított esküforma közöltetett bíbor nők érseklem, mint kir. biztossal és a bánnal. Az első kijelenté, mikép semmi változtatást meg nem engedhet, a bán azonban késznek nyilatkozott a megválasztott esküforma szerint is esküdni; a dolog további folyama előtte ismeretlen. Knzevics e kérdést kimerítőleg tárgyalni nem akarja addig, míg az ország nincs constituálva, azért ő a választási verificationális bizottmány jelentését kívánja fölolvastatni, hogy a constituálás megtörténhessék. Kukuljevics főispán akarja, hogy a jegyzőkönyvekből a kérdéses távsürgönyt illető passus kihagyassék az eskütformát illetőleg; ellenben Kvaternik óvása . Felsége V. Ferdinánd és ő Fensége Ferencz Károly főherczeg lemondási okleveleinek fölolvasását illetőleg a jegyzőkönyvbe fölvétessék. Végre ő eminencziája fel világositása Hin a többség az első ülés jegyzőkönyvének szerkezete mellett nyilatkozott. Azután a második ülés jegyzőkönyve olvastatván föl Stojanovics országjegyző által, Kvaternik fölszólítja Prica országgyűlési jegyzőt, hogy a lemondási oklevelek föl nem olvasását illető indítványát formulázza. A felszólított feleli, hogy ezen indítványt azért hagyta ki a jegyzőkönyvből, mert fölötte határozat nem hozatott, és annak tárgyalása az országgyűlés constituálása utánra halasztatván el. Hosszasabb vita után a második ülés jegyzőkönyve szerkezete átvizsgálás végett félretétetvén, miután a verificationális bizottmány öt osztályának (a második kivételével) jelentése elolvastatott, Kuzan báró indítványozza, hogy az öt osztály előadóiból bizottmány képeztessék, mely a választások fölött végjelentést tegyen az országgyűlésre. Erre a bony exra lelkes zsive-kiáltások után az országgyűlést constituá 1t nak nyilatkoztatja. Szabaj e fölötti örömét kijelentvén, kéri az országgyűlést, miután melegen szólott a követek szabad szólása, sérthetetlensége és felelősségre nem vonathatásuk mellett (salvus conductus), hogy ezt a gyűlésekben is kimondja, mi közfelkiáltással elfogadtatott. Erre a bán ő exja indítványára egy bizottmány neveztetett ki, a már kidolgozott napirend megvizsgálására, melynek tagjai következők: báró Kuzlan, gróf Jankovics, Szalopek, Mrazovics, Prica, Bedekovics Kál., Busics, Bogovics, Szuhaj, Vrbancsics, Kukuljevics, Lackó, Veber és Bonczina. Végzetül utólagosan fölolvassa Mrazovics a verificationális bizottmány második osztályának jegyzőkönyvét. A magyar ind. akadémia bölcsészeti, történelmi és törvénytudományi osztályainak ápril 21-dikei ülésében Csengery Antal Brassai Sámuelnek értekezését olvasá föl, melynek czíme: Az exact tudományok követelései a philosophiai tudományok irányában. Brassai ez értekezésében kikel azon vastag materialismus ellen, melyet némely természettudós, mint Moleschott és társai hirdetnek, s mely nálunk is követükre talál. — Knauz Nándor az arany bullát tárgyaló igen érdekes értekezést olvasa föl. Német szomszédaink nemcsak alkotmányunkat igyekeztek elpusztítani, de történelmünk, alkotmányunk alapját is akarták megsemmisíteni. Büdinger és társai nevetséges önhittséggel az Anonymusnak mentek s becses munkáját koholmánynak álliták . Grossinger még korábban II. Endre 1222 diki aranybulláját, alkotmányunk egyik szegletkövét, támadta meg s azt vitatá, hogy Megyei tudósítások. — Kivonat Kraszna-vármegyének 1801. évi ápr. 4 ik napján folytatólag tartott állandó választmányi közgyűlése jegyzőkönyvéből. Krasznaumegye választmányi ülése az 1860-diki oct. 20-ki pátenst úgy tekintvén, mint ezer éves alkotmányának 12 évig elpróbált megsemmisítésére törekvés miatt az uralkodás részéről őszinte megbánással nyújtott békejobbot, erős hitet vetve a jövőbe, alkot.