Sürgöny, 1861. április (1. évfolyam, 76-99. szám)
1861-04-20 / 91. szám
Első évi Folyam. SierkMitő-liivatal Barátok-tere 7. nz. l-«c em«*-1. kiadó-hivatal. Barátok-tere 7. szám, földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban barátok-tere 7. szám, földszint Vidéken bémentes levelekben minden postahivatalnál.SÜRGÖNY Kifizetési árak austriai értékben. udapusten, hárítom hordva. ft kr ft kr K*.:anevre 16 — Évnegyedre 4 (4) Fvlevre I* 50 Egy TSra 2 - VUtVíi1, naponkint postán. ft kr It kr K^'-t't vre 19 — Évnegyedre 5 —FéMvre 10 — Egy hóm 2 — HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. k. Apostoli Felsége f.éri april 10-től kelt legfelsőbb határozatával, báró Sokcsevics altábornagyot s Horvát, s Tótország bánját, saját legalázatosabb kérelmére, a horvát-tótországi pénzügyi országos igazgatóság enökségétől legkegyelmesebben fölmenteni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége I. évi ápril 14-től kelt legfelsőbb határozatával, a királyi tábla ülnökévé legkegyelmesebben kinevezett Vidos Lajos országos főtörvényszéki tanácsost Sopronban, saját kérelmére, ezen állomástól fölmenteni, s öt dij-elengedés mellett, királyi tanácsosi czimmel legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. A ca. k. Apostoli Felsége f. évi ápr. 14-ről kelt legfelsőbb határozatával Karácson Mihály királyi tanácsost 8 országos főtörvényszéki tanácsost Sopronban, a királyi tábla ülnökévé legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A magyar kir. udv. kanczellária Vidos Lajos kir. tanácsost s országos főtörvényszéki tanácsost Sopronban, a kőszegi kerületi tábla legidősb ülnökévé nevezte ki. Hirdetmény. A magyarországi (budai, pozsonyi, sopronyi,nagyváradi, kassai és temesvári) földtehermentesítési kötvényeknek 8-ik nyilvános kisorsolása f. évi apr. 29-én és 30-án reggeli 8 órától fogva a budai országházban fog megtörténni. Az eredmény maga idején közhirré fog tétetni. A magyarországi földtehermentesitési pénzalapigazgatóságától. Budán, 1861. évi Sz. György hó 17-én. «HIVATALOS RÉSZ. Országgyűlési tudósitás. A képviselőhöz illéssé april 19-én. Az ápr. 18-ai ülés jegyzőkönyvét gr. Csáky Tivadar körjegyző felolvassa s ez változtatás nélkül helybenhagyatott. Paóczy László korelnök a mai ülés főtárgyául a ház megalakítását tűzi ki, de mielőtt korelnöki székéről lelépne, s a választott elnöknek helyt adna, érizékeny beszéddel búcsúzik el a képviselőháztól. Beszédében különösen kiemeli azt, hogy a jelen nagyfontosságú országgyűlésen a képviselőház megalakulása épen ápr. 19-ére esik, azon napra, mely születésnapja V. Ferdinánd magyar királynak, ki a nemzet féltő kincsét az 1848-ki törvényeket szentesítette. Majd megköszönvén a hozzá mutatott bizalmat, kéri képviselő társait, hogy őt, ki utóljára foglalta el az elnöki széke , és nem sokára az örök bíró előtt jelenem meg, továbbra is soraik közé lépvén tiszteljék meg bizalmukkal, de csak addig, mig ezt megérdemlendi. Erre ideiglenes elnöki székét a képviselőház dörgő éljenzése között elhagyván, helyébe szintén harsány éljenzések között a megválasztott első elnök Ghyczy Kálmán lépett, következő jeles és szabatos beszéddel nyitván meg a gyűlést: „Midőn az 1848. észt. tavaszhó közepén az országgyűlés, hazánk törvényes önállásának biztosítása s a jogegyenlőség nagy elvének a hon minden polgára között örök megállapítása után, Pozsonból szétoszlott, a hon sorsa felöl reményteljes kebellel néztünk a jövendőnek elébe ; nem azért, mintha komoly aggodalommal ne szemléltük volna mindnyájan a sötét felhőket, melyek mint a közelgő viharnak mindannyi bizonyos előjelei , több oldalról tornyosultak azon irány felé, melyen a törvény által szentesített nagy elvek kifejlesztésének ösvényén a hon közügyeinek kezelésében haladnunk kellett, hanem azért, mert meg voltunk győződve, hogy az előbb külön jogú, és így külön érdekű osztályokra szétszakadt népnek jogban és kötelességben, polgári állás és nemzetiség különbsége nélküli egyesítése, s az inmét fejlődő érdekegység kölcsönös bizalom, és egyetértés hazánk minden ajkú fiainak kitűnő sajátját képező jogérzéssel, hon- és szabadságszeretettel párosaira, s nemzetet nagy veszélyek leküzdésére szilárdították meg. E meggyőződésünkben nem is csilatkozunk. A vihar bekövetkezett, iszonyú szélvészek vonultak el felettünk, temérdek szenvedések sújtották úgy a hazát, mint annak egyes polgárait, s az annyit szenvedett nemzet él, és erőteljesen, a haza fenn áll. Úgy áll ugyan, fájdalom csak fenn, mint a felzúdult tenger hullámai által vitorláitól, árboczaitól, kormányától megfosztott, tetemében sokszorosan megcsonkított, népének hűsége által azonban alkatának főbb részeiben mégis épen megtartott és még sok és nagy veszélyeknek kiállására teljesen képes hajó, — de, a mi legfőbb, fennáll, a magyar bűn összes népének érdekegysége, egyetértése, törvény s szabadságszeretete, s lelkesült hazafiasága által, és az országgyűlés 12 évi szünetelése után ismét együtt ül, hogy kezébe vegye újólag a haza kormánya irányzatának vezérletét; — gyógyítsa az idők viszontagsága által ejtett, még most is vérző sebeket; — javítsa ki a dühöngött szélvészek által okozott pusztításokat ; — állítsa helyre mindazt, ami a bűn alkotmányos intézményeiben az idő és erőszak hatalma által lerontatott; — fejleszsze ez intézményeket ki, s hasonló veszélyek ellen minden jövendő időre szilárdítsa meg. Nagy és nehéz föladat , de nem azért, mintha a megoldásnak nehézségei leginkább magában a föladatnak saját természetében feküdnének, hanem főképen azért, mert a nemzet legszentebb jogainak nem ismerése, vagy félreértése, s az állami élet valódi érdeke felől oly körökben, melyekre közvetlen hatásunk nincs, létező nérfogalmak folytán, azon veszélyek nagyrészben még most is léteznek, melyek átalakulásunknak bölcsőjét környezték, és így a nagy munka, mely az országgyűlésre vár, nemcsak az illető törvényhozási tárgyak saját önmagunkban is eléggé bokros nehézségeinek legyőzésével, hanem a mi legnyomasztóbb, egyszersmind nem jogosított kürbefolyás elleni folytonos küzdelem közt lesz folytatandó. Azon anyagi és szellemi erők azonban, melyek a nemzetet eddig fentartották, ha, tántoríthatatlan, semmi veszélyek által meg nem ingatható ragaszkodás az ország jogaihoz s törvényeihez, egybekötve folytonos következetes haladással a polgárisodás nagy czéljai felé, s más nemzetek és államok jogos érdekeinek méltányos kimélatével, a népek sorsát intéző isteni gondviselés segélyének hozzájárultával ezentúl fenntartandják a hazát, fentartandják számára a helyet, mely azt múltjánál s jelenénél s nagyszerű fejlődési képességéhez képest jövőjénél fogva is a világ e részében megilleti. Midőn e tényállás mellett meggondolom, hogy ily felette nehéz körülmények között, ezen országgyűlésen, melynél nagyobb és nehezebb teendői nem voltak még egy hongyűlésnek sem, nagyérdekű országos tanácskozásaik vezérletére önök, minden előleget érdemem nélkül, engemet választottak ki, mélen érzett hálával elismerem e megtisztelő bizalomnak nagy becsét, de tehetségem gyöngeségének érzetében elrémülök egyszersmind a tehernek nagysága előtt, mely vállaimra van fektetve, s annak viselését csak azon tekintetből merészlem elvállalni, mert önök ítéletét tisztelettel fogadni tartozom, s köteles vagyok teljesíteni meghagyásukat; mert tudom, hogy önöknek bölcsesége, s egyéni véleményeiknek lehető különbsége mellett is tántoríthatatlan egyetértése a haza közjavának előmozdításában, megkönnyitendik lisztemnek nehézségeit, s meg vagyok győződve, hogy önök, kiket állásra emeltek, melynél díszesebben magyar kolpolgár nem állhat, nehéz tisztem kötelességeinek teljesítésére szakadatlanul irányzandó állhatatos igyekezetemben, hazafmi, baráti indulattal segélyemre is leendenek. Tisztem kötelességeinek legfőbbike a tanácskozások folyamának részrehajlatlan vezérletében áll. Ennek teljesítését szentül ígérem, de az őszinteség egyszersmind azon nyílt vallomásra is kötelez, miszerint vannak kérdések, melyekre nézve részrehajlatlan lenni nem tudok. Ki is lehetne például, ha magyar, részrehajlatlan a jogegyenlőség szent elvének, a nemzetiségi jogos igények méltányos kiegyenlítésének, a hon területi épségének, s mindenek fölött a nemzet őseitől öröklött legddegesebb, elidegeníthetetlen kincsének, az ország törvényes függetlenségének és önállásának kérdésében ? (Zajos éljenzés.) De ez aggodalmat nem okoz nekem, mert hiszen ezen kérdéseknek lényegére nézve önök is mindnyájan egyetértenek velem; erre nézve részrehajlatlanságot nem is követelnek tőlem, sőt a rSsZvétlenséget hazaelleni bűnnek tekintenék; egyébiránt pedig egyéni nézeteimnek nyilvánítását mindazon esetekben, melyekben ezt tenni czélszerűnek vélendem, a ház szabályainak értelmében különben is megengedni fogják. Így most sem hallgathatom el a fájdalmat, melyet amiatt érezek,hogy nem látom itt helyet foglalni köztünk szeretett testvéreinket, rokoninkat, barátainkat, Erdély , Horvát Szlavonországoknak s a határőrvidéknek s Finmének képviselőit, kiket a törvénykezésben és igy a ház hivatalnokainak választásában is a részvét e helyen tagadhatlanul megillet. E jog tiszteleténél fogva tehát s ismert egyértelmű nézeteink szerint tudván azt, hogy nyilatkozatom önök általános jóváhagyásával találkozandik, nem kérem úgy magam, mint minden tiszttársaim, az Orgemet e nyilatkozatra szintén felhívott két alelnök s hat jegyző nevében is kijelenteni, hogy helyeinkről azonnal ismét lelépendünk, s azokat a ház szabad rendelkezése alá azon pillanatban visszabocsátandjuk, midőn az említett képviselők, kiknek itteni jelenlétét szivünk vágyai, a közös érdek s a törvénynek szentsége egyiránt követelik, a közös haza java feletti országos tanácskozásaikat, a hon lakói mindannyi millióinak osztatlan örömére, s miként a jog és törvény szentségébe helyezett bizalmamnál fogva erősen hiszem, nemsokára önökkel vállvetve megkezdendik. Midőn ezek után az elnöki széket önök meghagyásából s azon buzgó kéréssel elfoglalom, hogy azon nagybecsű bizodalmát, melyet velem ez alkalommal éreztetni szívesek valónak, számomra továbbá is tartsák fenn, legelső elnöki kötelességemet annak kijelentésével teljesítem, hogy a ház alakulva van, és önök általános kivonatát vélem nyilvánítani , midőn az akképen megalakult ház első határozatául az alkotmányos szabadság sok érdemeket szerzett, sokat szenvedett s mindig tántoríthatatlan ősz bajnokának a képviselőház nestorának, a mindnyájunk által tisztelt és szeretett korelnöknek szives fáradozásaiért a ház nevében köszönetet szavazok.“ (Mindnyájan felállnak. Hosszas éljenzés.) Nyári Pál az elnök indítványát pártolja s kéri, hogy a jegyzőkönyvben egyenesen tétessék ki, hogy Paóczy László volt korelnök, a haza háláját kiérdemlette. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott. Tisza Kálmán megválasztott első alelnök rövid, de velős szavakkal köszöni meg a ház bizodalmát. Ezekben különösen kiemeli azt,hogy jelen kényes helyzetünkben bátraknak kell lennünk, anélkül, hogy vakmerők lennénk , bátorságunk mellett eszélyeseknek is kell lennünk, de félénkeknek, gyáváknak, bármi történjék is, lenni nem szabad, nem lehet ! (Nagy éljenzés.) Podmanitzky Frigyes, második alelnök, a benne helyezett bizalmat hasonlóan megköszönvén,arra szólítja fel képviselőtársait, hogy őt tanácsaikkal támogatni szíveskedjenek, s nagyon kéri, hogy e válságos időben tartandó országgyűlésen ha mindnyájan egy véleményben nem lennének is a mellékes vitatkozásoknál, de a főelvekre nézve mindig, s a legsúlyosabb helyzetben is összetartók maradjanak. (Éljenzés!) TÁRCZA. Napi újdonságok. # A kanczellár báró Vay Pestre érkezett s néhány napot itt töltend. * Lojalitás. Hogy az igaz magyarral mennyire egybeforrt a törvény rendületlen tisztelete, s hogy ezt kivált a mi jó öregeink mily ascetai szigorral gyakorolják, a múlt napokban egy csekély kis tényből tapasztaltuk, mely épen azért, mert csekélységen fordult meg, legjobban igazolá ezt a szigorú törvénytiszteletet. A képviselőház jegyzőinek választása alkalmával történt, hogy a tömérdek szavazati cédula egyhangú felolvasása, kivált néhány órai hosszas elnöklés után tisztes korelnökünket Pa-óczy Lászlót annyira kimerité már, hogy aggkora tekintetéből is igen helyén volt egy tagnak azon észrevétele,mikép a tisztelt elnök ur kimélné meg magát e munkától s folytassa már már valaki az olvasást.Az öreg,urnak valóban szüksége volt a pihenésre, mielőtt azonban a cédulákat kezéből kiadta volna, megkérdezte a házat,várjon nem ütközik-e ez a ház szabályaiba ? 8. csak, miután ő részben megnyugtató feleletet kapott, engedte át másnak a továbbolvasást. A történet barátait, mint a napi politikust közelről érdeklő történeti kalauz gyanánt ajánlhatjuk a Nördlingben Becknél (a Bécsben Wallishausser Klemmnél) megjelent újabbkori chronologiát, melynek czíme: Europäisches Geschichts-Kalender. Herausgegeben von H. Schultess. Élőbeszéde a jeles történész Sybe től ered, mi arra mutat,hogy a vállalat jeles írók részvétének örvend. Tartalma az első füzetnek : Az 1860-ban történt európai események. Az Austriában történt dolgok, rendeletek, események, fordulatok. Visszatekintés 1859i eseményeire. Végre Garibaldiról egy lélek-s élettani vázlat Reuohlentől, az uj Olaszország lelkes történetírójától. Történeti kincseink legérdekesbjei egyike jelent meg legújabban Rith Mór kiadónál Pesten. Ez „II. Rákóczy Ferencz emlékirata a magyar hadjáratról 1703, 1711 ig, melyet Rákóczy franczia nyelven irt, s 1739-ben a „Histoire des Revolutions de Hongrie“ czimű munka V. kötetében adtak ki Hágában. E művet L. Gy. fordítása után Ráth Károly Györmegye levéltárnoka adta ki. Ára 2 ft. * Magyar művészek külföldön. Turini lapokban olvassuk, hogy a nem. szinház volt tagja Fehérvári—jelenleg Fevari Mari k. a. a királyi operaházban történt fölléptei tiszteletére a királytól egy drágakövekkel ékített karpereczetet ajándékoztatott meg. Fevari k. a. julius havától kezdve Odessába van szerződtetve s Pesten keresztül fog oda utazni. Az igazgatóság figyelmét fölhivnák reá, hogy egypárszor vendégszerepeltesse, de tartunk tőle, hogy úgy járunk vele, mint laptársaink M e r i n a k. a. ajánlásával, ki már három hó óta van itthon s még máig nem jutott felléptetéshez. Egyúttal megemlítjük itt, hogy Mizsei (Merina) k. a. közelebb Balassa-Gyarmaton énekelt egy hangversenyben, melyet az ottani uraságok a honvédek javára rendeztek. A művésznő fogadtatása kitűnő volt. Lovas tisztelgők mentek eléje. A hangversenyben három ízben énekelt,egy dalt az Alvajáróból, egyet a Traviátából, és magyar népdalokat. Ugyanez előadásban Liszt fiatal tanítványa Sípos hazánkfia is közreműködött kitűnő zongorajátékával. Hogy mind a ketten nagyon tetszettek és zajosan megtapsoltattak, magától értetik mint a constructio végén a pont. * A pesti jótékony nőegylet f. é. ápril 21 től május 18-ig terjedő négy hétre jelenleg létszámban álló 449 szegény számára — kik közül 40 új és 400 már elébb is részeltetett — 1842 ft. és 70 krárt o. é. utalványozott; és pedig hetenkint részesülésben álló szegényeknek 361 ft. 5 krárt, havonkint és évnegyedenkint részesítetteknek 1220 ft. 21 krárt, egyszer mindenkorra segélyzett 42 szegénynek 217 ft. 75 krt; az egyleti szemhélyog-gyógyintézet részére 43 ft. 69 krárt. Ez alkalommal a választmányi nők szegények állapotát tárgyazó 54 vizsgálatról tettek jelentést. Az egylet kötőintézetében jelenleg egyéb munkára nem képes 19 szegény talál foglalkozást és keresetet. A szemgyógyintézetben jelenleg 7 beteg gyógyittatik díjtalanul. * Városi láztelkek. Szekrényessy József úr által értesültünk, hogy azon petitió, melyet több előkelő polgár és házbirtokossal együtt aláírva még a volt rendszer alatt benyújtott, s melynek tárgya az, hogy az új épület, sörcsarnok és czukorgyár közti üres háztelkek közárverésen egyeseknek eladassanak, s a bejövendő összeg a város szépítésére és értékesítésére fordittassék, — másrészről az ott létező falakhely elhelyezése által a tüzveszedelmek oka gyökeresen eltávolittassék, — miután az illetők e petitióval elutasittattak, most azt, a városi képviselő testület megalakulván, újólag be fogják nyújtani. * A pesti ág. hizv. evang. egyház f. hó 17 -én tartott közgyűlésében egyetemes egyházi felügyelőnek Szentiványi Márton liptói, Radvánszky Antal zólyomi főispánt és b. Prónay Gábort jelölte ki. * A debreczeni ellenőr második füzete következő czikkekkel futja tovább jól kezdett pályáját: A debreczeni kollégiumi gazd. tanintézet; a német és osztrák kultúra; a nemzetiségek; az osztrák deficitek; Erdély uniója; államférfiaink ; porosz és olasz államadósságok ; a magyar takarékpénztárak (e czikk nagyobb elterjedés végett lapoknak is átengedtetik) a nemzetiségi igények kielégítése; körültekintés a hazában. (Hat füzet ára postán 2 ft; egy füzet 30 kr.) A kiadás elég csinos, de épen, miután érettebb olvasók képezendik e füzetek közönségét, tisztább és nagyobb betűket óhajtanánk. * Folyó hó 16-án és 17-én volt az összes magyarországi izraeliták küldöttjeinek értekező gyűlése a pesti zsinagóga épületében. Jelen valának mint a „M. O.“ értesül: dr. Löw szegedi főrabbi; Fischer Mór, a jeles herendi porczellán-gyár derék tulajdonosa, Holländer Leo Eperjesről; dr. Mess 1 pesti főrabbi ; és dr. Grosz, váradi orvos és mások. A gyülekezet a tanácskozások eredményéül egyhangúlag elhatározta, hogy amiről szó volt, a nemzeti képviselőházhoz a zsidó kérdést illetőleg petitiót beadni nem fog, és e végzés indokait a napokban megjelenendő emlékirat által fogja a nyilvánosság elé terjeszteni. * Erkel nemz. színházi karnagy egy víg operát szándékozik írni. A szöveget Czanyuga írta és „Sarolta“ czimet visel, — ha nem csalódunk, az már rég készen van s hogy ha az, melyre mi emlékezünk, u ..y az, kivált ha a nyelv átjavíttatik, igen jó sikerrel lesz zenére tehető. * Idegen operák. Offenbachtól ismét egy új operettet adnak Bécsben: „Fortunio mester és szerelem dal”i. Párisban a „Bon nouvelle“ palotában német operaházat akarnak berendezni. Wagner Richard a sokszor kifütyült, kipisszegett most a francziák ez insultjáért a császár által a becsület rendjével tiszteltetett meg. * Az idén két vén német székesegyház fog 800 éves jubilaeumot érni. Május 5 én leszt.i. nyolcz százada, hogy a hildenheimi székes templom befejeztetett, s augustus 15 -én a speyeri császári székesegyház jut el e korig. * A hitelintézeti fényerő annyi vélt szerencséje közt végre kiderült, hogy egy azücsmester az igazi szerencsés. * Egy ritka ajtónálló. A bécsi parlamentház számára a főszemélyzet már ki van nevezve. Közte három portás, kiknek egyike az austriai birodalomban dívó minden nyelvet beszéli s minden birodalmi tanácsost saját anyanyelvén utasithat. * A bécsi zavargók egy részét tíztől harminczig terjedő vesszőütésre ítélték. Az első magyar általános biztosító társaság igazgatóságához s főügynökségeihez már több jégkár-biztosítási bevallás érkezett, mi kedvező előjelként szolgál arra nézve, hogy a tavaly a harmadéve országszerte történt roppant jégkárok által okult mezei gazdák ez évben sietni fognak igénybe venni a jégkár elleni biztosítást, mely tekintetben igen kedvező feltételeket nyújt a hazai biztosító intézet. Az eziránti bizalom terjedésére s megszilárdulására igen sokat tett az, hogy a több mint 1000 kárért járt, összesen 250,000-sra menő kármentesítést gyorsan és biztosítottjai teljes megelégedésére nyújtotta. A hazai biztositó intézet működésének megkezdése (1858.) óta 17,949 jégkár-biztositási kötvényt adott ki. 91. szám — 1811. Szombat, április 29. Ghyczy Kálmán főelnök a napirenden lév® tárgyakat elősorolván, mindenekelőtt jelenti, hogy néhai Majláth György országbíró, s a felsőhit elnöke, a tántoríthatatlan nagy hazafi, a kitűnő jogtudós, a részrehajlatlan szigorú bíró az élők sorából a nemzet fájdalmára kiszóríttatván, emlékére holnap azaz ápr. 20 -án délelőtti 0 órakor a Pest belvárosi plébánia templomában gyászmise fog tartatni, s indítványozza, hogy a képviselőbiz e vagy férfin iránt érzett kegyeletét tanúsítandó, testületileg jelennék meg a gyászmisén. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott olyformán, hogy a képviselők a múzeum termében 7-9 órakor fognak összegyűlni, s innen testületben menendenek a szentegyházba. Ez után az elnök jelenti, hogy több új képviselő adta be megbízó levelét, névszerinti gróf Vay Mihály, Bogdanovita Willibald, Kende Kantit, Bárány Gusztáv, Királyi Pál, Erős Lajos, Lakinich Mihály, Csernovics Péter, (éljenzés !) és Póka György. Pongrácz Lajos, Gál Péter, Kubinyi Flóris képviselők megválasztása ellen pedig újabb panaszlevelek adattak be , s a ház szabályai szerint az új követek igazolását a majdan választandó 9 tagú bizottmány intézendi el. Jelenti továbbá, hogy Pulszky Ferencz Tarinból, Simonyi Ernő pedig Londonból megbízó leveleiket szintén beküldték, azon kérelemmel, hogy a képviselői állomásaikat elfoglalni akadályozva lévén, ez akadályok elhárítása végett a képviselőház intézkedni szíveskedjék. (Előleges véleményzés végett hasonlóan a választandó 9 tagú bizottmányhoz tétetnek át az érintett levelek!) Fráter Pál pedig az igazoló osztály véleményére újabb felvilágosítást s a makói képviselő választása ellen fellépett kérvényezők újabb indokokat nyújtottak be, melyek az igazoló osztályok jelentéseinek felolvasásakor bővebben a ház ebbe fognak terjesztetni. Végre a korelnökségtől átvette azon okmányokat is, melyekben Vik Ferdinánd király, s Ferencz Károly főherczeg a trónról lemondanak. (Ez okmányok kinyomatása felkiáltás útján elrendeltetett !) Jelentését az elnök a fentírt módon befejezvén, véleménye szerint napirenden a következő tárgyak lennének : 1 a 9 tagú bizottmány megválasztása, mely az új képviselőket igazolandja; 2. a kérvényeket előlegesen megrostálandó bizottmány kinevezése; 3. intézkedés az országgyűlés naplójáról, melyet gyorsírók vezetnek, s mely eddig (bár az eddigi ülések tanácskozásai készen vannak,) közzé nem tétethetett, mivel jelenleg hivatalos újság nem létezik; 4. a képviselőház tisztviselőiről, szolgáiról s átalában a készpénzbeli kiadásairól való gondoskodás. Egyszersmind a képviselőházban fentartandó rend fentartására, jegyek kiosztására, stb. Hajnik Pál képviselőt jövendőre is megkéri, eddigi fáradozásáért a ház nevében köszönetet nyilvánítván. A napirend kitűzése után a vitatkozások megkezdődtek, de a vélemények nagyon megoszlottak. Sokan mindenekelőtt a verificatio kérdését s így az igazoló osztályok jelentéseinek tárgyalását sürgették. Mások a 9 tagú bizottmány megválasztását tették első helyre, ellenben a kérvényező bizottmány megválasztása egyhangúlag későbbre halasztatott. Némelyek a publicitást tartván legfontosabbnak, az országgyűlés naplójáról kívántak legelőször is intézkedni. A tanácskozást nagy tapintattal vezető elnök az eltérő véleményeket kiegyenlítvén, s irányozván: következő határozatokban állapodott meg az ülés. Az országgyűlési naplóról való intézkedés a két alelnökre, s a hat jegyzőre, a ház tisztviselőiről, szolgáiról, költségeiről való gondoskodás az ideiglenes országház tárgyában kinevezett választmányra bízatott, hozzáadván még a 2. alelnököt és jegyzőket. Végre a 9 tagú bizottmányra nézve abban jön megállapodás, hogy erre a 9. osztály elnökei választassanak meg, de mivel a 9-ik osztály elnöke a ház elnökéül választatott, az illető osztály felszólíttatott, hogy helyette egy más osztály elnököt válasszon, mi még a gyűlés alatt megtörténvén, a többség Nyáry Pált kivánta elnök