Sürgöny, 1861. április (1. évfolyam, 76-99. szám)

1861-04-20 / 91. szám

Első évi Folyam. SierkMitő-liivatal Barátok-tere 7. nz. l-«c em«*-1. kiadó-hivatal. Barátok-tere 7. szám, földszint. Előfizethetni Budapesten a kiadó­­hivatalban barátok-tere 7. szám, földszint Vidéken bém­entes levelekben minden posta­hivatalnál.SÜRGÖNY Kifizetési árak austriai értékben. udapusten, hárítom hordva. ft kr ft kr K*.:anevre 16 — Évnegyedre 4 (4) Fvlevre I* 50 Egy TSra 2 - VUtVíi1, naponkint postán. ft kr It kr K^'-t't vre 19 — Évnegyedre 5 —­­FéMvre 10 — Egy hóm 2 — HIVATALOS RÉSZ. Ö cs. k. Apostoli Felsége f.­éri april 10-től kelt legfelsőbb határozatával, báró Sokcsevics altá­bornagyot s Horvát, s Tótország bánját, saját legalá­­zatosabb kérelmére, a horvát-tótországi pénzügyi or­szágos igazgatóság e­nökségétől legkegyelmesebben fölmenteni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége I. évi ápril 14-től kelt legfelsőbb határozatával, a királyi tábla ülnökévé leg­­kegyelmesebben kinevezett Vidos Lajos országos főtörvényszéki tanácsost Sopronban, saját kérelmére, ezen állomástól fölmenteni, s öt dij-elengedés mellett, királyi tanácsosi czimmel legkegyelmesebben fölru­házni méltóztatott. A ca. k. Apostoli Felsége f. évi ápr. 14-ről kelt legfelsőbb határozatával Karácson Mihály királyi tanácsost 8 országos főtörvényszéki tanácsost Sopron­ban, a királyi tábla ülnökévé legkegyelmesebben ki­nevezni méltóztatott. A magyar kir. udv. kanczellária Vidos Lajos kir. tanácsost s országos főtörvényszéki tanácsost Sopronban, a kőszegi kerületi tábla legidősb ülnökévé nevezte ki. Hirdetmény. A magyarországi (budai, pozsonyi, sopronyi,nagy­váradi, kassai és temesvári) földtehermentesítési köt­vényeknek 8-ik nyilvános kisorsolása f. évi apr. 29-én és 30-án reggeli 8 órától fogva a budai országházban fog megtörténni. Az eredmény maga idején közhirré fog tétetni. A magyarországi földtehermentesitési pénzalap­­igazgatóságától. Budán, 1861. évi Sz. György hó 17-én. «HIVATALOS RÉSZ. Országgyűlési tudósitás. A képviselőhöz illéssé april 19-én. Az ápr. 18-ai ülés jegyzőkönyvét gr. Csáky Tivadar körjegyző felolvassa s ez változtatás nélkül helybenhagyatott. P­a­­­ó­c­z­y László korelnök a mai ülés főtárgyául a ház megalakítását tűzi ki, de mielőtt korelnöki szé­kéről lelépne, s a választott elnöknek helyt adna, ér­­i­zékeny beszéddel búcsúzik el a képviselő­háztól. Beszédében különösen kiemeli azt, hogy a jelen­­ nagyfontosságú országgyűlésen a képviselőház meg­alakulása épen ápr. 19-ére esik, azon napra, mely szü­letés­napja V. Ferdinánd magyar királynak, ki a nem­­zet féltő kincsét az 1848-ki törvényeket szentesítette. Majd megköszönvén a hozzá mutatott bizalmat, kéri képviselő társait, hogy őt, ki utóljára foglalta el az elnöki széke , és nem sokára az örök bíró előtt je­lenem­ meg, továbbra is soraik közé lépvén tiszteljék meg bizalmukkal, de csak addig, mig ezt megérdem­­lendi. Erre ideiglenes elnöki székét a képviselő­ház dörgő éljenzése között elhagyván, helyébe szintén har­sány éljenzések között a megválasztott első elnök G­h­y­c­z­y Kálmán lépett, következő jeles és szabatos beszéddel nyitván meg a gyűlést: „Midőn az 1848. észt. tavaszhó közepén az or­szággyűlés, hazánk törvényes önállásának biztosítása s a jogegyenlőség nagy elvének a hon minden polgára között örök megállapítása után, Pozsonból szétosz­lott, a hon sorsa felöl reményteljes kebellel néztünk a jövendőnek elébe ; nem azért, mintha komoly aggo­dalommal ne szemléltük volna mindnyájan a sötét felhőket, melyek mint a közelgő viharnak mind­annyi bizonyos előjelei , több oldalról tornyosultak azon irány felé, melyen a törvény által szentesített nagy elvek kifejlesztésének ösvényén a hon közügyeinek kezelésében haladnunk kellett,­­ hanem azért, mert meg voltunk győződve, hogy az előbb külön jogú, és így külön érdekű osztályokra szétszakadt népnek jogban és kötelességben, polgári állás és nemzetiség különbsége nélküli egyesítése, s az inmét fejlődő ér­dekegység kölcsönös bizalom, és egyetértés hazánk minden ajkú fiainak kitűnő sajátját képező jogérzés­­sel, hon- és szabadságszeretettel párosaira, s nemzetet nagy veszélyek leküzdésére szilárdították meg. E meggyőződésünkben nem is csilatkozunk. A vihar bekövetkezett, iszonyú szélvészek vo­nultak el felettünk, temérdek szenvedések sújtották úgy a hazát, mint annak egyes polgárait, s az annyit szenvedett nemzet él, és erőteljesen, a haza fenn áll. Úgy áll ugyan, fájdalom­ csak fenn, mint a fel­­zúdult tenger hullámai által vitorláitól, árboczaitól, kormányától megfosztott, tetemében sokszorosan megcsonkított, népének hűsége által azonban alkatá­nak főbb részeiben mégis épen megtartott és még sok és nagy veszélyeknek kiállására teljesen ké­pes hajó, — de, a mi legfőbb, fennáll, a magyar bűn összes népének érdekegysége, egyetértése, törvény s szabadságszeretete, s lelkesült hazafiasága által, és az országgyűlés 12 évi szünetelése után ismét együtt ül, hogy kezébe vegye újólag a haza kormánya irány­zatának vezérletét; — gyógyítsa az idők viszontag­sága által ejtett, még most is vérző sebeket; — ja­vítsa ki a dühöngött szélvészek által okozott pusztí­tásokat ; — állítsa helyre mindazt, a­mi a bűn alkot­mányos intézményeiben az idő és erőszak hatalma által lerontatott; — fejleszsze ez intézményeket ki, s hasonló veszélyek ellen minden jövendő időre szilár­dítsa meg. Nagy és nehéz föladat , de nem azért, mintha a megoldásnak nehézségei leginkább magában a föl­adatnak saját természetében feküdnének,­­ hanem főképen azért, mert a nemzet legszentebb jogainak nem ismerése, vagy félreértése, s az állami élet va­lódi érdeke felől oly körökben, melyekre közvetlen hatásunk nincs, létező nérfogalmak folytán, azon ve­szélyek nagyrészben még most is léteznek, melyek átalakulásunknak bölcsőjét környezték, és így a nagy munka, mely az országgyűlésre vár, nemcsak az illető törvényhozási tárgyak saját önmagunkban is eléggé bokros nehézségeinek legyőzésével, hanem a mi leg­­nyomasztóbb, egyszersmind nem jogosított kürbefo­­lyás elleni folytonos küzdelem közt lesz folytatandó. Azon anyagi és szellemi erők azonban, melyek a nemzetet eddig fentartották, h­a, tántoríthatatlan, semmi veszélyek által meg nem ingatható ragaszkodás az ország jogaihoz s törvényeihez, egybekötve folyto­nos következetes haladással a polgárisodás nagy czél­­jai felé, s más nemzetek és államok jogos érdekeinek méltányos kimélatével, a népek sorsát intéző isteni gondviselés segélyének hozzájárultával ezentúl fenn­­tartandják a hazát, fentartandják számára a helyet, mely azt múltjánál s jelenénél s nagyszerű fejlődési képességéhez képest jövőjénél fogva is a világ e ré­szében megilleti. Midőn e tényállás mellett meggondolom, hogy ily felette nehéz körülmények között, ezen országgyű­lésen, melynél nagyobb és nehezebb teendői nem vol­tak még egy hongyűlésnek sem, nagyérdekű orszá­gos tanácskozásaik vezérletére önök, minden elő­leget érdemem nélkül, engemet választottak ki, mél­en érzett hálával elismerem e megtisztelő bi­zalomnak nagy becsét, de tehetségem gyöngeségének érzetében elrémülök egyszersmind a tehernek nagy­sága előtt, mely vállaimra van fektetve, s annak vise­lését csak azon tekintetből merészlem elvállalni, mert önök ítéletét tisztelettel fogadni tartozom, s köteles vagyok teljesíteni meghagyásukat; mert tudom, hogy önöknek bölcsesége, s egyéni véleményeiknek lehető különbsége mellett is tántoríthatatlan egyetértése a haza közjavának előmozdításában, megkönnyitendik lisztemnek nehézségeit, s meg vagyok győződve, hogy önök, kik­et állásra emeltek, melynél díszesebben ma­gyar kolpolgár nem állhat, nehéz tisztem kötelességei­nek teljesítésére szakadatlanul irányzandó állhatatos igyekezetemben, hazafm­i, baráti indulattal segélyemre is leendenek. Tisztem kötelességeinek legfőbbike a tanácsko­zások folyamának részrehajlatlan vezérletében áll. Ennek teljesítését szentül ígérem, de az őszin­teség egyszersmind azon nyílt vallomásra is kötelez, miszerint vannak kérdések, melyekre nézve részrehaj­­latlan lenni nem tudok. Ki is lehetne például, ha magyar, részrehajlatlan a jogegyenlőség szent elvének, a n­emzetiségi jogos igények méltányos kiegyenlítésének, a hon területi ép­ségének, s mindenek fölött a nemzet őseitől öröklött legddegesebb, elidegeníthetetlen kincsének, az ország törvényes függetlenségének és önállásának kérdésé­ben ? (Zajos éljenzés.) De ez aggodalmat nem okoz nekem, mert hiszen ezen kérdéseknek lényegére nézve önök is mindnyá­jan egyetértenek velem; erre nézve részrehajlatlansá­­got nem is követelnek tőlem, sőt a rSsZvétlenséget hazaelleni bűnnek tekintenék; egyébiránt pedig egyéni nézeteimnek nyilvánítását mindazon esetekben, me­lyekben ezt tenni czélszerűnek vélendem, a ház sza­bályainak értelmében különben is megengedni fogják. Így most sem hallgathatom el a fájdalmat, me­lyet a­miatt érezek,hogy nem látom itt helyet foglalni köztünk szeretett testvéreinket, rokoninkat, barátain­kat, Erdély , Horvát Szlavonországoknak s a határőr­vidéknek s Finmének képviselőit, kiket a törvényke­zésben és igy a ház hivatalnokainak választásában is a részvét e helyen tagadhatlanul megillet. E jog tisz­teleténél fogva tehát s ismert egyértelmű nézeteink szerint tudván azt, hogy nyilatkozatom önök általános jóváhagyásával találkozandik, nem kérem úgy magam, mint minden tiszttársaim, az Orgemet e nyilatkozatra szintén felhívott két alelnök s hat jegyző nevében is kijelenteni, hogy helyeinkről azonnal ismét lelépen­­dünk, s azokat a ház szabad rendelkezése alá azon pillanatban visszabocsátandjuk, midőn az említett kép­viselők, kiknek itteni jelenlétét szivünk vágyai, a kö­zös érdek s a törvénynek szentsége egyiránt követelik, a közös haza java feletti országos tanácskozásaikat, a hon lakói mindannyi millióinak osztatlan örömére, s miként a jog és törvény szentségébe helyezett bizal­mamnál fogva erősen hiszem, nemsokára önökkel váll­vetve megkezdendik. Midőn ezek után az elnöki széket önök megha­gyásából s azon buzgó kéréssel elfoglalom, hogy azon nagybecsű bizodalmát, melyet velem ez alkalommal éreztetni szívesek valónak, számomra továbbá is tart­sák fenn, legelső elnöki kötelességemet annak kijelen­tésével teljesítem, hogy a ház alakulva van, és önök általános kivonatát vélem nyilvánítani , midőn az akképen megalakult ház első határozatául az alkotmá­nyos szabadság sok érdemeket szerzett, sokat szen­­vedett s mindig tántoríthatatlan ősz bajnokának a képviselő­ház nestorának, a mindnyájunk által tisz­telt és szeretett korelnöknek szives fáradozásaiért a ház nevében köszönetet szavazok.“ (Mindnyájan feláll­nak. Hosszas éljenzés.) Nyári Pál az elnök indítványát pártolja s kéri, hogy a jegyzőkönyvben egyenesen tétessék ki, hogy P­a­­­ó­c­z­y László volt korelnök, a haza háláját kiér­­demlette. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott. Tisza Kálmán megválasztott első alelnök rövid, de velős szavakkal köszöni meg a ház bizodalmát. Ezekben különösen kiemeli azt,hogy jelen kényes hely­zetünkben bátraknak kell lennünk, a­nélkül, hogy vak­merők lennénk , bátorságunk mellett eszélyeseknek is kell lennünk, de félénkeknek, gyáváknak, bár­mi tör­ténjék is, lenni nem szabad, nem lehet ! (Nagy éljenzés.) Pod­m­a­n­i­t­z­ky Frigyes, második alelnök, a benne helyezett bizalmat hasonlóan megköszönvén,arra szólítja fel képviselő­társait, hogy őt tanácsaikkal tá­mogatni szíveskedjenek, s nagyon kéri, hogy e válsá­gos időben tartandó országgyűlésen ha mindnyájan egy véleményben nem lennének is a mellékes vitatko­zásoknál, de a főelvekre nézve mindig, s a legsúlyo­sabb helyzetben is összetartók maradjanak. (Éljenzés!) TÁRCZA. Napi újdonságok. # A kanczellár báró Vay Pestre érkezett s néhány napot itt töltend. * Lojalitás. Hogy az igaz magyarral mennyire egy­beforrt a törvény rendületlen tisztelete, s hogy ezt kivált a mi jó öregeink mily ascetai szigorral gyakorolják, a múlt napokban egy csekély kis tényből tapasztaltuk, mely épen azért, mert csekélységen fordult meg, legjobban iga­­zolá ezt a szigorú törvény­tiszteletet. A képviselőház jegy­zőinek választása alkalmával történt, hogy a tömérdek szavazati c­édula egyhangú felolvasása, kivált néhány órai hosszas elnöklés után tisztes korelnökünket P­a-­­­ó­c­z­y Lászlót annyira kimerité már, hogy aggkora te­kintetéből is igen helyén volt egy tagnak azon észrevé­tele,mikép a tisztelt elnök ur kimélné meg magát e munká­tól s folytassa már már valaki az olvasást.Az öreg,urnak va­lóban szüksége volt a pihenésre, mielőtt azonban a c­é­­dulákat kezéből kiadta volna, megkérdezte a házat,várj­on nem ütközik-e ez a ház szabályaiba ? 8. csak, miután ő részben megnyugtató feleletet kapott, engedte át másnak a tovább­olvasást.­­ A történet barátait, mint a napi politikust kö­zelről­ érdeklő történeti kalauz gyanánt ajánlhatjuk a Nördlingben Becknél (a Bécsben Wallishausser Klemm­­nél) megjelent újabbkori chronologiát, melynek czíme: Europäisches Geschichts-Kalender. Herausgegeben von H. Schultess. Élőbeszéde a jeles történész S­y­b­e­­ től ered, mi arra mutat,hogy a vállalat jeles írók részvétének örvend. Tartalma az első füzetnek : Az 1860-ban történt európai események. Az Austriában történt dolgok, rende­letek, események, fordulatok. Visszatekintés 1859i esemé­­nyeire. Végre Garibaldiról egy lélek-s élettani vázlat Reuohlentől, az uj Olaszország lelkes történetírójától.­­ Történeti kincseink legérdekesbjei egyike jelent meg legújabban Rith Mór kiadónál Pesten. Ez „II. Rá­­kóczy Ferencz emlékirata a magyar hadjáratról 1703, 1711 ig, melyet Rákóczy franczia nyelven irt, s 1739-ben a „Histoire des Revolutions de Hongrie“ czimű­ munka V. kötetében adtak ki Hágában. E művet L. Gy. fordítása után Ráth Károly Györmegye levéltárnoka adta ki. Ára 2 ft. * Magyar művészek külföldön. Turini lapokban ol­vassuk, hogy a nem. szinház volt tagja Fehérvári—je­lenleg Fevari Mari k. a. a királyi operaházban történt fölléptei tiszteletére a királytól egy drágakövekkel ékí­tett karpereczetet ajándékoztatott meg. Fevari k. a. julius havától kezdve Odessába van szerződtetve s Pesten ke­resztül fog oda utazni. Az igazgatóság figyelmét fölhivnák reá, hogy egypárszor vendégszerepeltesse, de tartunk tőle, hogy úgy járunk vele, mint laptársaink M e r i n a k. a. ajánlásával, ki már három hó óta van itthon s még máig nem jutott felléptetéshez. Egyúttal megemlítjük itt, hogy Mizsei (Merina) k. a. közelebb Balassa-Gyarmaton énekelt egy hangversenyben, melyet az ottani uraságok a honvédek javára rendeztek. A művésznő fogadtatása ki­tűnő volt. Lovas tisztelgők mentek eléje. A hangverseny­ben három ízben énekelt,­egy dalt az Alvajáróból, egyet a Traviátából, és magyar népdalokat. Ugyanez előadásban Liszt fiatal tanítványa Sípos hazánkfia is közreműkö­dött kitűnő zongorajátékával. Hogy mind a ketten nagyon tetszettek és zajosan megtapsoltattak, magától értetik mint a constructio végén a pont. * A pesti jótékony nőegylet f. é. ápril 21 től május 18-ig terjedő négy hétre jelenleg létszámban álló 449 szegény számára — kik közül 40 új és 400 már elébb is részeltetett — 1842 ft. és 70 krárt o. é. utalványozott; és pedig hetenkint részesülésben álló szegényeknek 361 ft. 5 krárt, havonkint és évnegyedenkint részesítetteknek 1220 ft. 21 krárt, egyszer mindenkorra segélyzett 42 sze­génynek 217 ft. 75 krt; az egyleti szemhélyog-gyógyinté­zet részére 43 ft. 69 krárt. Ez alkalommal a választmá­nyi nők szegények állapotát tárgyazó 54 vizsgálat­­­­ró­l tettek jelentést. Az egylet kötőintézetében jelenleg egyéb munkára nem képes 19 szegény talál fog­lalkozást és keresetet. A szemgyógyintézetben jelenleg 7 beteg gyógyittatik díjtalanul. * Városi l­áztelkek. Szekrényessy József úr által értesültünk, hogy azon petitió, melyet több előkelő pol­gár és házbirtokossal együtt alá­írva még a volt rendszer alatt benyújtott, s melynek tárgya az, hogy az új épület, sörcsarnok és czukorgyár közti üres háztelkek közárve­résen egyeseknek eladassanak, s a bejövendő összeg a város szépítésére és értékesítésére fordittassék, — más­részről az ott létező falakhely elhelyezése által a tüzve­­szedelmek oka gyökeresen eltávolittassék, — miután az illetők e petitióval elutasittattak, most azt, a városi kép­viselő testület megalakulván, újólag be fogják nyújtani. * A pesti ág. hizv. evang. egyház f. hó 17 -én tartott közgyűlésében egyetemes egyházi felügyelőnek Szentiványi Márton liptói, Radvánszky Antal zólyomi főispánt és b. P­r­ó­n­a­y Gábort jelölte ki. * A d­ebreczeni ellenőr második füzete következő czikkekkel futja tovább jól kezdett pályáját: A debre­czeni kollégiumi gazd. tanintézet; a német és osztrák kultúra; a nemzetiségek; az osztrák deficitek; Erdély uniója; államférfiaink ; porosz és olasz államadósságok ; a magyar takarékpénztárak (e czikk nagyobb elterjedés végett lapoknak is átengedtetik) a nemzetiségi igények kielégítése; körültekintés a hazában. (Hat füzet ára postán 2 ft; egy füzet 30 kr.) A kiadás elég csinos, de épen, miután érettebb olvasók képezendik e füzetek kö­zönségét, tisztább és nagyobb betűket óhajtanánk. * Folyó hó 16-án és 17-én volt az összes m­a­gyarországi izraeliták küldöttjeinek értekező gyűlése a pesti zsinagóga épületében. Jelen valának mint a „M. O.“ értesül: dr. Löw szegedi főrabbi; Fischer Mór, a jeles herendi porczellán-gyár derék tulajdonosa, Holländer Leo Eperjesről; dr. M­e­­­s­s 1 pesti fő­rabbi ; és dr. Grosz, váradi orvos és mások. A gyülekezet a tanácskozások eredményéül egyhangúlag elhatározta, hogy a­miről szó volt, a nemzeti képviselőházhoz a zsidó kérdést illetőleg petitiót beadni nem fog, és e végzés in­dokait a napokban megjelenendő emlékirat által fogja a nyilvánosság elé terjeszteni. * Erkel nemz. színházi karnagy egy víg operát szán­dékozik írni. A szöveget Czanyuga írta és „Sarolta“ czi­­met visel, — ha nem csalódunk, az már rég készen van s hogy ha az, melyre mi emlékezünk, u ..y az, kivált ha a nyelv átjavíttatik, igen jó sikerrel lesz zenére tehető. * Idegen operák. Offenbachtól ismét egy új operettet adnak Bécsben: „Fortunio mester és szerelem­ dal”i. Pá­­risban a „Bon nouvelle“ palotában német operaházat akarnak berendezni. Wagner Richard a sokszor kifütyült, kipisszegett most a francziák ez insultjáért a császár által a becsület rendjével tiszteltetett meg. * Az idén két vén német székesegyház fog 800 éves jubilaeumot érni. Május 5 én leszt.i. nyolcz százada, hogy a hildenheimi székes templom befejeztetett, s augustus 15 -én a speyeri császári székesegyház jut el e korig. * A hitelintézeti fényerő annyi vélt szerencséje közt végre kiderült, hogy egy azücsmester az igazi sze­rencsés. * Egy ritka ajtónálló. A bécsi parlamentház szá­­mára a főszemélyzet már ki van nevezve. Közte három portás, kiknek egyike az austriai birodalomban dívó min­den nyelvet beszéli s minden birodalmi tanácsost saját anyanyelvén utasithat. * A bécsi zavargók egy részét tíztől harminczig ter­jedő vessző­ütésre ítélték.­­ Az első magyar általános biztosító társaság igaz­gatóságához s főügynökségeihez már több jégkár-biz­tosítási bevallás érkezett, mi kedvező előjelként szolgál arra nézve, hogy a tavaly a harmadéve országszerte tör­tént roppant jégkárok által okult mezei gazdák ez évben sietni fognak igénybe venni a jégkár elleni biztosítást, mely tekintetben igen kedvező feltételeket nyújt a hazai biztosító intézet. Az eziránti bizalom terjedésére s meg­szilárdulására igen sokat tett az, hogy a több mint 1000 kárért járt, összesen 250,000-sra menő kármentesítést gyorsan és biztosítottjai teljes megelégedésére nyújtotta. A hazai biztositó intézet működésének megkezdése (1858.) óta 17,949 jégkár-biztositási kötvényt adott ki. 91. szám — 18­11. Szombat, április 29. Ghyczy Kálmán főelnök a napi­renden lév® tárgyakat elősorolván, mindenekelőtt jelenti, hogy néhai Majláth György országbíró, s a felsőhit el­nöke, a tántoríthatatlan nagy hazafi, a kitűnő jogtu­dós, a részrehajlatlan szigorú bíró az élők sorából a nemzet fájdalmára kiszóríttatván, emlékére holnap azaz ápr. 20 -án délelőtti 0 órakor a Pest belvárosi plébánia templomában gyászmise fog tartatni, s indít­vány­ozza, hogy a képviselőbiz e vagy férfin iránt ér­zett kegyeletét tanúsítandó, testületileg jelennék meg a gyászmisén. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott olyformán, hogy a képviselők a múzeum termében 7-9 órakor fognak összegyűlni, s innen testületben menen­­denek a szentegyházba. Ez után az elnök jelenti, hogy több új kép­viselő adta be megbízó levelét, névszerinti gróf Vay Mihály, Bogdanovita Willibald, Kende Kantit, Bárány Gusztáv, Királyi Pál, Erős Lajos, Lakinich Mihály, Csernovics Péter, (éljenzés !) és P­ó­k­a György. Pongrácz La­jos, Gál Péter, Kubinyi Flóris képviselők megválasztása ellen pedig újabb panaszlevelek adattak be , s a ház szabályai szerint az új követek igazolá­sát a majdan választandó 9 tagú bizottmány inté­­zendi el. Jelenti továbbá, hogy Pulszky Ferencz Tarinból, Simony­i Ernő pedig Londonból megbízó leveleiket szintén beküldték, azon kérelemmel, hogy a képviselői állomásaikat elfoglalni akadályozva lé­vén, ez akadályok elhárítása végett a képviselőház intézkedni szíveskedjék. (Előleges véleményzés végett hasonlóan a választandó 9 tagú bizottmányhoz tétet­nek át az érintett levelek!) Fráter Pál pedig az igazoló osztály vélemé­nyére újabb felvilágosítást s a makói képviselő válasz­tása ellen fellépett kérvényezők újabb indokokat nyúj­tottak be, melyek az igazoló osztályok jelentéseinek felolvasásakor bővebben a ház ebbe fognak terjesz­tetni. Végre a korelnökségtől átvette azon okmá­nyokat is, melyekben V­ik Ferdinánd király, s Ferencz Károly főherczeg a trónról lem­ondanak. (Ez okmányok kinyomatása felkiáltás útján elrendel­tetett !) Jelentését az elnök a fentírt módon befejezvén, véleménye szerint napi­renden a következő tárgyak lennének :­ 1 a 9 tagú bizottmány megválasztása, mely az új képviselőket igazolandja; 2. a kérvényeket elő­­legesen megrostálandó bizottmány kinevezése; 3. in­tézkedés az országgyűlés naplójáról, melyet gyorsírók vezetnek, s mely eddig (bár az eddigi ülések tanács­kozásai készen vannak,) közzé nem tétethetett, mivel jelenleg hivatalos újság nem létezik; 4. a képviselő­ház tisztviselőiről, szolgáiról s átalában a készpénzbeli kiadásairól való gondoskodás. Egyszersmind a képvi­­selőházban fentartandó rend fentartására, jegyek ki­osztására, stb. Hajnik Pál képviselőt jövendőre is megkéri, eddigi fáradozásáért a ház nevében köszöne­tet nyilvánítván. A napi­rend kitűzése után a vitatkozások meg­kezdődtek, de a vélemények nagyon megoszlottak. Sokan mindenekelőtt a verificatio kérdését s így az iga­zoló osztályok jelentéseinek tárgyalását sürgették. Mások a 9 tagú bizottmány megválasztását tették első helyre, ellenben a kérvényező bizottmány megválasz­tása egyhangúlag későbbre halasztatott. Némelyek a publicitást tartván legfontosabbnak, az országgyűlés naplójáról kívántak legelőször is intézkedni. A tanácskozást nagy tapintattal vezető elnök az eltérő véleményeket kiegyenlítvén, s irányozván: kö­vetkező határozatokban állapodott meg az ülés. Az országgyűlési naplóról való intézkedés a két alelnök­­re, s a hat jegyzőre, a ház tisztviselőiről, szolgáiról, költségeiről való gondoskodás az ideiglenes országház tárgyában kinevezett választmányra bízatott, hozzá­adván még a 2. alelnököt és jegyzőket. Végre a 9 ta­gú bizottmányra nézve abban jön megállapodás, hogy erre a 9. osztály elnökei választassanak meg, de mivel a 9-ik osztály elnöke a ház elnökéül választa­tott, az illető osztály felszólíttatott, hogy helyette egy más osztály elnököt válasszon, mi még a gyűlés alatt megtörténvén, a többség Ny­ár­y Pált kivánta elnök

Next