Sürgöny, 1861. június (1. évfolyam, 124-148. szám)

1861-06-01 / 124. szám

Első évi folyam. Szerkesztő-hivatal Aldauaaor 5. ic. 2-tlik eme • L Kiadó hivatal: Barátok-tere 7. szám. földszint Előfizethetni Budapesten a kiadóhivatalban barátok-tere 7. srám. földszint. Vidéken bérmentes levelekben, minden postahivatalnál.SÜRGÖNY Előfizetési árai austriai értekben. Bidapeeton, kándos hordva. ft kr . ft kr Ecéssévre 16 — Évnegyedre 4 60 Félévre * 50 Egy hóra 2 — Vidékre, naponkint postán ft kr.fk Egészévre 19 — Évnegyedre b — Félévre 10 — Egy hóm 2 - HIVATALOS RÉSZ. Del. kir. Apostoli Felsége f.éri május 2- töl kelt legmagasabb sajátkezű iratával, serebestyei Rigyitsky Pál krassói földbirtokost, a nagy kikindai kerületben a 3 ad osztályu vaskorona renddel legkegyelmesebben földiszitni méltóztatott. N KMI HIVATALOS RÉSZ. Orsz.ággyölési tudósítás. A képviadobás ülése május 31-én. Elnök: Ghyczy Kálmán. Jegyző : Jóra György. A május 29-ki jegyzőkönyv hitelesítése után elnök bemutatja a hozzá érkezett iratokat, u. m.: Borsod megye levelét, melyben fájdalmát nyilvánítja gróf Teleki László elhunyta felett. Kollár Antal esztergomi polgármester levelét az adó erőszakos behajtása tárgyában; Sopron megye levelét, melyben kéri az országgyűlést, hogy az 1848. és 1849-ki védelmi harczokban működött hazafiak nevei törvénykönyvbe iktattassanak, az elesettek emlékére pedig Budapesten országos szobor emeltessék; Baranyamegye kérvényét, melyben a pécsi lyceum visszaállítását kéri, Szeged város levelét, egy kebelében állítandó váltótörvényszék iránt. Jelenti továbbá, hogy a táthi kerületi új képviselő Zsitvay J. beadó választási jegyzőkönyvét, s az állandó igazoló bizottmány jelentése szerint kifogás nélküli képviselőnek elismertettek : Szatmári Király József, Décsei László és Königsmajer. Végre Popovits Milos a blgrádi szerb hivatalos újság szerkesztője ajándékban megküldi újságának egy példányát, mi is a képviselőház részéről szives köszönet mellett elfogadtatott. Napirenden az indítvány feletti tanácskozás lévén, Mocsáry Lajos szívesen elvállalja a felelősséget a felírás mellett. Mert szerinte passiv állásunkból most activ térre kell átmenni, miután siker nem létében passiv állásunkba, mint erős sánczunkba mindig visszavonulhatunk. A felírást pártolja mind lényegében, mind alakjában. Patay István röviden, de katonásan fejezi ki magát, hogy ő lényegben pártolja U cár indítványát, a Tisza Kálmán által ajánlott pótlékokkal; szeretné még a volt katonai alapítványok mibenlétét is kifejtetni. De alakjára nézve nem pártolhatja Deákot, hanem határozatra szavaz, pedig neki is lélekismerete súgja ezt, s az óvatosság nem mindig czélszerű, mert például, ha a magyar felelős minisztérium az első 10 honvédzászlóalj felállítása körül nem jár el oly óvatosan, J e 11 a c s i c b soha nem jön Magyarországba. Ek közé Kázmér Deákot pártolja mindenben. A forma kérdést olyannak tartja, mint a hitvallást, melyet közönségesíteni nem lehet, hanem mindenki maga hite szerint kivin boldogulni. Ő tehát felírásra szavaz, mert ezt mint positív eszközt hatalmasabb és czélszerűbb módnak véli alkotmányunk visszanyerésére, mint a határozatot, mely csak negatív eszköz. Bujanovich Rudolf a felföldi mezei gazdaságnak nyomorult állását fejtegette a lefolyt 12 évben, s a felírás melletti okokat kezdi cáfolgatni, de oly hosszasan, hogy utóljára a ház figyelme kifogyván, csaknem általános conversatio fejlődött ki, mit az elnök többszöri csengetése sem tudott megakadályozni; ellenben beszédének, melyben határozatra szavazott, bevégzése miatt általános ellenben részesült. Csengeri Antal mind lényegében, mind alakjára az indítványt pártolván, azt fejtegeté, hogy a civilisajtó legnagyobb előmozdítóját, a szabadsajtó ügyét, miképen kezelték azok, kik civilizálóraink akartak lenni. Beszédét egész terjedelemben adandjuk. (Éljenzés.) Révész Imre hatalmas beszédet tarta a határozat mellett. Mint minap Zsarnay, úgy ő is helytelennek találja, hogy a felírásban a pragmatics gauctióra történik hivatkozás, mit tenni őseink mindig óvakodtak, (erre már múlt ízben megtettük észrevételünket, de ha a pragmatics sanctio aggodalmat szül, bízvást felcserélhetjük a koronázási hitlevél 4-ik pontjával). Szerinte a jelen országgyűlés törvénytelen, mert a fejedelemnek, mint törvénytelennek joga sem volt ezt összehívni; ezenfelül kiegészítetlen lévén, felírásba már csak ezért se bocsátkozhatnék, tehát határozatra szavaz, de úgy, hogy ebben mind elmondatnék az, mi Deák indítványában van, megtoldván azokkal, melyeket Tisza Kálmán javasol. E beszédet a határozat mellett levők nagy éljenzéssel fogadták. De nekünk is szabad legyen azon megjegyzést tennünk, hogy ha a mostani országgyűlés törvénytelen, úgy logie az következik, hogy a képviselőház se felírást, se határozatot ne hozzon, mert törvénytelen testületnek nyilatkozata Európában figyelmet sem érdemel, s ha a tettleges fejedelem Révész úr szerint törvénytelen, nem volt joga országgyűlést összehívni, úgy nem lehet joga magyar felelős mndszereket is kinevezni. Hogyan állitsák vissza tehát előbbi alkotmányunkat? Az ülés folytatása jun. 1-jén d. e. 10 órakor leend. TÁRCZA. Napi ujdonságok. * Az a r napi szent körmenetnek, melyet bíbornok hg prímás ő eminentiája személyesen vezetett, a legszebb idő kedvezett. Az esőzés és borongás idő azon perezben szűnt meg, midőn a fárdalat kezdetét volt veendő. A menetben hatóságaink és ezédeinken kívül ezúttal az ország képviselői is teljes számmal vettek részt. Délután a lakosság ezrei matattak a zöldben. A császárfürdőhöz, miután a gyógyforrásnál rendkívül látogatott rennio volt ez estve, egy külön nagy gőzöst kellett estve 8 órakor küldeni. * Névváltoztatás: Temesvári ügyvéd Stockinger Mór vezetéknevének „8 nyokára leendő átváltoztatása legkegyelmesebben megengedtetett. * Követválasztás- Doroghon az esztergomi választókerületben Zsitvay József kiáltatott ki képviselőnek. Érti pártja visszavonult. * Pestváros hatósága f. évi május 31-én reg. 9 órakor a városi tanácsteremben közgyűlést tartott, melyen egyéb fontosabb tárgyakon kivül a bas árszabályozása is tárgyaltatott. * Öröm-hír. Budaváros községe, élén derék polgármestere F e 1 e y v e 1, magához hiven,[a 28-án tartott közgyűlésen, folyamodványomra a magyar színészetet kebelében állandósítani és egy általam a lánczhíd mellé tervezett népszínház építéséhez pénzbeli segélylyel is járulni elhatározta. Molnár, színigazgató. * Az akadémia palotájának tervrajzai a múzeum régiség osztályának csarnokaiban közszemlére vannak kitéve. A két újonnan beküldött tervek mindegyikét nevezetes világhírű művész készítő, méltók is mesterükhöz. Elenze Leóé régi olasz renaissance stylben készült, különösen szép a Lloyddal szemben eső főhomlokzat, melynek középen nagy kiugrása van, mellette két oldalról két szoborral díszítve. A másodemeleti ablakok kisebbek, inkább széles mint hosszú négyszög alakkal. A képtár a harmadik emeletre van tervezve, világítását felülről kapván. Az egészen ízléses egyszerűség ömlik el. E terv szerzője Klenze a bajor király főépítőmestere, s a nevezetesebb müncheni építmények tervezője. A másik új tervrajz a jeles Stübleré, a ki a berlini uj, és a stockholmi múzeumot, a berlini kir. képtárt stb épité. Es uj ofrbz renaissance stylü, a könyvtárt földszintre, a főtermet az első és második egybefoglalt emeletekre, ■ a képtárt a harmadikra tervezi , szintén felülről jövő világítással, főhomlokzata kiugrással , az ablakok körül igen szép szobordiszitmingek , czirádák , párkányzatok és reliefmunkákkal. S bár az akadémia palotája egyszersmind bérházak, és ezáltal a tervezőknek a helyben gazdálkodniok kellett, mindazáltal mindegyik oly dicséretesen oldá meg feladatát, hogy e két új tervrajz is minden tekintetben méltó helyet foglal el Henszeman és Ferstl remek tervei mellett. (P. N.) * A szép meleg napok virágzásba hozták — talán ez a phramis is megjárja — a szalmakalapokat. A nánási szalmakalap-gyárból most érkezett egy új , nagy szállítmány Kutasihoz a váczi utczában. Mint halljuk, e gyárnok a magyar ipar előmozdítására munkásai közt az idén is fog ösztöndíjakat kitűzni. * Szaboly Seraphin k. a. búcsú-hangversenyét múlt szerdán d. u. csak kis közönség látogatta, de meglehet, még az üres székek is a művésznő mellett szóltak, amennyiben azokra olyanok nem jelentek meg, akiknek a búcsú elviselhetetlen volt. Elég az hozzá, hogy nekünk is, akik ott voltunk, elég érzékeny szívünk volt sokat megtapsolni, ami csak azon tudatnál fogva hatott reánk, hogy utoljára halljuk. Bevezetésül a hangversenyzőnő Beethoven sonatáját játszotta hegedűkísérettel , és játékát a búcsúzó iránti udvariasság nélkül is szépnek és kifejezőnek mondhatjuk , hanem a hegedűrészben Kuller Czeczilia fiatal karjai még nem bíznak meg ily feladatokat. A negyedik szám alatt előadott zongora apróságok közt a keringő (ha jól tudjuk, Schuberttől, mert a Programm egészen más darabokat jelentett), kiválókép tetszett. A magyar dalt valaki egy oly szép, szelíd paripához hasonlította , mely a gyönge lovast sem dobja le: e hasonlat nem igen elmés , de hogy igaz lehet , azt ma Markovits Ilka kisasszony nagy tetszést aratott éneklése bebizonyította. Szerdahelyi a „Pro et contra“ s kívánatra a „magyar phlegma“ czímű darabokat szavaló Kakas Mártontól. A kakastoll a dicsőség bokrétája lett Szerdahelyi művészetének süvegén. (E calembour megbocsátható nekünk, mióta parlamentünkben is találkozik, aki ily stylusban beszél.) Lendvainé assz. egyéniségéhez s a saisonhoz mérve a gyöngyvirág meséjét szavalta. Ritka önmegtagadás, hogy inkább a virágillatos május, mintsem a politikai idők vezették a darab választásában. E csinos költemény szerzője beszélhetne róla, mennyivel többet ér most — Kipfelhauser. A hangversenyzőnő testvére Anna k. a. és Bignio Lajos a Kunokból énekeltek egy kettőst. Anna k. a. mint énekesnő a kezdő poétákhoz hasonlít, kiknek Pegazusa úgy neki szilajodik néha, hogy kantárt, hevedert, nyerget, mindent leráz magáról. Az ő éneke is az iskola minden fékét lerázta magáról. Vágtatott mindaddig, amíg társáról észre nem vette, hogy vége van. Befejezésül Liszt magyar rhapsodiája volt ígérve, de a hangversenyzőnő mint kedves háziasszony tudta, mivel csinál örömet vendégeinek, és a Rákóczyt játszotta. * A „Del.“ jelenti, hogy Csanádi püspök Bonusz Sándor a püspöki consigtoriumban a latin helyett a magyar nyelvet léptette életbe, s egyúttal elrendelte, hogy az ítéletek is ezen a nyelven adassanak ki. * A „Gy. K.“-ben inditványoztatik, hogy Győr városa azon utczaneveket, melyekkel 1845- ben a nagy hazafiakat avagy eszméket megörökíteni vélte, állítsa újra vissza, — hogy legyen ismét Rákóczy tere, Egység tere, Széchenyi tere, — Kossuth Lajos-, Batthyányi Lajos-, Deák Ferencz-, Klauzál Gábor-, Lukács Sándor-, szabad sajtós martins 15 ki utcza. Melyekhez ujabbakat adandó volna a „Teleki-sor“ és Kazinczy utcza. Az indítvány bizonyosan tetszeni fog, csak aztán ezen szépnevü utczák kövezetére és tisztán tartására is kellő figyelem legyen. Hogy azonban Győrött a szellem egészben véve nem áll tökéletes arányban a fönebb idézett szép nevekkel, egy másik közlő soraiból látjuk ugyancsak a .Gy. K.“-ben : Szilvássy úr — kinek ugyan a becsületben megőszült ősz polgármester minapi vastag megtámadása óta nem esküdnénk meg minden szavára, azt írja, hogy egy reactionarius ülésben az iskolai bizottmány által nyelvünk s nemzetiségünk érdekében tett intézkedések újra fenekestül fölforgattattak s ma már ismét egy nyelvünket se nem értő, se nem beszélő cseh iskola-elnök, egy morva igazgató és 3, szinte nem magyar tanár növeli a magyar izraelitákat, — ezenkívül az említett ülés még a „Bach uralommal is kacsintgatva,“ egy tanítóját, ki családapa egyszersmind, azért fosztotta meg tanári állomásától, mert a „Magyar izraelita“ czimű lapban „felsőbb helyről ránktukmált“ valamiről szólt. Ezen események bizonysága szerint — így fejezi be a levelező — a győri izraelita közönség a színleget leszámítva, lényegben kevés készséget és akaratot mutat a beolvadásra. — Azt persze nem tudjuk, vájjon e sorokban nincsen-e némi befolyása azot könnyen gyanúsító szellemnek, mellyel a Gy. K. e lapot egyik újdonságát megtámadja, mivel az fölemlítvén győri kath. képezde növendékeinek abbeli nyilatkozatét hogy ők a minapi győri excessusban vezetői szerepet nem játszottak, még azt is teszi hozzá: „bizonyosan vakon vetetni sem engedték magukat.“ És hogy elferdíti e szavaink értelmét? . . Szép az, ha a „tejfölösközt“ „Szabad sajtó“ utczának nevezzük el, s a fehérvári utczát „Deák Ferencs“ utczának kereszteljük, hanem a puszta neveken túl a szellemből is jó lesz valamit eltulajdonítani. * A kolozsvári várostanácsba következő urak választottak : Dobokai Ferencz, Filep Samu, Makoldi Samu, Tamási János, Hinca Samu, Filep István, Medgyesi Tivadar, Csehi Sándor, Nagy Imre. Következik a fő- és aljegyzői állomások betöltése. * Lúgosról írják a „P. L.”-nak : As ottani szolgabiró egy pénzügyőrt, ki május 12 dikén egy vásárra jött földmives ellen, minden magyarázható ok nélkül fegyverét használta, befogatott,a enyhítő körülményül beszámítván fiatal korát, egy havi börtönre ítélt el. A rugóci pénzügyi tanács azonban a közelebb kiadott ministeri rendeletnek, hogy az összes cs. k. hivatalnokok a rendes polgári törvényhatóságok alól kivétetnek, a katonai hatóság alá rendelendők, oly hatást tulajdonított, miszerint az nem csak jövőre, hanem a múltra nézve is visszaható erővel bír, s azon megkereséssel fordult az alispánhoz, hogy a vádlottat bocsássa ki, illetőleg a katonai törvényhatóság kezébe szolgáltassa. Követelése azonban visszautasíttatott. Nemrégiben ugyanezen tanácsos úr egybegyűjtő hivatalnokait, s egy állítólag a temesvári orsz. pénzügyi igazgatóság által kiadott rendeletet olvasott föl nekik, melyben az összes hivatalnokoknak szigorúan megtiltatik, hogy magyar ruhát viseljenek; ez alkalommal a hivatalnokok néhányához különösen komoly szavakat intézett ; ápril hónapban, valószínűleg — írja a levelező — ugyanez okból függeztetett föl távirati jelentés útján folyó fizetésük, s májusban ugyancsak távirati jelentés folytán ismét utalványoztatott. A pénzügyi tanácsos úr továbbá megjegyzi, hogy azon hivatalnok urak, kik e rendeletnek alá nem vetnék magukat, mondjanak le állomásaikról ; (az említett hivatalnokok mind magyarok), végre fölemlíti, hogy többen gyakorta folyamodnak előlegért, de ő senki mellett sem fog többé szót emelni, miután látja, hogy ily drága öltözetekre elégséges pénzük van. — Asbóth Lajos volt honvédtábornok f. bő 2- én érkez szett vissza családja körébe egy cs. k. tiszt kíséretében, festve fényes fáklyásmenettel üdvözöltetett. Madách Imre beszéde. Tisztelt képviselőház. Gibbon, a nagy angol történetíró azt mondja: ha Alarich a ravennai tanácsban jelen lett volna, valószínűleg ugyanazon rendszabályokat javasolja, melyekhez Honorius ministerei, ellenében valóban nyúltak. E jelenet ismétlődik mindenütt a világtörténetben, hol államok indulnak bomlásnak, mert országokat nem intézményeik jósága, de a közszellent nem theoriák ragyogó volta, de a polgár-erény tartja fenn, s mint koszorús költőnk mondja: „Minden ország támasza, talpköve A tiszta erkölcs, mely ha megvész, Róma ledül s rabigába görbéd. S miket Gibbon a bomladozó római birodalomról ir, mindazt szemeinkkel látjuk megújulni a bécsi urak tanácsában, mint megdöbbentő jelét az időnek, mert valamint Cincinnantusokat és Aristideseket, Petényieket és Csányiakat csak nagyjövőjű nemzet Belilhet, úgy Heliogabalusok és Cleanderek, Brukok és Eynattenek csak ott teremhetnek, hol Hamlet szerint valami rothadás van az álladalomban. E rothadást 12 éven keresztül mindnyájan keserűen érezek, azon 12 év alatt, melyről Tacitussal méltán elmondhatjuk : magnum profecto dectimus patientiae documentum; de melynek borzalmait oly remekül ecsetelték már előttem, hogy halvány színnel hozzájárulni nem akarok, s csak annak vizsgálatába bocsátkozom, ha váljon azon osztrák státusférfiakat, kik oly szentségtörő kezekkel merészeltek a történeti fejlődés és emberi jog kerekébe belebágot, s kiknek politikáját a siker, a kormánytudomány örökös mérő-serpenyője régen elitélte, bírtak e legalább eszményképül oly nagy, oly lelkesítő ideált, mely eljárásuk mentségéül szolgálhat ? Ez eszmék egyike, melyek e státusférfiakat vezették, a birodalom egysége volt. Az osztrák dynastia alatt conglomerált heterogén országokból egy homogén államot alkotni, mint az Spanyol-, Francziaországban vagy Nagybrittaniában történt, szép és nagy eszme volna, csakhogy 1400 esztendővel késett el, és miután du sublime au ridicule et un a qu' cun pas, valóban e nagynak látszó eszme is nevetségessé vált, épen úgy, mint Don Quixot törekvése a lovagkor visszaállításában, mi pedig nem is 14, csak egy félszázaddal késett el, mint nevetségessé válnék a keresztes hadak maga idejében magasztos ideáljának napjainkban felmelegítése Mielőtt még a nemzetek és államok egyéni kifejlődést nyertek, midőn még egy zűr volt az egész, akkor az elemek egyesülhettek nagyobb organizmusokká, de akkor nem egyes intéző bölcsek szavára, de önmaguknak készítve életprincipiumot, a históriát, rejtekben, halkan, mint az organizáló természetben minden és mindig. Ez azonban már meglevő életvidor organizmusok közé lép, s azokat akarja összeolvasztani, annak gyilkolással kell kezdenie, és romlást, rothadást igen, de életet előidézni soha nem fog. Tarniok kellene azon kívül azon igen tudós doctoroknak, kik mindenhez értenek, azt is, hogy külön népcsaládokhoz tartozó nemzetek még azon organizáló századokban sem olvadtak össze soha, s hogy csak két példát említsek, mint az amerikai faj soha az európaival nem egyesül, de inkább kivesz, mint a vegyest lakó török és görök nem olvad össze, úgy az állat magyar sem olvadhat össze az indogermán népekkel soha ; de uraim, kiveszni sem fog, mert világtörténeti hivatása van, melynek még csak első felvonását játszotta el Ezért tehát az osztrák államférfiak egységes Austriásokkal a legenda hét alvójaként tűnnek fel nekem, kik nagy későre felébredve, olyan pénzzel kínálták a világot, melynek már régen kelete nem volt. Másik vezéreszréjök az osztrák státusférfiaknak az volt, hogy bennünket czivilizáljanak, mint olyanok, kik hivatvák a czivilizátiót Keleten terjeszteni. Ezen egész kiindulási pont részint vastag ignorantián, részint malitiosus ámításon alapszik. A magyar nemzet sz. István korától kezdve mindig a többi Európa czivilisatiójának színvonalán, sőt sok esetben azon felül is állott, mire hogy a részletezéssel a ház türelmét ne fáraszsza ei, csak néhány példát kapok ki. Ott áll a legbabonásabb századokban Kálmán királyunk törvénye a boszorkány nemlétéről, ott áll az első keresztes hadak idejében nemzetünk felvilágosodott magatartása. Ott azon tény, hogy a feudalizmus nálunk soha oly virágzásra nem juthatott, mint az állam egész megsemmisítésével jutott szomszédainknál. Ott van végre mint fényes lap a protestánsamus első idejéből vallási türelmünk akkor, midőn Európaszerte az eretnek máglyái lobogtak. De honnan mentett tudományosságunk is uj táplálékokat az első időkben? a konstantinápolyi bölcsektől, később az Anjou házbeli királyok alatt Olasz és Francziaországból, melyeknek egyetemeit látogató túlnyomó számmal ifjúságunk, s csak midőn a korszükséggé vált vallásreformátió szavát épen Németországban emelte fel, kezdtük a német tudományt fölkeresni, és akkor is kérdem, nem ,ppen a mostani osztrák államférfiak elődei szellemben és hatalomban voltak azok, kik ez eszmék áldásos hatását a legújabb időkig hazánkban mindig gátolni , paralelizálni igyekeztek. *) Hol keressük tehát a német civilizáló hivatás eredményét? Keleten? A dunai fejedelemségekben, Lengyel-, Oroszországban franczia művelődés, franczia eszmék virulnak. A hozzánk költözött német vendégek nemcsak *) Literaturunk ujra-teremtője végre Kazinczy neme latin, görög és franczia mintákat honosított, németek helyett ? 124. szám — 1801. Szombat junius 1 kenyeret és sót, nemcsak örömet és veszélyt, de szokásokat, művelődést és baxasténetet osztanak velünk. Vagy forduljunk másfelé? Amerikába, hol a német a nagy angol nemzet szabad intézményeiért szívesen felejti nemzetiségét és szolgasága emlékeit; vagy Afrikába, hol ismét angol missionariusok hirdetik kiválókig az igét. Hogy terjeszték az utolsó 12 év alatt köztünk a civilisatiót — az ismét el volt mondva fényes szónoki latokban, én csak még azt jegyzem meg, hogy midőn Bach a democratico-absolut kormányfőm,a föltalálója Rockblickjében civilisatori eredményeit tálalta a világ elé, az részint szemtelen elcsavarása volt a tényeknek, mint például az, midőn elősorolja, mennyi 3—4 osztályú tanintézettel ajándékoza meg hazánkat, mert azt elhallgatja, hogy ezeknél sokkal több 6—8 osztályú tanintézetünket törüilt el. — Elhallgatja, hogy mig a mi volt intézeteinkben a birtoktalan tudntvágy ingyen képezheté magát, addig az övének súlyos terheit a vagyonos is alig birja el. Részint pedig oly eredmények fölmutatása, melyek korántsem a kormány pártolása által, sőt a kormánynak is ellenére, az előretörő nemzeti genins termékenyítő fugalma alatt keletkeztek, s igy ő azon kakas nevetséges szerepét játsza, mely kukorikolásának tulajdonitá a hajnal hasadtát. Valóban ennyi arrogantia eszembe juttatja a német költő eme szavait: Wo ist des deutschen Vaterland? Wt.’s Pnlver einer einst erfand, Und hent noch jeder dünkt dabei : Dass er der Miterfinder sei. Mindezeknél azonban még igazibb bérmérője a civilisatiónak a politikai érettség és szabadság, s e tekintetben önérzettel kérdezhetjük Európa népeit, kérdhetjük szétszilált szerencsétlen szomszédainkat, kiknek szívből kívánjuk állapotaik javulását , ki állt századról századra előbb mint mi, s ki áll jelenleg is jogban és értelemben erősebben nálunk, ha szerencsében s anyagi erőben nem is? Magna chartánk az angolokéval egyidejű, mit a genfi bölcs csak a múlt században elméletként bírt fölállítani a contrat sociale-ról, az államunk alakulásában egy ezredév előtt históriai tény volt. Mit a világrenddé franczia forradalom véres küzdelmek közt bírt csak kimondani a népfelségről, az 1790-ben törvényül lett nálunk formulázva, hogy minden majestas a nemzetnél van, s mi törvényben kimondatott, azt a gyakorlat életbelépteté, s már akkor a vegyes ülések igy lönnek azólitva: Felséges haza. S minket, kik ily előzményekkel bírunk, akarlak 12 évi sanyargatással, melyben a római íróval szólva: vidtimus, quod ultimum esset in ervitute, s mint Izrael népét a babilóniai fogságban rákényszeríteni, hogy Isten ujjával irt törvényeinktől elpártolva egy Baalhoz szegődjünk, kinek istenségét más nem bizonyítja, mint terhetlen oltárán füstbemenő vagyona millió szegénynek, s elfolyó vére emberáldozatuknak. De bár e 11 év alatt cselekvésük korlátot nem ismert, hogy reája illettek szent Bernát szavai : facitis quid potestis, an autem oporteat, questio est; végre kisült, hogy nem oportebat; villámaik, melyeket reánk szórtak, épen úgy nem ártottak, mint egykor a pápa egyházi átka, melyet egyszerre az Európába tört törökök, az égen feltűnt üstökös és a sáskák ellen kimondott. A kísérlet nem sikerült, gyöngébb volt az erőszak mint a szellem. Mi a democratico-absolutisticus kormány roma feltalálójának nem sikerült, azt Schmerling az absolutisticus-democratia feltalálója kísérti meg újra, mégpedig az alkotmány zászlói alatt, mert az alkotmányos eszmék legnagyobb győzelme az, hogy a mai korban ellenük is csak a szabadság színe alatt lehet harczolni. Ott állunk tehát ma ismét, hol 1850-ben álltunk.