Sürgöny, 1861. szeptember (1. évfolyam, 200-224. szám)

1861-09-11 / 208. szám

ról sem mondott ellene a felségi jogoknak, melyeket — mint alkotmányos monarchicus hatóság — mindig tisztelt, és tisztelni akar, — csupán az országgyűlésnek azon jogát ismerte el, melyet ez azon törvények mellőzése miatt nyilatkoztatott ki írájában, melyek az országgyűlés törvényes feloszlat hatásának lényeges kellékeiképen az 1848. 4-ik t. csikkben vannak szentesítve; midőn tehát Pest város hatósága az országgyűlésnek a törvény védelme mellett hozott határozatát j. k. helyessé, semmi törvénytelent, semmi megrovásra méltót nem csak nem cselekedett, de sőt alkotmányunk s szentesített törvényeinkből folyó szoros és elutalthatlan kötelességét teljesíté, mely alól bűnös mulasztás s esküjének megszegése nélkül magát fel sem oldozhatá. Hatóságunk ezen eljárását egyébiránt igazolja municipális szerkezetünk egész múltja,s törvénykönyvünknek a helyhatósági jogok és kötelességekre vonatkozó majd minden tétele, melylyel a hatóságok mindannyiszor éltek, valahányszor a felsőbb kormánynak akár cselekvő intézkedésével, akár szenvedő késkedésével a nemzet törvényes jogait látták fenyegetve. Példát e tekintetben csupán folyó századunk harmadik tizedéből idézünk, midőn a három éven kint tartatni szokott országgyűlés összehívását a főkormány a határidőn túl halasztva, a municipiumok annak összehívására mindazon eszközöket felhasználták, miket rájuk törvény és alkotmány nem csak jog-, de kötelességképen is ruházott. Ugyane kötelességet teljesiték helyhatóságaink a most feloszlatott országgyűlés összehivásakor is, midőn annak visszaállításánál az 1848. 4.és 5. t. czikkek rendeleteit mellőzötteknek látták. Akkor ezen kormányintézmény ellen a municipiumok tiltakoztak ; tiltakozásuknak ugyan óhajtott eredménye nem lett, de azért alapszerkezetek megtámadására sem vétetett ilyetén kötességbeli felszólalásuk alapul. Pest város hatósága tehát azzal, hogy az országgyűlés cselekménye mellett nyilatkozott, midőn alkotmányos helyhatósági szoros kötelességét teljesítő, nem vétett és alkotmányos fogalmak szerint nem véthetett az országgyűlést feloszlató fejedelmi jogok ellen, a minthogy ily kifejezés, ily ér elem említett határozatában sem nyilván , sem alattomban nem foglaltatik. Ezen előre bocsátottak alapján tehát alattvalói mély tisztelettel esedezünk cs. kir. Felséged legmagasabb trónja előtt, hogy tekintve a felhozottak törvényes erejét, és tekintve azt, hogy a magára hagyott alkotmányos hatósági tisztikar csak béna testet képvisel, mely a legjobb akarat, a legerőfeszítettebb munkásság és kitartás mellett sem teljesítheti azt, mit tőle e helyzetében közigazgatás és igazságszolgáltatás várnak és követelnek ; — de különösen legmagasabb figyelemre méltatva azt, hogy alkotmányos helyhatósági szerkezetünknek egyéb kormányzati formák közt abban is végtelen hasznosságú előnye van, hogy a közügyek tárgyalása nyilván s többek által történvén, valamint az azok iránti érdekeltség a tömeg minden rétegén át és áttörődik, s a minden viszonyok közt nélkülözhetlennek bizonyult ellenőrséget megvesztegethetlenné, s egyszersmind olyanná teszi, mely az államnak semmi költségébe nem kerül, úgy viszont — ha a törvény által ezen kezelésre meghívott és kijelölt testület elmozdításával a közügyek vezetése csak kevesek kezeiben öszpontosittatik, mikép a visszaéléseknek tágabb mező nyílik, úgy a bizalom szálai is megszakadoznak oly közigazgatási orgánum irányában, melynek neve és alakja alkotmányos ugyan, azonban lényegileg sem törvényt sem alkotmányt alapjául nem bírván, önmagát túléli, s a községnek, államnak fel- és elhasznált tevékenységéből semmi haszna, semmi előnye, s ezenkívül a helyhatósági ügyek kezelése a legelágazottabb szakképességet szükségelvén, ily tehetségeket rendszerünk leginkább képes öszpontosítani és értékesíteni, mely ezőknek a közügyek teréről leszoríttatásával hátrányt és kárt csak ezek szenvednek. Mindezeket legmagasabb figyelemre méltatva, a f. hó 4-én legfelsőbb elhatározás folytán felfüggesztett képviselő testületünknek, mint helyhatóságunk leglényegesebb alkatrészének működési törvényes körébe való visszahelyezését legkegyelmesebben elrendelni, városi tanácsunkat nélkülözhetlen törvényes és alkotmányos támaszával legmagasabban elláttatni, s alkotmányunkon ejtett ezen újabb sérelmet orvosolni méltóztassék. Kik egyébiránt a mindenkinek megengedett kérési jogot használva, alattvalói mély tisztelettel öröklitik Pesten, 1861. sept. hó 5 k én tartott hatósági közgyűlésünkből. Jegyzetté: Királyi Pál, m. k. Horváth Károly, m. k. főjegyző. — Kecskemét, aug. 31. A volt megyei épület vámosunk tulajdona lévén, most az a második városháza lett, s benne tartatnak képviseleti közgyűléseink május 8 -a óta s pedig a tárgyak halmaza miatt hetenként egyszer, t. i. hétfőn. Az aug. 6-ki gyűlésben érdekes tárgy volt Csongrád városának városunkhoz küldött kérő levele, melynélfogva a náluk kilenc hét óta adóbehajtáson levő 900 katona ellátási költségeinek fedezésére a várostól kölcsönképen ezer ftót kér. Elhatároztatott a kért öszszegnek azonnali elküldése, és minthogy a pénztárban pénz nem lévén, az összeget egy izraelita, habár nem szívesen adá kölcsön a városnak, s azt az uj tanácsnok Farkas Gergely úr d. u. le is vivé. Ugyanekkor Horváth Péter tanácsnok ur indítványára a gyűlés egyhangúlag elhatározta az országgyűléshez bizalmi szavazatot írni. A 128 órára hirdetett, s csak fél tízkor kezdődött gyűlésben a városi bevételek , kiadások olvastattak fel. A bevétel a jövő évre tesz: 110,803 ft 79 krt; a kiadás: 106,407 ft 1 krt; és igy a maradék: 4396 ft 78 kr. Megjegyzendő, hogy a népnek nem kell domesticai adót fizetni. Ezen kimutatás a megyének felküldendő. — Egy földművelő képviselő kérdést tett a gyűlési elnökhöz, hogy neki mint képviselőnek jogában áll-e kérdezni s megtudni azt,mivel a városnak adóssága van, mennyi az, s miből lez az kifizetendő ? Az elnök felelé, hogy a város 500 ezer fttal tartozik, hanem a város követelése 800 ezer ft. — Kovács Antal normáltanár s képviselő úr felszólal s kívánja, hogy más városok példájára itt is a bevétel s kiadás nyomattassék ki ezután s a tárgyalás napja előtt pár nappal átnézés s hosszabb fontolgatás végett a képviselők közt osztassák ki. — Feltűnt a kiadások közt az utczai lámpákra fordított tetemes mennyiségű összeg azért, minthogy a 64 lámpa roszul világittatik és azok is csak a város közepén levő főbb nagy utczákon, még azokon sem végig, a város széléig vannak felállítva (az egy nagykőrösi utcza kivételével, meg a vasutig vezet). Az utczák tisztítására, sáros időkben nagyobb felügyelet ajánlatott. — A kath. nevezetű városi háromosztályú alipar v. reáltanoda Ugye tárgyalás alá kerülvén, az elnök Csányi úr terve s a tanügyi bizottság javaslatai olvastattak fel. Csányi nr tervében megjegyzé, hogy a reáltanodába az 1860-dik tanévben kiadott programm szerint ugyanazon évben 30 ifjú járt, kik közt a vidékieken s az idevaló izraelitákon kívül 5 városunkbeli taroncz volt, s azon 5 tanítvány taníttatása fejenként 800 pengő fiba jött, minthogy a reáltanodára fordítot költség négy ezer pftot tesz; óhajtja okadatolva, hogy a tanoda olvasztassék a helybeli kath. és reform, nagy gymnasiumokba, s mindegyik gymnasiumhoz azon tárgyak tanítására, melyek az algymnasiumi osztályokban elő nem adatnak, egy-egy tanár alkalmaztassák s annak évi dija — most 600 pflja van itt a reáltanárnak — legyen 700 pft és igy a város ez által 2600 pftot megtakaríthat évenkint. Minthogy ekkor a delet már elfaarangozták s az ezen ügyréli határozás bővebb fontolgatást igényel, a tanácskozás folytatása a jövő ülésre első tárgyul elhalasztatott. Aug. 26 án a reggeli 8 órára kihirdetett gyűlés 9 óra után kezdődött el. Elnök Csányi úr szomorodott szivvel jelenti, hogy az aug. 1- re hirdetett közgyűlést nem tartható meg, mivel a közgyűlés tarthatására szükséges 40 tag sem jött össze hosszas várakozásig, pedig a közgyűlés tagjai 17- en vannak. Említi, hogy vannak tárgyak, mik a hét óta mindig tárgyalásra kitűltvék. Kéri a képviselő urakat, hogy ezután a kitűzött napokon tartandó közgyűlésekre minél számosabban jelenjenek meg, mert hiszen esküje kötelezi mindegyik képviselőt a közgyűléseken megjelenni s azokban végig részt venni. Az előbbi ülés jegyzőkönyve felolvastatik. Szabó képviselő úr kérdést tesz, hogy a már új ágban is megemlített, erkölcsi kényszerűségből leköszönt Gy. tanácsnok úr lemondását nem fogadta el az ő tudta szerint a közgyűlés. Erre felolvastatik az ezen közgyűlésre benyújtott leköszönési irata Gy. tanácsnok urnak, ki azért köszönt le állomásáról, mivel a táblabiróvá lett volt iső tanácsnok F. Gy. ur helyére ő következett volna s arról a főbíró által másik tanácsnok részére leszorittatott. A tanácsnoki állomásra pályázat nyittatik. A megyei s városi átiratok elővétettek. Sz. kir. Szeged városa átirt, hogy a polgármester nevezetet „polgárnagy“ra átváltoztatá. Erre a főjegyző úr indítványozta, hogy a közgyűlés is tegye ezt sajátjává, minthogy régóta a nász , had- és várnagy nem neveztetnek nász-, had- és vármestereknek, úgy mi is hívjuk ezután a polgármestert „polgárnagy“nak. Az indítvány elfogadtatván , a gyűlésben azonnal ásusba is vétetett. A város polgármesteri hivatalának pecsétjén is a polgármesteri szó „polgárnagy“ra át fog változtatni. A magyar kir. helytartótanács leirata olvastatott fel a fegyvertartás stb. végett. A reáliskola ügye végett elnök Csányi János polgárnagy úr indítványozza, hogy be kellene várni a magyar kir. helytartótanács alól kinevezett tanügyi bizottmánynak a tanügybeni határozatát, s akkor intézkedjék a közgyűlés a kérdéses tárgy fölött. Ezen indítvány igen heves vitát idézett elő s nem fogadtatott el. Az Illés azt sem akarta, hogy a reáliskola közös valláselnevezés nélküli legyen, így történt az, hogy az aliparta noda beolvasztatik a kath. és a ref. nagygymnasiumba. A kath. és reform, egyházak, illetőleg egyháztanácsok megvizsgálják az Ügyet és véleményt adnak a városnak s ha szükséges, segélyben is részesülendnek a várostól. Dr. Horváth képviselő úr : a tanárokat ki kell elégíteni. Dt. Fordös reform, lelkész s képviselő úr : a volt tanítók mikénti kielégítése végett a tanügyi bizottmány adjon véleményt. (Helybenhagyatott.)Lestár tanácsnok úr jegyzőkönyvbe igtatni kéri, minthogy a város pénztári állása a jelen válságos időben roszhelyzetben van, idővel Kecskemét egy magyar gazdasági tanintézetet (mert az óvári német) fog felállítani. (Elfogadtatott.) A tanügyi bizottmánynak az elemi 8 vasárnapi iskolákról is beadott javaslata a jövő közgyűlés tárgya leend. Tanácskozás közben felemlíttetett, hogy a városi községhatósági közgyűlésnek ideiglenes rendszabályai kinyomatva lévén, a közgyűlési tagoknak ki fognak osztatni. 1. 1. Kiskun Félegyháza város hála és bizalmi nyilatkozata Deák Ferenczhez. Mélyen tisztelt országgyűlési képviselő ur! Hosszan tartó szenvedéseink közepette vigasztalva, — hazánk jobb jövője iránti hitünkben erösbülve vagyunk, — mióta a mindnyájunk szívvérével egybeforrt, a hatalom által erőszakkal háttérbe szorított elévülhetlen jogainkat felderítve és ügyünket a kérlelhetlen Areopag, a közvélemény, úgy a meg nem vesztegethet történelem bírósága elé terjesztve látjuk. Éreztük sanyarú helyzetünkben, mikép Isten és ember előtt az igazság részünkön van; tudtuk, hogy ha az eszme és jog felett vívandó harez tere nyitva leend, — s ha ügyünknek avatott védője lesz, — győzni fogunk És mint hajdan — a vész idején voltak hős vezéreink, kik a véres harez mezején e hont az enyészettől megmenték és nemzetünkre dicsfényt árasztanak, úgy a felettünk őrködő s bennünket tévedéseinkben sujtó gondviselés — az eszmeharcz jelen korszakában jelöl ki számunkra vezért, ki anyagi erővel eltiprott szellemi kincsünket, — kétségbe nem vonható állami jogainkat napfényre derité, annyira, hogy az ellenfél részéről a czáfolat lehetlenné vált. E vezér, ki a létünket biztositó diadalt részünkre oly dicsőséggel kivivá, s kinek neve nem csak a Kárpáttól Adriáig, — hanem a tengeren túl is annyi elismeréssel viszhangzik, — ki más ? mint ön, — mélyen tisztelt képviselő úr! kisanyargatott nemzetünk háláját — a megpróbáltatás napjaiban méltán kiérdemelte. Mi e hálaérzetnek méltó tolmácslói nem lehetünk, azt azonban honfiúi kötelességünkhöz képest nyilvánítjuk, miszerint a két rendbeli feliratban, minden jelen volt országgyűlési képviselőink egyhangú szólatában annyi bölcseséggel s oly alaposan kifejlett jogelveket s törvényszerű kijelentéseket — szivünk, s lelkünk mélyéből vettekül tekintjük, és arra, hogy azok érvényesíttessenek, s valósittassanak, — tehetségünk szerint közremunkálni el nem mulasztandjuk. Mely őszinte hálánk s változhatlan bizalmunk nyilvánítása mellett honfiúi tisztelettel vagyunk. Kiskun Félegyházán 1861-ik évi aug. 20 án tartott képviseleti közgyűlésünkből. Kiskun Félegyháza város képviselői testülete K Q I f ö II 1. ANGOLORSZÁG. Roebuck, kinek a legutóbbi ülésszakbani szomorú parliamenti hadjárata ismeretes, a Sheffield kézművesek évi ünnepélyén akarta kudarczát helyrehozni. Több fontos személyek voltak jelen a testület által adatott lakomán. Roebuck külpolitikája elég hevesen támadtatott meg;s midőn ő szót emelt, hogy a képviselőkért mondott toastra válaszoljon, — a „Chronicle“ szerint a hallgatóság nemben kedvező hangulatban volt arra nézve, hogy beszédét jól méltányolzssa; — mivel a vendégek mindnyájan meglehetősen leitták magukat.— Roebuck Austria irányábani legújabb rokonszenvét figyekezett kirragyarozni, — s nevetségesekké tenni az az által magára vont bírálatokat. Szerinte az austriai császár csupán azt tette, mit minden alkotmányos fejedelem tenne; — t. i. saját alattvalóinak alkotmányos kormányt adott. Ő tökéletesen úgy járt el, mint Angolország Izland irányában, — midőn fö hívást intézett Magyarországhoz, s annak azt javastá, hogy követeket küldjön a birodalmi tanácsba. — Úgy látszik, hogy ezen fölvilágosítások nem igen elégíték ki a sheffieldi kézműveseket, mivel elég számos félbeszakasztások után az érdemes szónok észre vevée, hogy a lakoma végéhez közelget, s jónak látta beszédét megrövidítni. Végül azon reményét fejezé ki, hogy a választók bizalma őt támogatandja a „Times“ nehéz ágyúja s az alsó sajtó filiylyei elen. A londoni sajtó igen hevesen bírálja meg Chevalier Mihály ama beszédének némely helyeit, melyet az a Héra a 11 megyei tanács lakomáján mondott. A „Times“, a „Globe“, s különösen a „M. Post“ sajátszerű s helytelen eljárásnak tartják Chevalier M. részéről, némely angol államférfiakat Francziaország irányában kevéssé jóindulatú, sőt ellenséges szellemmel vádolni. Szerintük ha időről-időre a parliamentben, vagy máshol oly beszéd tartatik, mely az angol-franczia szövetségnek kissé ártani látszik, — ez egyszerűen nemzeti önmérséklet ügye. Az önkénytesek fölötti szemlék, — az azokhoz intézett serkentések,— Angolország tengeri erejének előszámlálás , mi a parllamenti ülésekben oly gyakran történik, g a harczias előkészületek, — mindez csupán hazafiasság veszélyesség. Angolország becsüli s tiszteli Francziaországot, és semmi sem mutat arra, hogy egyhamar szakadás fogna beállani. FRANCZIAORSZÁG. A „Patrie“ egy czikkében ar olasz minister változást tárgyalván, többek közt így nyilatkozik : „A császár Cavour halála után Olaszország számára gondoskodásának újabb zálogát akarván nyújtani, — elismerd Victor Emanuelnek uj királyi czimét; ezen tényt azonban mindazon fönntartásokkal vévé körül, miket a közjog tisztelte sugallott neki. — R ca solinak ezen lépésben saját hazafiassága számára elégtételt kelle találnia. Ő nem látható abban Francziaország részéről politikájának abbanhagyását, vagy az Alpeseken túli befolyásának törvényes jogairóli lemondást. Azonban ama minister nem vévén tekintetbe azon fensőbb érdekeket, melyek minket az örök városba hívtak , minden törekvését Róma franczia megszólásának megszüntetésére fordítá. Az olasz parliament szószékén tartott beszédei, s az európai kabinetekhez intézett legutóbbi jegyzéke által a közvélemény nyomását kisérte meg Francziaországra gyakorolni, mintha lehetséges lenne honunkat elsodorni, ds mintha a valódi diplomatia ily türelmetlenségeket ismerne. Ezen politikával szemben, mely előbbi buzgalmunkből újabb követelésekre akart jogczimet formálni, a „l’atme“ nem tétovázott kimondani, mikép az olasz Úgy irányábani rokonszenvünk jelenleg szintoly élénk s mély, mint akkor, midőn katonáink az Alpeseken átmentek, hogy ezen nép százados szolgaságát megboszulják ; azonban hazafiasságunkat sértenők meg, ha készek lennénk vakmerő óhajtásoknak föláldozni becsületünk s hatalmunk érdekeit. Egyébiránt azt kérdjük, hogy minő eredménye lett az olasz kabinet 3 hónap ótai ezen magatartásának ? Vájjon lecsillapítás az Austria neheztelését ? Vájjon megszünteti-e Poroszország határozatlanságát ? Oroszország várakozó állását? Vájjon a római kérdés középett-e a megoldáshoz ? Még Nápolyban is az ellentállás, mely jelenleg kimerülni látszik, saját tartama által kifejlődött, —a polgári harcz zászlója alá gyűjtvén a társadalmi rendetlenségek összes elemeit.“ A „Patrie“ szerint a chinchinai szárazi - tengeri sereg főparancsnokává kinevezett Bonnard ellenadmirál f. hó 8-án Párisból Toulonba indult, hogy a rendelkezésére helyzett „Eldorado“ gözfregáton Alexandriába utazzék. Szuezből a „Forbin“ gözcorvettert Szaigonba szállítandja, hol Charner aladmirál várakozik rá, hogy a parancsnokságot átadja neki. Az admirál táborkari főnöke Lavaissiére de Laroque fregat-kapitány, mint mondják, csak oktoberben hagyandja el Francziaországot, addig a gyarmat közigazgatásának szervezésével foglalkozván. OLASZORSZÁG: Rómából, f. hó 3-ról Marseillebe érkezett tudósítások szerint, néhány nap óta a piemoni bersaglierik 3 útán a pápai államokba nyomultak be Epitaffio, San Lorenzo s Bolsenánál. Epitaffionál egy pápai csendőrökből álló örsöt megtámadtak, azonban a francziák által visszavonulásra kényszeríttettek, s ez utóbbiak erre a határon tűzekt ki zászlósokat. Mindazáltal az egész szabadon fenntartott vonal folyvást megszállva tartatik a piemonti zászlóaljak által, melyek ágyukkal ellátvák s a folyamotn átmenetellel fenyegetőznek azon esetre, ha a rabló csoportokat üldözniük kellene. Azt állítják, hogy Napóleon császár Sacconit a becsület-legio nagykeresztjével diszité fel. Egy levél megczáfolja Antone 11 bibornoknak a franczia kormány elleni minden ellenséges tényét. Grammont herczeg Francziaországból Rómába visszaérkezett s 9-én a pápa által el kelle fogadtatnia. Nápolyból, f. hó 3-ról kelt tudósítások szerint, 20 zászlóalj meggátlá Cipriani sChiavone egyesülését, s ez utóbbi az Abruzzókba lépett át. Victor Emanuel királyt 20-ra várták , mely alkalommal számos foglyok kegyelmet fognának nyerni, számos mások pedig deportáltatni, kiknek elszállítására az angol hajóraj is közreműködnek. Egy T u r i n b ó 1, f. hó 6-ról kelt sürgöny szerint, a hivatalos lap della Rovere tábornoknak hadügyminiszerré, s Pettinengo tábornoknak siciliai helytartóvá kineveztetését közli. Házassági alkudozásokról beszélnek savoyai Mária herczegnék braganzai Lajos Fülöp herczeg, a portugalli király testvére közt. A caste 11 amarei parancsnoknak egy, a „Popolo de Italiá“ban közzétett levele megerősíti azon közlést, hogy az angolok kiszállásának czélja csupán hadgyakorlatok eszközlése volt. Az „Opinione“ f. hó 5-ki számában így nyilatkozott: „A legutóbbi napokban tetemes csapat erősbítések küldettek a déli tartományokba. Rövid időközökben 5 ezred indult el, s 4 más bersaglieri zászlóalj szintén indulási parancsot kapott. Nem szóltunk volna ezen csapatmozgalmakról, ha azokból azt nem akarják következtetni, hogy a nápolyi tartományokban roszul megy a dolog, s hogy a rablások megszüntetéséve a kilátások naponkint kétségesebbekké válnak. Ezen vélemény teljesen alaptalan. A rablók már szinte minden ponton legyőzöttek, a jelenleg igen csekély számú helyeken vannak öszpontosulva. A nép újra meg van nyugtatva, s ha a rablók szinte hozzáférhetlen hegyeken menhelyre találhattak rá, —indazáltal őrködést lehetene fölöttük gyakorolni, azok lassan kint a hatóság kezére fognak jutni. — E szerint a kormány nem azért határozá el a déli tartományokba újabb csapatok küldését, mintha az ott levő csapatok elégtelenek lennének a rabló csoportok szétszórására. Ezen csapatküldés főczélja azon ezredek fölváltásában áll, melyek ott fárasztó hadjáratot végeztek. Igazságos dolog, hogy azok visszahivassanak s más tartományokba küldessenek helyőrségül. Ekkor a kormány meggátolván a rablásoknak ott, hol megszűntek, újra fölmerülését, e mellett oly helyőrségi változtatást készít elő, melynek alkalomszerűségét mindenki elismeri.“ OROSZORSZÁG. A franczia lapoknak egy Boroszlóból, f. hó 5 röl kelt sürgönye szerint, Varsóban a királyság helytartója megnyitá az államtanács üléseit. Az első ülésben Denebrowski Leo, hajdani senator, törvényjavaslatot terjesztett elő, az 1832 óta végrehajtott elkobzások megsemmisítése végett, mint a melyek ellenkeznek az 1815 -i alkotmány által a királyság számára biztosított törvényekkel. Táviratok: Bécs, sept. 10. Brinz a követek házában interpellálja az államministert a jezsuita gymnasiumok számára megadatott kedvezmények iránt, s kérdi, ha vájjon még továbbra is fönn fognak-e állani ily kedvezmények. Schindler a kereskedelmi ministert az igazgató-tanácsosokul működő államhivatalnokok iránt interpellálja. Zágráb, sept. 7. Az országgyűlés mai ülésében a délszláv akadémia számárai szervezési terv tárgyalása folytattatott s bevégeztetett. Ragusa, sept. 9. Hir szerint Dervis s Mehemed pasák tegnap délben csapatokkal Zariziból elindultak s Trebinye felé fordultak. London, sept. 6. A „Times“ jelenti, hogy a separatisták vezérei közt egyenetlenség uralkodik. Róma, sept. 8. (Párison át.) Gogon thnok megparancsolta a piemontiaknak benyomulását a franczia csapatok által elfoglalt helyekre, erőszakkal viszszautasítani. A mai római újság hivatalos részében Ricssoli lörjegyzékének azon helyeit, melyek Rómára vonatkoznak, rágalomnak nyilatkoztatja. A pápai sz.szék méltóságával összeférhetlen arra felelni, s a valótlanságot bebizonyítani. A pápai kormány a kühatalmak római képviselőire s a franczia hadsereg lojalitására hivatkozik, hogy a jegyzék valótlan vádját constatírozza. Genua, sept. 8. Nápolyból 600 hajdani katona s ujonczozás elől megszökött egyén érkezett ide, hirszerint legközelebb még 300 újonca érkezendik ide Toskanába); 300 már megérkezett. 17-én 4 zászlóalj bersaglieri indult hajón Nápolyba. A legutóbbi napokban 140 „rabló“ is érkezett ide, kik többé nem Fenestrellebe, hanem Szardiniába fognak küldetni. A vidékről a szárazság következményeiről folyvást szomorúbb tudósítások érkeznek. New-York, aug. 24. A separatisták congressusa megtilta a cinkors rizsnek szárazéni kivitelét. Hírszerint Lincoln elnök nem akarja továbbra is megengedni Kentucky semlegességét. A washingtoni polgármester megtagada a hűségesküt a szövetségi kormánytól. Aug. 28. Egy fontos expeditio hagyó el Butler tábornok alatt 26 án Monroet; rendeltetési helye nem tudatik. Hir szerint az unionisták Rosenkranz alatt körülvétettek s megverettek. Egy más hir szerint a separatisták szövetségi csapatok által üldöztetve, éjszaknyugati Missouriból visszavonultak. A wasingtoni polgármester befogatott. A fi 11 morei erőd megadó magát a separatistáknak. A „Sürgöny“ magántáviratai. Zágráb, sept. 10. A mai országgyűlésben egy, Erdödy és Jankovich grófok által, az országgyűlésből kilépett többi képviselők nevében is Császár Ő Felsége elé terjesztett és az országgyűléshez minden válasz nélkül visszaérkezett igazoló irat olvastatott fel. Ebben az országgyűlésből lett kilépésnek okai felhozatván, egyszersmind az aláírók részéröli lojalitás biztosíttatik. Az országgyűlési ellenpártot abban nagy délszláv tendentiával vádolják, ennélfogva őket államveszélyesebbeknek tartják, mint a minőnek alulírottak és pártjuk jellemeztetik. Erre a gyűlésben nagy izgatottság és neheztelés támad. Többen, az országgyűlésből kilépett, de ismét visszatért tagok kinyilatkoztatják, hogy ezen irományról mitsem tudtak és arra nem is adtak felhatalmazást. Mire az országgyűlés elhatározza, hogy ezen igazolvány hírlapok utján közzétenni, Császár Ő Felsége pedig Erdödy és Jankovich grófoknak a főispánságtóli felmentetése iránt fog felkeresni. Paris, sept. 10. Híre jár, hogy Garibaldi elvállalta a Lincoln amerikai hadseregének parancsnokságát. Wiktér: Budavárában egy úri háznál, hol gyermekek nincsenek, a főiskolai évre tanuló ifjak mindeneli ellátásra felvétetnek , — egyszersmind ha kívántatik, leczke-ismétlés és az olasz nyelvben is oktatás nyerhető. Körülményes értesítés levél által vagy élő szóval a Sürgöny szerkesztőségénél kapható. Színházi előadás September 11. Nemzeti színház S z e r e b u r d i. Vígjáték 3 felvonásban. Pesti német színház. Der Zerrissene. LocalpoBBB mit Gesang in 3 Aufzügen. távirati tudósítás a bécsi börzéről, September 9-ről o. Metaliques 80.95 Nemzeti kölcsön 67.85; bankrészvények 740. hitelintézeti részvények 175.30; ezüstagrp 136.50; londoni váltók 137.75 arany díja 6.56 Felelős szerkesztő: VÉRTES ERNŐ.