Sürgöny, 1861. szeptember (1. évfolyam, 200-224. szám)

1861-09-11 / 208. szám

ról sem mondott ellene a felségi jogoknak, me­lyeket — mint alkotmányos monarchicus hatóság — mindig tisztelt, és tisztelni akar, — csupán az országgyűlésnek azon jogát ismerte el, melyet ez azon törvények mellőzése miatt nyilatkoztatott ki írájában, melyek az országgyűlés törvényes feloszlat hatásának lényeges kellékeiképen az 1848. 4-ik t. csikkben van­nak szentesítve; midőn tehát Pest város hatósága az országgyűlésnek a törvény védelme mellett hozott ha­tározatát j. k. helyessé, semmi törvénytelent, semmi megrovásra méltót nem csak nem cselekedett, de sőt alkotmányunk s szentesített törvényeinkből folyó szo­ros és eluta­lthatlan kötelességét teljesíté, mely alól bű­nös mulasztás s esküjének megszegése nélkül magát fel sem oldozhatá. Hatóságunk ezen eljárását egyébiránt igazolja municipális szerkezetünk egész múltja,s törvényköny­vünknek a helyhatósági jogok és kötelességekre vonat­kozó majd minden tétele, melylyel a hatóságok mind­annyiszor éltek, valahányszor a felsőbb kormánynak akár cselekvő intézkedésével, akár szenvedő késkedé­sével a nemzet törvényes jogait látták fenyegetve. Példát e tekintetben csupán folyó századunk har­madik tizedéből idézünk, midőn a három éven kint tar­tatni szokott országgyűlés összehívását a főkormány a határidőn túl halasztva, a municipiumok annak össze­hívására mindazon eszközöket felhasználták, miket rá­­juk törvény és alkotmány nem csak jog-, de kötelesség­­képen is ruházott. Ugyane kötelességet teljesiték helyhatóságaink a most feloszlatott országgyűlés összehivásakor is, mi­dőn annak visszaállításánál az 1848. 4.és 5. t. czikkek rendeleteit mellőzötteknek látták. Akkor ezen kormá­nyi­­ntézmény ellen a municipiumok tiltakoztak ; tilta­kozásuknak ugyan óhajtott eredménye nem lett, de azért alapszerkezetek megtámadására sem vétetett ilyetén köt­ességbeli felszólalásuk alapul. Pest város hatósága tehát azzal, hogy az ország­gyűlés cselekménye mellett nyilatkozott, midőn alkot­mányos helyhatósági szoros kötelességét teljesítő, nem vétett és alkotmányos fogalmak szerint nem vét­hetett az országgyűlést feloszlató fejedelmi jogok ellen, a minthogy ily kifejezés, ily ér elem említett határozatában sem nyilván , sem alattomban nem fog­laltatik. Ezen előre bocsátottak alapján tehát alattvalói mély tisztelettel esedezünk cs. kir. Felséged legma­gasabb trónja előtt, hogy tekintve a felhozottak tör­vényes erejét, és tekintve azt, hogy a magára hagyott alkotmányos hatósági tisztikar csak béna testet kép­visel, mely a legjobb akarat, a legerőfeszítettebb mun­kásság és kitartás mellett sem teljesítheti azt, mit tőle e helyzetében közigazgatás és igazságszolgáltatás várnak és követelnek ; — de különösen legmagasabb figyelemre méltatva azt, hogy alkotmányos helyható­sági szerkezetünknek egyéb kormányzati formák közt abban is végtelen hasznosságú előnye van, hogy a közü­gyek tárgyalása nyilván s többek által történ­vén, valamint az azok iránti érdekeltség a tömeg min­den rétegén át és áttörődik, s a minden viszonyok közt nélkülözhetlennek bizonyult ellenőrséget meg­­vesztegethetlenné, s egyszersmind olyanná teszi, mely az államnak semmi költségébe nem kerü­l, úgy viszont — ha a törvény által ezen kezelésre meghívott és kije­lölt testület elmozdításával a közü­gyek vezetése csak kevesek kezeiben öszpontosittatik, mikép a visszaélé­seknek tágabb mező nyílik, úgy a bizalom szálai is megszakadoznak oly közigazgatási orgánum irányá­ban, melynek neve és alakja alkotmányos ugyan, azonban lényegileg sem törvényt sem alkotmányt alapjául nem bírván, önmagát túléli, s a községnek, államnak fel- és elhasznált tevékenységéből sem­mi haszna, semmi előnye, s ezenkívül a helyha­tósági ügyek kezelése a legelágazottabb szakképes­séget szükségelvén, ily tehetségeket rendszerünk leg­inkább képes öszpontosítani és értékesíteni, mely ezőknek a közü­gyek teréről­ leszoríttatásával hátrányt és kárt csak ezek szenvednek. Mindezeket legmagasabb figyelemre méltatva, a f. hó 4-én legfelsőbb elhatározás folytán felfüggesztett képviselő testületünknek, mint helyhatóságunk leglé­nyegesebb alkatrészének működési törvényes körébe való visszahelyezését legkegyelmesebben elrendelni, városi tanácsunkat nélkülözhetlen törvényes és alkot­mányos támaszával legmagasabban elláttatni, s alkot­mányunkon ejtett ezen újabb sérelmet orvosolni mél­tózta­ssék. Kik egyébiránt a mindenkinek megengedett kérési jogot használva, alattvalói mély tisztelettel öröklitik Pesten, 1861. sept. hó 5 k én tartott hatósági közgyűlé­sünkből. Jegyzetté: Királyi Pál, m. k. Horváth Károly, m. k. főjegyző. — Kecskemét, aug. 31. A volt megyei épület vá­mosunk tulajdona lévén, most az a második város­háza lett, s benne tartatnak képviseleti közgyűléseink május 8 -a óta s pedig a tárgyak halmaza miatt he­tenként egyszer, t. i. hétfőn. Az aug. 6-ki gyűlésben érdekes tárgy volt Cson­­grád városának városunkhoz küldött kérő levele, mely­­nélfogva a náluk kilenc­ hét óta adóbehajtáson levő 900 katona ellátási költségeinek fedezésére a várostól kölcsönképen ezer ftót kér. Elhatároztatott a kért ösz­­szegnek azonnali elküldése, és minthogy a pénztárban pénz nem lévén, az összeget egy izraelita, habár nem szívesen adá kölcsön a városnak, s azt az uj tanácsnok Farkas Gergely úr d. u. le is vivé. Ugyanekkor Hor­váth Péter tanácsnok ur indítványára a gyűlés egy­hangúlag elhatározta az országgyűléshez bizalmi sza­vazatot írni. A 12­­­8 órára hirdetett, s csak fél tízkor kezdő­dött gyűlésben a városi bevételek , kiadások olvastat­tak fel. A bevétel a jövő évre tesz: 110,803 ft 79 krt; a kiadás: 106,407 ft 1 krt; és igy a maradék: 4396 ft 78 kr. Megjegyzendő, hogy a népnek nem kell do­­mesticai adót fizetni. Ezen kimutatás a megyének fel­küldendő. — Egy földművelő képviselő kérdést tett a gyűlési elnökhöz, hogy neki mint képviselőnek jogában áll-e kérdezni s megtudni azt,mivel a városnak adóssága van, mennyi az, s miből le­z az kifizetendő ? Az elnök felelé, hogy a város 500 ezer fttal tartozik, hanem a város követelése 800 ezer ft. — Kovács Antal nor­máltanár s képviselő úr felszólal s kívánja, hogy más városok példájára itt is a be­vétel s kiadás nyo­­mattassék ki ezután s a tárgyalás napja előtt pár nap­pal átnézés s hosszabb fontolgatás végett a képviselők közt osztassák ki. — Feltűnt a kiadások közt az utczai lámpákra fordított tetemes mennyiségű összeg azért, minthogy a 64 lámpa roszul világittatik és azok is csak a város közepén levő főbb nagy utczákon, még azokon sem végig, a város széléig vannak felállítva (az egy nagykőrösi utcza kivételével, me­g a vasutig ve­zet). Az utczák tisztítására, sáros időkben nagyobb felügyelet ajánlatott. — A kath. nevezetű városi há­romosztály­ú alipar v. reáltanoda Ugye tárgyalás alá kerülvén, az elnök Csányi úr terve s a tanügyi bizott­ság javaslatai olvastattak fel. Csányi nr tervében meg­­jegyzé, hogy a reáltanodába az 1860-dik tanévben ki­adott programm szerint ugyanazon évben 30 ifjú járt, kik közt a vidékieken s az idevaló izraelitákon kívül 5 városunkbeli tar­oncz volt, s azon 5 tanítvány tanítta­tása fejenként 800 pengő fiba jött, minthogy a reálta­nodára fordítot költség négy ezer pftot tesz; óhajtja okadatolva, hogy a tanoda olvasztassék a helybeli kath. és reform, nagy gymnasiumokba, s mindegyik gymnasiumhoz azon tárgyak tanítására, melyek az al­­gymnasiumi osztályokban elő nem adatnak, egy-egy tanár alkalmaztassák s annak évi dija — most 600 pflja van itt a reáltanárnak — legyen 700 pft és igy a város ez által 2600 pftot megtakaríthat évenkint. Mint­hogy ekkor a delet már elfaarangozták s az ezen ügy­réli határozás bővebb fontolgatást igényel, a tanács­kozás folytatása a jövő ülésre első tárgyul elhalasz­­tatott. Aug. 26 án a reggeli 8 órára kihirdetett gyűlés 9 óra után kezdődött el. Elnök Csányi úr szomorodott szivvel jelenti, hogy az aug. 1- re hirdetett közgyűlést nem tartható meg, mivel a közgyűlés tarthatására szükséges 40 tag sem jött össze hosszas várakozásig, pedig a közgyűlés tagjai 17- en vannak. Említi, hogy vannak tárgyak, mik a hét óta mindig tárgyalásra ki­­tűltvék. Kéri a képviselő urakat, hogy ezután a kitű­­zött napokon tartandó közgyűlésekre minél számosab­ban jele­njenek meg, mert hiszen esküje kötelezi mind­egyik képviselőt a közgyűléseken megjelenni s azok­ban végig részt venni. Az előbbi ülés jegyzőkönyve fel­­olvastatik. Szabó képviselő úr kérdést tesz, hogy a már új­ ágban is megemlített, erkölcsi kényszerűségből leköszönt Gy. tanácsnok úr lemondását nem fogadta el az ő tudta szerint a közgyűlés. Erre felolvastatik az ezen közgyűlésre benyújtott leköszönési irata Gy. ta­nácsnok urnak, ki azért köszönt le állomásáról, mivel a táblabiróvá lett volt i­ső tanácsnok F. Gy. ur he­­lyére ő következett volna s arról a főbíró által másik tanácsnok részére leszorittatott. A tanácsnoki állo­másra pályázat nyittatik. A megyei s városi átiratok elővétettek. Sz. kir. Szeged városa átirt, hogy a pol­gármester nevezetet „polgárnagy“ra átváltoztatá. Erre a főjegyző úr indítványozta, hogy a közgyűlés is tegye ezt sajátjává, minthogy régóta a nász , had- és vár­nagy nem neveztetnek nász-, had- és vármestereknek, úgy mi is hívjuk ezután a polgármestert „polgárnagy“­­nak. Az indítvány elfogadtatván , a gyűlésben azonnal ásusba is vétetett. A város polgármesteri hivatalának pecsétjén is a polgármesteri szó „polgárnagy“ra át fog változtatni. A magyar kir. helytartótanács leirata ol­vastatott fel a fegyvertartás stb. végett. A reáliskola ügye végett elnök Csányi János polgárnagy úr in­dítványozza, hogy be kellene várni a magyar kir. helytartótanács alól kinevezett tanügyi bizottmány­nak a tanügybeni határozatát, s akkor intézkedjék a közgyűlés a kérdéses tárgy fölött. Ezen indítvány igen heves vitát idézett elő s nem fogadtatott el. Az Illés azt sem akarta, hogy a reáliskola közös valláselneve­­zés nélküli legyen, így történt az, hogy az aliparta noda beolvasztatik a kath. és a ref. nagygymnasiumba. A kath. és reform, egyházak, illetőleg egyháztanácsok megvizsgálják az Ügyet és véleményt adnak a város­nak s ha szükséges, segélyben is részesülendnek a vá­rostól. Dr. Horváth képviselő úr : a tanárokat ki kell elégíteni. Dt. F­o­r­d­ö­s reform, lelkész s képvi­selő úr : a volt tanítók mikénti kielégítése végett a tanügyi bizottmány adjon véleményt. (Helybenhagya­­tott.)Lestár tanácsnok úr jegyzőkönyvbe igtatni kéri, minthogy a város pénztári állása a jelen válságos időben rosz­helyzetben v­an, idővel Kecskemét egy magyar gazdasági tanintézetet (mert az­ óvári német) fog felállítani. (Elfogadtatott.) A tanügyi bizottmánynak az elemi 8 vasárnapi iskolákról is be­adott javaslata a jövő közgyűlés tárgya leend. Tanácskozás közben felemlíttetett, hogy a vá­rosi községhatósági közgyűlésnek ideiglenes rendsza­bályai kinyomatva lévén, a közgyűlési tagoknak ki fognak osztatni. 1. 1. Kis­kun Félegyháza város hála és bizalmi nyi­latkozata Deák Ferenczhez. Mélyen tisztelt országgyűlési képviselő ur! Hosszan tartó szenvedéseink közepette vigasz­talva, — hazánk jobb jövője iránti hitünkben erösbülve vagyunk, — mióta a mindnyájunk szívvérével egybe­forrt, a hatalom által erőszakkal háttérbe szorított el­­évülhetlen jogainkat felderítve és ügyünket a kérlel­­hetlen Areopag,­­ a közvélemény, úgy a meg nem vesztegethet történelem bírósága elé terjesztve látjuk. Éreztük sanyarú helyzetünkben, mikép Isten és ember előtt az igazság részünkön van; tudtuk, hogy ha az eszme és jog felett vívandó harez tere nyitva leend, — s ha ügyünknek avatott védője lesz, — győzni fo­gunk És mint hajdan — a vész idején voltak hős ve­zéreink, kik a véres harez mezején e hont az enyé­szettől megmenték és nemzetünkre dicsfényt árasztanak, úgy a felettünk őrködő s bennünket tévedéseinkben sujtó gondviselés — az eszmeharcz jelen korszakában jelö­l ki számunkra vezért, ki anyagi erővel eltiprott szellemi kincsünket, — kétségbe nem vonható állami jogainkat napfényre derité, annyira, hogy az ellenfél részéről a czáfolat lehetlenné vált. E vezér, ki a létünket biztositó diadalt részünkre oly dicsőséggel kivivá, s kinek neve nem csak a Kárpát­tól Adriáig, — hanem a tengeren túl is annyi elis­meréssel viszhangzik, — ki más ? mint ön, — mélyen tisztelt képviselő úr! ki­sanyargatott nemzetünk há­láját — a megpróbáltatás napjaiban méltán kiérde­melte. Mi e hálaérzetnek méltó tolmácslói nem lehe­tünk, azt azonban honfiúi kötelességünkhöz képest nyilvánítjuk, miszerint a két rendbeli feliratban, minden jelen volt ország­gyűlési képviselőink egyhangú szó­latában annyi bölcseséggel s oly alaposan kifejlett jogelveket s törvényszerű kijelentéseket — szivünk, s lelkünk mélyéből vettekül tekintjük, és arra, hogy azok érvényesíttessenek, s valósittassanak, — te­hetségünk szerint közremunkálni el nem mulasztand­­juk. Mely őszinte hálánk s változhatlan bizalmunk nyil­vánítása mellett honfiúi tisztelettel vagyunk. Kis­kun Félegyházán 1861-ik évi aug. 20 án tartott képviseleti közgyűlésünkből. Kiskun Félegyháza város képviselői testülete K Q I f ö I­I 1. ANGOLORSZÁG. Roebuck, kinek a legutóbbi ülésszakbani szomorú parliamenti hadjárata ismere­tes,­ a Sheffield­ kézművesek évi ünnepélyén akarta kudarczát helyrehozni. Több fontos személyek voltak jelen a testület által adatott lakomán. Roe­buck külpolitikája elég hevesen támadtatott meg;s midőn ő szót emelt, hogy a képviselőkért mondott toastra válaszoljon, — a „Chronicle“ szerint a hallgatóság nem­ben kedvező hangulatban volt arra nézve, hogy beszédét jól méltányo­lzssa; — mivel a vendégek mindnyájan meglehetősen leitták magukat.— Roebuck Austria irányábani legújabb rokonszenvét figyekezett kirragy­arozn­i, — s nevetsé­gesekké tenni az az által magára vont bírálatokat. Szerinte az austriai császár csupán azt tette, mit min­den alkotmányos fejedelem tenne; — t. i. saját alatt­valóinak alkotmányos kormányt adott. Ő tökéletesen úgy járt el, mint Angolország Izland irányában, — midőn fö hívást intézett Magyarországhoz, s annak azt javastá, hogy követeket küldjön a birodalmi tanácsba. — Úgy látszik, hogy ezen fölvilágosítások nem igen elégíték ki a sheffieldi kézműveseket, mivel elég szá­mos félbeszakasztások után az érdemes szónok észre vevée, hogy a lakoma végéhez közelget, s jónak látta beszédét megrövidítni. Végül azon reményét fejezé ki, hogy a választók bizalma őt támogatandja a „Times“ nehéz ágyúja s az alsó sajtó filiylyei e­len. A londoni sajtó igen hevesen bírálja meg Che­valier Mihály ama beszédének némely helyeit, me­­lyet az a H­é­r­a a 11 megyei tanács lakomáján mon­dott. A „Times“,­­ a „Globe“, s különösen a „M. Post“ sajátszerű s helytelen eljárásnak tartják Cheva­lier M. részéről, némely angol államférfiakat Franczia­­ország irányában kevéssé jóindulatú, sőt ellenséges szellemmel vádolni. Szerintük ha időről-időre a parlia­­mentben, vagy máshol oly beszéd tartatik, mely az an­­gol-franczia szövetségnek kissé ártani látszik, — ez egyszerűen nemzeti önmérséklet ügye. Az önkénytesek fölötti szemlék, — az azokhoz intézett serkentések,— Angolország tengeri erejének elősz­ámlálás , mi a par­llamenti ülésekben oly gyakran történik, g a harczias előkészületek, — mindez csupán hazafiasság v­eszé­­lyesség. Angolország becsüli s tiszteli Francziaorszá­got, és semmi sem mutat arra, hogy egyhamar szaka­dás fogna beállani. FRANCZIAORSZÁG. A „Patrie“ egy czikkében ar olasz minister változást tárgyalván, töb­bek közt így nyilatkozik : „A császár Cavour halála után Olaszország szá­mára gondoskodásának újabb zálogát akarván nyújtani, — elismerd Victor Emanuelnek uj királyi czimét; ezen tényt azonban mindazon fönntartásokkal vévé körül, mi­ket a közjog tisztelt­e sugallott neki. — R­­ c­a so­li­nak ezen lépésben saját hazafiassága számára elégtételt kelle találnia. Ő nem láth­ató abban Francziaország részéről politikájának abbanhagyását, vagy az Alpeseken túli be­folyásának törvényes jogairóli lemondást. Azonban ama minister nem vévén tekintetbe azon fensőbb érdekeket, melyek minket az örök városba hívtak ,­­ minden törek­vését Róma franczia megszól­ásának megszüntetésére for­dítá. Az olasz parliament szószékén tartott beszédei, s az európai kabinetekhez intézett legutóbbi jegyzéke által a közvélemény nyomását kisérte meg Francziaországra gya­korolni, mintha lehetséges lenne honunkat elsodorni, d­s mintha a valódi diplomatia ily türelmetlenségeket is­merne. Ezen politikával szemben, mely előbbi buzgal­munkből újabb követelésekre akart jogczimet formálni, a „l’atm­e“ nem tétovázott kimondani, mikép az olasz Úgy irányábani rokonszenvünk jelenleg szintoly élénk s mély, mint akkor, midőn katonáink az Alpeseken átmentek, hogy ezen nép százados szolgaságát megboszulják ;­­ azonban hazafiasságunkat sértenők meg, ha készek len­nénk vakmerő óhajtásoknak föláldozni becsületünk s ha­talmunk érdekeit. Egyébiránt azt kérdjük, hogy minő eredménye lett az olasz kabinet 3 hónap ótai ezen maga­tartásának ? Vájjon lecsillapítá­s az Austria neheztelését ? Vájjon megszünteti-e Poroszország határozatlanságát ? Oroszország várakozó állását? Vájjon a római kérdés kö­zép­­ett-e a megoldáshoz ? Még Nápolyban is az ellent­állás, mely jelenleg kimerüln­i látszik, saját tartam­a által kifejlődött, —a polgári harcz zászlója alá gyűjtvén a társadalmi rendetlenségek összes elemeit.“ A „Patrie“ szerint a ch­inchinai szárazi - ten­geri sereg főparancsnokává kinevezett Bonnard el­­lenadmirál f. hó 8-án Párisból Toulonba indult, hogy a rendelkezésére helyzett „Eldorado“ gözfregáton Alex­a­n­d­r­i­á­b­a utazzék. Szuezből a „Forbin“ göz­­corvette­rt Szaigonba szállítandja, hol C­h­a­r­n­er aladmirál várakozik rá, hogy a parancsnokságot átadja neki. Az admirál táborkari főnöke Lavaissiére de Laroque fregat-kapitány, mint mondják, csak okto­­berben hagyandja el Francziaországot, addig a gyar­mat közigazgatásának szervezésével foglalkozván. OLASZORSZÁG: Rómából, f. hó 3-ról Mar­­seillebe érkezett tudósítások szerint, néhány nap óta a piemon­i bersaglierik 3 útán a pápai államokba nyo­multak be Epitaffio, San Lorenzo s Bolsenánál. Epitaf­­fionál egy pápai csendőrökből álló örsöt megtámad­tak, azonban a francziák által visszavonulásra kény­­szeríttettek, s ez utóbbiak erre a határon tűzekt ki zász­lósokat. Mindazáltal az egész szabadon fenntartott vonal folyvást megszállva tartatik a piemonti zászló­aljak által, melyek ágyukkal ellátvák s a folyamotn át­menetellel fenyegetőznek azon esetre, ha a rabló csoportokat üldözniük kellene. Azt állítják, hogy Na­póleon császár Sacconit a becsület-legio nagyke­resztjével diszité fel. Egy levél megczáfolja Anto­ne 11­­ bibornoknak a franczia kormány elleni minden ellenséges tényét. Grammont herczeg Francziaor­­szágból Rómába visszaérkezett s 9-én a pápa által el kelle fogadtatnia. Nápolyból, f. hó 3-ról kelt tudósítások sze­rint, 20 zászlóalj meggátlá Cipriani sChiavone egyesülését, s ez utóbbi az Abruzzókba lépett át. Victor Emanuel királyt 20-ra várták , mely alkalom­mal számos foglyok kegyelmet fognának nyerni, szá­­mos mások pedig deportáltatni, kiknek elszállítására az angol hajóraj is közreműködnek. Egy T u r i n b ó 1, f. hó 6-ról kelt sürgöny sze­rint, a hivatalos lap della R­o­v­e­r­e tábornoknak hadügyminiszerré, s Pettinengo tábornoknak s­i­­ciliai helytartóvá kineveztetését közli. Házassági alkudozásokról beszélnek savoy­ai Mária herczegné­k braganzai Lajos­ Fülöp herczeg, a portugalli király testvére közt. A caste 11 amarei parancs­noknak egy, a „Popolo de Italiá“ban közzétett levele megerősíti azon közlést, hogy az angolok kiszállásá­nak czélja csupán hadgyakorlatok eszközlése volt. Az „Opinione“ f. hó 5-ki számában így nyilatko­zott: „A legutóbbi napokban tetemes csapat erősbíté­sek küldettek a déli tartományokba. Rövid időközök­ben 5 ezred indult el, s 4 más bersaglieri zászlóalj szintén indulási parancsot kapott. Nem szóltunk volna ezen csapat­mozgalmakról, ha azokból azt nem akar­ják következtetni, hogy a nápolyi tartományokban ro­szul megy a dolog, s hogy a rablások megszüntetéséve a kilátások naponkint kétségesebbekké válnak. Ezen vélemény teljesen alaptalan. A rablók már szinte min­den ponton legyőzöttek, a jelenleg igen csekély számú helyeken vannak öszpontosulva. A nép újra meg van nyugtatva, s ha a rablók szinte hozzáférhetlen hegye­ken menhelyre találhattak rá, —­­indazáltal őrködést lehetene fölöttük gyakorolni,­­ azok lassan kint a ha­tóság kezére fognak jutni. — E szerint a kormány nem azért határozá el a déli tartományokba újabb csapatok küldését, mintha az ott levő csapatok elégtelenek len­nének a rabló csoportok szétszórására. Ezen csapat­­küldés főczélja azon ezredek fölváltásában áll, melyek ott fárasztó hadjáratot végeztek. Igazságos dolog, hogy azok visszahivassanak s más tartományokba küldesse­nek helyőrségül. Ekkor a kormány meggátolván a rablásoknak ott, hol megszűntek, újra fölmerülését, e mellett oly helyőrségi változtatást készít elő, melynek alkalomszerűségét mindenki elismeri.“ OROSZORSZÁG. A franczia lapoknak egy Bo­roszlóból, f. hó 5 röl kelt sürgönye szerint, V­a­r­­sóban a királyság helytartója megnyitá az állam­ta­nács üléseit. Az első ülésben Denebrowski Leo, hajdani senator, törvényjavaslatot terjesztett elő, az 1832 óta végrehajtott elkobzások megsemmisítése végett, mint a melyek ellenkeznek az 1815 -i alkot­mány által a királyság számára biztosított törvé­nyekkel. Táviratok: B­é­c­s, sept. 10. B­r­i­n­z a követek házában in­terpellálja az államministert a j­ezs­u­i­t­a gy­m­na­si­u­m­o­k számára megadatott kedvezmények iránt, s kérdi, ha vájjon még továbbra is fönn fognak-e állani ily kedvezmények. Schindler a kereskedelmi mi­­nistert az igazgató-tanácsosokul működő államhivatal­­nokok iránt interpellálja. Zágráb, sept. 7. Az országgyűlés mai ülésében a délszláv a­k­a­d­é­m­i­a számárai szerve­zési terv tárgyalása folytattatott s bevégeztetett. Ragusa, sept. 9. Hir szerint Dervis s Mehe­m­­e­d pasák tegnap délben csapatokkal Z­a­ri­z­i­b­ó­l elindultak s Trebinye felé fordultak. London, sept. 6. A „Times“ jelenti, hogy a se­­paratisták vezérei közt egyenetlenség uralkodik. Róma, sept. 8. (Párison át.) G­o­g­o­n thnok megparancsolta a piemontiakn­ak benyomulását a fran­czia csapatok által elfoglalt helyekre, erőszakkal visz­­szautasítani. A mai római újság hivatalos részében Ricssoli l­­örjegyzékének azon helyeit, melyek Rómára vonatkoznak, rágalomnak nyilatkoztatja. A pápai sz.­szék méltóságával összeférhetlen arra felelni, s a va­lótlanságot bebizonyítani. A pápai kormány a kü­­ha­­talmak római képviselőire s a franczia hadsereg loja­­litására hivatkozik, hogy a jegyzék valótlan vádját constatírozza. Genua, sept. 8. Nápolyból 600 hajdani ka­tona s ujonczozás elől megszökött egyén érkezett ide, hirszerint legközelebb még 300 újonca érkezendik ide Toskanába); 300 már megérkezett. 1­7-én 4 zászlóalj bersaglieri indult hajón Nápolyba. A legutóbbi napok­ban 140 „rabló“ is érkezett ide, kik többé nem Fe­­nestrellebe, hanem Sz­ar­d­i­n­i­áb­a fognak kül­detni. A vidékről a szárazság következményeiről foly­vást szomorúbb tudósítások érkeznek. N­e­w-Y­o­r­k, aug. 24. A separatisták congres­­susa megtilta a cinkor­­s rizsnek szárazéni kivitelét.­­ Hírszerint Lincoln elnök ne­m­ akarja továbbra is megengedni K­e­n­t­u­c­ky semlegességét. A washing­toni polgármester megtagada a hűség­esküt a szö­vetségi kormánytól. Aug. 28. Egy fontos expeditio hagyó el Butler tábornok alatt 26 án Monro­et; rendeltetési helye nem tudatik. Hir szerint az unionisták Rosenkranz alatt körülvétettek s megverettek. Egy más h­ir szerint a separatisták szövetségi csapatok által üldöztetve, éjszaknyugati Missouriból visszavonultak. A wa­singtoni polgármester befogatott. A fi 11 mo­­rei erőd megadó magát a separatistáknak. A „Sürgöny“ magántáviratai. Zágráb, sept. 10. A mai országgyűlésben egy, Erdödy és Jankovich grófok által, az ország­gyűlésből kilépett többi képviselők nevében is Császár Ő Felsége elé terjesztett és az országgyű­léshez minden válasz nélkül visszaérkezett iga­zoló irat olvastatott fel. Ebben az országgyűlés­ből lett kilépésnek okai felhozatván, egyszers­mind az aláírók részéröli lojalitás biztosíttatik. Az ors­zággyűlési ellenpártot abban nagy délszláv tendentiával vádolják, ennélfogva őket államv­e­­szélyesebbeknek tartják, mint a minőnek alulírot­tak és pártjuk jellem­eztetik. Erre a gyűlésben nagy izgatottság és neheztelés támad. Többen, az országgyűlésből kilépett, de ismét visszatért ta­gok kinyilatkoztatják, hogy ezen irományról mit­­sem­ tudtak és arra nem is adtak felhatalmazást. Mire az országgyűlés elhatározza, hogy ezen iga­zolvány hírlapok utján közzétenni, Császár Ő Fel­sége pedig Erdödy és Jankovich grófoknak a fő­­ispánságtóli felm­entetése iránt fog felkeresni. Paris, sept. 10. Híre jár, hogy Garibaldi elvállalta a Lincoln amerikai hadseregének pa­rancsnokságát. W­ik­tér: Budavárában egy úri háznál, hol gyermekek nincsenek, a fő­iskolai évre tanuló ifjak minden­eli el­látásra felvétetnek , — egyszersmind ha kívánta­tik, leczke-ismétlés és az olasz nyelvben is okta­tás nyerhető. Körülményes értesítés levél által vagy élő szó­val a Sürgöny szerkesztőségénél kapható. Színházi előadás September 11. Nemzeti színház S z e r e b u r d i. Vígjáték 3 felvonásban. Pesti német színház. Der Zerrissene. LocalpoBBB mit Gesang in 3 Aufzügen. távirati tudósítás a bécsi börzéről, September 9-ről o­. Metaliques 80.95 Nemzeti kölcsön 67.85; bank­­részvények 740. hitelintézeti részvények 175.30; ezüst­­agrp 136.50; londoni váltók 137.75 arany díja 6.56 Felelős szerkesztő: VÉRTES ERNŐ.

Next