Sürgöny, 1861. szeptember (1. évfolyam, 200-224. szám)
1861-09-26 / 221. szám
Első évi folyam. Nierkesst&-hivatal Alduaaaor 5. sz. 2-dik emel- L Kiadó-hivatal. barÁtok-tere 7. szám, földszint. Előfizethetni Bu-iapessten a kiadói hivatalban. barátok-tere 7. szám földszint Vidéken bérmentes levelekben , minden posta-hivatalnál.SÜRGÖNY Rkist/rtisi szakanlsktsi értékben. Bu‘l*pv*ten h'shot hordva ft' kr ft kr Etfdsadvre 16 — Évnegyedre * W) Félévre «r* 1 W Key (Xni Vidékre, 'naponkint postán it kr it k* Egészévre 19 — Évnegyedre 5 — Félévre 10 — Egy Ura 2 - Előfizetési fölhívás „SÜRGÖNY cziműl politikai lap October—deczemberi folyamára. Minthogy e hó végével a III dik évnegyede» előfizetés lejár, tátorkodik az ambrt kiadó hivatal e fölhívását a ». ez. olvasó közönségbe* intézni, úgyszinte azon tisztelt előfizetőket, kiknek e hó végével — czimszalagjok szerint — előt fizetések letelik, tisztelettel figyelmeztetni s egyszersmind előfizetésük megújítására felkérni. Előfizetési ár: October—deczemberi Vz ívre 5 ft o. é. A példányok szűktüdésébeni fennémakadás végett kérjük az előfizetési dijnak még e h . utoljáig bérmentes beküldését. Pest, sept. 19. 1861. A „Sürgöny“ kiadó-hivatal«. 66 HIVATALOS RÉSZ. Hirdetmény A keleti marhavésznek Arad, Bihar és Békés vármegyékben történt kitörése miatt a békési szt. mihálynapi háromvásárnak megtartása ezennel betiltatik. Hadán 1861 September 18-án. A magyar kir. helytartótanácstól. VirlllllY ITALON KÉSZ. Becs. sept. 24-én. L. A b. tanács fekftháza ma nevezetes eseménynek volt színhelye. Vagy két héttel ezelőtt a kormány javaslatot hozott a birod. tanács alsóházába, mely által az egyességi eljárás fenálló törvényét módositani, illetőleg a tett tapasztalások értelmében javítani akaró. Az alsóház a törvényjavaslatot hosszasan s alaposan tárgyaló, megmásító annak a kormány által ajánlott alapelveit és a javaslat egészen új alakban átment a felsőházba. Ennek tegnapi ülésében az államtanács elnöke védte a kormányjavaslatot az alsóház módosítványainak ellenében és a kisebbségben maradt. Ez roppant esemény vala magában véve, mert ha a kormány az alsóházban majoritásra számíthat, akkor a felsőház misül, eddig majdnem kivétel nélkül hódolt a ministerium nézeteinek s most egyszerre minoritásba esett! Képzelhető, hogy ez a kormányra nagy hatással lehetett s annálfogva nem is csoda, ha az államminiszer úr a felsőháznak mai ülésében a kormány javaslatát egészen visszavonta. Az alsóházban ezen eseménynek hire sensattót okozott és azon kérdés támadt: Vájjon nem a ház tulajdona-e azon, bár a kormánytól eredt javaslat, mely fölött tanakodott , határozott; jogában áll-e a kormánynak, javaslatát visszavonni s ez által a tárgyat a vita alól elvonni ? A kérdés alkalmasint még szőnyegre fog kerülni. Egyelőre igen érdekes jelenség, hogy az „Üsterr. Ztg“ — olvasd: Österreichische Ztg — nagy megelégedéssel említi fel, hogy Steyer úr, kit az ipar világ tekintélynek ismer, a kir. tanács felsőházában oda nyilatkozott, miszerint az alsóháznak munkálata a kérdéses törvényben nem érdemel egyebet, mint hogy az asztal alá dobják. Mi nem avatkozunk oly dolgokba, melyek bennünket közvetlenül nem érdekelnek és ennélfogva tartózkodunk minden ítészettől. Csak a tényt említjük fel: Reyer úr, a kitűnő iparos, asztal alá akarja dobni a birod. tanács alsóházának munkálatát, hogy az „Öster. Ztg." ezt helybenhagyja és hogy olyan törvényt, melynek ilyen sorsa jutott, a bonács alsóháza csakugyan közös erővel dolgozott ki, nem háborgatta semmi illetéki vagy nemzetiségi kérdés, a sok jogtudor és jogtanár egész fényében tündökölhetett és mégis „az asztal alá"?! Ez borzasztó sors és kitetszik újra, hogy mily keveset ért a birod. tanács az egyességi eljáráshoz! A közönségben ezen események figyelmet gerjesztettek annál inkább, minthogy a kormánynak a községi törvényt illető javaslatával is sok baja van s a minap kétszer kényszerült a minoritással szavazni. A felsőháznak tegnapi szavazatára nézve ezenkívül feltűnő volt azon körülmény is, hogy két főherczeg, — Miksa és Károly Lajos ő fenségük,— szavazott a kormány ellen. Mindezen jelenségek tápot szolgáltatnak a közönség azon diadalmának, hogy Schmerling urnák ministériuma gyenge lábon áll. De igen helyesen jegyzi m meg az „Ősz, Ztg.“ hogy a főherczegek szavazatából a kormány állására nézve semmi következtetést nem lehet vonni, miután a két megnevezett főherczeggel szemközt három más főherczeg a kormány javaslata mellett, szavazott. Még helyesebben argumentálna az „Öster. Ztg.“, ha azt mondaná, hogy a parlamentáris kormány eszméjét bizony a tulságig nem visszük itten, hogy a ministérium nem kötheti állását ahhoz, vajjon tetszenek-e törvényjavaslatai a képviseleteknek vagy nem. Eddig ugyan a kormány valamennyi javaslataival nem igen volt szerencsés a birodalmi tanácsban, de azért frigye a ház majoritásával meg, nem lazult, mert a főeszmékben, a centrális adóban és a Magyarország irányában követendő politikában a birodalmi tanács többsége eddig határozottan a kormány mellett állott. Úgy látszik azonban,hogy ezen majoritásban is kezd élénkülni azon óhaj, miszerint az említett főeszmékben is történjenek némi módosítások, mert az „O. D. P.“ szükségesnek látja, ismételve föllépni azon eszme ellen, hogy a magyar közgyűlés és a birodalmi tanácsnak párti főnökei szabad értekezletben találkozzanak. Az „O. D. P.“ ez eszmét oly kísérletnek tekinti, melynek hasztalansága és eredménytelensége szembeötlő. Az embernek akaratlanul ajkára pattan azon kérdés, vájjon ez az első kísérlet volna-e,mely megtételik, ámbár az egész világ megvan annak haszontalanságáról előre győződve? Azonban a dolog bibéje másutt keresendő. Olvasóink tán fognak emlékezni, hogy hetekkel ezelőtt fölemlítem, miszerint az itteni egyezkedési párt egy új kir. tanácsnak egybehívását ajánlja, mely a februári alkotmányt revideálja, Magyarország és a birodalom közt helyreállítván a békét. Miután t. i. a szőkébb birod. tanács az alkotmányt nem változtathatja meg, a teljes birodalmi tanács pedig, melynek jogában állana az alkotmányt módosítani, elő nem teremthető: az egyezkedés itteni barátjai azt ajánlották, hogy a jelenlegi birodalmi tanács oszlattassék föl, és helyébe küldjenek az országgyűlések követeket ad hoc, melyek a birodalom viszonyait rendezzék. E tervnek javaslói egyúttal hivatkoztak a magyar kongyűlés azon kijelentésére, hogy hajlandó a birod. többi népeivel esetről esetre tanakodni a közös érdekek felett és valószínűnek tarták, hogy Magyarország fog küldeni követeket oly gyűlésbe, melynek föladata volna, a birodalom egyes népeinek kívánalmait és igy a Magyarországéit is összeegyeztetni a birod. fönnállhatásának föltételeivel. Ezen eszme most újra fölmerül és minthogy jottan vannak a birodalmi tanács akóházában, kiknek nincs sok okuk azon önbizalomban ringatódzni,hogy újra meg fognak választatni, ha a birodalom népei újra volnának hivatva, választási jogukat gyakorolni és minthogy egy római császárnak szava szerint : jobb a szűkebb birodalmi tanácsban nagy embernek lenni, mint a teljes birod. tanácsban ben sem lenni, — tehát gyakorolják a principuis obsta bölcseségét, és hirdetgetik a meggyőződést, hogy kár volna most még Magyarország kibékítésében fáradozni. Azonban van példa rá, hogy a világtörténet menetében legázott nagyobb embereket és fontos érdekeket is és így Kurandaurpák oppositiója sem csüggeszt el reményeinkben. A hazai ügyeket illetőleg a napi újdonságok itt — fájdalom! még mindig a megyei dolgokra szorítkoznak. Legújabban Bács megye bizottmánya oszlattatott fel és k biztosul l’iu TARCZA. Magyarázatuk Nógrádmegye helyneveiről. (Folytatás.) 10. Bányák után. Lóny a bánya h. Nógrádban, Divén mellett. Lot.ja=Lovino, Lovim =olivo, olivod ólom. 12 anyabánya,ólombánya, hoc est plumbi fodina. (Bél) Lónya személynevet is tesz (1245.) Bánya román nép nyelvén pénzt tesz. Sz in o bánya h. Nógrádh. L inyabánya mellett Szino értelme czin, innen czinbánya; vannak, kik Szin és Szénbányának nevezik. 11. Fák után. Berkenye h. Nógrádb. Nevét erdeiben tenyészett fojtós berkenye (S. domestica) fái, illetőleg bokraitól nyerheté, melynek körte-idomú, fojtós, fanyar gyümölcse, leszedés, szalmában való érés idő után ízletes lesz, 8 fája esztergálos munkára hasznos. Berccata fructus 1082. Berkenie 1243. neveztetnek. Gömörben „ad arborem Berkenie" hrfát említ Jerney^ A J. Cserhát. Egy hegy Nógrádb. Caer^Quercus (fa neme) Cser=Coriarium, festészet a vargáknál. Caerbogyó=Galla, Cserkő^Basaltes prodaetum Vulcani cum ilyen kőből áll Sághegye. Cserhát=Cserhegyháta, innen Cserháti Diocolae hunus monlis. Van e néven egy puszta Somogyb. Cserelőhegy Vas vb. Cserbél h. Hunyadb., Cserkőz P. Hevesb., Cserkút b. Baranyában. Csertő h. Somogyban stb. Hársashegy. Nógrádb. Kis-Terenyei határban, m gasb hegyeknek szakadéka, agyaggal kevert kövecsből, teteje valamikor zűrön volt hársfákkal beültetve és még hársfatökék vannak gyomrában. Jankovics emlékezik (a T. Gyűjt. 1828. I. k. 25. lap.) e helyről. Told, kh. Alsó s Felső előnévvel Nógrádb. Tót túl jelentése Dunántúl tölgy, Alsó- a Felső-Told a bükkhegy alján esvén, a magyar tölgy nevet sejtetik, itt tölgyerdők lehettek. 1181-ben tulg-nak íratott a tölgy. 1283-tól Tol Íratott brfául jő elő. Told 1265-ben már eleje, itt született Toldi Miklós hires erejű vitéz. 12. Növények után. H a r a s z t i. P. Nógrádb. 1290-ben Haroslby néven még falu volt. Haraszt igen régi magyar szó, anynyit tesz, mint fraticetumi bokroshely (Ein Ort voll Strauchen.) "Bélának egy 1265-ben kelt oklevele említ Esztergom vb. harasztos részeket. (Fejér Cod. Dipl. T. IV. V. III. p. 274.) Araszi néven voltak honunkban római telepek, igy említ egyet Marsiglius (operis Danubialis T. II, p. 5. Tab. II. Fig. VII.) Barayavármegyében a Dárdai uradalomhoz tartozik egy falu Haraszti néven. Haraszt Szepesben, Haraszti (Chrasztne) Abauj, Hont, Verőczében faluk, Dima-Slaraszti Poatvb. (Eleje már 1385. L. Fejér Cod. Dipl. T. VIII. V. 1. p. 181.) inkább növények után, mint a Zsigmond király alatt Szivas Alföldről bejött Haraszti családól, kik utódaiból Ferencz, Rudolf király alatt arad főispán volt, nyerik nevüket. G a 1s a h. Nógrád vb. Kresznerics szerint a jégre te neveztetik[Gallosnak, itt a száraz szölöveszsze Gallosvoszszö, innen Gallos lett Galsa. Van e néven hely Szala vb. Bél szerint Gols német törzsnép ültette be a hasonnevű helyeket; igy Gallos M. V. Moponyban, Gálosfa, Gáloskór faluk Somogyban, úgy tartatnak, mint vagy Gols német nép, vagy Gálos franczia telepitvények által támadt helyek. ,, , ,jj j,ti. L i e s z k o. P. Nagrád vb. Bikhegy alatt. Gy. L. ur szerint Liszko egykor hires betyár menhelye, 8 itttartózkodása adta nevét. Mások szerint ez, valamint Lwszkosz b. Zemplén vb. Liszkovetz bb. Köröss Zala vb. szláv gyarmatok s nevüket Lesebns néptől nyerik, kikről emlékezik Brondus dec. 2. lib. 1. és Sabellicus Enead. 3. lib. 9. Én tekintve, hogy Trencsén megyében is van Lieszkovetz fala s Lieszko szláv nyelven mogyorót , mogyoróst jelent, ezen szláv telepeket a mogyoró növény után eredeztetem, — bírunk számtalan mogyorós nevű helyekkel. Lapujtő h. Nógrádi vb. Hajdan Lapintének íratott, laputövétül látszik venni nevét, ez Bök terem földjén, a fuvarosok nyáron legyes lovakat lapulevéllel húzogatják meg. Sírt 71 Málnapataka. h. n. v. sziámi Malinecz, Ipoly - ból felé húzódó patakja körül bő málna termése adta nevét. Kaproncza p. u. v. Koprova(Koprovnica) Csalán (Urtica major), mely itt bőséggel téren, hajdan e hely fala volt, nevét a csalán növénytől nyeri. E néven van helység Barsch (dents Litt*) Verőcze, Sáros, Arad vben. 13. Szláv értelműek. Brezo, h. Nógrádban Cseh előnévvel. Mocsári szerint a csehek Brezo vezére lakott itt. Szlávban Brezo,nyir (die Briez) Bél szerint birke vagy nyirfás hely, innen Cseh brezo, s Száraz-brezo, úgy Rima brezo. Brezuó, Zólyom vb. szinte nyírfa jelentéssel bir. így véli Bél is , D ob roda folyó-Nógrád vb. ered Karancskeszi s Mihály-Gerege mellett, Littkén keresztül folyik az Ipolyba. Hajdan dobravoda,jó viz neveztetett el, most Karancspatakának is hívják. Esztergál, h. u. v. Itt a magyarok bejötté elölt faedény készitő szlávok laktak, a magukat Strán-hori s erdőn túli lakosoknak nevezték. Innen Strebari,Esztergali stb. Salával Dolinc s’rebare. . . /jogás, salával Halits M. V. Nógrád vb. Nevét Bél szerint a hajdani halitsi, Galicziából jött néptől nyeri; Galuriak is nereztetet, melyből a magyarok Halsurit formáltak. Régebben Galibnak is íratott, Dugonita szerint Gáta és Genátg, ily népfaj volt a kunok között Genáti nép Árpáddal jött honunkba. (Ipolyi értekezik felőle. Uj Mus. 1853. II. 1. 107. lp.) H r a d e k, emelkedett hely Esztergály határán Nógrád vb. hajdan vár állott rajta, innen hrad-vár, Uradeck váráég, környéke Podbrid,Viralja, hajdan falu, most rét. 1224-ik évben már létezett Ipoly folyó. U. v. Szalmatercsi pusztán ered, a Danába 8 mfldnyi kerengés után ömlik. Latviul Ipola, szlávul Ipel, németül Eipel hivatik. Ipoly szláv nyelvben Ipel Vipely(Viplivam, azaz kiáradok; tavaszszal, ha megárad, a völgyes helyeket el szokta vizével árasztjtpa ij )uzödiuSiUraj basvie Mák P. U. v. a megye felsőrészének csúcsában. Mlák jelentése:posviny.' I . , : i Novák, h. n. o. Bél szerint: Erat olim gentis, cni de Novák nomen ium dudtam exstinctae. Mátra Novák határos Nádujfaluval s Homok-Terenyével. Mocsári szerint Novák család bírta, megkülönböztető nevezetét pedig Mátra hegytetőtől veszi. Van e néven P. Mosonvb., helységek Nyitra, Szerém, Verőcze, Zágráb, Kőrös, Varasd vkben. Novák szláv szó, jelentése új vagy kezdő, igy Mátra novák.Mátra hegy eleje vagy kezdete, hajdan a szlávoknak királyaink különös kedvezményeket engedtek, úgy hogy bárhol földeket irthassanak, s ha a termelési erővel nincsenek megelégedő, odább állhasanak, ezek voltak a Novákok — kezdők. Szászoknak adott ily szabadságról van említés (Fejér Cod. Dipl. T. V. V. 3. p. 464.) , Osstrócska, hegy. U. ▼. Dobrocs falu szomszédságában. Nevezete tót értelmű s félelmet jelent, minthogy hajdan a haramiák a Zólyom megyei bányavárosokra, a hosszas fürészvölgyön vivő országúton sok veszedelmet okoztak. Ennyit Mocsári után — de kérdem, hogy nem e Osztrihon, melynek jelentése a szlávban magasan domborodó hegy. Paszek, kis szoros Felsö-Nógrid v. csúcsában, Lazsa mellett. Paszek szláv szó, jelentése kis szoros. Brisa Ja Szál matere» f. Nógrádb. Pilinyi várhegy alatt. Jelentése szalma-tekercs, a nélkül, hogy a magyarok értelmezni tudnák, r dombos helyen fekszik. Bél igy írja: „intra praecessoa montes et oparas silvas positum" — Látka mellett a megye felső végén is van ilynevü hely s ennek neve igy olvasandó Szamotrcs, ez tetszó, a következőkép van összeállítva Szamza-derzsi magadat tartsd. Jankovits V. szerint ugyanis a hely magas hegyekben lévén, a hozzáférés s eltérés akadályai ■ veszélyes volta adták nevét: Var h o, h. Nógrád vb. Némelyek szerint várhoz tarötó rész volt, innen Vár-ho. Mások szerint személynév volt Várdo.Wardau (L. W. Reg. 254. §. 1216 évről) ha tekintjük fürfáshelyét, szláv lakossait, s tudjuk, hogy Wrboko fttzfát jelent a szláv nyelvben, Varbo nevét a szlávból kell megfejtve látnunk. Zagyva folyó U. v. mély völgyben, hajdan nevezetes várral. Hajdan Zogen íratott (Bkril. 30. 32. 38.) Zagna, Zagava már 1265 folyó, mely Szolnoknál ömlik a Tiszába. Szlávban Zidva, kettő, kettőn túli. Hajdan ily nevét tót család bírta. 14. A11 atok után. Galábos, h. u. v. Óvár, Czalár, Busa, Zellő helységek között, hegyek ölében ; rege szerint, midőn helyiséget kerestek első alapitói , már abbahagyni akarták a keresést, midőn egy a fiait vivő gólyának e helyről való kiröpülését jó jelnek magyarázván, itt, hol a tájban mocsár—poca volt, megülték a helyet, s a gólya s pocsról elnevezték Gólyapotsnak. Régi oklevelek e helyet nem említik. Határiban levő dűlők nevei: Kendő, Bagocs, Látortvány, Kőkereszt, Falueleje, Hoszak, Kertmagi, Szoknyás, Szt. Gellérthegye, Kirg nagy Csaja, Kosik (szláv szó, kosarat jelent) Gyurka völgye, Fektetik, Mélypatak, Bolinka (szláv szó, völgyeské, jelent) Asszonykutya. — Góllá szláv nyelvben Bocán! Hollókő. Vár u. v. Szécsentől nem mesze kelet-dél felé, melyet őseink magja meredek kősziklán épitettek.Hollókő vagy Hollokous-nak hivatott. Kr. e. 96 évvel élt Ts’tihén kun fejedelem fia. Már a vár építése előtt felleg nagyságú seregekben jártak e tájra a hollók, s máig tanyások, ezért Castrum , Corvi vagy Hollókő a neve. Pozsony s Nyitra megye szélén is van hason néven egy sima asztalszabású kőszál, Szmotán tót mezőváros határán . Hol most ledőlt s felejtett oszlopok Fölött az éjfél szellem-szárnya lett. Társától a kerengve válik el S a rom körül hollok keringenek. F. L. Gárdony, P. Nógrád vb. közel fekete vízhez, így Gárdony h. F. térvben, Velenczei tóhoz közel. Nevöket Gárda s hony szótól nyerik. Garda egy hal neme, mely potykaféle kinézésű (Cyprinus castratus) hazája kisebb vizek vagy tavak. Innen Gárda-hon, Gardon nevű helyek vannak Somogy s Veszprém vb. is. Pomezánok nyelvén Gard várat tesz. Tisza Dob mellett is van ily nevű legelő, melyet szinte viz jár, nevét ugyancsak az apró temérdek sokasága haltól nyerheti. 221 szám — 1851. Csütörtök September 26. Kovics Ágoston, az említett megyében 1848 előtt alispán, neveztetett ki. Lapszemle. A „Donau Ztg." a „Presse" csikkére adott válaszban véget vet az italnak is említett, s alkotmánynyisiókra, minister crisisre vonatkozó combinatióknak , különösen az alkotmány revisiójáról így szól : „Mindenekelőtt meg kell jegyeznünk, hogy mi az alkotmány revisióját általánosságban legkisebbé se elleneztük. A februári pátens élén az alkotmány fejleszthetősége ki van mondva; azon feltételek, melyek mellett az alkotmány megváltoztatsa lehetséges, világosan ki vannak fejezve. A kormány az alkotmány-okmányban és azóta a birodalmi tanácsban többször kijelenté, hogy egyszer okrtogált, mivel mégis valami alapra szükség ▼olt, de többé nem oktrojál. Az alkotmány kiképzése a birodalmi ág országos képviseletek feladata, melyek közvetlen az alkotmány kihirdetése után ténylegesen életbe léptettek. A népképviselet igazítsa meg az alkotmányt a maga számára, szervezze és módosítsa a miniszérium vagy tanácsolni fogja a kormánynak a tett módosítások elfogadását, vagy lelép és más férfiaknak adand helyet. „A „Presse" nyilván azt akarja, hogy a kedvére való alkotmányváltoztatást a bővebb birodalmi tanács indítványozza és határozza el. De ez csak két úton lehetséges. Vagy rá kell venni a magyarokat, horvátokat, erdélyieket és isztriaiakat, hogy a birodalmi tanácsba jöjjenek és nem titok, hogy a kormány oly lépésekkel foglalkozik, melyek ezt eszközöljék. A tett lépések czélszerűsége iránt különböző vélemények lehetnek ; egyelőre a „Presse" azok czélszerűségét nem tagadja. Vájjon célhoz vezetnek ez a jövendő mutatja meg. Vagy pedig a jelen birodalmi tanácsnak úgy a mint van, kell a továbbit meghatároznia. Nem akarunk a felett vitázni, melyik az a jobb. Bizonyos az, hogy csak a második vezethet az alkotmány mihamarabbi revisiójához és a „Presse" is azon véleményben látszik lenni, hogy a revisio a U r g e t 6 s. Vájjon hajlandók lennének- e a magyarok oly, habár foederalistikus értelemben alkotmánymódosítást országukra nézve jogkötelezőnek elismerni, mely a mai birodalmi tanács által határoztatnék meg; vájjon tehát lehetséges volna e ezen úton a „alkotmánypárt“ „csüggetegségét" és „bizalmatlanságát" elenyésztetni? - ennek megítélését a „Pressére" bízzuk. „Vagy talán nem akarja a „Presse", hogy a bővebb birodalmi tanács legyen az , mely a foederalismust proclamálja? Akkor oktrogrozni kellene azt. De ímt elvileg minden oktrogíáfus ellen vagyunk , mely által a febrár pátensek megváltoztatandók lennének. Semmi nemártott Austriának többet, mint belpoltikájábani ingadozása és rendszerváltozása. Ez a bel- és külföld bizodalmát aláásta." A Pozsonban tartatni tervezett szabad értekezletek ügyében arról értesül a „Presse", hogy az még csak az előtanácskozás stádiumában, azaz : a tervek korig csak a bécsi parlamenti tagok körében készíttetik elő. Ezt n.m. e lap , csak azért emeljük ki, minthogy némely közegek az ezen conferencziákra megnyert képviselők neveit isklizték. Az itteni képviselőházban Smolka, Rieger és Giskra készeknek nyilatkoztak e tervet elősegíteni, tehát a lengyel, cseh és nagy austriai töredék vezérei ezt már tették, míg a saját-