Sürgöny, 1861. november (1. évfolyam, 252-275. szám)
1861-11-03 / 253. szám
sie, Sterka Salutz érseki excellentiájának a kandeláriához beadott, s a hírlapok által is közölt fölterjesztéséből láthatni. Valóban abban a fapásztori szelídség, a keresztényi türelem, a törvényeinkben való jártasság, az államférfivleszély vetélkedik az őszinteség, az alkotmányosság, a népnek józan útra vezetése, a testvérnemzetekkel való kibékítni akarás nemes szándékával. Kötelesnek érzem magam, pontonként némi felvilágosítás-adásra. Hivatalos jelentéseink elkereszteléséért számoljon e exera a kancelláriával és főkormányszékkel, — én legalább is kíméletlenségnek tartom ezt, s hogy ama hatóságok elnézik, nagyobbeszélyességet mutatnak vele, mint a ki gyakorlé ellenükben. Hogy kibékülési reménye fogy, sajnáljuk, de ő exeja inkább tehet róla mint mi. Én úgy látom, hogy nem is volt komoly akarat, nem volt az alap úgy választva, hogy az egyezség létrejöhessen. Mikor az ember valamit nem akar, könnyen kap okot a neki tevésre. Hihetően máshonnan több van ígérve, mint amenynyit a magyar alkotmány adhat. A megtartás — ez aztán már más kérdés! Bajos, mikor az ember előbb Párisra vagy Bukarestre, aztán Bécsre néz, s csak legutoljára Kolozsvárra vagy Pestre — mint sokan teszik. Ha a románok Sz. István koronájának jogát s a magyar alkotmányt egyezkedési alapul el nem fogadják, nem is lehet köztünk soha egyetértés. Hát Papp László udvari tanácsos, Lázár Sándor, Aldulján János, Dunka Pál tákolmányi tanácsosok, Brán János, Ládár Ágoston, Boheczel Sándor főispánok és kapitányok nem bírják a tisztelt román nemzet bizalmát? Hát ezek mind oly alárendelt hivatalok ? Mi sajnáljuk, de nem e jeleseket, hanem az oly félrevezetetteket, akik ezeket renegatoknak nevezik. Kit állítnak elé — kérdem — ezeknél kormányratermettebbeket ? Csak nem Jánkat, Axentet, vagy Papin Hilariannt és Baritzinat?! Isten őrizze meg ezektől őket, őrizzen meg minket! A nagyobb illetőséget a nagyobb intelligentiális erő és politikai képei még önként hozza magával. Pest városa tanácsának Királyi Pál fójegyz.ó ügyében lett fölterjesztése. Császári kir. Apostoli Felség! Sajgó kebellel értesült Pest város közönsége cs. és Apostoli királyi Felségednek, Pest város területére kiküldött királyi biztosnak tegnap közzétett átiratával tudatott azon legfelsőbb elhatározásáról, mely szerint közigazgatási főjegyzőnk Királyi Pál, Pest város közgyűlése részéről I é. jan. 8-ki illésében, az adónak katonai erőveli behajtása tárgyában, az akkoron még együtt volt országgyűléshez intézni rendelt kérvény szerkesztéséért hivatalátóli fölfüggesztése mellett hűtlenségi perbe fogatni rendeltetett. Ha tekintjük a municipális élet természetét, melynek egyik jellemző és főmozzanata, hogy a jegyző agyűléseknek jegyzőkönyveit s ezeken alapuló levelezéseit szerkesztve, csak a tanácskozások folyama alatt kifejtett nézetek és vélemények tolmácsa; ha tekintjük, hogy a fennebb érintett határozat, illetőleg kötvény a közgyűlés és nem a nevezett főjegyzőnk factuma; és végre ha tekintjük, hogy ugyanezen határozat mint sz eren alapuló kérvény szerkezete közgyűlésileg hijelenittetvén, a közgyűlés sajátjává tétetett , úgy elháríthatlan kötelességének ismeri e hatóság, hódolatteljes alattvalói kérelemmel járulni Felséged magas királyi székének zsámolyához, hogy nevezett főjegyzőnk nem saját egyéni, hanem a közgyűlés factumaért a legfelsöbbileg reá kimondott s honi törvényeink szerint annyira súlyos vád alól legkegyelmesebben fölmentessék. Ugyanazért bízva csász. és apostoli királyi Felségednek ismert atyai kegyességében s igazságszeretetében," de fölbátorítva azon körülmény által is hogy közgyűlésünk egyes tagjai irányában, velünk tudatott fennebbi legmagasb határozatában egyszerűen csak legmagasb roszólását méltóztatott kijelenteni: jobbágyi hódolattal bátorkodónk esedezni , miszerint Királyi Pál főjegyzőnk irányában foganatba vétetni rendelt legmagasabb intézkedéseket legkegyelmesebben megszüntetni méltóztatnék.ság közt egyezkedés van folyamatban egy kikötő és szállóhely iránt, miután az említett urak gőzöse, mely eddig dunai útját lefelé rendesen csak Bajáig folytatta, a közlekedés és közforgalom emelése tekintetéből jövőben Mohácsig fog menni. * Az „Alföld“ biztos forrás után írja, hogy Arad megye új tisztikara már össze van állítva. Közli a névsort is, mely az aradi, radnai, pécskai, központi, világosi, simándi, ágrisi, b.jenői, lntyini, zarándi, eleki és miskei járásokra terjed ki, — a szent annai és csermői járások a pátens értelmében megszüntetvék. A mint az említett lap hallja, az általa névleg elősorolt tisztviselő urakhoz már a decrdumok is elküldettek. * Aradon jelenleg Szerdaholyin kisül a nemz. színháztól még Huber Ida k. a. és Huber Károly ir vendégszerepelnek. Ugyanott játszik Kövessy Ede, a sói disant magyar bűvész, ki majdan Bukovinába a a rubelek hazájába Oroszországba indul. * A cainkotai ev. iskolajárás Csömörön tartott tanácskozmányáról az „J. L.“-ban közöltetik, hogy e járásban, mint elnök úr megnyitó beszédében előadó, általános szeretet uralkodik a magyar nyelv iránt. Indítványoztatott, hogy a könyvtár részére minden korszerű nevelési könyv szereztessék meg. A két könyvtár eddig közel 250 darabból áll. Dobronyovszky J. a falusi faiskolákról és a gyümölcsfák nemesítéséről értekezett. Hösz M. a természetrajzot adta elő. A czinkotai félszázados tanító Lindényi József érdemei jegyzőkönyvileg fognak örökíttetni. * Újvidéken Karagyorgyevics Sándor herczeget közelebb nagy kitüntetéssel fogadták ; — váljon nem foglalóképen-e az „Ó- D. P.“ hírére. — Tisztelgő küldöttségek arra kérték fel, hogy e városba tegye át állandó lakását, mit a herczeg féligmeddig meg is ígért, s egyúttal az épülő színházra 500, s a gymnasiumra is ugyanennyit ajándékozott. * A „M. S“ nagyváradi levelezőjének tudósítása szerint e város tanácsa és képviselő testülete a pénzügyigazgatásán azon rendelete folytán, mely szerint a fogyasztási adót a város maga lenne köteles beszedni, vonakodás esetén pedig sajátjából kifizetni, lemondását az oet. 30-kan délután tartott ülésben testületileg beadta. * A fehérpataki vasolvaszda megnyitási ünnepélyéről következő érdekes feírást veszünk: Oet. bó 27 én volt a nagyszerű vállalat megnyitási ünnepélye, melyre Szigeten kitűnő készületek történtek. Vasárnap reggel a mozsarak durrogása után a fejérpataki vadregényes táj oly ünnepélyes alakot öltött, minőnek eddig a bérczlakosok nem voltak tanúi. A gyönyörűen épített hivatal, az egész hid, mely remekműnek mondható s maga az olvaszda gazdagon voltak lobogókkal disitve. Megérkezvén a kincstári főnök Szepessy Mihály úr tanácsosaival és vendégeivel, azonnal megindult a diszmenet a gépezetek megszemlélésére, jobbról és balról diszöltözetű bányászok, jeles zenéjükkel, az olvaszda tetején annak fából kimetszett neve volt olvasható. A diszmenet s az azt kinéző nagyszámu közönség zeneszó és mozsarak durrogása közt sorba megszemlélte a nagyszerű gépezetet, a mázsálókat,a szén- és vaskőraktárakat, a magas kemencze tűzzel és anyaggal élesztését és ezután lejött bámulni a nagyszerű légtüzitőket, annak óriási hajtókerekét és nagy terméjü léggyüjtőjét és ha csodálkozánk a gépezet nagyszerüségén, még jobban el kellett álmélkodnunk, látván és hallván annak hatását a két fuvó-nyilásnál. A temérdek nép ezután az olvaszda belsejébe tódult, hol a fölavatási isteni tisztelet tartatott. Szokatlan disz lepte meg itt a bámuló közönséget. A gyönyörű oltár templommá varázsolta az épület belsejét; a rögtönzött templomi ülések bányász czimerekkel és lobogókkal valának diszitve, melyeket miután a kincstári, megyei és katonai hatóságok elfoglaltak, megbezdődött a szentmise, utána a beszentelés, és a bocskói plébános úr jeles egyházi szónoklata magyar nyelven, melyet az odavaló orosz lelkész orosz beszéde követett. A templomi szertartás végén a kincstári főnök fennhangon kikiálta az új olvaszda nevét és a szokásos „Glück auf“ bányászjelszóra mint egy varázsütésre azonnal elkezdett folyni az izzó tüzes vas, megvilágítván az egész nagy épületet tündéri fényével s az olvaszda kívánalmát, mely magyar és német nyelven volt olvasható. Az ünnepélyt az osztálytanácsos úr derék neje által adott lakoma zárta be, hol minden áldomást zenetus, éljenek és taracikdurrogások viszhangoztak. * Az „Ost. D. Post“-ban tegnapról ezt a figyelmetirjessző közlést olvassuk : Szerb körökben a vajdaság visszaállításának kérdése körül sokat beszéltek arról, hogy a vajda-jelöltek közé az elütött szerb herceg, Karageorgiewitsch Sándor is tartozik. Mi részünkről e binek nem adunk hitelt. Sándor herczeg sokkal nagyobb dynnata, semhogy egyszerű austriai hivatalnokká engedné magát devalváltatni. * Minap említik, miszerint indítvány létetett, hogy Shakespeare birtoka a volt Stratford városában nemzeti költségén vásároltassék meg; erre nézve a „Daily Telegraph“ azt írja, hogy a megkivántató aláírók száma már együtt van. * S a v i g n y porosz minister s jeles törvényedéért Bécsben is tartatott gyászünnepély. A vendégek közt államminister Schmerling lovag úr is jelen volt, valamint igazságügyminister b. Pratobevers ia, ki szemeire még mindig gyöngélkedik. 12’/0 órakor dr. L’Arndta tanár Savigny tanítványa szószékre lépett, a egy alaposan kidolgozott emlékbeszédben elősorolta az elhunyt érdemeit, melyeket a német tudományosság, s különösen a jogtudomány körül szerzett. Az ünnephez illő karénak után, melyet az akadémiai énekkar adott elő, K. Pratobevera szó lett, a beszédjét háromszoros éljennel zárta be az egyetemre. * Ismét egy vakmerő rablást kell registrálnunk — írja a „P. L.“— Említők múltkor az ibafai rablást, ezóta a megye pandúrjai minden igyekezetüket arra fordíták, hogy a rablókat kézre kerítsék, sikerült is nekik a somogén baranya megyei határon e zarványokkal találkozni. Szombaton reggel egynegyed hétre egy erdőben a tűz körül látták őket, de ezek is a pandúrokat észre véve tüstént puskáikhoz kaptak s elkezdtek tüzelni, hat zsivány hat pandúr ellen. A tüzelés mintegy 3 óráig tartott, mikor a pandúrok puskapora kifogyott, ekkor az őrmester előtta őket a olyforma manevre kísértett meg, mintha be akarná őket keríteni; ettől a rablók megijedtek a futásnak indultak, a pandúrok kinézték ugyan őket, de punkaporuk nem lévén, közelíteni nem mertek . Így az erdőben őket elvesztették. Néhány polgár ember látta őket a visszavonulásban , öt egészséges volt, a hatodikat vezették, úgy látazik tehát, hogy egyet mégis megsebesítettek. De, hogy vakmerőségük mégis mekkora, kitűnik abból, hogy e nap délután öten közülük Ládra bementek, az országúton lakó zsidót kirabolták, a innen mintegy 5 óra tájban a Czindery féle kastélyt látogatták meg, hol épen a háziasszony egy barátnőjével és egy legénynyel időzött. Hogy itt a fegyvereken kívül mit raboltak el, még biztos tudomásunk nincs, csak annyit baltánk, hogy munkájukat végezve, négy lovat befogattak a tovább hajtottak. Pandúrjaink ugyan nyomukban vannak ismét, de egy szem puskaporuk sincs, a a városban sem kapni semmit is. Mint halljuk, az alispán már régen kért volna Eszékről, de feleletet ne kapott. * Múlt hó 30 -án adták a nemz. szinpadon Szigligeti új 4 felvonásos népszínművét a „Molnár leánya.“ — Az előadást egy kellemetlen esemény zavarta meg. A második felvonás folyama alatt egyszerre szokatlan dübörgés támadt a színpadon, a játszó színészek félbehagyták beszédjüket, és az állatok mögül füst szivárgott ki a nézőhelyre. Képzelhető, hogy e jelek átalános ijedést okoztak a nagyszámú közönség közt. Egy másodpercc alatt a legnagyobb rész fölkerekedett üléséről és az ajtók felé sietett. De e közben már a színpadon is többen megjelentek, tudnil adandók, hogy semmi baj sincs. Némi baj azonban mégis volt, mert a sceneriánál egy fülhődiszitvány lángot fogott, szerencsére azonban rögtön észrevétet van, a tűz eloltatott, illetőleg eltapostatott a ez okozta a fönebb érintett dübörgő zajt. — Az új színmű mely b. Eötvös József egy igen csinos beszélye után van dolgozva, CsUpán Ettcees d’estime-ben részesült. A beszély igen egyszerű mesén alapszik , ragyogóvá b. Eötvös remek tolla, • a jellemek és lelki állapotok kitűnő hű, művészien természetes festése teszi. A színmű úgy látszik eléggé nyomon követi a beszélyt, de a színpad más vonások kiemelését igényelvén, az ott oly remekül festett lelkiállapotok itten csak bálvány világban,s úgyszólván az eredményekre szorítkozva jelennek meg, miáltal az égési fényes himporát vesztve, a mese sovány váza igenis kitűnik. A melodrámai forma a felvonások végén nem árt ugyan a színmű hatásának, hanem néhol nem egészen jól van alkalmazva, például a harmadik felvonás végén a drámai actio nem olyan, hogy az ábrándos zenekiséretet megtűrné. A melodrámai zenekiséret lyrai mozzanatokhoz, magábamélyedéshez, vagy egy álló képlethez való inkább. A magát szerelmi búból vízbe ölni akaró molnár, leány jelenete itt sokkal inkább drámai; — az utána következő jelenet, hol a révész az éj csendében egy nehéz tárgy vízbe zuhanását hallja, azonban megnyugszik benne, hogy az csak egy elmosott darab a szakadozó folyampartból, — igen szépen van gondolva is ide már jól illik a melodrámai zene. Színészeink, a kissé hangos súgást nem említve, buzgalommal működtek, noha nem tudjuk, vájjon Szigeti és Sail úgy , túl chargirozáns az egyszerű, sima jellemü darabnak nem ártott e inkább, mint használt. A czimszerepet M. Felekiné assz. adta, ha nekünk úgy tetszett, hogy a falusi szende leánykának nagyon városi tónust kölcsönözött. Kik egyébiránt jobbágyi legalázatosabb hódolattal s legmélyebb tisztelettel öröklünk. Kelt Pesten, 1861-ki October 30-án tartott teljes tanácsülésből. Kúrffi II 1. FRANCZIAORSZÁG. A „Pays“ alapUnnak nyilvánítja azon közlést, mintha a franczia kormány Bécsben, Velencze tárgyában alkudozásokat kezdett volna meg. A „Patrie“ hasontartalmú nyilatkozatot hoz, azon módosítással azonban, hogy megengedi bizonyos pereiben ily alkudozások megnyitásának lehetőségét. A „Patrie“ jelenti, hogy az Angol, Franczia és Spanyolország közt, a Mexico elleni expeditióra vonatkozólag kötött szerződés alapjai 1) azon kötelességet constatírozzák, miszerint a beavatkozó hatalmasságok alattvalói számára elégtétel eszközöltessék ki; 2) annak szükségét, hogy Európa Mexicóban oly erős kormányt állítson föl, mely képes lenne a rendet s biztonságot fönntartani. Ha ezen értesítések alaposak, a szerződés valószínűleg azt is szintén meghatározandja, hogy minő eszközök által lehetene elérni ezen kettős czélt. Különösen a második ezél sokkal határozatlanabb, semhogy nélkülözhetlennek vélték volna, ezt szabatosabban kijelölni. A pénzügyi nehézségek a jelen perekben nagy súlylyal nehezülnek a francziaországi helyzetre. Egy500 milliónyi kölcsönről beszélnek, egy 403 milliónyi függő adósság elenyésztetése végett, s a vegytani gyufákról adó kivetéséről, ezen kölcsön kamatjainak kifizetése végett. A nem jövedelmező kiadások tetemességéből eredő ezen zavarokhoz hozzá kell még adni azokat is, melyek az élelmi válságból erednek. Mindkét nemű zavarok amaz erőfeszítésekben nyilvánulnak, miket a franczia bank kénytelen tenni, hogy kötelezettségeinek megfelelhessen. Már egyszer a londoni bank nyitott annak segélyt, most pedig ugyanazon czélból, Rothschild közbenjárásával, a berlini bankkal folynak alkudozások, ezüstben 15 millió tallér küldése iránt. Erre vonatkozólag azonban a „Pays“ megjegyzi, mikép e czélból csakugyan kezdettek ugyan alkudozások, azonban azok határozatlan időre elhalasztottak. A „Pays” szerint Ratazzi pet. 21-én Páriából visszaindult Turioba. A „Patrio“nak a hadi kikötőkből érkezett levelei jelentik, hogy a Mexicóba küldendő hajóraj szervezése szorgalmasan foly. Azon hír terjedt el, hogy egy fél dandár gyalogság is fog a hajórajjal elszállítátni. Az antillai tengerről érkezett legutóbbi tudósítások szerint a mexikói államszövetségnek több belső tartományaiban újabb zavarok ütöttek ki. OLASZORSZÁG: Egy Titrinból pet. 80-ról kelt sürgöny szerint, az „Opinione“ Olaszország fegyveres erejének jelen helyzetét tárgyalja, s arra utal, hogy Sicilia, Romagna, a statár grófságok, s Umbriában az újonczozás eddigelé ismeretlen volt, s ezért annak ott eleinte nem lesznek nagy eredményei. Nápolyban ugyan az jövőben jó gyümölcsöket termesül, azonban ez utóbbiakban most mindjárt, hinni merő illírió lenne. Ezért Olaszország egyik fele még eddig nem teszi ama szolgálatokat, miket attól várni lehetne, s ez az oka annak is, hogy a kormányi programmot egyelőre csak hiányosan lehet létesítni. A „Perseveranza“ Nápolyból pet. 30-ról jelenti : 74 fülkelő Cancottos Nolánál meg akarja magát adni, ha a mozgó őrségbe soroztatik be.Néhány nap óta több különböző iparágakbeli munkások tétlenül kóborolnak, mivel a munkabér fölemelését s a munkaórák kevesbítését kivánják. Mint Bolognából pet. 29-ről jelentik : 28-án ott Grasseli s F trniag a 11 rendőr-füldgyelök tőrrel meggyilkoltattak. Az „Opinione“ jelenti: Az „Osserva Romanó“ban olvassuk : Palermóban forradalom van ; ott a köztársaság kiáltatván ki. Gyanítható okul az újonczozást említik. Ezen sürgöny 24-én érkezett Nápolyba Cialdinihoz. — Mi semmirel sem kezeskedünk, — megjegyzi továbbá az „Opinione“, — azonban megjegyetk, hogy ezen tényt megerősítni látszik az „I'nita Italia“ következő tudósítása: Siciliából kelt levelek a szigeten, az újonczozás miatt kitört komoly nyugtalanságokról beszélnek. Ugyanezen lap egy Brüsselből vet. 28-ról kelt sürgöny után jelenti, hogy a belga kormány 2- án elhatározá az olasz királyság elismerését. NÉMETORSZÁG: A franczia lapoknak egy Berlinből, oct. 30-ról kelt sürgönye szerint 29-én tartatott meg a franezia követség salonjaiban, Magenta herczeg tuczvigalma. A 10 órakor megérkezett királyi pár a herczeg, herczegné s az egész követségi személyzet által a nagy lépcsőzet alján fogadtatott. A tábornagy a királynénak nyújtá karját, s a király a tábornagynál verett. A király nyitá meg a tánczingalusat a herczegnével, az ezen alkalomra fölszerelt trónteremben. A tábornagy a királynéval tánczolt. 11 órakor az udvar az étterembe ment, mely a legnagyobbszerű mór stylben van készítve. A királyi pár többizben kifejezé megelégedését a nagyszerű rendezés fölött, s 1 órakor hagyá el a tánczingalusat, kocsijáig ugyanazon módon kísértetvén el, mint megérkeztekor. Erre a táncz tovább folyt reggeli 4 óráig. SPANYOLORSZÁG. Egy pet. 29-ről kelt sürgöny szerint, a Marokkóvali szerződés alapjai 28. aláírattak. Marokkó legközelebb 60 milliót metend, és a vámjövedelmek egészitendik ki a Tetuan visszaadatásáért kiszabott 200 milliót. — Muey el- Abbasz november elején fog elutazni. Az angol követet 27-én meglátogató. — A spanyol expeditió legközelebb elindulano Mexicóba. A hivatalos lap jelenti, hogy Mirafloris marquis-nak a római követségrőli lemondása elfogadtatott. SCHWEICZ. A Reuter féle ügynökségnek egy Bernből kelt Burgügye szerint Francziaország elfogadta a szövetség tanárinak azon ajánlatát, miszerint egy vegyes-bizottmány neveztessék ki, a vi 11 e 1 a grand-i ügyben újabb vizsgálat eszközlése végett. Táviratok. Velencze, nov. 1. Tegnap este Császárné Ő Felsége a színházat jelenlétével tisztelé meg. Az a helyhatóság rendeletéből fényesen ki volt világítva. Ö Felsége beléptekor lelkesült éljenzéssel üdvözöltetett, mely a néphymnusz eljátszatásakor, valamint Ö Felségének a szinházbóli távoztakor is ismétlődött. London, oct. 31. A christchurch-i földmivelési társulat meetingjén Malinesbury lord megdicsérte az önkényteseket. — Szerinte Angolország védelme tetemes haderőt kíván, — mivel Francziaország hadsereget szállíthatna ki. A Buenos Aires-ből kelt legutóbbi tudósítások Urguiza tábornok megveretését jelentik, aki tüzérségét, a szekerészetet s 600 foglyot vesztett el. Bern, oet. 31. Egy a Wandtlandi törvényszék által elítélt egyén befogatásának meggátlása végett franczia katonák léptek át a Dapp völgy schweizi területére. A szövetség-tanács Miggon kormánytanácsost , Veilka ezredest küldé oda, szövetségi biztosokul. Frankfurt, oct. 31. A szövetséggyűlés mai ülésében Kobing a darmstadti nemzeti egyletre vonatkozó indítvány tárgyalását sürgeti, s nemzeti szellemben szövetségi reformra emlékeztetett. Hannover a előterjeszté a hajóhadra vonatkozó indítványt. Fiume, oct. 31. Két itteni ügyvéd megúsztatott ügyködési jogától, mivel nem bírja a horvát nyelvet. Kopenhága oet. 29. A jütlandi városi hitel egylet ma egy Randersben tartott közgyűlésben elhatározó, magát fizetésre nem képesnek nyilvánítni. A kormány 3 biztost nevezett ki ezen ügy szabályzásának vezetése végett. München, ocf31.A kamrák kölcsönölözékenysége folytán, a budgets a rendkívüli kamushitel tárgyában összhatározatok eszközöltettek fi Az igazságügyminiszer egy törvényjavaslatot terjesz,tett elő a polgári perrendtartás iránt. Milano, nov. 1. A „Perseveranzá“-nak Nápolyból vet. 31 ről írják :A della Grotta erdőben mintegy 100 rabló gyűlt össze- a kik a közel fekvő helységeket háborgatják. — A „Nazionale” megerősíti azon közlést , hogy Crocca-Donate 11 a rabló vezér az avigianói ütközetben, — melyben mintegy 80 fölkelő öletett meg, — elesett, a csapatra egészen szétszóratott Nápolyban ma mintegy 150 tolvaj fogatott be. Ragusa, nov. 1. Tegnapelőtt 2600 főnyi török csapatok Trebnyébel Ljubovo felé nyomultak, hol 70 arnauta be volt zárva. Ezek fölmentettek , azonban egyszersmind a törökök 500 fölkelő által Trebinyéig visszaüzettek. A törökök vesztesége 100 főre megy. — Vukalovich jelenleg a duzizárdában van; 4 török falut égetett föl. Az „U. u. W.“-nek egy távirata szerint Omerpasa v. hó 26-án Piváná egy főcsatában megveretett , 700 boltból álló veszteséggel. Bombay, okt. 12. Sir G. Clerk, bombay-i kormányzó, beadta lemondását. Canning lord csak martinában hagyandja oda Indiát. A cholera enyészőfélben van. Ilii szerint Kandahárban 18 nap alatt 8000 ember halt meg cholerában. Hir szerint az indiai tengerészet 4 szállító hajóra fog leszállittatni. A többi szolgálatot a kir. tengerészet látandja el. A benszülött sereg 64,000 fővel lejebb szállittatott. Az E n p b r a t e s völgybeli távírdán a munkálatok legközelebb meg fognak kezdetni. Beirut, oct. 31. A biztosok Damaskusból visszatértek, miután Fuad pasával a kártérítés iránt kiegyeztek. Daud pasa Ruabdában, innen 2 órányira Uta föl lakhelyét. New York, oct. 22. A „New York Times“ jelenti: Mexico a szövetségi kormány beavatkozását kívánja, az európai hatalmasságokkal viszályok kiegyenlítése végett. A szövetségi kormánynak át kellene vennie a mexikói pénzügy kezelését s az adósság kamatjait a belföldi hitelezők részére kifizetnie. Athéné, oct. 26. A követkamra elé több fontos törvényjavaslatok terjesztettek. A pénzügyminiszer a védhatalmasságok követeinek 1 millió drachmát helyzett rendeletükre. A szárd követ, della Rocca tábornok f. hó 24-én a királynő által elfogadtatott. A vádirat Dosios ellen megjelent. Az őt az esküdtszék elé utasítja, a többi öt vádlott ártatlannak nyilváníttatik. Az államügyész ez ellen tiltakozott. Dosios Palamide várába vitetett. A „Sürgöny* magántávirata. Becs. nov. 2. A „Wiener /(«.“ esti lapja megczáfolja a külföldi lapok által ködött azon hírt, mintha a magyar ügyekre és Vilenere átengedésére vonatkozólag az idegen udvarok kormányi által a béres kabinetnek tanácsok adottak volna. — A „Wiener Correspontenz“ írja, hogy Majláth és gróf Apponyi elborsáttatásukért se nem folyamodtak, se nem kapták azt meg. Sjtha/is előállíts november Nemzeti színház 1 Tücsök. Falusi életkép 5 fölvonásban. Pesti német színház. Ilie Jüdin. Oper in 5 Aufzügen. Budai népszínház. Garabonciás diák. Bohózat 3 felvonásban. Távirati tudósítás a bécsi börzéről, november 2-ről 5*. Metaliqnea 79.45 Nemzeti kölcsön 65.75 bankrészvények 178.50 hitelintézeti részvétek 744. ezüst agro 137.25; londoni váltók 131.50; arany díja 6.54. Kisfaludy társaság. A Kisfaludy-társaságnak tegnap tartott rendes havi ülésében két új alapítvány jelentetett be : Véghelyi-Páz □íándy Emma asszonyaágé és Csanak József úré. Ágoston Józsefné asszonyság nem az alapítók sorába lépett, mint a múlt ülésben tévedésből jelentve volt, hanem 5 frtnyi adománynyal járult a társaság pénztára gyarapításához. Tóth Kálmán „Az egri szép napok“ (Dobó Katicza) czimű népszínművéből, Arany János „Az ember tragoediája“ czimű drámai költeményből, Szász Károly „A ki Ilonka emlékezete“ czimű költemény-füzetéből olvasott fő mutatványokat. „Az ember tragoediája“ czímű drámai költemény mint már jelentve volt, a pártolók még az első évre kapják könyv illetményül, úgyszintén Sand György legújab regényét, mely „Vasvédre“ czímet visel. A februárban tartandó közlés előrajzának elkészüzére bizottság neveztetett ki. Halász Dezső úr beadott egy kötetnyi verset leirála alá bocsáttattak. Kelt Pesten nov. 1-jén 1861. Gregnan Ágost, titoknok. Felelős szerkesztő: VÉRTES ERNŐ.