Sürgöny, 1861. november (1. évfolyam, 252-275. szám)

1861-11-03 / 253. szám

sie, Sterka Salutz érsek­i exc­ellentiájának a kand­el­­áriához beadott, s a hírlapok által is közölt fölterjesz­téséből láthatni. Valóban abban a fapásztori szelídség,­ a ke­resztényi türelem, a törvényeinkben való jártas­ság, az államférfivl­eszély vetélkedik az őszinteség, az alkotmányosság, a népnek józan útra vezetése, a testvérnemzetekkel való kibékítni akarás nemes szán­dékával. Kötelesnek érzem magam, pontonként némi felvilágosítás-adásra. Hivatalos jelentéseink elkeresz­teléséért számoljon e exera a kanc­elláriával és főkor­­mányszékkel, — én legalább is kíméletlenségnek tar­tom ezt, s hogy ama hatóságok elnézik, nagyobb­eszé­lyességet mutatnak vele, mint a ki gyakorlé ellenük­ben. Hogy kibékü­lési reménye fogy, sajnáljuk, de ő exeja inkább tehet róla mint mi. Én úgy látom, hogy nem is volt komoly akarat, nem volt az alap úgy vá­lasztva, hogy az egyezség létrejöhessen. Mikor az em­ber valamit nem akar, könnyen kap okot a neki­ tevés­­re. Hihetően máshonnan több van ígérve, mint a­meny­nyit a magyar alkotmány adhat. A megtartás — ez aztán már más kérdés! Bajos, mikor az ember előbb Párisra vagy Bukarestre, azt­án Bécsre néz, s csak legutol­jára Kolozsvárra vagy Pestre — mint sokan teszik. Ha a románok Sz. István koronájának jogát s a ma­gyar alkotmányt egyezkedési alapul el nem fogadják, nem is lehet köztünk soha egyetértés. Hát Papp Lász­ló udvari tanácsos, Lázár Sándor, Aldulján János, Dunka Pál tákolmányi tanácsosok, Brán János, Ládár Ágoston, Boheczel Sándor főispánok és kapitányok nem bírják a tisztelt román nemzet bizalmát? Hát ezek mind oly alárendelt hivatalok ? Mi sajnáljuk, de nem e jeleseket, hanem az oly félrevezetettek­et, a­kik ezeket renegatoknak nevezik. Kit állítnak elé — kér­dem — ezeknél kormányratermettebbeket ? Csak nem Jánkat, Axentet, vagy Papin Hilariannt és Baritzinat?! Isten őrizze meg ezektől őket, őrizzen meg minket! A nagyobb illetőséget a nagyobb intelligentiális erő és politikai képe­i még önként hozza magával. Pest városa tanácsának Királyi Pál fójegyz.ó ügyé­­b­en lett fölterjesztése. Császári kir. Apostoli Felség! Sajgó kebellel értesült Pest város közönsége cs. és Apostoli királyi Felségednek, Pest város területére kiküldött királyi biztosnak tegnap közzétett átiratá­val tudatott azon legfelsőbb elhatározásáról, mely szerint közigazgatási főjegyzőnk Királyi Pál, Pest város közgyűlése részéről I­ é. jan. 8-ki illésében, az adónak katonai erőveli behajtása tárgyában, az akko­­ron még együtt volt országgyűléshez intézni rendelt kérvény szerkesztéséért hivatalátóli fölfü­ggesztése mellett hűtlenségi perbe fogatni rendeltetett. Ha tekintjük a municipális élet természetét, melynek egyik jellemző és főmozzanata, hogy a jegyző agyűléseknek jegyzőkönyveit s ezeken alapuló levele­zéseit szerkesztve, csak a tanácskozások folyama alatt kifejtett nézetek és vélemények tolmácsa; ha tekint­jük, hogy a fennebb érintett határozat, illetőleg köt­vény a közgyűlés és nem a nevezett főjegyzőnk factu­ma; és végre ha tekintjük, hogy ugyanezen határozat mint sz eren alapuló kérvény szerkezete közgyűlési­­leg hijelenittetvén, a közgyűlés sajátjává tétetett , úgy elháríthatlan kötelességének ismeri e hatóság, hódolat­teljes alattvalói kérelemmel járulni Felséged magas királyi székének zsámolyához, hogy nevezett főjegy­zőnk nem saját egyéni, hanem a közgyűlés factumaért a legfelsöbbileg reá kimondott s honi törvényeink sze­rint annyira súlyos vád alól legkegyelmesebben föl­­mentessék. Ugyanazért bízva csász. és apostoli királyi Fel­ségednek ismert atyai kegyességében s igazságszere­­tetében," de fölbátorítva azon körülmény által is hogy közgyűlésünk egyes tagjai irányában, velünk tudatott fennebbi legmagasb határozatában egyszerűen csak legmagasb roszólását méltóztatott kijelenteni: job­bágyi hódolattal bátorkodónk esedezni , miszerint Királyi Pál főjegyzőnk irányában foganatba vé­tetni rendelt legmagasabb intézkedéseket legkegyel­mesebben megszüntetni méltóztatnék.­ság közt egyezkedés van folyamatban egy kikötő és szálló­hely iránt, miután az említe­tt urak gőzöse, mely eddig dunai útját lefelé rendesen csak Bajáig folytatta, a közlekedés és közforgalom emelése tekintetéből jövőben Mohácsig fog menni. * Az „Alföld“ biztos forrás után írja, hogy Arad megye új tisztikara már össze van állítva. Közli a név­sort is, mely az aradi, radnai, pécskai, központi, világosi, simándi, ágrisi, b.­jenői, lntyini, zarándi, eleki és miskei járásokra terjed ki, — a szent annai és csermői járások a pátens értelmében megszüntetvék. A mint az említett lap hallja, az általa névleg elősorolt tisztviselő urakhoz már a decrdumok is elküldettek. * Aradon jelenleg Szerdaholyin kisül a nemz. szín­háztól még Huber Ida k. a. és Huber Károly ir vendég­szerepelnek. Ugyanott játszik Kövessy Ede, a sói disant magyar bűvész, ki majdan Bukovinába a a rubelek hazá­jába Oroszországba indul. * A cainkotai ev. iskolajárás Csömörön tartott ta­­nácskozmányáról az „J. L.“-ban közöltetik, hogy e já­rásban, mint elnök úr megnyitó beszédében előadó, álta­lános szeretet uralkodik a magyar nyelv iránt. Indítvá­­nyoztatott, hogy a könyvtár részére minden korszerű ne­velési könyv szereztessék meg. A két­ könyvtár eddig közel 250 darabból áll. Dobronyovszky J. a falusi fais­kolákról­ és a gyümölcsfák nemesítéséről értekezett. Hösz M. a természetrajzot adta elő. A czinkotai félszázados tanító Lind­ényi József érdemei jegyzőkönyvileg fognak örökíttetni. * Újvidéken Karagyorgyevics Sándor her­­czeget közelebb nagy kitüntetéssel fogadták ; — váljon nem foglalóképen-e az „Ó- D. P.“ hírére. — Tisztelgő küldöttségek arra kérték fel, hogy e városba tegye át állandó lakását, mit a herczeg féligmeddig meg is ígért, s egyúttal az épülő színházra 500, s a gymnasiumra is ugyanennyit ajándékozott. * A „M. S“ nagyváradi levelezőjének tudósítása szerint e város tanácsa és képviselő testülete a pénzügy­­igazgatásán azon rendelete folytán, mely szerint a fo­gyasztási adót a város maga lenne köteles beszedni, vo­nakodás esetén pedig sajátjából kifizetni, lemondását az oet. 30-kan délután tartott ülésben testületileg beadta. * A fehérpataki vas­olvaszda megnyitási ünnepélyé­ről következő érdekes feírást veszünk: Oet. bó 27 én volt a nagyszerű vállalat megnyitási ünnepélye, melyre Szigeten kitűnő készületek történtek. Vasárnap reggel a mozsarak durrogása után a fejérpataki vadregényes táj oly ünnepélyes alakot öltött, minőnek eddig a bérczlako­­sok nem voltak tanúi. A gyönyörűen épített hivatal, az egész hid, mely remekműnek mondható s maga az olvasz­­da gazdagon voltak lobogókkal di­sitve. Megérkezvén a kincstári főnök Szepessy Mihály úr tanácsosaival és vendégeivel, azonnal megindult a diszmenet a gépezetek megszemlélésére, jobbról és balról disz­öltözetű bányá­szok, jeles zenéjükkel, az olvaszda tetején annak fából ki­metszett neve volt olvasható. A diszmenet s az azt kinéző nagy­számu közönség zeneszó és mozsarak durrogása közt sorba megszemlélte a nagyszerű gépezetet, a mázsáló­­kat,a szén- és vaskő­raktárakat, a magas kemencze tűzzel és anyaggal­ élesztését és ezután lejött bámulni a nagysze­rű légtüzitőket, annak óriási hajtó­kerekét és nagy ter­­­méjü léggyüjtőjét és ha csodálkozánk a gépezet nagysze­rüségén, még jobban el kellett álmélkodnunk, látván és hallván annak hatását a két fuvó-nyilásnál. A temérdek nép ezután az olvaszda belsejébe tódult, hol a fölavatási isteni tisztelet tartatott. Szokatlan disz lepte meg itt a bá­muló közönséget. A gyönyörű oltár templommá varázsol­­­ta az épület belsejét; a rögtönzött templomi ülések bá­nyász czimerekkel és lobogókkal valának diszitve, me­lyeket miután a kincstári, megyei és katonai hatóságok elfoglaltak, megbezdődött a szent­mise, utána a beszen­­telés, és a bocskói plébános úr jeles egyházi szónoklata magyar nyelven, melyet az odavaló orosz lelkész orosz beszéde követett. A templomi szertartás végén a kincs­tári főnök fennhangon kikiálta az új olvaszda nevét és a szokásos „Glück auf“ bányászjelszóra mint egy varázs­ütésre azonnal elkezdett folyni az izzó tüzes vas, megvilá­gítván az egész nagy épületet tündéri fényével s az ol­vaszda kívánalmát, mely magyar és német nyelven volt olvasható. Az ünnepélyt az osztály­tanácsos úr derék neje által adott lakoma zárta be, hol minden áldomást zenetus, éljenek és taracikdurrogások viszhangoztak. * Az „Ost. D. Post“-ban tegnapról ezt a figyelmet­­irjessző közlést olvassuk : Szerb körökben a vajdaság visszaállításának kérdése körül sokat beszéltek arról, hogy a vajda-jelöltek közé az elütött szerb herc­eg, Kara­­georgiewitsch Sándor is tartozik. Mi részünkről e bi­nek nem adunk hitelt. Sándor herczeg sokkal nagyobb dynnata, semhogy egyszerű austriai hivatalnokká engedné magát devalváltatni. * Minap említik, miszerint indítvány létetett, hogy Shakespeare birtoka a volt Stratford városában nemze­ti költségén vásároltassék meg; erre nézve a „Daily Te­legraph“ azt írja, hogy a megkivántató aláírók száma már együtt van. * S a v i g n y porosz minister s jeles törvényedé­ért Bécsben is tartatott gyászünnepély. A vendégek közt államminister Schmerling lovag úr is jelen volt, valamint igazságügyminister b. Pratobevers ia, ki szemeire még mindig gyöngélkedik. 12’/0 órakor dr. L’Arndta tanár Savigny tanítványa szószékre lépett, a egy alaposan ki­dolgozott emlékbeszédben elősorolta az elhunyt érdemeit, melyeket a német tudományosság, s különösen a jogtudo­mány körül szerzett. Az ünnephez illő karénak után, me­lyet az akadémiai énekkar adott elő, K. Pratobevera szó lett, a beszédjét háromszoros éljennel zárta be az egye­temre. * Ismét egy vakmerő rablást kell registrálnunk — írja a „P. L.“— Említők múltkor az ibafai rablást, ezóta a megye pandúrjai minden igyekezetüket arra for­­díták, hogy a rablókat kézre kerítsék, sikerült is nekik a somog­­én baranya megyei határon e zarványokkal ta­lálkozni. Szombaton reggel egynegyed hétre egy erdőben a tűz körül látták őket, de ezek is a pandúrokat észre véve tüstént puskáikhoz kaptak s elkezdtek tüzelni, hat zsivány hat pandúr ellen. A tüzelés mintegy 3­­ óráig tartott, mikor a pandúrok puskapora kifogyott, ekkor az őrmester elő­tta őket a olyforma mane­­vre­­ kísértett meg, mintha be akarná őket keríteni; ettől a rablók meg­ijedtek a futásnak indultak, a pandúrok kinézték ugyan őket, de punkaporuk nem lévén, közelíteni nem mertek . Így az erdőben őket elvesztették. Néhány polgár ember látta őket a visszavonulásban , öt egészséges volt, a hato­dikat vezették, úgy látazik tehát, hogy egyet mégis meg­sebesítettek. De, hogy vakmerőségük mégis mekkora, kitűnik abból, hogy e nap délután öten közülük Ládra bementek, az országúton lakó zsidót kirabolták, a innen mintegy 5 óra tájban a Czindery féle kastélyt látogatták meg, hol épen a házi­asszony egy barátnőjével és egy legénynyel időzött. Hogy itt a fegyvereken kívül mit ra­boltak el, még biztos tudomásunk nincs, csak annyit bal­tánk, hogy munkájukat végezve, négy lovat befogattak a tovább hajtottak. Pandúrjaink ugyan nyomukban vannak ismét, de egy szem puskaporuk sincs, a a városban sem kapni semmit is. Mint halljuk, az alispán már régen kért volna Eszékről, de feleletet ne kapott. * Múlt hó 30 -án adták a nemz. szinpadon Szigli­geti új 4 felvonásos népszínművét a „Molnár leánya.“ — Az előadást egy kellemetlen esemény zavarta meg. A második felvonás folyama alatt egyszerre szokatlan dü­börgés támadt a színpadon, a játszó színészek félbehagy­ták beszédjüket, és az állatok mögül füst szivárgott ki a nézőhelyre. Képzelhető, hogy e jelek átalános ijedést okoztak a nagyszámú közönség közt. Egy másodpercc alatt a legnagyobb rész fölkerekedett üléséről és az aj­tók felé sietett. De e közben már a színpadon is többen megjelentek, tudnil adandók, hogy semmi baj sincs. Némi baj azonban mégis volt, mert a scenerián­­ál egy fülhődiszitvány lángot fogott, szerencsére azonban rögtön észrevétet van, a tűz eloltatott, illetőleg eltapostatott a ez okozta a fönebb érintett dübörgő zajt. — Az új színmű mely b. Eötvös József egy igen csinos beszélye után van dolgozva, CsUpán Ettcees d’estime-ben részesült. A beszély igen egyszerű mesén alapszik , ragyogóvá b. Eötvös re­mek tolla, • a jellemek és lelki állapotok kitűnő hű, mű­vészien természetes festése teszi. A színmű úgy látszik eléggé nyomon követi a beszélyt, de a színpad más vonások kiemelését igényelvén, az ott oly remekül festett lelkiálla­potok itten csak bálvány világban,s úgyszólván az eredmé­nyekre szorítkozva jelennek meg, mi­által az égési fényes himporát vesztve, a mese sovány váza igen­is kitűnik.­­ A melodrámai forma a felvonások végén nem árt ugyan a színmű hatásának, hanem néhol nem egészen jól van al­kalmazva, például a harmadik felvonás végén a drámai actio nem olyan, hogy az ábrándos zenekiséretet megtűrné. A melodrámai zenekiséret lyrai mozzanatokhoz, magába­­mélyedéshez, vagy egy álló képlethez való inkább. A ma­gát szerelmi búból vízbe ölni akaró molnár, leány jelenete itt sokkal inkább drámai; — az után­a következő jelenet, hol a révész az éj csendében egy nehéz tárgy vízbe zuha­nását hallja, azonban megnyugszik benne, hogy az csak egy elmosott darab a szakadozó folyampartból, — igen szépen van gondolva is ide már jól illik a melodrámai zene. Színészeink, a kissé hangos súgást nem említve, buz­galommal működtek, noha nem tudjuk, vájjon Szigeti és Sail úgy , túl chargirozáns az egyszerű, sima­ jellemü darabnak nem ártott e inkább, mint használt. A czimsze­­repet M. Felekiné assz. adta, h­a nekünk úgy tetszett, hogy a falusi szende leánykának nagyon városi tónust kölcsönözött. Kik egyébiránt jobbágyi legalázatosabb hódolat­tal s legmélyebb tisztelettel öröklünk. Kelt Pesten, 1861-ki October 30-án tartott teljes tanácsülésből. K­ú­r­f­fi I­I 1. FRANCZIAORSZÁG. A „Pays“ alapU­nnak nyilvánítja azon közlést, mintha a franczia kormány Bécsben, V­e­l­e­n­c­z­e tárgyában alkudozásokat kezdett volna meg. A „Patrie“ hasontartalmú nyilatkozatot hoz, azon módosítással azonban, hogy megengedi bizo­nyos pereiben ily alkudozások megnyitásának lehe­tőségét. A „Patrie“ jelenti, hogy az Angol­, Franczia és Spanyolország közt, a Mexico elleni expeditióra vonatkozólag kötött szerződés alapjai 1) azon köteles­séget constatírozzák, miszerint a beavatkozó hatal­masságok alattvalói számára elégtétel eszközöltessék ki; 2) annak szükségét, hogy Európa Mexicóban oly erős kormányt állítson föl, mely képes lenne a rendet s biztonságot fönntartani. Ha ezen értesítések alapo­sak, a szerződés valószínűleg azt is szintén meghatá­­rozandja, hogy minő eszközök által lehetene elérni ezen kettős czélt. Különösen a második ezél sokkal ha­tározatlanabb, semhogy nélkülözhetlennek vélték volna, e­zt szabatosabban kijelölni. A pé­n­zügyi ne­hézségek a jelen perekben nagy súlylyal nehezülnek a francziaországi helyzetre. Egy­­500 milliónyi kölcsönről beszélnek, egy 403 millió­nyi függő adósság elenyésztetése végett, s a vegytani gyufákról adó kivetéséről, ezen kölcsön kamatjainak kifizetése végett. A nem jövedelmező kiadások tete­mességéből eredő ezen zavarokhoz hozzá kell még ad­­ni­ azokat is, melyek az élelmi válságból erednek. Mind­két nemű zavarok amaz erőfeszítésekben nyilvánul­nak, miket a franczia bank kénytelen tenni, hogy kötelezettségeinek megfelelhessen. Már egyszer a lon­doni bank nyitott annak segélyt, most pedig ugyan­azon czélból, Rothschild közbenjárásával, a ber­lini bankkal folynak alkudozások, ezüstben 15 millió tallér küldése iránt. Erre vonatkozólag azonban a „Pays“ megjegyzi, mikép e czélból csakugyan kez­dettek ugyan alkudozások, azonban azok határozatlan időre elhalasztottak. A „Pays” szerint Ra­t­a­zzi pet. 2­1-én Páriából visszaindult Turioba. A „Patrio“nak a hadi kikötőkből érkezett leve­lei jelentik, hogy a Mexicóba küldendő hajóraj szervezése szorgalmasan foly. Azon hír terjedt el, hogy egy fél dandár gyalogság is fog a hajórajjal elszállít­­átni. Az antillai tengerről érkezett legutóbbi tudósítá­sok szerint a m­e­x­i­k­ó­i államszövetségnek több belső tartományaiban újabb zavarok ütöttek ki. OLASZORSZÁG: Egy Titrinból pet. 80-ról kelt sürgöny szerint, az „Opinione“ Olaszország fegy­veres erejének jelen helyzetét tárgyalja, s arra utal, hogy Sicilia, Romagna, a st­atár grófságok, s U­m­b­r­i­á­b­a­n az ú­j­o­n­c­z­o­z­á­s eddigelé isme­retlen volt, s ezért annak ott eleinte nem lesz­nek nagy eredményei. Nápolyban ugyan az jövő­ben jó gyümölcsöket termesül, azonban ez utóbbiakban most mindjárt, hinni merő illír­­ió lenne. Ezért Olaszország egyik fele még eddig nem teszi ama szol­gálatokat, miket attól várni lehetne, s ez az oka an­nak is, hogy a kormányi programmot egyelőre csak hiányosan lehet létesítni. A „Perseveranza“ Nápolyból pet. 30-ról je­lenti : 74 fülkelő Cancottos Nolánál meg akarja magát adni, ha a mozgó­ őrségbe soroztatik be.­­Né­hány nap óta több különböző iparágakbeli munkások tétlenül kóborolnak, mivel a munka­bér fölemelését s a munka­órák kevesbítését kivánják. Mint Bolognából pet. 29-ről jelentik : 28-án ott G­r­a­s­s­e­­­li s F tr­ni­a­g a 11­­ rendőr-füld­gyelök tőr­rel meggyilkoltattak. Az „Opinione“ jelenti: Az „Osserva Romanó“ban olvassuk : Paler­m­óban forradalom van ; ott a köztársaság kiáltatván ki. Gyanítható okul az újon­­czozást említik. Ezen sürgöny 24-én érkezett Nápolyba Cialdinihoz. — Mi semmirel sem kezeskedünk, — megjegyzi továbbá az „Opinione“, — azonban meg­­jegyet­k, hogy ezen tényt megerősítni látszik az „I'nita Italia“ következő tudósítása: Siciliából kelt levelek a szigeten, az újonczozás miatt kitört komoly nyugtalanságokról beszélnek. Ugyanezen lap egy Brüs­selből vet. 28-ról kelt sürgöny után jelenti, hogy a belga kormány 2- án elhatározá az olasz királyság elismerését. NÉMETORSZÁG: A franczia lapoknak egy Ber­linből, oct. 30-ról kelt sürgönye szerin­t 29-én tartatott meg a franezia követség salonjaiban, Magenta herczeg t­­uczvigalma. A 10 órakor megérkezett királyi pár a herczeg, herczegné s az egész követségi személyzet által a nagy lépcsőzet alján fogadtatott. A tábornagy a királynénak nyújtá karját, s a király a tábornagy­nál verett. A király nyitá meg a tánczingalusat a her­­czegnével, az ezen alkalomra f­ölszerelt trónteremben. A tábornagy a királynéval tánczolt. 11 órakor az ud­var az étterembe ment, mely a legnagyobbszerű mór stylben van készítve. A királyi pár többizben kifejezé megelégedését a nagyszerű rendezés fölött, s 1 órakor hagyá el a tánczingalusat, kocsijáig ugyanazon módon kísértetvén el, mint megérkeztekor. Erre a táncz to­vább folyt reggeli 4 óráig. SPANYOLORSZÁG. Egy pet. 29-ről kelt sür­göny szerint, a Marokkóvali szerződés alapjai 28. aláírattak. Marokkó legközelebb 60 milliót m­etend, é­s a vám­jövedelmek egészitendik ki a Tetuan visszaadatásáért kiszabott 200 milliót. — M­u­­­ey el- A­b­b­a­s­z november elején fog elutazni. Az angol kö­vet­et 27-én meglátogató. — A spanyol expeditió leg­közelebb elindulano Mexicóba. A hivatalos lap jelenti, hogy Mirafloris mar­­quis-nak a római követségrőli lemondása elfogad­tatott. SCHWEICZ. A Reuter féle ügynökségnek egy Bernből kelt Burgügye szerint Francziaország elfo­gadta a szövetség­ tanárinak azon ajánlatát, miszerint egy vegyes-bizottmány neveztessék ki, a v­i 11 e 1 a g­r­a­n­d-i ügyben újabb vizsgálat eszközlése végett. Táviratok. V­e­l­e­n­c­ze, nov. 1. Tegnap este Császárné Ő Felsége a színházat jelenlétével tisztelé meg. Az a helyhatóság rendeletéből fényesen ki volt világítva. Ö Felsége beléptekor lelkesült éljenzéssel ü­dvözölte­­tett, mely a néphymnusz eljátszatásakor, valamint Ö Felségének a szinházbóli távoztakor is ismétlődött. London, oct. 31. A christchurch-i föld­mivelési társulat meetingjén Malines­bu­r­y lord meg­dicsérte az önkényteseket. — Szerinte Angolország védelme tetemes haderőt kíván, — mivel Francziaor­­szág hadsereget szállíthatna ki. A Bueno­s A­i­r­e­s-ből kelt legutóbbi tudósítá­sok Urguiza tábornok megveretését jelentik, a­ki tüzérségét, a szekerészetet s 600 foglyot vesztett el. Bern, oet. 31. Egy a W­a­n­d­tl­a­n­d­i törvény­szék által elítélt egyén befogatásának meggátlása végett franczia katonák léptek át a Dapp völgy schweizi területére. A szövetség-tanács Miggon kor­mánytanácsost , V­e­i­l­k­a ezredest küldé oda, szövet­ségi biztosokul. Frankfurt, oct. 31. A szövetség­gyű­lés mai ülésében K­o­b­i­n­g a darmstadti nemzeti egylet­re vonatkozó indítvány tárgyalását sürgeti, s nemzeti szellemben­ szövetségi reformra emlékeztetett. Han­no­v­e­r a előterjeszté a hajóhadra vonatkozó indít­ványt. Fiume, oct. 31. Két itteni ügyvéd meg­úsztatott ügyködési jogától, mivel nem bírja a horvát nyelvet. Kopenhága oet. 29. A jütlandi városi hitel­ egylet ma egy Randersben tartott közgyű­lésben elhatározó, magát fi­ze­t­é­s­r­e nem képes­nek nyilvánítni. A kormány 3 biztost nevezett ki ezen ügy szabályzásának vezetése végett. München, oc­f31.­A kamrák kölcsönö­­lözé­keny­sége folytán, a budgets a rendkívüli k­a­m­u­s­hitel tárgyában össz­határozatok eszközöltettek fi Az igazságügy­m­iniszer egy törvényjavaslatot terjesz,­tett elő a polgári perrendtartás iránt. Milano, nov. 1. A „Perseveranzá“-nak N­á­­p­o­ly­b­ól vet. 31 ről írják :A della Grotta er­dőben mintegy 100 rabló gyűlt össze­- a kik a közel fekvő helységeket háborgatják. — A „Nazionale” meg­erősíti azon közlést , hogy C­r­o­c­c­a-D­o­n­a­t­e 11 a rabló vezér az a­v­i­g­­­i­a­n­ó­i ütközetben, — melyben mintegy 80 fölkelő öletett meg, — elesett, a csapatra egészen szétszóratott Nápolyban ma mintegy 150 tol­vaj fogatott be. Rag­us­a, nov. 1. Tegnapelőtt 2600 főnyi tö­rök csapatok Tr­e­b­­­nyé­b­e­l Ljubovo felé nyo­multak, hol 70 arnauta be volt zárva. Ezek fölmentet­tek , azonban egyszersmind a törökök 500 fölkelő által Trebinyéig visszaüzettek. A törökök vesztesége 100 főre megy. — Vukalovich jelenleg a d­u­z­­­i­­zárdában van; 4 török falut égetett föl. Az „U. u. W.“-nek egy távirata szerint O­mer­­pasa v­. hó 26-án Piváná­­ egy főcsatában meg­veretett , 700 boltból álló veszteséggel. Bombay, okt. 12. S­i­r G. Clerk, bombay-i kormányzó, beadta lemondását. Canning lord csak martinában hagyandja oda Indiát. A cholera enyésző­­félben van. Ilii szerint Kandahárban 18 nap alatt 8000 ember halt meg cholerában. Hir szerint az indiai tengerészet 4 szállító hajóra fog leszállittatni. A töb­bi szolgálatot a kir. tengerészet látandja el. A benszü­­lött sereg 64,000 fővel lejebb szállittatott. Az E n p b r a t e s völgybeli távírdán a munkálatok legközelebb meg fognak kezdetni. Beirut, oct. 31. A biztosok Damaskusból visszatértek, miután Fuad pasával a kártérítés iránt kiegyeztek. Daud pasa Ruabdában, innen 2 órá­nyira Uta föl lakhelyét. New­ York, oct. 22. A „New York Times“ jelenti: Mexico a szövetségi kormány beavatkozá­sát kívánja, az európai hatalmasságokkal­ viszályok kiegyenlítése végett. A szövetségi kormánynak át kel­lene vennie a mexikói pénzügy kezelését s az adósság kamatjait a belföldi hitelezők részére kifizetnie. Athéné, oct. 26. A követ­kamra elé több fontos törvényjavaslatok terjesztettek. A pénzü­gy­mi­­niszer a védhatalm­asságok követeinek 1 millió drach­­­mát helyzett rendeletükre. A szárd követ, della Rocca tábornok f. hó 24-én a királynő által elfo­gadtatott. A vád­irat Dosios ellen megjelent. Az őt az esküdtszék elé utasítja, a többi öt vádlott ártat­lannak ny­ilváníttat­ik. Az államügyész ez ellen tiltako­zott. Dosios Palamide várába vitetett. A „Sürgöny* magántávirata. Becs. nov. 2. A „Wiener /­(«.“ esti lapja megczáfolja a külföldi lapok által ködött azon hírt, mintha a magyar ügyekre és Vilenere áten­gedésére vonatkozólag az idegen udvarok kor­­mányi­­ által a béres kabinetnek tanácsok adotta­k volna. — A „Wiener Co­rrespontenz“ írja, hogy Majláth és gróf Apponyi elborsáttatásukért se nem folyamodtak, se nem kapták azt meg. S­jt­ha/is előállíts november Nemzeti színház 1 Tücsök. Falusi életkép 5 fölvonásban. Pesti német színház. Il­i­e Jüdin. Oper in 5 Aufzügen. Budai népszínház. Garabonciás diák. Bohózat 3 felvonásban. Távirati tudósítás a bécsi börzéről, november 2-ről 5*­. Metaliqnea 79.45 Nemzeti kölcsön 65.75 bank­részvények 178.50 hitelintézeti részvétek 744. ezüst agro 137.25; londoni váltók 131.50; arany díja 6.54. Kisfaludy társaság. A Kisfaludy-társaságnak tegnap tartott rendes havi ülésében két új alapítvány jelentetett be : Véghelyi-Páz □íándy Emma asszonyaágé és Csanak József úré. Ágoston Józsefné asszonyság nem az alapítók so­rába lépett, mint a múlt ülésben tévedésből jelentve volt, hanem 5 frtnyi adománynyal járult a társaság pénztára gyarapításához. Tóth Kálmán „Az egri szép napok“ (Dobó Katicza) czimű népszínművéből, Arany János „Az ember tragoe­diája“ czimű­ drámai költeményből, Szász Károly „A ki Ilonka emlékezete“ czimű költemény-füzetéből olvasott fő mutatványokat. „Az ember tragoediája“ czímű drámai költemény mint már jelentve volt, a pártolók még az első évre kap­ják könyv illetményül, úgyszintén Sand György legújab regényét, mely „Vasvédre“ czímet visel. A februárban tartandó köz­­lés előrajzának elkész­ü­zére bizottság neveztetett ki. Halász Dezső úr beadott egy kötetnyi verset leirála alá bocsáttattak. Kelt Pesten nov. 1-jén 1861. Gregnan Ágost, titoknok. Felelős szerkesztő:­ VÉRTES ERNŐ.

Next