Sürgöny, 1861. november (1. évfolyam, 252-275. szám)
1861-11-26 / 271. szám
Első év*folyam 271. szám — 1861. Hierfceait^hivalal lUritok tere ?. aa. a. fbldjfint. Kiadó hivatal: Hérátok ttre 7 «láid, flildtunnt defiielhetai Bu aLB»a»n • ki&4^ hivatalban. barátokter® 7. i*^m. reldasUt Vidéken Mrmente* levelekben minden po*ta-hivatftlnél.SURGONT Il6flz.etesi árak ausirral érték be" Hadepeaten hiiho* hordva. ft kr ft kr itMivre lé — ÉvMfjedre 4 60 vte 9 50 Egy hóm 2 — (I kr it kr Egénsérre 19 — Évmeg . Jn 16 —• 10 — Egy Círa 2 — Vidékre, omp^uAi •. HIVATALOS RÉSZ. cs. k. Apostoli Felsége f. évi nov. 23-tól kelt legfelsőbb határozatával Abauj megye főispánját, gróf Péchy Manót saját kérelmére a megye vezetésétől, a leyális s kötelességhü szolgálatávali legmagasb megelégedés tanúsítása mellett, legkegyelmesebben felmenteni, s ugyanekkor ezen megye főispáni helyettesévé Lánczi Józsefet, a kir. tábla itélőmesterét kinevezni méltóztatott. A ca. k. Apostoli Felsége f. évi nov. 18-tól kelt legfelsőbb határozatával kuriloveci Pogledica Károly helytartósági titkárt s tiszteletbeli helytartósági tanácsost, valóságos tanácsossá a zágrábi helytartó-tanácsnál legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. HM HIVATALOS KÉSZ. Héra, nov. 24év. L. Brine úr, a hires jogtanár, ugyancsak megjárta őszinteségével! Alig va a lap Bécsben, mely reá nem köszöntött volna azon kerek kijelentéséért, hogy ő az inditviinyl, mely a kivételes törvényszékeket be akard tiltani, csak azért nem fogadja el, mivel ez indítvány a jobboldal által létetett. A bécsi közönségnek azon része is, mely eddig vakon hitt a baloldal szabadelvűségében és a nem-német népek irányában, testvéries érzelmében, fejcsóválva értekezik Brinz úr ékesszólásának legújabb virágáról. — Egy előkelő centralistától ma hallottam mondani: „Még eddig senki sem lőtt keményebb bombát a reichsrathnak alapjába mint Brinz ur“ . — mig egy cseh követ, midőn vele a bajor professornak gyönyörűvolumáról beszéltek, elégülten s nevetve mondá: „Minél gorombábban bánnak velünk, annál jobb“ .. . Hát még a cseh és lengyel lapok milyen zengzetes concerttel fognak a tanár urnák szíveskedni! Hallik, hogy a baloldali urak Brinz urnák kérdéses kijelentése által nagyon le vannak verve s sokan közölököt rábírni törekszenek, vegyen mielőbb alkalmat kinyilatkoztatni, hogy ő szavait nem akként értette, miként mind azok értették, kik hallották. Brinz az ennélfogva holnap tán szólni fog a dologhoz. Egyébiránt a baloldaliak körében még folyvást nagyban éneklik az ismeretes népdalt: „Már minálunk verbuválnak", még pedig azon szomorú nótán, mely ezen szöveget illeti. Verbuválnak a budget számára és egy haszna ezen műtétnek már is van, az t. i., hogy még az „Oesterreichische Zeitung“ban is virrad a gondolat, hogy ez az Austria sajátságos jószág, melyet egyéb államokkal összehasonlítani nem lehet, mert van alkotmánya, mely a népek nagy részének bizalmát nem birja megnyerni, és van képviselő testülete, melyet a kormány hasztalan törekszik arra birni, hogy az alkotmányos jogok legnevezetesbikét gyakorlatba vegye. A helybeli lapok úgy, mint a német külföldiek mindennap tarkánál tarkább dolgokat tudnak beszélni a formáról, melyben a kormány a budgetet a birodalmi tanács elé akarja hozni. Bármily különfélék is e hírek, alkalmasint van mindegyikben valami, mert forgatják a dolgot mindenfelé, mint a czérnagombolyagot, melynek végét keresik. Bizonyos azonban, hogy a tárgy mindeddig a minister-tanács elé nem került. A nagyobb közönség csak ezen budgeti viták alkalmával kezdi jóformán észrevenni, mily áldattalan circulus vitiosusban forgolódnak a dolgok és nagyon lehangolja a tapasztalás, hogy a TÁRCZA. npi ujdonságok. — Mint táviratilag értesittettink, főispáni méltóságaiktól felmentettek: gr. Zichy Bódog, Karácsonyi és Sztankovánszky főispánok. - - Kineveztettek főispánokká: Balogh Kornél Győr-, Dőry Gábor Tolnamegye számára; ez utóbbi egyúttal titkos tanácsossá. — Administrator: Palikucsevnyi Péter .Torontálmegye számára. * 6sz. k. Apostoli Felsége gr. Nobili altábormgyét egészségi tekintetből Császárné ő Felsége föadvarmesteri állomásától legkegyelmesebben felmenteni, nyugdíjazni s majd ötven évi kitűnő szolgálata iránt legmagasb megelégedését kijelentve) őt ad honores táborszernagyi rangra emelni méltóztatott. * ő cs. k. Apost ölc Telsége egy legmagasb kéziratot méltóztatott intézni testvér-ücséséhez Miksa főherczeghez, melyben Ő cs. Fenségének az erőditési védetközük közül a hadsereg nagy hasznára kifejtett folytonos tanulmánya és figyelme kiemeltetvén. Csiszár Ő Felsége egyszersmind köszönetét fejezi ki Ő Fenségének a hadsereg érdekében tanúsított áldozatkész buzgalmiért, melynek folytán a többi közt közelebb is Rothneusiedelnél egy saját terv szerint készült sánezművet az újonati alkalmazásba hozott vontcsövű lövegek megpróbálására szabad rendelkezésre bocsátott,, s ez által oly észleltükre adott alkalmat, melyek a tüzérségi- és hadmérnökifegyverek műtani tökélyebbitésére nézve kitűnő beccsel bírnak. * Velenczében Császárné ő Felségének névnapja megünneplésére a Márk tér fényesen kivilágittatott s a császári palota ablakai alatt katonai zene játszott. * Mária, a két Szicília hős-erényü királynéja a bécsi delnok feliratára és mély tiszteletüket egy műtárgyban kifejező ajándékira következőleg válaszolt: „Bécs urhölgyeinek, Asszonyaim ! Őszinte részvétüknek bizonyítványai, melyek önök érzetdús szivétől erednek, a multrai komor, de dicsőségteljes emlékezetnél fogva mélyen szivemre hatottak. Tegyék legmelegebb küszönetemet, s kérem önöket, számoljanak igaz, határtalan elismerésemre. Azon angyal, a béke drága jelvénye, mely, örömmel hiszem, jövőben őrködni fog önök ée felettem, örömet, szerencsét és üdvöt boland reáek. Róma oct. 10. 1861. Maria s. k.“ * Ranolder János veszprémi püspök ő exeja főtiszt. Kovács Zsigmond kanonok ur kíséretében fővárosunkba érkezett. A „P. H.“ jelenti, hogy bibornokprímás eggsége e napokban Budára váratik. *A Széchenyi szoborra a pesti takarékpénztárnál f. hő 18 káig 56,686 ft. 64 kr. volt betéve. * Nem csak maga hires utazó hazánkfia Kantus János, de gyűjteményei is megérkeztek már, ezek közt az érdekes kolibri sereg, számos búbos és füles példányaival. * A pesti egyetemnél a szegényebb sorén egyetemi polgárok fölsegélyezésére segély-egylet alakult. Az orvosi tanszakban ilyen már régebben fennáll, az orvosi faeumés néhány év alatt elhunyt jeles igazgatója Baue alapítványából. * A hivatalok mostani keresettségét jellemzi a következő etatistikai adat, melyet a „P. H.“ közöl. A pestmegyei főispán-helytartó ő ingához, mióta a 70 új kinevezés történt 212 irásbelis hivatalérti folyamodvány van beadva, nyolczvan szóbeli folyamodó pedig ugyanott följegyezve. * A claseikus dráma a vidékre atomit. Minap említik, hogy egyík vidéki színész Hamletet választó jutalomjátékául, most njolag, szintén Győrből úgy értesülünk, hogy az ottani színtársulat egy itt jelesl nőtagja az avoni hattyú halhatatlan szerelmi tragoediáján „Romeo és Júliá“-t választotta közelebbi jutalomjátékául, örvendetes jelenség, ha e választásban egyszersmind a közönség ízlése is nyilatkozik. *Erdőégés. Az „Ali. " írja, hogy a múlt napokban a kovaczincsi erdőségben égés volt, mely megdöbbentőig világított be Aradra. * Gangl János a pécsi zenetanoda rendes tanárává nevettetett ki. * A pécsi megyei tisztikar lemondása — mint a „P. L.“ értesül, el nem fogadtatott s felsőbb rendeletnél fogva oda lön utasitva, hogy hivatalos működését még egy ideig folytassa. E rendelet az egyes tisztviselőkkel tudomás végett közöltetett. Mint ugyancsak a felnevezett lap hallja, a törvényszék táviratilag azt jelenti ki, hogy az esetre, ha a bélyeg iránti pénzügyi rendelet csakugyan érvényben marad, állását még ideiglenesen sem tarthatja meg, ellenkező esetre azonban utódjaik kinevezéséig kész igazságot szolgáltatni. •Aradon fe hó 24-kén volt az uj g. n. egyesült szertartásnak templomának alapköve a Tököl-téren tányorképviselet mellett leteendő, hidraliz álíigviseu.,11 .ön díj ,iv. * Az aradiak panaszkodnak photogen utciai világításuk ellen. Az illetőknek jó volna magukat Győrrel összeköttetésbe tenni, hol egy hamburgi ügynök a photogent szintott minőségében akarja alkalmazni. •GélicBZ temesvári „Grencsbote“ szerkeasztije lépéseket akar tenni, hogy három bóra betiltott lapjának előbi megjelenését kieszközölje. •Kolozsvárott gyümölcskiállítást rendeztek, melynek eredményéről a kolozsvári lapok tudósításai várják. A tavaszi gyümölcs ezúttal nem volt ugyan télire eltehető, de a jó gazda még sem hagyja magát néha gyümölcs nélkül. * Azokra nézve, kik a telet Velenczében szándékoznak tölteni, érdekes lesz tudni, hogy áll ott az idő. Nov. 21-kén estve kt órakor a légmérő 339'' 59-en állt , folyvást alászállóban volt, légmérték 2° 2 a zérus fölött. Nedvesség 87 pet., alig érezhető nyugati szél, derült ég egy kis köddel, mely a láthatáron sűrűbbnek mutatkozott. A nap legmagasb légmérséke 5°, a legalsóbb 0®. * Lacordaire atya nem halt meg. ironney úr, a sorozeit iskolák igazgatója a „Journal de Tomnuse“-hoz. nov. 1- től egy közlést intézett, miszerint a helmnak hirdetett Lacordaire atya vasárnap (nov. 10-ke) óta folyvást jobban érzi magát. * A krinolin újabb áldozata. Az előbb Gothában szerződtetve volt fiatal színésznő Ellen-Francz k. a. közelebb majnd Frankfurtban egy vendégjátéka alkalmával bő ruháival oly közel ért a lámpákhoz, hogy azok tüzet fogván, a szerencsétlen nő a rögtöni segély dácsára is annyira súlyos égési sebeket kapott, hogy belehalt. birodalom népei csupa jog- és törvényszerűség miatt joghoz és törvényhez nem juthatnak. Tán inkább is e hangulatot mint a helyzetet jellemzi, hogy néhány nap óta itt azon kit szárnyal, miszerint a birodalmi tanács dec. közepe táján el fog napoltatni. Erdélyt illetőleg csakugyan hírlik ismét, hogy egy magas rangú hadférfin fog a testvérháza kormányzatának élére állíttatni. Neveket is emlegetnek már, de sem magyarhonit, sem erdélyit. A prímás levele a kir. helytartóhoz. Ő eminentisja, az ország berezeg prímása engedelméből közöljük annak a királyi helytartó gr. Pálffy Mór excellentiájához intézett üdvözlő levelét. Folyó hó 8-ról 10,496. sz. alatt kelt nagyrabecsült levelének vétele után sietek excellentiádat tisztelettel Üdvözleni, és azon magas kitüntetéshez, melylyel excellentiád ő Felsége által a legmagasb kegyelemnek biztos zálogán egymásután fölékesitve jön, öszintén szerencsét kivánni. Kegyelmes Uram! Egy század elött volt oly időszak, melyben a felséges trón körül és hazánk egén zivataros felhők tornyosultak ; akkor ez ország bel-ügyeinek élén Pálffy gróf állott. Az isteni gondviselésnek különös működését látom abban, hogy most is, miként excellentiád maga jelenteni méltóztatik, midőn nehéz feladat megoldása áll előtte. Ő Felsége dicső ősöknek nagyra hivatott örökösét, excellentiádat hivta meg hazánk belügyeinek vezetésére. Minél őszintébb kívánságom, hogy a magas trón érdekei és hazánk boldogsága minden időkre biztosítva legyenek, annál buzgóbban esedezem Istenhez, hogy excellentiáinak működését áldásos sikerrel koronázza, és azon magasztos érdekek , melyek kezébe letéve vannak, a magas trón dicsőségére, hazánk megnyugtatására és szent vallásunk virágzására egyiránt kielégítve s biztosítva legyenek. Fogadja excellentiád kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását, melylyel nagybecsű hajlamaiba ajánlottan maradok. Esztergomban, nov. 11-én 1861. Excellentiádnak alázatos szolgája Scitovszki János m. k. bibornok s prímás. MagyarorszÁg « viszonya Európa élelmezéséhez. (Folytatás) Miként esett immár Magyarország át azon átmeneti korszakon, mely Galiczia tartományban oly érzékeny befolyást gyakorolt volt a földmivelésre? A paraszt állása a földesur irányában 1848 előtt egészen más volt Magyarországban mint Galicziában. Főleg a magyar Alföldön, ezen legtermékenyebb országrészben, de melynek népessége igen ritka volt, a kézi munka eredménye, a földesúri javak nagy kiterjedése tekintetéből, annyira semmi arányban sem állt a földmivelés szükségeivel, hogy a tulajdonosok földjeik kihasználása végett már rég fizetett kézimunkához valónak kénytelenek folyamodni; a legtöbben közötük azon időben számos majorokat alakitanak, melyekhez marhákat bérbe s gyakran igen tekintélyes munkás személyzetet felfogadának. A paraszt-felszabaditáskor nyert kárpótlások mindenesetre elégtelenek leendettek ily szervezet behozatalára; azonban azok hasznosan hatottak annak kifejtésére, s azon nagy jótétemények a több évi, főleg 1855. és 56 ki gabnakivitel eredményei, nemcsak minden nyomát eltörték ezen kísérleti időszaknak, hanem a földtulajdonosokat Magyarországban egyszersmind képessték, hogy termeléseiket még kiterjeszszék azon napon, amelyen egy kiviteli piacznak bizonyosságával fognak bírni. Azon perezben, midőn már szabad attól félni, hogy az orosz s dunafejedelemségi piaczok nemsokára megszünendnek nyugati Európának azon gabnát szolgáltatni, melyet a kereskedelem megszokott volt tőlük kívánni, elitmendnek azon akadályok, melyek ekkorig a magyarországi gabonát a Földközi tenger piaczain való megjelenésben gátolák,új kiviteli piaczok fognak nyílni ezen vidék előtt, mely bizonyos levél, hogy vásárlókra talál, szaporithatandja termelését, és Triest, a Tisza, Bánság s a Duna jobb partja piaciai által élelmeztetve, könnyen el fogja az általános kereskedésben azon rangot foglalhatni, melyet Odesszának el kell vesztetnie. Innen semmi esetre sem szabad azt következtetni, hogy a magyarországi gabnának bevitele Francziaországba a védrendszer híveinek aggodalmait alaposan nevelheti, s a belhoui gabna árának lesüélyedését vonandja maga után. Azon fantom, melyet ügyük szükséges tekintetből felidizniök tetszett, szintúgy nem fog a Duna partjairól fölmerülni, mint nem következett be a Fekete tenger partjairól. Magyarország gabnái, minőségre bár kétségtelenül fölebb állván az oroszországiaknál, rendes időben semmiesetre sem fognak a marseillei plataon heetolitjeként 20 franknál sokkal alantibb átlagos áron megjelenhetni. Milyen ma Magyarország termelése ? Mely többlettel rendelkezik, levonván a magvetés s helybeli fogyasztás muldatlan szükségleteit? Mily emelkedésre képes ezen többlet mennyisége, a rendes tudakozódással szemközt? Melyek valának ekkorig a kivitelnek föltételei, s mely irányokat követett ez? Miért volt annak Triest s a Földközi tenger felé mozgása ekkorig oly jelentéktelen, és mely változásokat kerlend az új, már megnyitott vagy megnyitó félben levő közlekedési esközöknek ezen nagy árlat haladására előidézniük ? Végre mily árs időföltételek közt érkezhetnek jövőben Magyarország élelemszerei Felé- Olaszország, Schweier, Francziaország és Anglia külünböző piaczaira? — Ezek azon kérdések, miket egymásután fejtegetni fogoim. Vessünk egy pillantást a térképre. A Duna tőere Magyarországnak, mely azt éjszaknyugattól délkeletnek keresztülmetszi. Az osztrák határtól, Pozsonynál kezdve egész az oláh határig Orsovánál, ezen nagy folyónak folyása a magyar földön tesz 990 kilometret. A Dunának három fő mellékfolyói, a bal parton a Tisza, mely Naménytól Titelig 1200 kilométrenyi hosszúságban gőzösök által járható. Naménytól fölfelé, a rendes hajókkali hajózás szintén mintegy 100 kilométrenyi kiterjedésben lehetséges. A jobb oldalon a Dráva és Száva ömlik be a Dunába. A Dráva csupán a Dunába szakadás fölötti csekély hoszszúságban hajózható, de hogy a rendes hajózás egész Kottoriig, a pest mesti vasút csatlakozási pontjáig lehetségessé tétessék, meg kell a folyó medrét az azt környező, szinte még szűz erdőkből századok óta lehullt fatörzsektől tisztítani. A szüséges munkálatok folyamatban vannak, s valószínűleg 1862-ben fognak a szomszéd tulajdonosok közrejárulása által befejeztetni, kik nem vonakodtak a kikerülhetlen költségeket előlegesen megtenni, hogy mielőbb elérjék azon eredményt, melynek következményei saját érdekeik szempontjából szinte kiszámíthatlanok. Remélhető, hogy legfulebb 1862 tavaszán a Dráván, a Dunától a vasútig 190 kilométrenyi hosszúságban gőzösök fognak járni. A Száva már régóta meg van mentve azon akadályoktól, melyek a Dráva medrét még most elzárják, s a gőzösök azon folyamán Zimonytól, a Dunába szakadása pontjától, Sziszekig, több mint 800 kilométrenyi téren, járnak. Már régóta jó út áll nyitva Sziszek s a fiumei kikötő közt, s kétségkívül ezen közlekedés aránylagos könnyűsége tekintetéből tétetett a Száva hajózhatóvá jóval előbb, mintsem ugyanazon munkának a Drávám létesítésére gondoltak volna, melyen a hajózás mindazáltal, mihelyt az első akadályok el lesznek hárítva , sokkal könnyebben fog történni. A hajózható Száva a magyar földet csak néhány kilométrenyi hosszúságra érinti, Sziszektől lefelé. Folyásának egész többi része alatt Belgrádig, az határt képez a katonai határvidéknek nevezett austriai terület s a határos török tartományok közt; azonban ezen hajózásnak már most is tetemes mozgalma szinte egészen magyar termékekből áll, s másrészről ami rendkívüli türelmetlenség, melylyel az ország belseje ama vasút bevégzését várja, melynek a Száva völgyét az adriai tengerrel kell összekötnie, tanúsítja azon érdekek fontosságát, miknek számára ezen szállítási ut szolgálatot tevol van hivatva; a nemzetközi kereskedésben ugyanaz a geographok előtt igazolandja azt is, hogy szabadságot vettünk magunknak, a Szávát Magyarország hajózható útjainak hálózatába foglalni be. A Duna a belészakadt három főbb folyam után ezen hálózat kiegészítése végett, még a Tiszába szakadó Marost is nyitva találjuk a gőzhajózás számára, 90 kilométrenyi hosszúságban Szegedtől Aradig, s a rendes hajózás számára Erdély határáig, s erre tovább délre a Bégét a hasonnevű csatorna által meghosszabt Kedd november 26 bitra, mely az országnak egyik legtermékenyebb részén halad át, s a Tiszával özszeköti Temesvárt, a bánság központját s fővárosát. Temesvártól a Tiszáig, a Béga s a béga-csatorna által alakított hajózható út 108 kilométrenyi terjedelmű, s csupán rendes rágás is eszközöltetik rajta. Végre a Tisza a a Duna a Mária- Theresia uralkodása alatt megnyitott Ferencz csatorna által is össze van kötve. Ezen mesterséges hajózási út a Tiszába szakad 90 kilométrenyire, torkolatától fölfelé, s a Danába 30 kilométre nyíre, a Dráva torkolatától fölfelé; az 105 kilométrenyi kiterjedéssel bir. (Folytatása következő ) L a p s /..6 tu I e. Bár későcskén, mégis még mindig érdekesnek találják önkormányzathoz szokott, mert arra született közönségünkre nézve a Pest-BudinskeVedom o sti“ (Pest-budai újságok) nov. 12-ki számában megjelent vezérczikk megismertetését; érdekesnek, sőt fontosnak is, mert e czikkben a lap szerkesztője m. kir. helytartósági tanácsos Francisci József nyilatkozik , mert e czikkben az életbelépő „ideiglen“ ,.tét szempontból“ tárgyaltatik lm. itt a czikk : „Tehát ismerjük már főbb vonásaiban hazánk ideiglenes berendezését. Hogy mikép fogaz majd azontúl, nevezetesen részleteiben felfedezni, különösen minő sors várja nemzeti életünket, azt majd a legközelebbi jövő mutatja meg. „Ezen fordulóponton minden tót ember, kinek nemzete s„magyar hazája, szabadságai közjava szivén fekszik, — már pedig Isten,látja lelkünket, mindannyian olyanok vagyunk, a szíve mélyéből kell, hogy felsóhajtson, minthogy et a kivételes állapotbeli bűnhödést önhibáján kívül, sőt törekvése s érdeme ellenére érte másnak bűne miatt utal. „Emberek, kik vagy saját nézeteikbe szerettek, vagy nem indokolt irigységtől megvakitvák, avagy az igaz, való szabadságot megérteni nem tudják s nem akarják, nekünk, tótoknak szemünkre hányják, hogy e jelen szerencsétlenséget mi okoztuk, kik is az országgyűlés ellen felszólaltunk s ez által nem csak az egyetértést háborítottuk meg, de nyilván megmutattuk, mikép hazánkban több-nézetűség van. „Mégis roppant igazságtalanságot követnek el rajtunk azok, kik így gondolkoznak. „Először példátlan vakság s gőgösség vala az emberek részéről, feltenni rólunk, mikép mi azon törekvésükben , hogy minket nemzetileg megsemmisítenek, velök egyetérteni képesek leszünk. Aztán pedig megbocsátatlan s elfelejthetlen hiba volt ezen emberektől, előlünk még a tért is elzárni, melyen egyesegyedül leendettünk képesek megmutatni, megszilárdítani s tisztelet-parancsoló hatalommá növelni azon nézetegységet, mely egyedül lehetséges, szükséges és természetes leomlott az alkotmányos szabadság védelmezésében; vagy pedig, hogy midőn épen ezen nézetegységet iparkodtunk megmutatni, törekvésünket gyanusíták, el nem ismerék, meg nem engedék maguknak, bitorolván, a herczeg-primás ismert szavai szerint, a jogot és kötelességet, az alkotmányos szabadság harczosaiul szerepelni. „Mégis senkinek szivén nem félthetik inkább az alkotmányos szabadság mint épen a tótnak, mert hogy semmi más tekintetről s indokról s csakis a legközelebbi gyakorlati szempontról szóljunk, a tótnak teljes önadata van arról, miszrrint a tót nemzeti életet csak a tót nép képes fentartai, a annak részére tényleges elismerést kivivni. Azonban a tót embernek arról is teljes tudalma van, mikép erre a tót népnek nagyobbrészt még csak öntudatra ébredni, hivatására készülni é s felneveltetnie kell, s hogy ezen ébresztés, előkészítés, felnevelés csakis magyar alkotmányunk s szabadságunk utján, különösen a municipális élet sphacrájában eszközölhető, valamint az eddigelé honi aristocratiánk tekintetében is eszközöltetett. „Csakhogy a tót ember honpolgári szabadságot és alkotmányosságot nemzeti szabadság nélkül felfogni még inkább képtelen, mint bármelyik más értelmes s becsületes ember. „Azért a tót, midőn egyrészről a 48-ks törvényekben gyökerező közhonpolgári szabadságba görcsös kézzel fogódzott, másik kezét kénytelen vala ugyanazon törvények ellen emelni, minthogy azok nem ugyan az aristocratiának, a mint ez utóbbi szeret kérkedni, hanem a mindenható villágszellem nagybecsű ajándékát, a nyelv s némely nemesség kiváltságok maradványai