Sürgöny, 1861. november (1. évfolyam, 252-275. szám)

1861-11-26 / 271. szám

Első év*­folyam 271. szám — 1861. Hierfceait^hivalal lUritok­ tere ?. aa. a. fbldjfint. Kiadó hivatal: Hérátok ttre 7 «láid, flildtunnt d­efiielhetai Bu aLB»a»n • ki&4^ hivatalban. barátok­ter® 7. i*^m. reldasUt Vidéken Mrmente* levelekben minden po*ta-hivatftlnél.SURGONT Il6flz.etesi árak ausirral érték be" Hadepeaten hiiho* hordva. ft kr ft kr itMivre lé — ÉvMfjedre 4 60 vte 9 50 Egy hóm 2 — (I kr it kr Egénsérre 19 — Évmeg . Jn 1­6 —• 10 — Egy Círa 2 — Vidékre, omp^uAi •. HIVATALOS RÉSZ. c­­­s. k. Apostoli Felsége f. évi nov. 23-tól kelt legfelsőbb határozatával Abauj megye főispán­ját, gróf Péc­hy Manót saját kérelmére a megye vezetésétől, a leyális s kötelességhü szolgálat­ávali legmagasb meg­elégedés tanúsítása mellett, legkegyelmesebben felmen­­teni, s ugyanekkor ezen megye főispáni helyettesévé Lánc­zi Józsefet, a kir. tábla itélőmesterét kinevezni méltóztatott. A ca. k. Apostoli Felsége f. évi nov. 18-tól kelt legfelsőbb határozatával kuriloveci Pogledica Károly hely­tartósági titkárt s tiszteletbeli hely­tartó­sági tanácsost, valóságos tanácsossá a zágrábi hely­tartó-tanácsnál legkegyelmesebben kinevezni méltóz­­tatott. HM HIVATALOS KÉSZ. Héra, nov. 24év. L. Brine úr, a hires jogtanár, ugyancsak megjárta őszinteségével! Alig va­ a lap Bécsben, mely reá nem köszöntött volna azon kerek ki­jelentéséért, hogy ő az inditviinyl, mely a kivéte­les törvényszékeket be akard tiltani, csak azért nem fogadja el, mivel ez indítvány a jobb­oldal által létetett. A bécsi közönségnek azon része is, mely eddig vakon hitt a baloldal szabadelvű­­­ségében és a nem-német népek irányában, testvé­ries érzelmében, fejcsóválva értekezik Brinz úr ékes­szólásának legújabb virágáról. — Egy elő­kelő centralistától ma hallottam mondani: „Még eddig senki sem lőtt keményebb bombát a reichs­­rathnak alapjába mint Brinz ur“ . — mig egy cseh követ, midőn vele a bajor professornak gyö­nyörű­­volumáról beszéltek, elégülten s nevetve mondá: „Minél gorombábban bánnak velünk, annál jobb“ .. . Hát még a cseh és lengyel lapok milyen zengzetes concerttel fognak a tanár ur­nák szíveskedni! Hallik, hogy a baloldali urak Brinz urnák kérdéses kijelentése által nagyon le vannak verve s sokan közölök­öt rábírni törek­szenek, vegyen mielőbb alkalmat kinyilatkoz­tatni, hogy ő szavait nem akként értette, miként mind azok értették, kik hallották. Brinz az enn­él­fogva holnap tán szólni fog a dologhoz. Egyébiránt a baloldaliak körében még folyvást nagyban éneklik az ismeretes népdalt: „Már minálunk verbuválnak"­, még pedig azon szomorú nótán, mely ezen szö­veget illeti. Verbuválnak a budget számára és egy haszna ezen műtétnek már is van, az t. i., hogy még az „Oesterreichische Zeitung“ban is virrad a gondolat, hogy ez az Austria sajátságos jószág, melyet egyéb államokkal összehasonlí­tani nem lehet, mert van alkotmánya, mely a né­­pek nagy részének bizalmát nem birja megnyer­ni, és van képviselő­ testü­lete, mely­et a kormány hasztalan törekszik arra birni, hogy az alkot­mányos jogok legnevezetesbikét gyakorlatba vegye.­­ A helybeli lapok úgy, mint a né­met külföldiek mindennap tarkánál tarkább dolgokat tudnak beszélni a formáról, melyben a kormány a budgetet a birodalmi tanács elé akarja hozni. Bármily különfélék is e hírek, alkalmasint van mindegyikben valami, mert forgatják a dolgot mindenfelé, mint a czérna­­gombolyagot, melynek végét keresik. Bizonyos azonban, hogy a tárgy mindeddig a minister-ta­­nács elé nem került. A nagyobb közönség csak ezen budgeti vi­ták alkalmával kezdi jóformán észrevenni, mily áldattalan circulus vitiosusban forgolódnak a dolgok és nagyon lehangolja a tapasztalás, hogy a TÁRCZA.­ ­npi ujdonságok. — Mint táviratilag értesittettink, főispáni méltóságaiktól felmentettek: gr. Zichy Bódog, Karácsonyi és Sztankovánszky főispánok. - - Kineveztettek főispánokká: Balogh Kornél Győr-, Dőry Gábor Tolnamegye számára; ez utóbbi egyúttal titkos tanácsossá. — Administrator­: Palikucsevnyi Péter .Torontálmegye számára. * 6­sz. k. Apostoli Felsége gr. Nobili altábormgyét egészségi tekintetből Császárné ő Felsége föadvarmesteri állomásától legkegyelmesebben felmenteni, nyugdíjazni s majd ötven évi kitűnő szolgálata iránt leg­­magasb megelégedését kijelentve) őt ad honores tábor­­szernagyi rangra emelni méltóztatott. * ő cs. k. A­p­os­t ölc Tel­s­ég­e egy legmagasb kéziratot méltóztatott intézni testvér-ücséséhez Miksa főherczeghez, melyben Ő cs. Fenségének az erőditési véde­tközük közül a hadsereg nagy hasznára kifejtett folytonos tanulmánya és figyelme kiemeltetvén. Csiszár Ő Felsége egyszersmind köszönetét fejezi ki Ő Fensé­gének a hadsereg érdekében tanúsított áldozatkész buz­­galmiért, melynek folytán a többi közt közelebb is Roth­­neusiedelnél egy saját terv szerint készült sánezművet az újonati alkalmazásba hozott vontcsövű lövegek meg­­próbálására szabad rendelkezésre bocsátott,, s ez által oly észleltükre adott alkalmat, melyek a tüzérségi- és hadmérnöki­­fegyverek műtani tökélyebbitésére nézve ki­tűnő bec­csel bírnak. * Velenczében Császárné ő Felségének név­napja megünneplésére a Márk tér fényesen kivilágittatott s a császári palota ablakai alatt katonai zene játszott. * M­á­r­ia, a két Szicília hős-erényü királynéja a bécsi delnok feliratára és mély tiszteletüket egy műtárgy­ban kifejező ajándékira következőleg válaszolt: „Bécs urhölgyeinek, Asszonyaim ! Őszinte részvé­tüknek bizonyítványai, melyek önök érzetdús szivétől erednek, a multrai komor, de dicsőségteljes emlékezetnél fogva mélyen szivemre hatottak. Tegyék legmelegebb kü­­szönetemet, s kérem önöket, számoljanak igaz, h­atártalan elismerésemre. Azon angyal, a béke drága jelvénye, mely, örömmel hiszem, jövőben őrködni fog önök ée felettem, örömet, szerencsét és üdvöt boland reáek. Róma oct. 10. 1861. Maria s. k.“ * Ran­older János veszprémi püspök ő exeja főtiszt. Kovács Zsigmond kanonok ur kíséretében fővá­rosunkba érkezett. A „P. H.“ jelenti, hogy bibornok­­prímás e­ggsége e napokban Budára váratik. *A S­z­é­c­h­e­n­yi szoborra a pesti takarékpénztár­nál f. hő 18 káig 56,686 ft. 64 kr. volt betéve. * Nem csak maga hires utazó hazánkfia Kantus János, de gyűjteményei is megérkeztek már, ezek közt az érdekes kolibri sereg, számos búbos és füles példá­nyaival. * A pesti egyetemnél a szegényebb sorén egyetemi polgárok fölsegélyezésére segély-egylet alakult. Az orvosi tanszakban ilyen már régebben fennáll, az orvosi faeumés néhány­ év alatt elhunyt jeles igazgatója Baue alapítványából. * A hivatalok mostani keresettségét jellemzi a kö­vetkező etatistikai adat, melyet a „P. H.“ közöl. A pest­­megyei főispán-helytartó ő ingához, mióta a 70 új kineve­zés történt 212 irásbelis hivatalérti folyamodvány van bead­va, nyolczvan szóbeli folyamodó pedig ugyanott föl­jegyezve. * A claseikus dráma a vidékre atomit. Minap em­lítik, hogy egyík vidéki színész Hamletet választó juta­­lomjátékául, most njolag, szintén Győrből úgy értesü­lünk, hogy az ottani színtársulat egy itt jelesl nőtagja az avoni hattyú halhatatlan szerelmi tragoediáján „Romeo és Júliá“-t választotta közelebbi jutalomjátékául, ör­vendetes jelenség, ha e választásban egyszersmind a kö­zönség ízlése is nyilatkozik. *Erdőégés. Az „Ali. " írja, hogy a múlt napok­ban a kovaczincsi erdőségben égés volt, mely megdöb­bentőig világított be Aradra. * Gangl János a pécsi zenetanoda rendes taná­rává nevettetett ki. * A pécsi megyei tisztikar lemondása — mint a „P. L.“ értesül, el nem fogadtatott s felsőbb rendeletnél fogva oda lön utasitva, hogy hivatalos működését még egy ideig folytassa. E rendelet az egyes tisztviselőkkel tudomás végett közöltetett. Mint ugyancsak a felnevezett lap hallja, a törvényszék táviratilag azt jelenti ki, hogy az esetre, ha a bélyeg iránti pénzügyi rendelet csakugyan érvényben marad, állását még ideiglenesen sem tarthat­ja meg, ellenkező esetre azonban utódjaik kinevezéséig kész igazságot szolgáltatni. •Aradon fe hó 24-kén volt az uj g. n. egyesült szertartásnak templomának alapköve a Tököl-téren tá­nyor­képviselet mellett leteendő, hidraliz álíigviseu.,11 .ön d­íj ,i­v. * Az aradiak panaszkodnak photogen utciai vilá­gításuk ellen. Az illetőknek jó volna magukat Győrrel összeköttetésbe tenni, hol egy hamburgi ügynök a photo­­gent szintott minőségében akarja alkalmazni. •GélicBZ temesvári „Grencsbote“ szerkeasztije lépéseket akar tenni, hogy három bóra betiltott lapjának előbi megjelenését kieszközölje. •Kolozsvárott gyümölcskiállítást rendeztek,­­ melynek eredményéről a kolozsvári lapok tudósításai várják. A tavaszi gyümölcs ezúttal nem volt ugyan télire eltehető, de a jó gazda még sem hagyja magát néha gyümölcs nélkül. * Azokra nézve, kik a telet Velenczében szándé­koznak tölteni, érdekes lesz tudni, hogy áll ott az idő. Nov. 21-kén estve k­t órakor a légmérő 339'' 59-en állt , folyvást alászállóban volt, légmérték 2° 2 a zérus fölött. Nedvesség 87 pet., alig érezhető nyugati szél, derült ég egy kis köddel, mely a láthatá­ron sűrűbbnek mutatkozott. A nap legmagasb légmérséke 5°, a legalsóbb 0®. * Lacordaire atya nem halt meg. ironney úr, a sorozeit iskolák igazgatója a „Journal de Tomn­­use“-hoz. nov. 1- től egy közlést intézett, miszerint a helmnak hir­detett Lacordaire atya vasárnap (nov. 10-ke) óta folyvást jobban érzi magát. * A krinolin újabb áldozata. Az előbb Gothá­­ban szerződtetve volt fiatal színésznő Ellen-Francz k. a. közelebb majnd­ Frankfurtban egy vendégjátéka alkalmá­val bő ruháival oly közel ért a lámpákhoz, hogy azok tü­zet fogván, a szerencsétlen nő a rögtöni segély dácsára is annyira súlyos égési sebeket kapott, hogy belehalt. birodalom népei csupa jog- és törvényszerűség miatt joghoz és törvényhez nem juthatnak. Tán inkább is e hangulatot mint a helyzetet jellemzi, hogy néhány nap óta itt azon kit szárnyal, mi­szerint a birodalmi tanács dec. közepe táján el fog napoltatni. Erdélyt illetőleg csakugyan hírlik ismét, hogy egy magas rangú hadférfin fog a testvér­­háza kormányzatának élére állíttatni. Neveket is emlegetnek már, de sem magyarhonit, sem er­délyit. A prímás levele a kir. helytartóhoz. Ő em­inentisja, az ország berezeg prímása enge­­d­elméből közöljük annak a királyi helytartó gr. Pálffy Mór­­ excellentiájához intézett üdvözlő levelét. Folyó hó 8-ról 10,496. sz. alatt kelt nagyrabe­­csült levelének vétele után sietek excellentiádat tiszte­lettel Üdvözleni, és azon magas kitüntetéshez, melylyel excellentiád ő Felsége által a legmagasb kegyelemnek biztos zálogán­ egymásután fölékesitve jön, öszintén szerencsét kivánni. Kegyelmes Uram! Egy század elött volt oly időszak, melyben a felséges trón körül és hazánk egén zivataros felhők tornyosultak ; akkor ez ország bel-­ügyeinek élén Pálffy gróf állott. Az isteni gondvise­lésnek különös működését látom abban, hogy most is, miként excellentiád maga jelenteni méltóztatik, midőn nehéz feladat megoldása áll előtte. Ő Felsége dicső ősöknek nagyra hivatott örökösét, excellentiá­­dat hivta meg hazánk belügyeinek vezetésére. Minél őszintébb kívánságom, hogy a magas trón érdekei és hazánk boldogsága minden időkre biztosít­va legyenek, annál buzgóbban esedezem Istenhez, hogy excellentiáinak működését áldásos sikerrel koronáz­za, és azon magasztos érdekek , melyek kezébe letéve vannak, a magas trón dicsőségére, hazánk megnyug­tatására és szent vallásunk virágzására egyiránt ki­elégítve s biztosítva legyenek. Fogadja excellentiád kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását, melylyel nagybecsű hajlamaiba ajánlottan maradok. Esztergomban, nov. 11-én 1861. Excellentiádnak alázatos szolgája Scitovszki János m­. k. bibornok s prímás. MagyarorszÁg « viszonya Európa élelmezéséhez. (­Folytatás) Miként esett immár Magyarország át azon átme­neti korszakon, mely Galicz­ia tartományban oly érzé­keny befolyást gyakorolt volt a földmivelésre? A pa­raszt állása a földesur irányában 1848 előtt egészen más volt Magyarországban mint Galicziában. Főleg a magyar Alföldön, ezen legtermékenyebb országrész­­ben, de melynek népessége igen ritka volt, a kézi munka eredménye, a földesúri javak nagy kiterjedése tekintetéből, annyira semmi arányban sem állt a földmivelés szükségeivel, hogy a tulajdonosok földjeik kihasználása végett már rég fizetett kézimunkához va­­lónak kénytelenek folyamodni; a legtöbben közötü­k azon időben számos majorokat alakitanak, melyekhez marhákat bérbe s gyakran igen tekintélyes munkás személyzetet felfogadának. A parasz­t-felszabaditáskor nyert kárpótlások mindenesetre elégtelenek leendet­­tek ily szervezet behozatalára; azonban azok haszno­san hatottak annak kifejtésére, s azon nagy jótétemé­nyek a több évi, főleg 1855. és 56 ki gabnakivitel eredményei, nemcsak minden nyomát eltörték ezen kísérleti időszaknak, hanem a földtulajdonosokat Ma­gyarországban egyszersmind képessték, hogy termelé­seiket még kiterjeszszék azon napon, a­melyen egy ki­viteli piacznak bizonyosságával fognak bírni. Azon perezben, midőn már szabad attól félni, hogy az orosz s dunafejedelemségi piaczok nemsokára megszünendnek nyugati Európának azon gabnát szol­gáltatni, melyet a kereskedelem megszokott volt tőlük kívánni, elitm­endnek azon akadályok, melyek ekkorig a magyarországi gabonát a Földközi tenger piaczain való megjelenésben gátolák,új kiviteli piaczok fognak nyílni ezen vidék előtt, mely bizonyos levél, hogy vá­sárlókra talál, szaporithatandja termelését, és Triest, a Tisza, Bánság s a Duna jobb partja piaciai által élel­meztetve, könnyen el fogja az általános kereskedésben azon rangot foglalhatni, melyet Odesszának el kell vesztetnie. Innen semmi esetre sem szabad azt következ­tetni, hogy a magyarországi gabnának bevitele Fran­cziaországba a védrendszer híveinek aggodalmait ala­posan nevelheti, s a belhoui gabna árának lesüélyedé­­sét vonandja maga után. Azon fantom, melyet ügyük szükséges tekinte­tből felidizniök tetszett, szintúgy nem fog a Duna partjairól fölmerülni, mint nem követ­kezett be a Fekete tenger partjairól. Magyarország gabnái, minőségre bár kétségtelenül fölebb állván az oroszországiaknál, rendes időben semmiesetre sem fog­nak a marseillei plataon heetolitjeként 20 franknál sokkal alantibb átlagos áron megjelenhetni. Milyen ma Magyarország termelése ? Mely több­lettel rendelkezik, levonván a magvetés s helybeli fo­gyasztás muldatlan szükségleteit? Mily emelkedésre képes ezen többlet mennyisége, a rendes tudakozódás­sal szemközt? Melyek valának ekkorig a kivitelnek föltételei, s mely irányokat követett ez? Miért volt annak Triest s a Földközi tenger felé mozgása ekko­rig oly jelentéktelen, és mely változásokat kerlend az új, már megnyitott vagy megnyitó félben levő közle­kedési es­közöknek ezen nagy árlat haladására elő­idézniük ? Végre mily ár­­s idő­föltételek közt érkez­hetnek jövőben Magyarország élelem­szerei Felé- Olaszország, Schweier, Francziaország és Anglia kü­­­lünböző piaczaira? — Ezek azon kérdések, miket egy­másután fejtegetni fogoim. Vessünk egy pillantást a térképre. A Duna tő­­ere Magyarországnak, mely azt éjszaknyugattól dél­keletnek keresztülmetszi. Az osztrák határtól, Pozsony­­nál kezdve egész az oláh határig Orsovánál, ezen nagy folyónak folyása a magyar földön tesz 990 ki­­lometre­t. A Dunának három fő mellékfolyói, a bal parton a Tisza, mely Naménytól Titelig 1200 kilo­métrenyi hosszúságban gőzösök által járható. Na­ménytól fölfelé, a rendes hajókkali hajózás szintén mintegy 100 kilométrenyi kiterjedésben lehetséges. A jobb oldalon a Dráva és Száva ömlik be a Dunába. A Dráva csupán a Dunába szakadás fölötti csekély hosz­­szúságban hajózható, de hogy a rendes hajózás egész Kottoriig, a pest m­esti vasút csatlakozási pontjáig le­hetségessé tétessék, meg kell a folyó medrét az azt környező, szinte még szűz erdőkből századok óta le­hullt fatörzsektől tisztítani. A szü­séges munkálatok folyamatban vannak, s valószínű­leg 1862-ben fognak a szomszéd tulajdonosok közrejárulása által befejez­­­tetni, kik nem vonakodtak a kikerülhetlen költ­ségeket előlegesen megtenni, hogy mielőbb elérjék azon eredményt, melynek következményei saját érde­keik szempontjából szinte kiszámíthatlanok. Remél­hető, hogy legfulebb 1862 tavaszán a Dráván, a Du­nától a vasútig 190 kilométrenyi hosszúságban gőzö­sök fognak járni. A Száva már régóta meg van mentve azon aka­dályoktól, melyek a Dráva medrét még most elzárják, s a gőzösök azon folyamán Zimonytól, a Dunába szakadása pontjától, Sziszekig, több mint 800 kilomé­tre­nyi téren, járnak. Már régóta jó út áll nyitva Szi­szek s a fiumei kikötő közt, s kétségkívül ezen közle­kedés aránylagos könnyűsége tekintetéből tétetett a Száva hajózhatóvá jóval előbb, mintsem ugyanazon munkának a Drávám­ létesítésére gondoltak volna, melyen a hajózás mindazáltal, mihelyt az első aka­dályok el lesznek hárítva , sokkal könnyebben fog történni. A hajózható Száva a magyar földet csak néhány kilométre­nyi hosszúságra érinti, Szi­szektől lefelé. Folyásának egész többi része alatt Bel­­grádig, az határt képez a katonai határvidéknek ne­vezett austriai terület s a határos török tartományok közt; azonban ezen hajózásnak már most is tetemes mozgalma szinte egészen magyar termékekből áll, s másrészről am­i rendkívüli türelmetlenség, melylyel az ország belseje ama vasút bevé­gzését várja, melynek a Száva völgyét az adriai tengerrel kell összekötnie, ta­núsítja azon érdekek fontosságát, miknek számára ezen szállítási ut szolgálatot tevol van hivatva; a nem­zetközi kereskedésben ugyanaz a geographok előtt igazolandja azt is, hogy szabadságot vettünk magunk­nak, a Szávát Magyarország hajózható útjainak háló­zatába foglalni be. A Duna a belészakadt három főbb folyam után ezen hálózat kieg­észítése végett, még a Tiszába sza­kadó Marost is nyitva találjuk a gőzhajózás számára, 90 kilométre­nyi hosszúságban Szegedtől Aradig, s a rendes hajózás számára Erdély határáig, s erre tovább délre a Bégét a hasonnevű csatorna által meghosszabt Kedd november 26 bitra, mely az országnak egyik legtermékenyebb ré­szén halad át, s a Tiszával özszeköti Temesvárt, a bánság központját s fővárosát. Temesvártól a Tiszáig, a Béga s a béga-csatorna által alakított hajózható út 108 kilométre­nyi terjedelmű, s csupán rendes rágás is eszközöltetik rajta. Végre a Tisza a a Duna a Mária- Theresia uralkodása alatt megnyitott Ferencz csatorna által is össze van kötve. Ezen mesterséges hajózási út a Tiszába szakad 90 kilométre­nyire, torkolatától föl­felé, s a Danába 30 kilométre nyíre, a Dráva torkola­tától fölfelé; az 105 kilométre­nyi kiterjedéssel bir. (Folytatása következő ) L a p s /..6 tu I e. Bár későcskén, mégis még mindig érdekesnek találják önkormányzathoz szokott, mert arra született közönségünkre nézve a­ Pest-BudinskeVedo­­m o s­t­i“ (Pest-budai újságok) nov. 12-ki számában megjelent vezérczikk megismertetését; érdekesnek, sőt fontosnak is, mert e czikkben a lap szerkesztője m­. kir. helytartósági tanácsos Francisci József nyilatko­zik , mert e czikkben az életbelépő „ideiglen“ ,.tét szempontból“ tárgyaltatik lm. itt a czikk : „Tehát ismerjük már főbb vonásaiban hazánk ideiglenes berendezését. Hogy mikép fogaz majd azon­túl, nevezetesen részleteiben felfedezni, különösen minő sors várja nemzeti életünket, azt majd a legközelebbi jövő mutatja meg. „Ezen forduló­ponton minden tót ember, kinek nemzete s„magyar hazája,­ szabadságai köz­java szivén fekszik, — már pedig Isten,látja lelkün­ket, mindannyian olyanok vagyunk, a szíve mélyéből kell, hogy felsóhajtson, minthogy et a kivételes álla­potbeli bűnhödést önhibáján kívül, sőt törekvése s ér­deme ellenére érte másnak bűne miatt utal. „Emberek, kik vagy saját nézeteikbe szerettek, vagy nem indokolt irigységtől megvakitvák, avagy az igaz, való szabadságot megérteni nem tudják s nem akarják, nekünk, tótoknak szemünkre hányják, hogy e jelen szerencsétlenséget mi okoztuk, kik is az ország­gyűlés ellen felszólaltunk s ez által nem csak az egyet­értést háborítottuk meg, de nyilván megmutattuk, mi­kép hazánkban több-nézetűség van. „Mégis roppant igazságtalanságot követnek el rajtunk azok, kik így gondolkoznak. „Először példátlan vakság s gőgösség vala az em­berek részéről, feltenni rólunk, mikép mi azon törek­vésükben , hogy minket nemzetileg megsemmisítenek, velök egyetérteni képesek leszünk. Aztán pedig meg­­bocsát­atlan s elfelejthetlen hiba volt ezen emberektől, előlünk még a tért is elzárni, melyen egyesegyedül le­­endettünk képesek megmutatni, megszilárdítani s tisz­­telet-parancsoló hatalommá növelni azon nézetegysé­­get, mely egyedül lehetséges, szükséges és természe­tes leomlott az alkotmányos szabadság védelme­­zésében; vagy pedig, hogy midőn épen ezen nézet­­egységet iparkodtunk megmutatni, törekvésünket gya­­nusíták, el nem ismerék, meg nem engedék maguknak, bitorolván, a herczeg-primás ismert szavai szerint, a jogot és kötelességet, az alkotmányos szabadság har­­czosaiul szerepelni. „Mégis senkinek szivén nem félthetik inkább az alkotmányos szabadság mint épen a tótnak, mert hogy semmi más tekintetről s indokról s csakis a legkö­zelebbi gyakorlati szempontról szóljunk, a tótnak tel­jes ön­adata van arról, misz­rrint a tót nemzeti életet csak a tót nép képes fentart­ai, a annak részére tény­leges elismerést kivivni. Azonban a tót embernek arról is teljes tudalma van, mikép erre a tót népnek na­gyobbrészt még csak öntudatra ébredni, hivatására készülni é s felneveltetnie kell, s hogy ezen ébresztés, előkészítés, felnevelés csakis magyar alkotmányunk s szabadságunk utján, különösen a municipális élet sphacrájában eszközölhető, valamint az eddigelé honi aristocratiánk tekintetében is eszközöltetett. „Csak­hogy a tót ember honpolgári szabadságot és alkotmányosságot nemzeti szabadság nélkü­l felfog­ni még inkább képtelen, mint bármelyik más értelmes s becsületes ember. „Azért a tót, midőn egyrészről a 48-ks törvények­ben gyökerező közhonpolgári szabadságba görcsös kéz­zel fogódzott, másik kezét kénytelen vala ugyanazon törvények ellen emelni, minthogy azok nem ugyan az aristocratiának, a mint ez utóbbi szeret kérkedni, ha­nem a mindenható villágszellem nagybecsű ajándékát, a nyelv s némely nemesség­ kiváltságok maradványai

Next